Címke: zala megye turizmus

Állás Zalaegerszeg városában – az ipar és turizmus vonzásában

Állásajánlat

(x) Céltudatos álláskeresés.

A dunántúli régiók hagyományosan kiemelkedő gazdasági és életminőségbeli mutatókkal rendelkeznek. Épp ezért a vidéki karrierben gondolkodók is előszeretettel választják ezeket a területeket. A nyugati határszél is népszerű karrier-desztináció, hiszen itt olyan városokat találunk, mint pl. Zalaegerszeg, ahol sokszínű lehetőségek várnak.

Az álláshirdetések ma már ténylegesen néhány kattintással elérhetők az erre specializálódott állásportálok felületein. Ezzel jelentősen leegyszerűsödik az álláskeresők dolga, hiszen akár ömlesztve, akár adott szűrőket alkalmazva böngészhetik az elérhető állásokat. Előbbi esetben nyilván hatalmas mennyiség zúdul az érdeklődők nyakába, így ez csak azok számára járható út, akik csupán körül szeretnének nézni a lehetőségek között. A célzott keresés ugyanakkor már sokkal kézzelfoghatóbb, specifikusabb eredményeket produkál. Az alkalmazott szűrőktől függően kerülnek listázásra az álláshelyek, mely egyrészt időt spórol, másrészt növeli a sikeresség esélyét.

Népszerűnek számítanak a földrajzi szűrők, hiszen ezáltal konkrét földrajzi helyekre, városokra, településekre és azok környékére szűrhetnek az álláskeresők. Így érhető el könnyen az is, hogy a már említett, népszerű dunántúli városokra állítson be filtert mindenki, aki e helyeken szeretne munkába állni. Ha tehát például megadjuk Zalaegerszeget, mint számunkra érdekes földrajzi helyet, egy kattintásra elénk tárul minden aktuálisan elérhető állás Zalaegerszeg területén. Sőt, ha meghatározunk egy elfogadható távolságot, akár a környéken elérhető állások is listázásra kerülnek. Kérdés mire számíthatunk állás fronton az ország nyugati szélén?

Megyeközpont iparosodás idején

Zalaegerszeg története meglehetősen régre nyúlik vissza és többek között gazdasági szempontból is sok változáson esett át a város és ez a vidék. A komoly mennyiségű művelhető földterülettel és erdővel körülvett megyeszékhely életében az ipar eleinte elenyésző tényező volt, ám az 1950-es évektől kezdődően egyértelmű fellendülés indult. Ekkor sok állás Zalaegerszeg újdonsült vállalataihoz kötődött, ám a rendszerváltásra kissé visszaesett a lendület. Innentől kezdve kezdtek megjelenni a különböző multinacionális cégek. Ezek a gyártók sok álláshelyet kínáltak, ám olcsó munkaerőre alapoztak. Habár ez nem egy kedvező kombináció, az igényt jól mutatja, hogy sok állás Zalaegerszeg területén a mai napig e vállalatokhoz kötődik.

Természetesen a környéken található területeknek köszönhetően számos állás Zalaegerszeg környékén erdő- és mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásainak az égisze alatt érhető el. Az itt előállított javak számos export igényt is kielégítenek. A termelés tehát kellőképpen nagymértékű ahhoz, hogy jelentős számú munkahelyet teremtsen. A város iparában jelentős szerep jut még a gép- és bútoriparnak is, így e területeken is várják a dolgozni vágyókat. Ez alapján is jól látszik, hogy rengeteg állás Zalaegerszeg ipari szereplőinek jelenlétén múlik. Az utóbbi években azonban egy másik szektor is felemelkedésnek indult.

Életre hívott turizmus

Zala megye igencsak sokat köszönhet a turizmusnak, ahogy persze a turisták is sok élményt köszönhetnek a régió híres fürdőinek és városainak. Kehidakustány vagy Hévíz híres fürdőkomplexumai évtizedek óta szolgálják a pihenni vagy épp gyógyulni vágyók igényeit. De hazánk legfontosabb turisztikai desztinációja a Balaton nyugati csücske is ebben a megyében helyezkedik el. Ezeknek köszönhetően tehát a legtöbb állás Zalaegerszeg környező településein a turizmushoz köthető. De természetesen maga Zalaegerszeg is igyekszik felzárkózni ebben a szektorban is.

A városban üzemelő múzeumok és viszonylag újonnan épült fürdőkomplexum és aquapark a megyeszékhelyet is egyre vonzóbb turisztikai desztinációvá teszi. A környék természeti értékei pedig csak még tovább növelik az ilyen irányú vonzerőt. Így tehát sok állás Zalaegerszeg életének e szegmenséhez kötődik, mely nagyban színesíti az alapvetően ipari hangsúllyal rendelkező palettát. Így bár a Dunántúl eddig is jó opciónak számított az álláskeresők számára, Zalaegerszeg egy újabb példa arra, hogy miért is van ez így.

Zalai és muravidéki élmények és borok felfedezésében is segít a Pincenavigátor

Gasztropress

Mostantól játékos pincetúrákon is felfedezhetjük a zalai és muravidéki pincészetek kínálatát, a térség kapcsolható attrakcióit, de akár állatbarát helyek és szállások keresésében is segít az az innovatív webalkalmazás, ami a zalai szőlőhegyen debütált az idegenvezetők világnapján. A Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. által megvalósított Pincenavigátoron keresztül QR-kóddal ellátott pincekártyát is igényelhetünk, ami egyedi kedvezményeket is kínál a felhasználóknak.

A garabonci Kránicz Borházban Kovács Szabolcs, a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatta be a Pincenavigátort, ami egy egyedi fejlesztésű, geolokáción alapuló webalkalmazás és amelynek segítségével a látogató akár önállóan is bejárhatja az egyes borturisztikai állomásokat Zala megyében és a szlovéniai Muravidéken. A felhasználókat okostérkép, digitalizált, élményalapú túraútvonalak és valós idejű információk segítik a barangolásban.

Az Interreg V-A Szlovénia-Magyarország együttműködési program keretében indított (vezető partner a Zalai Borút Egyesület, projektpartner a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft.) Szőlőhegyi Piknik-projekt célja, hogy Zala megyében és a szlovéniai Dobronak környékén élményláncot alakítsanak ki, illetve játékos, interaktív módon mutassák be az egyes borászatokat, attrakciókat. Az alkalmazás bemutatóján részt vett Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség bormarketingért felelős szakmai vezetője, Fekete Tamás, a Balaton Turizmus Szövetség alelnöke, Novák Ferenc, Zalakaros polgármestere, Martincsevics István, a Zalai Borút Egyesület elnöke, a dobronaki projektpartnerek, valamint zalai borászok.

A Pincenavigátor a magyar mellett további három nyelven angolul, németül és szlovénül szintén elérhető, valamint úgynevezett e-kártyarendszer formájában értékesítési funkciókat is tartalmaz, ami lehetővé teszi egyebek mellett közös akciók és mérhető eredményt adó kampányok lebonyolítását, hűségprogramok kialakítását.

A webalkalmazásban az egyes pincészeteket egy-egy archoz társítva, személyes történetek alapján, közvetlenebb módon mutatja be az oldal. A felhasználók a regisztrálás után egy QR-kóddal ellátott (letölthető) virtuális pincekártyát igényelhetnek, amellyel a weboldalon szereplő különböző szolgáltatóknál kedvezményeket vehetnek igénybe. A felhasználó az adott elfogadóhelyet kedvencként jelölheti meg, illetve értékelheti is egy 1-5-ig tartó skálán. Valós időben kaphat információt az egyes szolgáltatók nyitvatartásáról, de egyetlen kattintással azonnal fel is veheti a kapcsolatot a szolgáltatóval, illetve a közösségimédia-felületeken is ajánlást tehet minden regisztrált felhasználó.

Az alkalmazás további sajátossága, hogy az oldal tartalma kategóriák alapján szűrhető (például borfajták, állatbarát helyek, szálláshelyek stb.) a digitalizált okostérképen vagy a láblécben található top-kategóriák menüpont alatt.

A Pincenavigátor elérhetősége itt: PINCENAVIGÁTOR.

Folytatódnak a kerékpársportos fejlesztések a muraföldi térségben

Hírek

Tovább folytatódnak a már elkezdődött kerékpársportos fejlesztések a Nagykanizsa és a nyugati határszél között elterülő, új nevén Murafölde térségben.
Cseresnyés Péter, a körzet országgyűlési képviselője a Lispeszentadorjánban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 83 települést magába foglaló térség az előző században a magyar olajipar központja volt, amely akkor jelentősen élénkítette a helyi gazdaságot.
Hozzátette: az olajforrások kiapadása az itt lakók elszegényedéséhez vezetett, ezért a Mura Program keretében most a turizmus – azon belül is a kerékpáros turizmus -, valamint az agrárium fejlesztésével igyekeznek fellendíteni a környék gazdaságát.

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

„Az elmúlt években több tíz kilométer új kerékpárutat építettünk, illetve száz kilométeres nagyságrendben jelöltünk ki kerékpárúra-útvonalakat a már meglévő úthálózaton” – jelentette ki Cseresnyés Péter, aki emlékeztetett rá, hogy Zalakarosról Nagykanizsa érintésével kerékpárúton már elérhető a horvátországi Kapronca és Csáktornya, a közeljövőben pedig egy nemzetközi pályázat segítségével kerékpárutas összeköttetést létesítenek Nagykanizsa, Zalakaros, a Kis-Balaton és a Balaton-kör között.

Hozzátette: ezzel párhuzamosan figyelmet fordítanak az alacsonyabb rendű utak állapotának javítására, felújítására is.
Cseresnyés Péter, aki egyúttal az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára is, kiemelte: a számos természeti értékkel rendelkező Muraföldén öt-hat, a lipseszentadorjánihoz hasonló túraközpontot kívánnak kialakítani a bakancsos és a biciklis turisták számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagykanizsai Csónakázó-tó mellett működik az ország egyik legszínvonalasabb mountain-bike pályája.

„A sport és a turizmus kéz a kézben járnak” – hangsúlyozta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, aki hangoztatta, hogy a vasárnap megrendezett Tour de Zalakaros a maga közel háromezer fős résztvevőjével – a Tour de Pelso után – az ország második legnagyobb tömegeket megmozgató országúti kerékpáros szabadidősport rendezvénye, így annak turisztikai hatása sem elhanyagolható.

A Magyar Turisztikai Szövetség elnöki tisztét is betöltő sportvezető szerint ezért érdemes elgondolkozni a verseny egy nappal való kibővítésében, vagy a kerékpárosok által kedvelt környéken egy másik verseny megszervezésén.
Princzinger Péter beszélt arról is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség tanulmányútjait követően a külföldi kerékpáros szaklapokon keresztül idén Murafölde és Zalakaros környékének természeti, turisztikai és gasztronómiai értékeire hívja fel az európai országok biciklis turistáinak figyelmét. MTI

Több mint 300 milliós magyar-horvát kerékpáros fejlesztés indul

Hírek

Több mint 300 millió forint felhasználásával, a magyar-horvát határon átnyúló európai uniós program keretéből indul Letenye és két horvát település együttműködésében kerékpáros, turisztikai fejlesztés.
A Happy Bike elnevezésű projekt keddi, letenyei nyitórendezvényén Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura nemzeti program miniszteri biztosa elmondta: a nagykanizsai és a letenyei járást érintő, egyfajta brandként meghatározott „Murafölde” mintegy 80 településre terjed ki.

A Mura program elsősorban gazdaságfejlesztési célokat szolgál, amelynek egyik ága az agrárfejlesztés, a másik a turizmus fejlesztése, s ez utóbbihoz kiválóan kapcsolódik az uniós finanszírozású, letenyei kerékpáros fejlesztés.
Az államtitkár hangsúlyozta: a térségben éppen az aktív turizmusra alapoznak, a kerékpáros, a bakancsos, a lovas vagy a vízi turizmust szeretnék fejleszteni, de fontos szerepet szánnak a bor- és gasztroturizmusnak, a túraútvonalak mellett hálózatosan elérhető vendéglátó- és szálláshelyek kialakításának.

 

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhelyfejlesztési programot a Mura folyó térségében.
Olyan további pályázatokra számítanak, amelyek fenntartható, jövedelemtermelő beruházások, vagyis megélhetést biztosítanak a helyben élőknek, vállalkozóknak. Erre a program keretéből másfél milliárd forintot szánnak – jeleztek Cseresnyés Péter.

Szűcs Márton, a magyar-horvát programok közös titkárságának vezetője kifejtette: a 2002-ben indult programokban 2013-ig mintegy 90 millió eurót nyert el 360 pályázó.
A jelenlegi uniós költségvetési időszakban 60,8 millió eurót pályáztattak meg, elsősorban környezetvédelmi és turisztikai célokra. Eddig 23 millió eurót kötöttek le az első pályázati felhívás eredményeként, amelyből 76 magyar és 100 horvát pályázó nyert támogatást, köztük nagy számban kerékpáros és más turisztikai fejlesztésekre.

Hozzátette, hogy a korábbi programot folytatva mintegy 3 millió eurót szánnak a magyar és a horvát Baranya megye, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park területén taposóaknák felszedésére, további 10 millió euró forrást pedig kis- és közepes vállalkozások támogatására.

 

Farkas Szilárd, Letenye polgármestere elmondta: a 316 millió forintos Happy Bike projekt keretében – a horvátországi Perlak (Prelog) és Ludbreg településeivel együttműködve – felújítják az egyedutai városrész kultúrházát, ahol kerékpáros centrumot alakítanak ki, de lehetővé teszik konferenciák, rendezvények szervezését is.

A projektmenedzserek a részleteket ismertetve szóltak arról, hogy a határ mindkét oldalán kerékpárutakat építenek vagy meglévő utak mellett jelölik ki őket, több helyen pihenővel és kerékpártárolókkal, illetve információs táblákkal. Az idei érkezők számára kerékpáros és vízieszköz-kölcsönzőt is kialakítanak. MTI (Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)