Mérgező is lehet a dísztök!

A tökfélék családjába tartozó fajok közül nem mindegyik ehető, a dekorációs célra szánt dísztökök toxikus vegyületeket tartalmaznak, ezért fogyasztásuk már kis mennyiségben is komoly, kellemetlen tüneteket okoznak: gyomorgörcsöt, hányást, hasmenést, kiszáradást – figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A Halloween Magyarországon is egyre népszerűbb, a Nébih ezért felhívta az élelmiszerüzletek figyelmét, hogy különítsék el az ehető tökféléket a dísztököktől, illetve a nem ehető fajták esetében egyértelműen jelöljék, hogy a termék fogyasztásra alkalmatlan.

(Haloween dísztökök. Fotó: Pixabay)

Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság ugyanakkor a vásárlók figyelmét is felhívja arra, hogy étkezési célra csak garantáltan ehető tökfélét használjanak fel, a dísztököket pedig csak eredeti rendeltetésüknek megfelelően használják.
A Nébih tájékoztatása szerint Franciaország jelezte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, hogy jelentősen megemelkedett a tökfélék okozta ételmérgezések száma. Az elmúlt öt évben 353 esetet regisztráltak, és a szám évről évre nő. Hasonló esetekről más uniós tagállamok is beszámoltak.
A megbetegedéseket csaknem 40 százalékban boltban vásárolt, míg 60 százalékban otthon termesztett tökfélék fogyasztása okozta.
Az esetszám a nyár végi, őszi szezonban tetőzött, ami összefüggésbe hozható a közelgő Halloweenhez kapcsolódó szokásokkal, ebben az időszakban ugyanis megnő a kereslet a dekorációs célra szánt dísztökök iránt. MTI

November 2. – Mindszentek után…

Mintha vezényszóra minden temető egy csapásra átváltozott volna búskomor mivoltából, egy pezsgő, varázslatos hellyé. A halottak napja ezért különleges nekünk magyaroknak, hiszen a távoli ismerősök rokonok is egy gyertya gyújtásával, vagy épp egy csokor friss virággal fejezik ki elhunyt szeretteik iránti tiszteletüket.

 Halloween =/= Mindenszentek

IMG_9954

Meghitt a temető ilyenkor. Foto: BK Photography

Azért szükséges megemlíteni itt hazánk szokásait, mivel az évek előrehaladtával – első sorban a fiatalok körében – mind jobban elterjed a Halloween ünneplése, mely részben hasonló a magyar ünnephez, azonban a nyugati kultúrában kissé más az atmoszférája. Az érdekesség az, hogy saját kultúránk is rendelkezik egy Halloween-nal, de azt Farsangnak hívjuk, amiről viszont egyre többször feledkezünk meg. Hogy a globalizálódás, vagy a téma maga ami vonzóbb, nem lehet megállapítani, de elnézve a mostani, kedvező körülményűnek mondható halottak napját, nekünk sincs okunk panaszra.

Egy kicsit patetikusabb érzés övezte a temetőket, amit a millió gyertya fénye és a levegőben érezhető ősz és virágillat is elősegít. Ugyan nem az önfeledt szórakozásé a főszerep, hanem az emlékek őrzésé.

A dolog pikantériája ugyanakkor, hogy hazánk kultúrájával jól megfér a Halloween is. Külön hangulatossá teszi a lakókörnyezetünket és az atmoszférát a halloween-i töklámpás, és a maskarák, mely összehozza az embereket egy rövid időre.

Valójában a Halloweent nem utálni kell, hanem befogadni a saját kultúránkba a megfelelő mértékig. A beöltözős partyk, a töklámpások, és a gyertyagyújtás mind arra figyelmeztet bennünket, hogy nyakunkon a Karácsony!

A temetőzés

IMG_9982

Sosem lehet elég a gyertyázásból – Foto: BK

Alighanem akik előre utálják ezt a napot, azok a sofőrök és a rendőrök. Nincs tökéletes infrastruktúra, amit ilyenkor alkalmazni lehetne, jóllehet egy kis odafigyelés és előzetes rákészülés sokat tud segíteni. Nincs könnyű helyzetben ilyenkor senki, mivel nagyjából egy időben indulnak meg ezrek, hogy tiszteletüket tegyék. Ezt koordinálni sosem könnyű a gyakorlatlan és/vagy ingerült sofőrök, a türelmetlen gyalogosok, és a megannyi helyszín miatt. Rendszerint ilyenkor nemcsak egy temetőt látogatnak meg a családok, hanem akár városon belül is és kívül is többet.
A temető vezetésnek 1 nap alatt nyilvánvaló túlterheltségre kell készülnie, amit a viszonylag kötött korlátai nem igazán képesek teljesen kiszolgálni. Ugyanakkor bizonyos esetekre jól fel lehet készülni annak érdekében, hogy a tömegeket minél könnyedebben lehessen irányítani.

Először is az autóforgalom irányítása elég kaotikussá válik, mikor reggeltől estig folyamatosan érkeznek gépjárművek. A jó idő is nagy segítség volt most, mivel a látogatók valamivel türelmesebbek, és nem zavarja sem eső, sem hideg, sem hó a komfortot. Amivel a nagykanizsai temető forgalmát jobban tehermentesíteni lehet, az az ideiglenes egyirányúvá tétel.

Ha a Tripammer utca elejétől (pl. a hídtól az Erdész utcáig) végéig csupán egy irányú közlekedésre használható, akkor a bejutás, kijutás – tehát a gépjármű áram – is egyszerűbbé válna, valamint a parkolást is jelentősen megkönnyítheti.

Zalaegerszegen ez ragyogóan működött az Új temetőnél, ahol autók százai forogtak viszonylag zökkenőmentesen (köszönhetően persze a polgárőrségnek és a rendőrségnek egyaránt).

Az autósforgalom mellett komoly szerepe (kéne legyen) van a gyalogos forgalomnak, pontosabban az irányításának. A hídon például mindkét oldalon lehetőség volt a kétirányú közlekedésre, amivel csupán annyi gond volt, hogy nem férnek el az emberek rajta. Ennek nyilvánvaló veszélye, hogy közvetlenül az autós forgalom mellett kénytelenek szlalomozni az emberek. A járda ottani szélessége egy babakocsi esetében már alkalmatlanná teszi 2-3 ember közlekedését.

A híd egyik oldalát lehetett volna kimenő gyalogos forgalomnak, a másikat pedig a bejövőnek fenntartani, mellyel jelentősen könnyebbé válna százak mozgása.

Szerencsére a Hold jó szolgálatot tett a sötétben

Szerencsére a Hold jó szolgálatot tett a sötétben

A sétakert melletti járda használata ugyancsak egyedüli opció a temetőn kívüli gyalogláshoz, aminek szélességével nincs probléma, ellenben a minőségével. A sötétben (de egyébként világosban is) ilyenkor igen könnyen meg lehet botlani, ami komoly sérüléseket is okozhatnak. A kivilágítás általános probléma a temetőnél.
Érthető, hogy az év 363 napjában a megszokott nyitvatartási időn túl okafogyott a világítás. Igaz, az esetleges temetői rablásoknak és vandalizmusnak is elejét  lehet venni legalább a főbb útvonalak megvilágításával. A híd felőli bejáratnál egy jó erős reflektor segített abban, hogy a bejövő látogatók a járdán maradhassanak, ám a távozókat meglehetősen zavarhatta ugyanez a vakító fény. A probléma mindezzel csupán, hogy a befelé világítólámpa kb. 20 m hosszan bizonyult hasznosnak, míg a kapu túloldalán a teljes sötétség volt jellemző kandeláberek hiánya illetve a meglevők gyengesége miatt. Külön nehezítette a dolgot a járdák gyatra minőségi állapota, ami nappali fényben is kényelmetlenné teszi a közlekedést, pláne korom sötétben.
A temetőn belül megannyi zseblámpás/mobillal világító ember próbált haladni. Igaz a gyertyák fényei csodálatos látványt biztosítottak, viszont a sírok közti közlekedés elképesztően nehéz volt. Igaz ez az épített járdáknál is, mivel a csapadék elvezetőkbe óvatlanul is bele lehetett lépni, vagy az egyenetlenség miatt megbotlani.
Itt nyilvánvalóan nem arra volna szükség, hogy teleszórják lámpákkal a területet, mert jelentősen csorbítaná a látványt, nem beszélve a “hatékonytalanságról”.

Érdemes lenne viszont elgondolkodni egy egyszeri beruházáson, ami a repülőgépekhez hasonlóan ledes, vagy fluoreszkálós csíkok segítségével rajzolná körül a gyalogutakat.

Ez viszonylag költséghatékony és tartós megoldást jelentene, ami a 21. századi igényt és a tömegek érdekeit szolgálhatná, valamint hiánypótló lenne, megannyi balesetet megelőzve.

Az nem egy helytálló érv, hogy “évente egyszer ki lehet bírni”. Sovány vigasz ez annak, akinek éppen az autóját húzzák meg, vagy a bokája megy ki, vagy rosszabb esetben komolyabb balesetet szenved. Ez mindenkinek az érdeke, ami jó a temetőnek, jó a város megítélésének, és legfőképp látogatóbarát is a modernitás mellett.