Kalandvágyból külföldre kényszerült, de imádja szülővárosát, Kanizsát

Óvatos becslések szerint az alig 48 ezres lakosú Nagykanizsáról több mint háromezren mentek ki külföldre „kalandvágyból”, mert a magyar átlagbérből nem lehet megélni, az csak arra elegendő, hogy a számláinkat kifizessük, aztán a maradékból elvegetáljunk valahogy a következő fizetésig.

Így van ezzel Kovács Zsolt is.

Barátnője ezt írta nekünk:

„Tisztelt Szerkesztőség!

Nagyon-nagy tisztelettel és örömmel tölt el, hogy lehetőséget adtatok arra, hogy szép városunk , gyönyörű Erzsébet terét oly sokan megnézhetik „madár távlatból” is, amit mi hétköznapi szemlélők nem láthattunk eddig.

Továbbá köszönöm a lehetőséget, hogy teret adtatok a Barátomnak arra, hogy megmutathatta szülővárosát amelyre méltón büszke!
Ő itt született, itt nevelkedett-igaz most az élete arra kényszeríti, hogy nem élhet itt a minden napokban-de mindig szívesen jön HAZA és büszke arra, hogy itt élhet!

Én ugyan csak pár hónapja élek ebben a városban, de nagyon jól érzem itt magam…és remélem, hogy itt élhetem le életem hátralévő részét!

Őszinte tisztelettel és szeretettel köszönöm a lehetőséget amit megadtatok a Barátom számára!

További sikeres munkát kívánva: Berwinkl Krisztina”

Zsolt, amikor hazajöhet, akkor mindig egy szép videót készít Kanizsáról. Legutóbb egy fantasztikus Erzsébet téri videójáról számoltunk be.

Igaz, hogy a mostani vidi még 2015 decemberében készült, de nagyon szép 🙂

Fogadjátok szeretettel 🙂