100 éves a kanizsai Vízmű
Szerző: KanizsaPress
A cég közlése szerint a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. 107 tulajdonossal Zala és Somogy megye 103 településén van jelen, több mint 130 ezer felhasználónak szolgáltat ivóvizet 966 kilométer hosszú vezetékrendszerén.
3 évvel ezelőtti kanizsai rablási kísérlet szemtanúit keresik
A nagykanizsai nyomozók a lakosság segítségét kérik egy több mint három évvel ezelőtt történt bűncselekménnyel kapcsolatban.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2012. december 4-én 19 óra 30 perc és 20 óra közötti időben Nagykanizsán, a Kodály Zoltán utca 1-3. szám alatti lakóházban lévő éjjel-nappali üzletbe egy konyhakéssel a kezében ment be az ismeretlen elkövető és a bevétel átadására kényszerítette az ott dolgozó eladót. Cselekményének elkövetésében azonban megzavarta egy fiatal pár, akik a bolthoz érkeztek. Az ismeretlen személy ezért üres kézzel menekült el az üzletből.
A rendőrség kéri, hogy az elkövetés idején a bolt eladójának segítő fiatal pár, valamint a bűncselekmény elkövetése előtt a boltban vásárló férfi, jelentkezzen a Nagykanizsai Rendőrkapitányságon vagy hívja a 93/312-190-es telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111-es „Telefontanú” zöldszámon, valamint a 107-es vagy a 112-es díjmentesen hívható segélyhívószámok valamelyikén – tették közzé a hirdetményt pénteken a rendőrség honlapján. (police.hu)
Zenészekről készült fotók a romos kanizsai nyomda épületén
Zenészekről készült képek egy romos épületen Nagykanizsa főterén, az Erzsébet téren 2016. június 2-án. Az egykori nyomda épületének felújítására nincs pénz, ezért egy egyesület a városvezetés támogatásával fényképekkel díszítette ki. Az állandó kiállításon harminchat, Nagykanizsán fellépett zenész képe látható, amit hat fotós készített. (Fotók: MTI/Varga György)
Bravúros műtétnél jeleskedett a zalaszentbalázsi születésű orvos
Doktor Úr! Én is büszke lehetek egy kicsit? Ez bukott ki belőlem, amikor közel egy év után újra megdobogtatta a szívemet egy üzenet, ami Dr. Molnár Gábornak, egykori tanítványomnak szólt a Facebookon: „ Molnar Gabor doktor ur, akinek orokke halasak leszunk onzetlen es odaado munkajaert! A 19. terhessegi heten O mutott meg. Az egyetlen orvos, aki Magyarorszagon iker-iker transzfuzios mutetet vegez, remenyt adva ezzel a szuloknek..” – … és egy fotón a doktor, egy ikerpárrral…
Szenzációs műtét – megmentették a babák életét!
A MI FIÚNK…
Magyarországon egyedülálló műtétet hajtottak végre a tavaly a pécsi szülészeti klinikán. Az orvos-csapat tagja volt Dr. Molnár Gábor, Dr. Bódis József, Dr. Vizer Miklós és Kerekes Renáta műtősnő.
A műtét végző szülész-nőgyógyász Dr. Molnár Gábor zalai születésű, Zalaszentbalázson nőtt fel, s végezte az általános iskolát, majd a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban tanult és érettségizett. Ezt követően végezte el Pécsett az orvosi egyetemet, s választotta élethivatásul azt, hogy nőkön, valamint pici babákon, s azok világra jövetelében segítsen.
– Az általános iskola óta a természettudományok érdekeltek (kémia, biológia) elsősorban, már akkor tudtam, hogy ezzel a területtel fogok foglalkozni – mondta Dr. Molnár Gábor. – Az már akkor látszott, nem én leszek a válogatott középcsatára a VB döntőn, énekhangom akkor sem volt, így a papi pálya is ugrott, pedig milyen ájtatosan tudtam ministrálni szegény mamám szerint… Igazából nem akartam orvos lenni, féltem a vértől, inkább biológia, kémia tanár. Na de mit lehet (lehetett) kezdeni egy tanári diplomával – pl.: Londonban mosogatni – ami persze az ország szégyene.
Középiskola 3. osztályában beszéltek rá az orvosira. Tudományos érdeklődésemet nagymértékben befolyásolta a gimnáziumban Szebenyi Mária tanárnő, akinek nagyon sokat köszönhetek. Oda egyből felvettek. 120 pont volt maximum, nekem 122 lett. Az egyetemet, mint ahogy a gimnáziumot is szerettem, jó visszaemlékezni azokra az évekre. Az egyetemen az első év végén van egy nyári ápolási gyakorlat. Én akkor még traumatológus akartam lenni, így azon a nyáron a Kanizsai Dorottya Kórház Traumatológia Osztályára mentem, ahol nagyon rendesek voltak velem, az első nap Muzsek főorvos úr bevitt a műtőbe. Fúrtak, faragtak, kalapáltak, fűrészeltek. Hát, nagyot csalódtam, azonnal tudtam, baleseti sebész biztosan nem leszek.
Kanizsán akkor a Baleseti Osztály alatt volt a Nőgyógyászat. Lementem oda, a szülőszobán láttam 3 szülést és már tudtam is: szülész-nőgyógyász leszek. Az egyetemi évek alatt ez a gondolat csak erősödött bennem, így nem volt kétséges a szülészeti irány. A klinikára való bekerülésemben sokat segített nekem, szintén zalaszentbalázsi származású Prof. Dr. Gőcze Péter, aki a Szülészeti Klinikán dolgozik a mai napig, vele végeztem az első tudományos munkámat is. A diploma után egyből, vagyis 2005-ben kerültem a klinikára. Persze minden érdekelt. Gőcze prof hatására az onkológia, de a középiskola óta a genetika is érdekelt, és csak álmodni mertem arról, hogy egyszer, nagyon sokára, a klinikán esetleg méhen belüli sebészeti beavatkozásokat is végzünk, és én ennek részese lehetek.
2009 nyarán, egy évvel a szülészet szakvizsgám előtt, a klinikán genetikusból hirtelen hiány lépett fel, a kettőből az egyik genetikus kolléga előre megfontolt szándékból családjával Angliába távozott. Veszprémi Béla Tanár Úr, a Genetikai Tanácsadó vezetője akkor megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem a szülészet mellett genetikával is foglalkozni – én igent mondtam neki. Azóta foglalkozom prenatális genetikával. Akkor kerültem közvetlen munkakapcsolatba Dr. Vizer Miklóssal (persze előtte is jóban voltunk), aki az egyik vezető ultrahangos orvos volt a klinikán. Ő 2010 táján ment ki Hamburgba ezt a műtéti technikát megtanulni. Hazajött, és én vártam, hogy akkor kezdődik a fetoscopia. De nem történt semmi. Én ezt nem értettem. Megkérdeztem tőle, mi az oka ennek. Válasza az volt, hogy bonyolult a dolog, pályázatot kell írni, egy rakás engedélyt be kell szerezni, nagyon sok utánajárást jelent.
Dr. Molnár ezt elvállalta, Bódis József professzor, az intézetvezető engedélyt adott neki a munka megkezdéséhez és megígérte, ha meglesznek az engedélyek, a műszerek rendelkezésre fognak állni.
– A műszerek beszerzése is sikerült, kb. 25-30 millióba kerültek – folytatta a doktor. – 2014 tavaszára minden készen állt, együtt volt a csapat, a felszerelés. Már csak beteg kellett, aki vállalja a műtétet.
Az első beavatkozás sajnos nem sikerült, de azt még nem dr. Molnár és dr. Vizer Miklós végezte. A másodikat viszont már ők, vagyis igazából Dr. Molnár Gábor.
– Vizer Miklós inkább a diagnosztikai részét csinálta, ami nagyon fontos, a műtét során a hátam mögött állva – és nyilván sokkal nyugodtabb idegállapotban, mint én – nyugtatott és hasznos tanácsokkal látott el. Ez nagyon sokat segített, e nélkül nem ment volna. Meg kell említenem Kerekes Renátát is, őt nem véletlenül választottuk Vizer doktorral egyhangú szavazással az első számú segítőnek. Ő egy nagyon higgadt, csendes ember, aki nekem minden korábbi műtétemnél, ahol ott volt, sokat segített. Ennél a beavatkozásnál is sokat jelentett az ő higgadtsága.
– Egy ilyen nagyságrendű, mondhatni szenzációs műtét mit jelent egy fiatal szakorvosnak a pályáján? Az ember élete során talán csak egyszer kap ekkora esélyt a sorstól…
– Nem akarok nagyképű lenni, sőt nagyon szerénynek kell lennem, de az akkor is igaz, hogy Vizer Miklós és én most teremtjük meg ezen úttörő munkánkkal a magyarországi méhen belüli sebészetet. Ez igenis mérföldkő a magyar szülészeti ellátás történetében. Bódis prof egy délutáni megbeszélésen azt mondta, ez egy más dimenziójú szülészeti ellátás. El tudom képzelni, hogy a többi kolléga magában mit gondolhatott. Nem mondom, hogy 33 évesen a csúcsra értem, egyáltalán nem, inkább most kezdődik valami nagyon izgalmas. Ha hagynak dolgozni a klinikán és nem lehetetlenítenek el. (Ne felejtsük el – ez Magyarország 2014-ben!), meg persze nem száll el velem a ló, akkor sok csodát fogok még mutatni (pl.: nyitott hátgerinc méhen belüli műtéte).
Az is igaz, nagy rajtam a nyomás, Vizer Miklós időközben elhagyta a klinikát, magánellátást csinál, de szerencsére a fetoscopiát folytatni fogja. Óriási a felelősségem, minden egyes fetoscopos műtét (azóta 3-at végeztem) egy újabb kihívás. Nem olyan, mint mondjuk egy hasi méheltávolítás, ahol ott áll mellettem egy tapasztalt kolléga. Itt minden új és csak magunkra – magamra számíthatok. Nekem nem volt, és most sem célom a népszerűség, nem leszek magyar celeb. Célom orvosként a magyar szülészeti ellátás magasabb szintre emelése, ebben ez volt az első lépés. A legfontosabb, hogy két lábbal a földön maradjak. Nem lettem ettől jobb, szebb, okosabb, mint a többi. Orvosként az életre esküdtem és nem halálra, ami tőlem telik, mindent meg fogok tenni a betegekért a jövőben is.
Magánélete – mint mondja – nagyjából rendben van, de természetesen a munka a családtól is sok időt elvesz, keveset lehet velük. Zalába ritkán jut el, 2015-ben volt a 15 éves érettségi találkozójuk.
– Otthon voltam és jó volt látni a régi haverokat. Ifjúkori emlék van bőven, nem volt az olyan régen. Amit kicsit sajnálok, hogy a munkám és a család miatt testvéremmel, aki Keszthelyen él, keveset látjuk egymást és keveset horgászunk együtt. Ha a gyerekek nagyobbak lesznek, remélem, újra jöhetnek az egyhetes horgászások.
IKER TRANSZÚZIÓS SZINDRÓMA
Az iker-iker transzfúziós szindróma az egypetéjű ikerterhességek tíz százaléka során fordulhat elő. Az egyik magzat a másiktól vért vesz el, emiatt az egyik kicsi, a másik pedig túl nagy lesz. A rendellenesség miatt a vér egyenlőtlenül áramlik a babák között. Normális esetben a két magzatnak külön vérkeringése van, ennél a betegségnél azonban a méhlepényben összefonódnak a babák erei, így tudja az egyik elvonni a tápanyagokat a másik elől. A kisebb magzatok kilencven százaléka még a méhen belül meghal, amelyik megszületik, azoknál súlyos rendellenességek léphetnek fel.
A pécsi klinikának egy pályázattal és külföldi hallgatók adományainak segítségével sikerült a szükséges műszereket beszereznie, lézerrel zárták el a méhlepényben az érösszeköttetéseket. A műtétet végző orvosok Hamburgban sajátították el az eljárást.
ZOÁRD ÉS SÁMSON
A műtét sikerült, a kismama hazamehetett Debrecenbe, de a szülésre visszatértek a pécsi klinikára, ahol megmentették a babák életét – még akkor, amikor édesanyjuk a szíve alatt hordta őket. A Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2015. júniusában végezte el a team a másfél órás operációt, de a babák megszületése után akarták csak nyilvánosságra hozni a nagy eseményt. A babák – merthogy ikrekről van szó – egészségesen világra is jöttek.
A gyerekek a 35. héten születtek meg: a nagyobbik, Zoárd 1980, a kisebbik, Sámson 1730 grammal.
(Lukács Ibolya)
Tengelysúlymérő állomást adtak át az M7-es zalakomári szakaszán
Csütörtökön ünnepélyesen átadták az M7-es autópályán elsőként a Zalakomári pihenőhelyen épült tengelysúlymérő ikerállomást. A fejlesztés keretében nagy sebességű mozgás közbeni tengelyterhelésmérő és forgalomszámláló rendszer létesült az autópálya jobb és bal oldalán.
A túlsúlyos teherforgalom kitereléséhez előjelző rendszer épült ki mindkét oldalon, amit menetirányonként 3 portálszerkezet telepítésével változtatható jelzésképű táblák (VJT) jeleznek. Az állomáson tengelysúly- és össztömegmérlegek találhatók mérlegházzal, mérőberendezésekkel.
Manninger Jenő, Zala megye fejlesztési biztosa elmondta: „Örülünk, hogy a Zala megyei közútfejlesztések folytatódnak. Az utak állapota főleg a túlsúlyos teherautók miatt romlik, ezért nagyon fontos ez a beruházás.”
(A fényképen balról jobbra Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közúti szolgáltató igazgatója, Kondrik Kornél, a NIF Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője és Manninger Jenő, Zala megye fejlesztési biztosa látható.)
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte:”Kettős minőségemben, országgyűlési képviselőként és Zala megyeiként örülök az elkészült fejlesztésnek. A megépült útjaink védelmét szolgálja az állomás.”
Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese hozzátette: „Köszönöm a projektben résztvevő kollégák munkáját. Az úthálózat védelme, így ez a beruházás is kiemelten fontos.”
Kondrik Kornél, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. gazdásági vezérigazgató-helyettese ismertette a műszaki paramétereket: „A megközelítést, csatlakozási kapcsolatokat biztosító utak kiépítése során mintegy 5300m2 betonburkolat épült, a kamionoknak parkolóhelyek alakítottunk ki, valamint elvégeztük a szükséges vízépítési, közműépítési munkálatokat. Mindemellett kiépítettük a közvilágítást és az üzemi hírközlést.”
A kivitelezést nettó 886 millió forint értékben, uniós és hazai források felhasználásával a Colas Út Zrt. végezte.
(Forrás: Magyar Közút – Facebook)
Országúti ragadozók szállták meg Kiskanizsát
A hét végén megérkezett a kiskanizsai PUNCS Fagyizóba az ország egyik legkedveltebb online motoros magazinjának csapata. A 48 órás teljesítménytúrázók fogadására igazi meglepetést készítettek a Puncsban Horváth Mákos Feriék. Az ország szinte minden részéről a kiskanizsai Homokkomáromi utcába begördülő mocisok nagy tetszést arattak a nem mindennapi járgányokat megbámulók között, de ők maguk sem távoztak elégedetlenül. Mert a Nagy-Mo-Torok Nyalat igencsak ízlett nekik, nem kevésbé a fogadtatás, Mákosék kedvessége, s a gyönyörű, mediterrán környezet. No és az, hogy külön ízekkel, matricákkal, feliratokkal készültek „rájuk”.
Persze a PUNCS többi finomságai is megdolgoztatták ízlelőbimbóikat: a sok Barca-fan motoros nem hagyta ki a méltán sok elismerést kiváltó „Messi kedvence” fagyit, de elvarázsolta őket a bodzás, almacukros áfonyás paleolit fagyi is.
– Erre az alkalomra – mondta Mákos Feri -, úgy gondoltam, hogy a Bajnokok Fagyija átdolgozott kiadásával várjuk a motorosokat és a betérőket a Nagy-Mo-Torok Nyalattal. Nemzeti színű gombócokból, ill. a Nagy-Magyarországra hajazó halmokból áll az eper-vanília-kivi édesség – természetes hozzávalókból. De a fiam ötlete alapján végül meglepetés született. Feri fiam nemcsak kigondolta, ki is keverte az új, nyerő ízeket. Így született meg végül az igazi Nagy-Mo-Torok Nyalat.
Az elnevezés egyrészt a nagy mocikra utal, másrészt a Nagy-Magyarországra, ugyanis az érkező motoros teljesítménytúrázók mindig egy tematika köré szervezik az adott évi versenyt. Volt olyan esztendő, amikor Magyarország határait motorozta körbe a mezőny, majd voltak a magyar váraknál, a nemzeti parkjainkban, végigjárták hegyeinket, tavainkat és megyeszékhelyeinket is. A túra 2015-ben kilépett az országból, és a felvidéki magyar várakat járta végig.
Az elmúlt években mintegy 35 fős kompánia felszívta magát, Idén azonban – vagy a valaha volt legrövidebb táv, vagy az édesszájúság okán – ahogyan internetes bejegyzésben írták – május 27-én délben 58 motor (ebből igen sok utassal) indult el. További három masina a későbbiekben csatlakozott hozzájuk – így szombaton nagyjából hatvan vasparipa gurul fagyizóról fagyizóra.
A 48 óra a magyar fagyizók között motoros teljesítménytúra igen népes mezőnye csodaszép időben vágott neki, hogy körbenyalakodja az országot. A 48 óra a legjobb hazai fagyizók között névre keresztelt, a hagyományokat immáron nyolcadik éve folytató motoros teljesítménytúra mezőnye nekivágott a bő ezerkétszáz kilométeres távnak, hogy körbeteszteljen tizenöt cukrászdát. Az első napon a Dél-Dunántúl, a másodikon pedig annak északi fele a fő vadászterületük – majd vasárnap átkelnek a Dunán és annak keleti felén folytatják a nyalakodást.
Soltvadkert, Kiskanizsa, Balaton-környék, Érd, Eger – utóbbi helyen a kürtőskalácsba mért fagyival…
Hosszú és…SZÉLES ÚT…
KISKANIZSA VISSZAVÁRJA AZ ONROAD-MOTOROSOKAT, AKIK MEGCSODÁLVA A FÁBÓL FARAGOTT NAGY-MAGYARORSZÁG EMLÉKMŰVET IS A PUNCSBAN, MAGUKKAL VITTÉK A HÍRT: IDE EL KELL JÖNNI, MEGKÓSTOLNI A FENSÉGES, KURIÓZUM ÍZEKET, NO ÉS MESSI KEDVENCÉT.
DE CSAK A NAGY-MO-TOROK NYALAT UTÁN… MERT AZ A VILMOS-KÖRTÉS, CITRUSOS, MÉZES ÍZ FELEDHETETLEN.
(Lukács Ibolya)
Cseresnyés: növelni kell a foglalkoztatottak számát
Az uniós tervekhez hasonlóan Magyarország is a 75 százalékos foglalkoztatást szeretné elérni 2020-ig, szemben a jelenlegi 68 százalékkal – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Kecskeméten, a XXVI. Országos HR konferencia és kiállítás nyitónapján szerdán.
Hozzátette, napjainkban mintegy 4,3 millió a foglalkoztatottak száma az országban, amelyet 4,5-4,6 millióra kell emelni a cél eléréséhez.
Hangsúlyozta, hogy a növekedést nagyban elősegítik a kormány munkaerő-piaci programjai is.
Az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) által szervezett szakmai tanácskozáson az NGM államtitkára hangsúlyozta: új folyamatok jellemzik a foglalkoztatáspolitikát, amire időben reagált a kormányzat és az elindított munkaerőpiaci-ösztönző programok már éreztetik hatásukat. Elmondta, a 2008-ban indult gazdasági válság leginkább Európát rázta meg, s bár még mindig nem sikerült minden államnak megoldani a problémákat, a magyar gazdaság 2012-2013 óta „elkezdett pörögni”, ami a foglalkoztatásban is érzékelhető.
Az államtitkár a munkaerő piacról elmondta: az elmúlt öt évben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók nélkül is több mint 4 millióan dolgoznak az országban.
Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a munkaerőpiacot a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága jellemzi, ahol egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A területi különbségek eltűntek, és aki akar dolgozni, az talál magának munkát, mert a jól képzett munkaerőre szükség van – tette hozzá. Kifejtette, a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését, és a szabad vállalkozói zónák létrehozása is ezt a célt szolgálja, hiszen az ott beruházó, munkahelyet teremtő vállalkozások jelentős kedvezményeket kaphatnak.
Az államtitkár hozzátette, hogy sikeres a három éve bevezetett munkavédelmi akcióterv is, azokat a munkaadókat támogatják különféle kedvezményekkel, akik hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak. Ösztönzik azt is, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezessék a versenyszférába.
Közölte, a fiatalok elhelyezkedését az ifjúsági garancia programmal, a vállalkozóvá válásukat pedig képzésekkel segítik. Az államtitkár elmondta: a képzés végén egy üzleti tervet kell készíteniük és a legjobbak maximum 3 millió forintos támogatást kaphatnak vállalkozásuk beindításához.
Cseresnyés Péter a közeljövőben várható változások közül kiemelte a munkaerő-mobilitás támogatását, amelynek révén öt évig lehet majd igénybe venni a lakhatási támogatást és tervezik a jelenlegi 9 forintos kilométer-elszámolás, 15 forintra emelését is. MTI
Filmforgatás miatt útlezárás lesz Kanizsán!
Útlezárás lesz Nagykanizsán június 4-én (szombaton).
A Nemzeti Összetartozás Napjával kapcsolatos filmforgatás miatt június 4-én 10.25-től 11 óráig a forgalom elől teljes szélességében – beleértve a keresztirányú forgalmat is – lezárják Nagykanizsán a Király utcát a Kalmár utca – Király utca körforgalomtól az Erzsébet térig, az Erzsébet tér Déli oldalát, a Fő út teljes hosszában az Eötvös tér – Rozgonyi utca körforgalomig.
Az útlezárás ideje alatt kerülő útvonalak:
Délről a Zrínyi Miklós utca – Színház utca útvonalon, Északról Rozgonyi utca -Magyar utca – Kalmár utca útvonalon.
Nyomozás indult molesztálás miatt egy nagykanizsai kajakedző ügyében
Kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt nyomozást indított a Nagykanizsai Rendőrkapitányság, miután több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy egy nagykanizsai kajakedző molesztálta lánytanítványait.
Sznopek Veronika, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kedden az MTI megkeresésére annyit közölt, hogy a nagykanizsai rendőrök hétfőn ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt. A szakértők bevonásával folytatott nyomozás egyéb részleteiről további tájékoztatást nem kívánt adni.
A történtekről elsőként beszámoló Blikk azt írta: a tréner egy közösségi oldalon írt erősen erotikus tartalmú üzeneteket tizenhárom-tizenhat esztendős tanítványainak, illetve volt olyan lány, akivel az autójában próbált kikezdeni.
A jelenleg Zala megyében tevékenykedő szakember több kiemelkedő versenyzőt, olimpiai bajnokokat is edzett korábban.
Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy hivatalos értesítést egyelőre nem kaptak, így az ügyben nem tudnak érdemben nyilatkozni.
„…Soha nem fordult elő a sportágunkban hasonló eset, amíg egy ilyen ügy nem zárul le jogi értelemben, addig az érintett szakembert is megilleti az ártatlanság vélelme. Mentegetni azonban senkit sem fogunk, ha az említett ügy bizonyságot nyer, az illetőnek egyetlen napra sincs tovább helye a kajak-kenu sportágban” – olvasható a szövetség közleményében. MTI
Előzmények ITT.
Az eddigi alpolgármestert választották polgármesternek Homokkomáromban
Singula Ferencnét (független), az eddigi alpolgármestert választották meg három jelölt közül új települési vezetőnek vasárnap a Zala megyei Homokkomáromban – tájékoztatta a község jegyzője az MTI-t.
Dencsné Müller Mónika közölte: a választásra jogosult 185 lakosból 114 szavaztak. A résztvevők közül 68-an Singula Ferencnét támogatták, Kulik Gergely (független) 43 voksot, Megyes Zoltán István (Magyar Munkáspárt) pedig három szavazatot kapott.
A zalai településen azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a Homokkomáromot tíz éven át irányító Bodó Tamás (független) februárban lemondott hivataláról. Indoklása szerint nem tudott a legutóbbi önkormányzati választáson létrejött képviselő-testülettel együttműködni. MTI (Fotó: Wikipédia)