A Magyarországon korábban kipusztult, majd a délszláv háború után Baranyában és Somogyban újból megtelepedett ragadozó egyre közelebb húzódik a lakott területekhez.
Lefotózták már falusi udvaron – Paton – és városi lakótelepen, például Nagykanizsán is. Nemcsak a vadon élő, hanem már a kisebb háziállatok sincsenek tőle biztonságban.
Előfordult, hogy a gazdája mellől egy kutyát is elragadott az aranysakál. Az RTL Klub videója következik.
Egy nagykanizsai hölgy vasárnap hajnali fél egykor ment haza egy buliból, amikor a Balatoni úton megtámadta egy róka vagy aranysakál. Az állat nagy valószínűséggel veszett lehetett, hiszen a róka és az aranysakál általában kerüli az embereket, fél tőlük. A hölgy a morgó, támadó vadállat miatt kénytelen volt felmászni egy fára, majd értesítette az egyik ismerősét, aki kocsival érte ment.
Az aranysakál elterjedésével együtt új kullancsfaj is megjelent a Dunántúlon. A Somogy és Tolna megyékben felbukkant vérszívókról még keveset tudnak a szakértők, ezért köz- és állat-egészségügyi veszélyeit vizsgálni kell – mondta az InfoRádióban a Magyar Kullancsszövetség elnöke.
Kapiller Zoltán kiemelte: Magyarországon 42 kullancsfaj volt honos eddig, ebből tucatnyi támadta az állatokat és az embert, a többiek csak bizonyos erdei állatokon élősködtek.
A most megjelent rókakullancs eddig nem ismert alfaja azonban új kérdéseket vet fel, például hogy milyen köz- vagy állat-egészségügyi problémákat fog okozni a közeli jövőben.
A Kullancsszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valakit már kullancscsípés ért, szigorúan tilos körömmel, csipesszel, olajjal nekiesni, a patikákban kapható kullancskanalat kell használni. A fertőző kullancsok 94 százaléka ugyanis a Lyme-kór valamelyik változatát fecskendezi áldozatába.
Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk. A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek. A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Így néz ki az aranysakál
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állomány. Ezt követően évtizedekig nem volt állandó állomány, csak a 80-as évek legvégén, a 90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban – fűzte hozzá.
A szakember szerint az állatok elszaporodásának oka lehet a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány. Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet velük találkozni.
Igen eszes jószág, akár 10 kilós is lehet
Elmondta, hogy a kutyafélék családjába tartozó faj „igen eszes jószág”, a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb, 10 kilogramm körüli ragadozó. A hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókákkal. Táplálkozása főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.
A természetvédelmi szakemberek szerint az ilyen ragadózó jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat. A vadászoknak arra az állítására reagálva, hogy megritkult az aranysakál miatt az őzállomány, azt mondta: nem látja igazoltnak, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás.
A szóvivő hangsúlyozta: attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, olyankor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát. MTI
