„Történt valami, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. A nagykanizsai vasútállomáson hosszú idő óta él egy cica. Mi vasutasok gondoskodunk róla.
Tegnapelőtt este mentem dolgozni és láttam, hogy kapott egy papírdobozból készült házikót, ami ki volt bélelve. Boldogan dorombolva feküdt benne. Örültem neki, hogy a telet komfortosabb körülmények között fogja átvészelni.
Tegnap délután láttam, hogy a házikó és a cica tálkái eltűntek és ő a hideg betonon a pad alatt kuporog. Miért kellett újra hajléktalanná tenni? Miért kellett elvenni tőle a lehetőséget, hogy ne fagyjon szét a télen?
Ha valaki megpróbál kimászni a gödörből, azt miért kell újra és újra visszarugdosni oda? Ennyit az emberi jóindulatról. Bánt a dolog. És most jöhet a megkövezés!”
(Forrás és fotó: Facebook)
Úgy gondoljuk, hogy a cicát nem kell feltétlenül állatmenhelyre cipelni, ha már jól érzi magát a vasútállomáson és a vasutasok is gondoskodnak róla.
Ha valaki tudna neki vinni egy „komfortosabb” házikót, azt biztosan hálásan elfogadná. (A Szerk.)
