A 44 éves nagykanizsai férfi a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében nyilvántartott szakember, aki általános építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetésére jogosult. 2018-ban elvállalta egy régi stílusú, földszintes nagykanizsai épület felújítási és bővítési munkáinak felelős műszaki vezetését.
Felelős műszaki vezetőként – egyebek mellett – a férfi feladata volt az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munka irányítása, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások, továbbá az építésügyi hatósági engedélyek, és az ahhoz tartozó jóváhagyott engedélyezési, kivitelezési tervek betartása, az építési napló vezetése, a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele.
A kivitelező 2019. szeptember elején a férfi által is igazoltan az épület felújítási és bővítési munkájával végzett, ezért a férfi pár nap múlva elektronikus úton hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nyújtott be az építésügyi hatósághoz. A kérelmezett hatósági bizonyítvány az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságának az igazolására szolgál.
Az építésügyi hatóság helyszíni ellenőrzést tartott, amely során megállapítást nyert, hogy az épület, különösen a tetőszerkezet a tervektől eltérően készült, a kialakítása nem szakszerű, szemben azzal, amit a férfi felelős műszaki vezetőként az építési naplóban rögzített, ezért a kérelmet elutasították. A férfi az építésügyi hatóság döntésével nem értett egyet, tetőszerkezeti statikus szakvéleménnyel kívánta igazolni, hogy a hatóság által kifogásolt tetőszerkezeti csatlakozási pontok megfelelőek.
A férfi munkájából kifolyólag személyesen ismert egy, a Magyar Mérnöki Kamaránál nyilvántartott személyt, aki tartószerkezeti szakértésre is engedéllyel rendelkezik, és aki már korábban készített szakvéleményt a férfi részére, így az aláírása a rendelkezésére állt. A férfi azonban ahelyett, hogy a szakértésre a személyt felkérte volna, helyette és a nevében saját maga készített egy tartószerkezeti szakvéleményt. Ez valótlanul azt tartalmazta, hogy felkérték az átalakított tetőszerkezet, különös tekintettel a csatlakozási pontok megfelelőségének és a tetőszerkezet terhelhetőségének a vizsgálatára, hogy a vizsgálat megtörtént, amely megállapította, hogy a tetőszerkezet a bővítéssel együtt megfelelő, az épület állékonysági hibában nem szenved.
A férfi ezután az érintett személy egy korábbi, elektronikus formában rendelkezésére álló szakvéleményéről annak névaláírását kivágta, majd az általa készített tartószerkezeti szakvéleményre rámásolta. Ezt követően 2019. szeptember 16-án a reggeli órákban az ÉTDR elektronikus rendszeren keresztül az ügyfélkapujáról indítva ismét hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nyújtott be az építési hatósághoz, amelyhez az épület megfelelősségének a bizonyítására mellékelte a hamis, és valótlan tartalmú tartószerkezeti szakvéleményt is.
A hatósági eljárásban több dolog is megkérdőjelezte a dokumentum eredetiségét. Az érintett személy megerősítette, hogy a hatósági megkeresést megelőzően a helyszínen nem járt, a szakvéleményt nem ő készítette, sem annak betűtípusa, sem megfogalmazása nem azonos az általa használttal, a rajta szereplő aláírás manipulált, nem tőle származik, illetve, hogy tartalmában sem felel meg a valóságnak, ugyanis kiegészítő alátámasztás szükséges a megfelelő tető tartószerkezet kialakításához.
Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat – tájékoztatta honlapunkat dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.
