Október 23-án, 98 éves korában elhunyt dr. Hoffmann Varga Judit, az utolsó nagykanizsai holokauszt-túlélő.
Halálával egy város, egy közösség és egy egész ország veszítette el azt az embert, aki évtizedeken át személyes tanúságtételével tartotta életben a nagykanizsai zsidóság tragikusan megszakított történetét.
Bár Szombathelyen született, gyermekkorát és fiatal éveit Nagykanizsán töltötte. Édesapja, Hoffmann János a zalaegerszegi Schütz Frigyes kanizsai fiókáruházát vezette. A békés családi élet azonban 1944 tavaszán egyik pillanatról a másikra semmivé vált.
Juditot tizenhetedik születésnapján, 1944. május 5-én családjával és több ezer helyi zsidóval együtt vagonokba zsúfolva Auschwitzba deportálták. Ott teljes családját elpusztították: édesanyja, Schütz Helénke a karjai között halt meg, további legalább harminckilenc rokonát pedig a gázkamrákban gyilkolták meg.
Ő maga négy koncentrációs tábort élt túl. A felszabadulást a sors különös iróniájával éppen 18. születésnapján érte meg – egy halálmenet közepén. 1945 nyarán egymaga tért vissza Nagykanizsára.
A helyi zsidó közösség mintegy 3100 tagjából körülbelül 300-an jöttek haza. Ő egy volt közülük – és később az utolsó, aki még személyesen emlékezhetett a város deportáltjaira.
Dr. Hoffmann Varga Judit élete végéig kötődött Nagykanizsához. Rendszeresen visszatért, beszélt diákokhoz, közösségekhez, és minden alkalommal hangsúlyozta: a túlélés felelősség, az emlékezés kötelesség.
Halálával lezárult a nagykanizsai zsidóság történetének egy fejezete.
(Források: Mazsihisz és Kanizsa Médiaház)