Tagadta bűnösségét a nagykanizsai gyilkosság gyanúsítottja

Tagadta bűnösségét az az férfi, akit azzal vádolnak, hogy megölte édesanyja 81 éves szomszédját még 2007-ben.

Március 9-én (hétfőn) emberölés bűntette miatt tartott előkészítő ülést a Zalaegerszegi Törvényszék. A vádirat szerint a vádlott 2007-ben hajléktalanként élt, alkalmanként az édesanyjánál húzta meg magát. 2007. december 7-én egy nagykanizsai presszóban italozott, majd hajnali 2 órakor erősen ittas állapotban édesanyja szomszédjának ingatlanához ment. Bemászott a kerítésen és lefeszítette a kamraablakon lévő rácsot és azt benyomva bejutott a házba.

A konyhában magához vett egy szabászollót, amellyel a konyhaszekrény melletti szoba lakatját megpróbálta kinyitni, ugyanis a sértett köztudottan itt tartotta a készpénzét. A férfi azonban nem tudott bejutni, az olló hegye beletört a lakatba. Időközben felébredt az idős, 81 éves sértett, akivel a vádlott dulakodni kezdett: arcát legalább 10 alkalommal közepes és nagy erővel egy kisszékkel ütlegelte, s rugdalta.

A férfi a bántalmazás során a földre került: előbb eszméletét, majd életét vesztette. Ezután a vádlott a házban való további kutatással felhagyott, s elhagyta az ingatlant. A férfit 2019-ben fogták el és gyanúsították meg a gyilkosság elkövetésével.

A tárgyalást megelőzően minden vádlottal szemben kötelező előkészítő ülést tartani. Amennyiben ezen a vádlott – a vádiratban foglalt bűncselekmény tényállásával és minősítésével egyező – beismerő nyilatkozatot tesz és lemond a további bizonyításról, akkor ítélet születhet. Jelen ügyben azonban a vádlott a bíróság előtt tagadta bűnösségét, így az ügyet a törvényszék 2020. április 27-én 9.00 órakor tárgyalja – tájékoztatta honlapunkat Dr. Bartalné dr. Mentes Judit a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.

Tizenkét év után fogták el egy nagykanizsai gyilkosság gyanúsítottját – Dél-Zala Press

A zalai nyomozók elfogták egy 2007-es emberölési ügy feltételezett elkövetőjét. Több mint 12 évvel ezelőtt, 2007. december 8-án Nagykanizsán, egy lakóépületben egy férfi holttestét találták meg rokonai, akin bántalmazás nyomai voltak. A büntetőeljárásba bevont igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján az idős férfi halálát idegenkezűség okozta. Zalaegerszegen Dr. Jandó Zoltán r.

Zsebre dolgozott az önkéntes parkolóőr

Egy 1987-ben született kaposvári férfi tavaly március 29. és december 02.-a közötti időben, több személyt jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtett, oly módon, hogy magát parkolási díj szedésére jogosult személynek tüntette fel, és egyes sértetteket parkolási díj jogcímén, másokat pedig parkolójegy vásárlása hiányában bírság fizetése jogcímén, különböző pénzösszegek átadására kötelezett. A férfi cselekményeit rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el.

  • Március 29.-én délben Keszthelyen, a Pál utcában, a Vadászati Múzeum parkolójában odament három autóbuszvezetőhöz, és parkolási díj jogcímén 2.000, 10.000 Ft., illetve 20 euró készpénzt kért. Az érintettek 5.000, 2.000 Ft-ot és 20 eurót adtak át a férfinek.
  • Tavaly május 21.-én Keszthelyen, a Sopron utcában egy olasz állampolgárságú autóbusz vezetőtől parkolási díj jogcímén 20 euro készpénzt kért és kapott, a parkolási díj kifizetésének igazolásául pedig „szabadságengedély” elnevezésű tömbből kivett lapot adott át
  • Május 25. napján, majd 2019. június 22.-én Keszthelyen, a Kastély közelében parkoló, holland autóbusz vezetőjétől kért a parkolási díj megfizetésének hiánya miatt alkalmanként 20 euro készpénzt. A sértett azonban – mivel a sértett felismerte, hogy a terhelt nem parkolóőr – a kérésnek nem tett eleget.
  • Június 17-én délután a Kastély parkolójában ismeretlen személytől ismeretlen összegű készpénzt kért parkolási díj jogcímén.
  • Június 18.-a előtti héten Keszthelyen, a Bástya utcában parkolási díj jogcímén 2.000 Ft kért és kapott egy autóbusz vezetőjétől. A terhelt ezt követően, 2019. június 18.-án dél körül ismételten odament a Keszthely, Sopron utca 35. szám előtti útszakaszon parkoló az autóbusz vezetőhöz, majd parkolási díj jogcímén ugyancsak 2.000 Ft összegű készpénzt kért a sértettől. A sértett azonban ekkor már nem adta át a kért összeget a terheltnek, hanem kérdőre vonta őt a korábbi cselekménye miatt, és kilátásba helyezte a rendőrség értesítését. A terhelt ekkor visszaadott a sértettnek 2.000 Ft készpénzt.
  • Június 22. napján 11 óra körüli időben Keszthelyen, a Kastély utca 01. szám alatti parkolóban várakozó szlovák állampolgárságú, ismeretlen kilétű autóbuszvezetőtől 20 euro készpénzt kért és kapott parkolási díj jogcímén.
  • Június 22.-én 11 óra körül a Kastély utca 01. szám alatti parkolóban várakozó, belga rendszámú autóbusz ismeretlen kilétű vezetőjétől 2.000 Ft kért parkolási díj jogcímén. A sértett a kért összeget átadta a terheltnek. Egy korábbi károsult azonban időközben felhívta az ismeretlen kilétű sértett figyelmét a terhelt megtévesztő magatartására, ezért a sértett még a helyszínen, nyomban visszavette a terhelttől a készpénzt.
  • Szeptember 20.-án Keszthelyen, a Viviera Beach parkolójában parkoló lakókocsi használójától jogosulatlan parkolás jogcímén 50 euro készpénzt kért és kapott.
  • Október 27.-én délben Keszthelyen, a Kastély előtti útszakaszon parkoló autóbusz cseh állampolgárságú vezetőjétől parkolójegy megváltásának hiányára hivatkozással, bírság jogcímén 30 euro készpénzt kért. A sértett egy 100 euro címletű bankjegyet adott át a terheltnek, azzal, hogy a különbözetet a terhelt a bankjegy felváltását követően visszaadja a sértettnek. A bankjegy felváltására azonban nem került sor, a terhelt a teljes összeget jogtalanul eltulajdonította.
  • November 16.-án délután Keszthelyen, a Pál utcában, a Vadászati Múzeum parkolójában várakozó francia állampolgár sértettől parkolójegy megváltásának hiányára hivatkozással, bírság jogcímén 30 euro vagy 9.000 Ft készpénzt kért, melynek eredményeként a sértett 30 euro készpénzt adott át a terheltnek. A terhelt pedig a bírság kifizetésének igazolásául egy „szabadságengedély” elnevezésű tömbből kivett lapot adott át sértettnek.
  • November 28.-án délben Keszthelyen, a Kastély utában, a gépjárművel parkoló, kínai állampolgár sértettől a megváltott parkolási idő túllépésére hivatkozással, bírság jogcímén 40 euro készpénzt kért. Mivel az összeget a sértett aránytalannak tartotta, a terhelt végül 20 euro készpénzt kért a sértettől. A sértett a terhelt magatartásának eredményeként 6.000 Ft készpénzt adott át a terheltnek. A terhelt pedig a bírság kifizetésének igazolásául egy „szabadságengedély” elnevezésű tömbből kivett lapot bocsátott a sértett rendelkezésére.
  • December 02.-én dél körül Keszthelyen, a Kossuth Lajos utcában, egy gépjárművel várakozó német állampolgár sértettől parkolójegy megváltásának hiányára hivatkozással, bírság jogcímén 20 euro vagy 6.000 Ft készpénzt kért. A sértett egy 10.000 Ft címletű bankjegyet adott át a terheltnek, azzal, hogy a különbözetet a terhelt a bankjegy felváltását követően visszaadja a sértettnek. A bankjegy felváltására azonban nem került sor, a terhelt a teljes összeget jogtalanul eltulajdonította.

Az ügyben a Keszthelyi Járási Ügyészség csalás vétsége miatt emelt vádat – tudatta honlapunkkal dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Részegen, jogosítvány nélkül más autójával furikázott a zalakomári férfi

Egy 1995-ben született férfi – akit szabálysértések miatt már 22 alkalommal bírságoltak,- 2019. augusztus 20-án napközben lakóhelyén, Zalakomár községben italozott, ennek során legalább 4 db fél literes sört fogyasztott el.

Este 19 óra után ismerőse zalakomári lakóházánál járt, amikor észrevette, hogy a be nem zárt udvarban lezáratlanul áll egy Skoda Felícia típusú személygépkocsi, melyben benne volt az indítókulcs is. A férfi nem rendelkezett érvényes „B” kategóriás vezetői engedéllyel, ennek ellenére elhatározta, hogy az autóval – a tulajdonos engedélye nélkül – autózni fog.

Ennek megfelelően az autóba beült, beindította, és azzal áthajtott a szomszédos Balatonmagyaród községbe. A Petőfi utca 67. számú ház előtt kifogyott a benzin az autóból és leállt. A férfi az autót lezárta, majd 22 óra körül gyalogosan visszaindult Zalakomárba.

Időközben a gépkocsi tulajdonosát egy ismerőse értesítette az esetről, aki megkereste az ünnepi napon Zalakarosban rendezvény biztosítást végző rendőröket. A rendőrség keresni kezdte a férfit, akit nem sokkal később egy bejelentés alapján megtaláltak a Zalakomár és Balatonmagyaród közötti útszakaszon, ahol erősen ittasan, a forgalommal szemben gyalogolt. A terhelt szervezetében a gépjármű vezetésekor 1,60 mg/l volt az etilalkohol koncentráció, ami nála közepes fokú ittasságot eredményezett.

Az ügyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség jármű önkényes elvételének bűntette és járművezetés ittas állapotban vétsége miatt emelt vádat – tájékoztatta honlapunkat dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Kamu szakértői véleményt készített egy nagykanizsai mérnök, vádat emeltek ellene

A 44 éves nagykanizsai férfi a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében nyilvántartott szakember, aki általános építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetésére jogosult. 2018-ban elvállalta egy régi stílusú, földszintes nagykanizsai épület felújítási és bővítési munkáinak felelős műszaki vezetését.

Felelős műszaki vezetőként – egyebek mellett – a férfi feladata volt az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munka irányítása, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások, továbbá az építésügyi hatósági engedélyek, és az ahhoz tartozó jóváhagyott engedélyezési, kivitelezési tervek betartása, az építési napló vezetése, a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele.

A kivitelező 2019. szeptember elején a férfi által is igazoltan az épület felújítási és bővítési munkájával végzett, ezért a férfi pár nap múlva elektronikus úton hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nyújtott be az építésügyi hatósághoz. A kérelmezett hatósági bizonyítvány az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságának az igazolására szolgál.

Az építésügyi hatóság helyszíni ellenőrzést tartott, amely során megállapítást nyert, hogy az épület, különösen a tetőszerkezet a tervektől eltérően készült, a kialakítása nem szakszerű, szemben azzal, amit a férfi felelős műszaki vezetőként az építési naplóban rögzített, ezért a kérelmet elutasították. A férfi az építésügyi hatóság döntésével nem értett egyet, tetőszerkezeti statikus szakvéleménnyel kívánta igazolni, hogy a hatóság által kifogásolt tetőszerkezeti csatlakozási pontok megfelelőek.

A férfi munkájából kifolyólag személyesen ismert egy, a Magyar Mérnöki Kamaránál nyilvántartott személyt, aki tartószerkezeti szakértésre is engedéllyel rendelkezik, és aki már korábban készített szakvéleményt a férfi részére, így az aláírása a rendelkezésére állt. A férfi azonban ahelyett, hogy a szakértésre a személyt felkérte volna, helyette és a nevében saját maga készített egy tartószerkezeti szakvéleményt. Ez valótlanul azt tartalmazta, hogy felkérték az átalakított tetőszerkezet, különös tekintettel a csatlakozási pontok megfelelőségének és a tetőszerkezet terhelhetőségének a vizsgálatára, hogy a vizsgálat megtörtént, amely megállapította, hogy a tetőszerkezet a bővítéssel együtt megfelelő, az épület állékonysági hibában nem szenved.

A férfi ezután az érintett személy egy korábbi, elektronikus formában rendelkezésére álló szakvéleményéről annak névaláírását kivágta, majd az általa készített tartószerkezeti szakvéleményre rámásolta. Ezt követően 2019. szeptember 16-án a reggeli órákban az ÉTDR elektronikus rendszeren keresztül az ügyfélkapujáról indítva ismét hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nyújtott be az építési hatósághoz, amelyhez az épület megfelelősségének a bizonyítására mellékelte a hamis, és valótlan tartalmú tartószerkezeti szakvéleményt is.

A hatósági eljárásban több dolog is megkérdőjelezte a dokumentum eredetiségét. Az érintett személy megerősítette, hogy a hatósági megkeresést megelőzően a helyszínen nem járt, a szakvéleményt nem ő készítette, sem annak betűtípusa, sem megfogalmazása nem azonos az általa használttal, a rajta szereplő aláírás manipulált, nem tőle származik, illetve, hogy tartalmában sem felel meg a valóságnak, ugyanis kiegészítő alátámasztás szükséges a megfelelő tető tartószerkezet kialakításához.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat – tájékoztatta honlapunkat dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Testvérére akarta kenni az ittas vezetést egy nagykanizsai férfi

Egy 1963-ban született nagykanizsai férfi tavaly március 12-én 20:23 órakor ismét ittas állapotban vezette a tulajdonát képező Renault Laguna típusú személygépkocsiját Nagykanizsán, a Kaposvári úton.

Amikor a Csónakázó tó bejáratához ért, közúti ellenőrzés alá vonták, melynek során a vele szemben alkalmazott kézi alkoholszonda 0,98% légalkohol koncentrációt mutatott, ezért az ismételt légalkoholmérés végett rendőri előállítására került sor.

A rendőri intézkedés során a férfi a testvére adatait adta meg, így a Nagykanizsai Rendőrkapitányság által járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a vétlen testvérrel szemben kezdeményezett büntetőeljárást. A nyomozás során a férfi ismét testvére személyes adatait diktálta be és a jegyzőkönyvet is az ő nevén írta alá.

Az eljáró hatóság szabálysértési eljárást is kezdeményezett “érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés” továbbá “közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” szabálysértések elkövetése miatt, amely szintén a férfi testvére ellen indult meg.

Az intézkedés során a férfi a forgalmi engedély elvételéről szóló elismervényt testvére nevében írta alá, az igazoltatólapon szintén a vétlen személy adatai kerültek rögzítése.
A férfi közreműködött abban, hogy a vele szembeni rendőri intézkedés, szabálysértési eljárás, illetőleg a megindult büntetőeljárás során valótlan tartalmú közokiratok kerüljenek kiállításra.

Az ügyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség hamis vád és közokirat-hamisítás bűntette, valamint hamis vád vétsége miatt emelt vádat – tájékoztatta honlapunkat dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivője.

Jelzőtáblát döntött ki a 20 éves részeg sofőr Nagykanizsán – Videóval

A nagykanizsai rendőrök befejezték az ügy vizsgálatát. Egy 21 éves férfi tavaly december 23-án 23 óra 8 perckor közlekedett Nagykanizsán, a Szerviz utcában, a Teleki utca irányából a Platán sor felé egy Ford típusú autóval. Amikor a Platán sori kereszteződéshez ért, jobbra kanyarodása során felhajtott az úttest mellett lévő füves területre, és egy jelzőtáblának ütközött, melyet ki is döntött.

Megzsarolták a nagykanizsai nőt

A vádlott 2014 nyara és 2015 februárja között több ismerősét is rávette arra, hogy a saját nevükben, de a vádlott részére devizaszámlát nyissanak. A férfi ígérete szerint a számlákra külföldről utalnak több ezer eurót, a pénz felvétele és átadása után pedig az átutalt összeg egy százalékát jutalékként a számlát nyitónak adja.

A férfi a fia barátnőjét is rávette erre, azt állítva, hogy ez legális, sőt arra is megkérte a lányt, hogy keressen további két embert. A sértett, valamint az általa ajánlott férfi és nő a vádlottal együtt ezután Budapestre utaztak, ahol egy férfi a részükre négy mobiltelefont adott át, hogy a bankszámlanyitáskor azok hívószámát adják meg.

Ezt követően a társaság tagjai több fővárosi bankfiókban is nyitottak számlát, majd ezeknek a dokumentumait, illetve a kölcsönkapott telefonokat visszaadták a vádlottnak. Hazaérkezésük után a lány átgondolta a történteket, azt a szüleivel is megbeszélte és úgy határozott, hogy megszünteti a számlákat.

Erről a vádlottat is tájékoztatta, aki ezt ellenezve azt állította a sértettnek, hogy a számlákat nem lehet megszüntetni, ellenkező esetben 170.000.-Ft-ot kell fizetnie „azoknak az ügyvédeknek”, akik őt megbízták. A lány azonban a bankszámlákat megszüntette. A férfi ezt követően többször megfenyegette, pénz átadására szólította fel. A nő saját és a vele együtt élő családja védelme érdekében a rendőrséghez fordult. A vádlottat rendőri akció keretében fogták el.

B. T. zsarolás bűntette minősítésű ügyét a jövő héten szerdán tárgyalják a Nagykanizsai Járásbíróságon – olvasható a Zalaegerszegi Törvényszék nyilvános tárgyalási jegyzékében.

Ukrán verőlegényekkel fenyegetett a kanizsai férfi

Egy visszaesőnek minősülő nagykanizsai , 45 éves férfi 2014. nyarától kezdődően anyagi nehézségekkel küzdött, bejelentett munkahellyel, igazolt jövedelemmel, ingó,- ingatlan vagyonnal, egyéb megtakarítással nem rendelkezett. A terhelt ezért, hogy bevételre tegyen szert, 2014. nyara és 2015. február hónapja közötti időben több ismerősét is rávette arra, hogy a saját nevükben, de valójában a terhelt részére devizaszámlákat nyissanak.

Kanizsai telephelyen pusztult el a család kedvence

Egy 1948-ban született nagykanizsai férfi ismerősének tulajdonát képezte a 2013. augusztus 19-i születésű, Artúr nevű, németjuhász fajtájú, kan ivarú kutya, melyet 2017 tavaszáig családi kedvencként tartottak a Zalaszentmihályon.

A tulajdonos korábbi lakóhelyéről való elköltözését követően azonban a családtagok nem tudták vállalni a nagytestű, játékos természetű kutya további tartását, ezért úgy döntöttek, hogy az ebet elajándékozzák. Ennek során a kutya egy nagykanizsai telephelyű kft. –hez került őrző kutyának. A korábban egészséges állatot a telephelyen nyugdíjasként, szívességi alapon gondnoki teendőket ellátó nagykanizsai férfi vette át.

A férfi ennek során írásbeli nyilatkozatban saját személyében felelősséget vállalt a kutyáért. Kezdetben úgy tűnt, hogy a kutya elfogadta új tartási helyét, azonban a későbbiek során viselkedése agresszívvá vált. Ezt követően az ebet legalább fél éven keresztül folyamatosan elzárva tartották, egy mindössze 12 m2 nagyságú kennelben, ahol a kutya fekhelyéül egy régebbi, elhasznált állapotban lévő fatákolmány volt csupán elhelyezve.

Az eb élelmezésének és tisztántartásának feladatával a férfi volt megbízva, aki a kennelbe zárt kutyát csupán a ketrec rácsain keresztül etette és itatta, míg a kennel ürülékkel szennyezett betonaljzatát az időjárási viszonyoktól függően vízzel verette le, illetve az ürüléket több esetben egy rúdra erősített keresztléc segítségével csupán a ketrec hátuljába tolta.

(A fotó illusztráció)

A szabad mozgástól több hónapon keresztül megfosztott, korábban megfelelően szocializált kutya viselkedése tovább romlott, mely fizikai változásokkal is együtt járt, ugyanis az állat kondíciójából is veszíteni kezdett. A kutya testi leépülésének folyamatát a férfi észlelte, azonban az állat helyzetének javítása érdekében érdemi intézkedést nem tett.
A kft. ügyvezetőjének halálát követően az ügyvezetést a lánya vette át. Az eb állatorvosi ellátásáról a telephelyen való elhelyezést követően nem gondoskodtak, így a kutya veszettség elleni éves immunizálása sem történt meg.

Az állat fenti tartási körülményeiről állampolgári jelzést követően értesült 2018. január 05-én a zalaegerszegi Élettér Állat-és Természetvédő Egyesület és még aznap megjelentek a telephelyen, ahol a fekáliával erőteljesen szennyezett kennelben megtalálták az elhanyagolt, alultáplált, csont és bőr soványságúra fogyott kutyát. Ennek során értesítették a férfit, hogy segédkezzen a ketrecet záró lakat eltávolításában a kutya elszállítása érdekében.

A férfi egyéb elfoglaltságra hivatkozva a helyszínen nem jelent meg, a kutyát végül gyepmesteri segítséggel szállították el a nagykanizsai ebrendészeti telep karantén részlegébe, ahol több állatorvosi vizsgálaton is átesett. Ennek során megállapítást nyert, hogy a korához képest kifejezetten rossz kondíciójú, 30 kg súlyú, apatikus, gyenge általános állapotú, végbél fekélyben, csípőízületi kopásban szenvedő kutya szervezetében gyulladásos folyamatok zajlottak, valamint a hasnyálmirigy mérsékelt működési zavarát jelző elváltozások alakultak ki.

Az eb a kimentést követő orvosi ellátás ellenére 2018. január 19. napján bélelzáródás következtében elpusztult. Az állat fenti tartási körülményei az élettel összeegyeztethetetlen bánásmódot jelentettek, mely az állatnak különös szenvedést okozott.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség állatkínzás bűntette miatt emelt vádat – értesült honlapunk dr. Pirger Csabától, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivőjétől.

Kiírták az ajtóra, hogy Kérem ne zavarjanak! és fizetés nélkül leléptek a karosi szállodából

Egy 1991-ben született lábatlani férfi tavaly június 25-től 27-ig 2 főre szállást foglalt egy zalakarosi szállodában. 2019. június 25-én testvérével meg is érkezett, ekkor a két éjszakára előre lefoglalt szállás ellenértékét, 75.600 forintot rendezte is.

2019. június 26-tól 3 alkalommal 1-1 éjszakára hosszabbítást kért a szálloda recepcióján, így 2019. június 30-ig a szállodában maradtak. Az ekkor keletkezett szállásköltséget, a félpanziós ellátás költségét és a szállodában igénybe vett szolgáltatások, valamint a fogyasztásuk számláját azonban nem egyenlítette ki.

Június 30-án kora reggel a testvérével együtt a szállodából eltávoztak, a szobaajtó kilincsére kitették a „Kérem, ne zavarjanak!” táblát, a recepción pedig nem jelezték, hogy a szállodából végleg távoznak. Így azt a látszatot keltették, hogy még a szobában tartózkodnak.

Miután a szálloda alkalmazottai észlelték, hogy fizetés nélkül távoztak, megkísérelték telefonon elérni a férfit, aki nem vette fel a telefont, vagy kinyomta azt. Ezután a szálloda recepció vezetője SMS üzenetben szólította fel a férfit, hogy a számlát 2019. július 2-ig rendezze.

A férfi azonban a szállodai költségeket a mai napig nem rendezte, ami arra utal, hogy már a szolgáltatások igénybevételekor sem állt szándékában a szállodai számla kiegyenlítése. E cselekményével a szállodának 257.800,-Ft kárt okozott.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség csalás vétsége miatt emelt vádat – értesült honlapunk dr. Pirger Csabától, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivőjétől.

Nem segített a társa, ezért halt meg egy ukrán kamionos Nagykanizsán

Segítségnyújtás elmulasztása miatt emeltek vádat egy ukrán kamionsofőr ellen, mert tavaly ősszel a földön hagyta az éjszaka a kamionból kizuhant társát, aki reggelre meghalt – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője kedden az MTI-t.

Jánky Judit felidézte, hogy a 38 éves ukrán sofőr tavaly október 10-én érkezett Nagykanizsára, hogy lámpatesteket szállítson Oroszországba, de aznap a járművét nem tudták megpakolni, ezért megkezdte a négynapos pihenőjét. Másnap érkezett ugyanide az általa jól ismert, szintén ukrán kollégája, aki ugyancsak várakozni kényszerült.

A két férfi az elsőként érkezett sofőr járművének vezetőfülkéjében megvacsorázott, majd egészen éjfélig együtt italoztak, míg lerészegedve el nem aludtak. Hajnali kettő óra körül az egyébként súlyos szívbeteg sértett rosszul lett, az ajtót kinyitva megpróbált lemászni a fülkéből, de közben elvesztette az eszméletét.

Az ajtónyitásra a másik férfi is felriadt, de hiába szólongatta a mellette összegörnyedve ülő társát, az nem ébredt fel. A kamionból kiszállva kinyitotta neki az ajtót, hogy friss levegőt engedjen be, az eszméletlen férfi azonban kizuhant a magas fülkéből és arccal az aszfaltnak csapódott.

A mozdulatlanul fekvő sértett a közvetetten életveszélyes sérülései ellenére ekkor még életben volt, társa azonban magára hagyta és visszaült a kamionba aludni. Rövid időn belül azonban többször mégis kiszállt, odalépett a láthatóan sérült, mozdulatlan társához, de sem az ott parkoló többi kollégájától, sem a telephely biztonsági őrétől nem kért segítséget, a mentőket sem hívta.

A sérült férfi reggelre meghalt, holttestét a kamion mellett a telep biztonsági őre fedezte fel.
A történtek óta magyarországi bűnügyi felügyelet alatt álló férfival szemben a Nagykanizsai Járási Ügyészség segítségnyújtás elmulasztása miatt emelt vádat, fogházbüntetés kiszabását indítványozva. MTI

Kiszolgáltatva – Rágalmazók és becsületsértők fogságában

Szinte mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki becsületsértéssel vagy rágalmazással összefüggő büntetőügyben sértettként vagy vádlottként volt már érintett. A hírességek egyik kedvenc időtöltéséről beszélünk, ők gyakran e cselekmények valamelyikére hivatkozva támadják egymást a bulvársajtó legmélyebb bugyraiban, majd az esetek elhanyagolható százalékában a bíróság előtt is. Persze az sem kizárt, hogy mi magunk követtünk el ilyen bűncselekményt, romboltuk mások társadalmi megítélését, és csak a szerencsének, vagy éppen a sértett személy jogban való járatlanságának köszönhető, hogy egy ellenünk megindított büntetőeljárás során nem kellett védőügyvéd segítségét igénybe vennünk.

Dr. Lupovici Jack védőügyvéd elmondása alapján, a köztudatban keringő legendák szerint a becsületsértés és a rágalmazás egymással rokonértelmű bűncselekmények, vagy épp teljesen ugyanazt jelentik. Sokan összekeverik őket, pedig valójában élesen elkülöníthetők. Kezdjük azzal az egyszerű ténnyel, hogy amennyiben egy adott magatartásról megállapítható, hogy rágalmazás, becsületsértésről biztosan nem lehet szó, mivel a két bűncselekmény kizárja egymást, tehát becsületsértés és rágalmazás egyszerre biztosan nem valósulhat meg. Ellenben, ha egy összetett cselekményről beszélünk, az egyes részek tekintetében helye lehet rágalmazásnak és becsületsértésnek is.

A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőügyvédi szemmel megpróbál minden kétséget eloszlatni, hiszen bármikor bekövetkezhet az életünkben egy olyan váratlan esemény vagy nézeteltérés, amikor nem árt tisztában lenni a címadó bűncselekmények elleni fellépéshez szükséges jogi lehetőségekkel.

Hol kapcsolódik össze a becsületsértés és a rágalmazás?

Közös nevezőjük a becsület, mely két komponensből tevődik össze, nevezetesen a társadalmi megbecsülésből, valamint az emberi méltóságból. A rágalmazás a társadalmi megbecsülésre, míg a becsületsértés az emberi méltóságra fókuszál.

Fontos, hogy sem a becsületsértés, sem a rágalmazás nem közvádas bűncselekmény, tehát a hatóság hivatalból nem indít nyomozást ilyen ügyekben. A sérelmet szenvedett fél magánvádjára indulhat büntetőeljárás, tehát amennyiben egy kétes helyzetben az igazságszolgáltatás felé fordulnánk, elsőként nekünk kell megtenni a szükséges jogi lépéseket. Egyetlen kivétel lehet olyan esetben, ha a becsületsértésen vagy rágalmazáson kívül megvalósul olyan bűncselekmény is, mely nem kizárólag magánvádra büntetendő.

Rágalmazás dióhéjban:

Jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk szerint, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból (például bosszút akar állni egy őt ért vélt vagy valós sérelem miatt; vagy tettével valójában egy másik bűncselekményt kíván leplezni), nagy nyilvánosság előtt (ha nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg, vagy a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel), vagy jelentős érdeksérelmet okozva (amennyiben a rágalmazás miatt a sértettet elbocsátják munkahelyéről vagy megromlik a családi élete) követik el.

Akárkivel előfordulhat az, hogy megharagszik egy ismerősére és a dühtől elvakulva válogatott negatív jelzőkkel illeti az adott személyt. Az ugyvedipraxis.hu jogászai szerint ez önmagában még nem bűncselekmény. Ellenben, ha mindezt egy nagyobb társaság füle hallatára teszi, s esetleg meg is gyanúsítja az illetőt lopással, sikkasztással, vagy egyéb súlyos cselekménnyel, és ez az érintetthez visszajut, természetesen jogában áll feljelentés útján büntetőeljárást kezdeményezni, hiszen ebben az esetben őt sérelem éri.

Mi a tény?

Például, amikor egy étteremben ülünk ismerőseinkkel és Minta Zoltán társunk mesélésbe kezd Minta Péterről, aki a sztori alapján egyértelműen azonosítható, s közben Minta Zoltán szilárd meggyőződéssel állítja, hogy amit mond, azt ő biztosan tudja, hogy akkor és úgy történt, nem másként.

A tény tehát olyan esemény, történés vagy magatartás, mely már megtörtént a múltban vagy éppen folyamatban van a jelenben. Csak személyes tapasztalaton vagy egyéni meggyőződésen alapulhat, az információ elsőkézből származik, nem hallomásból, mások elbeszéléseiből.

Mi a híresztelés?

Eltér a tényállítás kategóriájától, ugyanis amikor valaki híresztel, akkor olyan tényt ad tovább, ami nem a saját fejéből pattant ki, nem saját tapasztalatán alapul az állítás, hanem mástól kapta az információt. Ide tartozik a sajtó és az egyéb médiumok igénybevétele is.

Kiindulási alapnak vegyük ismételten az éttermes példát, ám ekkor már Minta Zoltán úgy pletykálja el Minta Péterről a szaftos történeteit, hogy azokat mástól hallotta, de továbbadja a jelenlévőknek.

Mi az a tényre közvetlenül utaló kifejezés?

Ekkor nem egy kerek történetet mesélünk el, melynek van eleje, közepe és vége. Adott egy valós szituáció, melynek csupán egyetlen elemét emeljük ki a részletek sokaságából, de pontosan azt az elemét, amiből egyértelműen lehet következtetni az egész eseményre.

Dr. Lupovici Jack büntetőügyvéd álláspontja szerint a rágalmazás nem korlátozódik a szavak kizárólagos szóbeli használatára, elkövethetjük írásban, továbbá képes vagy rajzos ábrázolással is.

Ha egy 50 lakásból álló társasházban az első emeleten élő Julika néni azt állítja, hogy azért nincs megfelelően karbantartva a lépcsőház és a lift, mert a közös képviselő évek óta elsikkasztja a lakóktól beszedett közös költséget, azt megteheti egy, a lakók többsége előtti felszólalás keretében, vagy kifüggeszthet ezzel kapcsolatban az üzenőfalra egy nyílt üzenetet, amit nyilvánvalóan mindenki elolvashat, továbbá illusztrálhatja magát ez eseményt, vagyis ahogy a közös képviselő pénzben fürdik, pénzzel tömi a zsebét, átveri a lakókat, s közben számító vigyor jelenik meg az arcán.

Kizárólag abban az esetben beszélhetünk rágalmazásról, ha a sértetten kívüli személy jelenlétében valósul meg a büntetendő magatartás, tehát szükséges legalább egy harmadik személy a rágalmazón és a sértetten kívül, s ilyenkor tulajdonképpen irreleváns, hogy a sértett hallja az állítást vagy sem.

Ezzel szemben a becsületsértés elkövetéséhez elegendő az is, ha csak a sértett személy jelenlétében mondanak valótlant vagy negatívat, nem kell hozzá harmadik személy.

Becsületsértés dióhéjban:

Aki a rágalmazás tényállásában meghatározottakon kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fentieknek megfelelően büntetendő az is, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Becsület csorbítására alkalmas kifejezés lehet bármi, ami sérti az emberi méltóságot. Érintheti a sértett fizikai (torz nyomorék, tolószékes köcsög), szellemi (idióta, elmebeteg) vagy jellembeli (hazug patkány, gerinctelen féreg, simlis gazember) adottságait, de akár káros szokásokat is (drogfüggő, alkoholista, nimfomániás). A rágalmazáshoz hasonlóan elkövethetik szóban, írásban, illetve illusztráció felhasználásával is.

Becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekményről van szó, amennyiben a fenti magatartások egyikébe sem illeszkedik a tett, mégis megszégyeníti a sértett személyt. Többek között ilyen lehet a sértett utánzása, kifigurázása, leköpése vagy bármilyen egyéb sértő mozdulat.

Tettleges becsületsértés esetén fizikai kapcsolat jön létre az elkövető és a sértett között. A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogászai elmondása alapján azért nem testi sértésről van szó, mert sérüléssel nem jár. Ide sorolhatjuk a főként filmekből ismert itallal való leöntést, a sértett falhoz lökését, tojással vagy rohadt gyümölcsökkel való megdobálását és akár a gyenge arculcsapás is. Az is tettleges becsületsértés, ha Minta Zoltán leköpi Minta Pétert. A lényeg, hogy megalázó legyen a tett, de ne okozzon sérülést.

A becsületsértésnek munkakör, közmegbízatás vagy közérdekű tevékenység kapcsán, illetve ezekkel összefüggésben kell megvalósulnia. Külön kategóriát képez a nagy nyilvánosság esete.

Míg a rágalmazás szükségszerű eleme a tényállítás, a becsületsértésnek nem, elegendő a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata vagy a tettlegesség. A rágalmazás csak meghatározott módon követhető el (tényállítás, híresztelés, utaló kifejezés), míg becsületsértés sértő kifejezés használatával, valamint tettlegesen.

Általános kijelentésekkel egyik bűncselekményt sem lehet elkövetni, tehát, ha a szomszéd néni azt mondja a helyi nyugdíjasklubban, hogy minden politikus csaló és a mi is politikával foglalkozunk, akkor hiába mondta nagy nyilvánosság előtt, hiába kapcsolható hozzánk, ha feljelentjük, neki nem lesz szüksége védőügyvédre, tekintettel arra a tényre, hogy állítása nem minket célzott, általánosságban beszélt, véleményt formált, tehát nem követett el bűncselekményt.

Viszont, amennyiben ugyanez a szomszéd néni már egyértelműen megjelöl minket (például: Minta Zoltán egy politikus és csalás útján rendszeresen pénzt csikar ki a Bokréta utcában élő választópolgároktól), van helye büntetőeljárásnak. Fontos, hogy nem szükséges az, hogy megnevezzenek ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan beazonosíthatók legyünk.

1 2 3 4 5 30