Mindenki a fenyvesekben dolgozik Surdon

A nordmann fenyőt keresi a legtöbb vásárló, ezt tapasztalja a Zala megyei Surd polgármestere.
A településen már mindenki a fenyvesekben dolgozik.
A Zala megyei település arról híres, hogy innen származik a piacokon kapható fenyőfák legnagyobb része.
Kanász János polgármester az InfoRádiónak elmondta, hogy az ország egész területére szállítanak, de a legtöbbet, a fák 60 százalékát Budapesten adják el.

(Fotó: Facebook)





Mint mondta, nagy erőkkel készül Surd a fenyőfaeladási szezonra, a nordmann fenyőt, az ezüstfenyőt és az erdei fenyőt már vágják, a lucfenyő kitermelését a hét végén kezdik. Az egész falu a fenyvesekben dolgozik.
Kanász János elmondta, hogy a nordmann fenyőből viszik a legtöbbet, mert az bírja a legtovább, sokkal később hullajtja el a tüskéit, könnyű díszíteni, nem szúr úgy, mint például az ezüstfenyő, de a lucfenyő is felkapott, mert jó az illata.
(Forrás: infostart.hu)

(Macska ugrik le a kivágott, szállításra váró fenyőkről a Zala megyei Surdon 2018. november 23-án. Az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében elkezdődött a karácsonyi fenyőfák kivágása. MTI/Varga György)

 

A surdi fenyő atyja, Pagony Károly

 

Karácsony havában felbolydul a falunk. Kicsik és nagyok kötözik a fenyőt, és immár rendszeresen, évente egyszer az országos hírek közé is bekerülünk.
De vajon tudjuk-e, hogy kinek köszönheti a falu lakossága e hírnevet és megélhetési lehetőséget? Ismerjük-e a surdi fenyő atyját, Pagony Károlyt? Bár az idősebbek tán még tudnak mesélni róla, de alakja lassan a homályba vész. Éppen ezért úgy gondoltam, érdemes kicsit feleleveníteni Pagony életét. Lássuk hát, mit tudunk!

Pagony Károly Petrzilka Károly néven született 1887. január 10-én Körmenden. Édesapja, Petrzilka Ferenc Károly Ede Batthyány Ödön erdésze és fővadászmestere volt Körmenden.
A fiatal Károly apja nyomdokaiba lépve a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Egyetemen szerzett diplomát. Teljesen leromlott állapotban vette át gróf Zichy Ödön zákányi uradalmát, ahol vezető erdőmérnök lett.

Az első világháborút követő gazdasági válság évei alatt sokat romlott a Surd-környéki erdők állapota. Nem volt tervezett erdőfelújítás, csak tarvágás. Így Petrzilka első lépése az volt, hogy az erdőgazdaság területét kerületekre osztotta, ezzel egy időben megszervezte a csemetetermesztést, így például vándor csemetekertek létesítésével.

(Pagony Károly)

Surdon egy állandó csemetekertet alapított, melynek kezdettől fogva kettős funkciója volt. Részben erdősítési célokra termelt csemetét, részben pedig megkezdte az exóta fajok nevelését. Az exóták többsége fenyő volt. Az ország minden tájáról igyekezett e fenyőket begyűjteni, és amit csak lehetett, dugványról szaporítani, melynek biztosítására anyatelepet hozott létre.

A méretes fenyőket földlabdában forgalmazta, erre igen alkalmas volt a surdi csemetekert kötött agyagtalaja. Néhány év alatt így országosan ismertté vált a surdi csemetekert. Üdülők, parkok számára szállított fákat, a soproni egyetem is több surdi fát kapott, de Budapestre is kerültek fák (pl.: a Budenz U. 13. kertjében álló mamutfenyő).

A monda szerint az első világháborút követő fogságból, a kabátja bélésében hozott fenyőmagvakat a Kaukázusból. Hogy tényleg így történt-e, nem tudjuk, de az biztos, hogy ő vette rá a falusiakat a fenyőültetésre, amely ma a falu egyik legfontosabb kereseti forrása.
Végül Körmenden halt meg 1949. július 10-én, s a mai napig ott alussza örök álmát. Ne hagyjuk elveszni az emlékét…!
(Forrás: Mozaikok Surd történetéből – Facebook)

     
loading...