Szerző: KanizsaPress

Szinte mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki becsületsértéssel vagy rágalmazással összefüggő büntetőügyben sértettként vagy vádlottként volt már érintett. A hírességek egyik kedvenc időtöltéséről beszélünk, ők gyakran e cselekmények valamelyikére hivatkozva támadják egymást a bulvársajtó legmélyebb bugyraiban, majd az esetek elhanyagolható százalékában a bíróság előtt is. Persze az sem kizárt, hogy mi magunk követtünk el ilyen bűncselekményt, romboltuk mások társadalmi megítélését, és csak a szerencsének, vagy éppen a sértett személy jogban való járatlanságának köszönhető, hogy egy ellenünk megindított büntetőeljárás során nem kellett védőügyvéd segítségét igénybe vennünk.

Dr. Lupovici Jack védőügyvéd elmondása alapján, a köztudatban keringő legendák szerint a becsületsértés és a rágalmazás egymással rokonértelmű bűncselekmények, vagy épp teljesen ugyanazt jelentik. Sokan összekeverik őket, pedig valójában élesen elkülöníthetők. Kezdjük azzal az egyszerű ténnyel, hogy amennyiben egy adott magatartásról megállapítható, hogy rágalmazás, becsületsértésről biztosan nem lehet szó, mivel a két bűncselekmény kizárja egymást, tehát becsületsértés és rágalmazás egyszerre biztosan nem valósulhat meg. Ellenben, ha egy összetett cselekményről beszélünk, az egyes részek tekintetében helye lehet rágalmazásnak és becsületsértésnek is.

A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőügyvédi szemmel megpróbál minden kétséget eloszlatni, hiszen bármikor bekövetkezhet az életünkben egy olyan váratlan esemény vagy nézeteltérés, amikor nem árt tisztában lenni a címadó bűncselekmények elleni fellépéshez szükséges jogi lehetőségekkel.

Hol kapcsolódik össze a becsületsértés és a rágalmazás?

Közös nevezőjük a becsület, mely két komponensből tevődik össze, nevezetesen a társadalmi megbecsülésből, valamint az emberi méltóságból. A rágalmazás a társadalmi megbecsülésre, míg a becsületsértés az emberi méltóságra fókuszál.

Fontos, hogy sem a becsületsértés, sem a rágalmazás nem közvádas bűncselekmény, tehát a hatóság hivatalból nem indít nyomozást ilyen ügyekben. A sérelmet szenvedett fél magánvádjára indulhat büntetőeljárás, tehát amennyiben egy kétes helyzetben az igazságszolgáltatás felé fordulnánk, elsőként nekünk kell megtenni a szükséges jogi lépéseket. Egyetlen kivétel lehet olyan esetben, ha a becsületsértésen vagy rágalmazáson kívül megvalósul olyan bűncselekmény is, mely nem kizárólag magánvádra büntetendő.

Rágalmazás dióhéjban:

Jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk szerint, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból (például bosszút akar állni egy őt ért vélt vagy valós sérelem miatt; vagy tettével valójában egy másik bűncselekményt kíván leplezni), nagy nyilvánosság előtt (ha nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg, vagy a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel), vagy jelentős érdeksérelmet okozva (amennyiben a rágalmazás miatt a sértettet elbocsátják munkahelyéről vagy megromlik a családi élete) követik el.

Akárkivel előfordulhat az, hogy megharagszik egy ismerősére és a dühtől elvakulva válogatott negatív jelzőkkel illeti az adott személyt. Az ugyvedipraxis.hu jogászai szerint ez önmagában még nem bűncselekmény. Ellenben, ha mindezt egy nagyobb társaság füle hallatára teszi, s esetleg meg is gyanúsítja az illetőt lopással, sikkasztással, vagy egyéb súlyos cselekménnyel, és ez az érintetthez visszajut, természetesen jogában áll feljelentés útján büntetőeljárást kezdeményezni, hiszen ebben az esetben őt sérelem éri.

Mi a tény?

Például, amikor egy étteremben ülünk ismerőseinkkel és Minta Zoltán társunk mesélésbe kezd Minta Péterről, aki a sztori alapján egyértelműen azonosítható, s közben Minta Zoltán szilárd meggyőződéssel állítja, hogy amit mond, azt ő biztosan tudja, hogy akkor és úgy történt, nem másként.

A tény tehát olyan esemény, történés vagy magatartás, mely már megtörtént a múltban vagy éppen folyamatban van a jelenben. Csak személyes tapasztalaton vagy egyéni meggyőződésen alapulhat, az információ elsőkézből származik, nem hallomásból, mások elbeszéléseiből.

Mi a híresztelés?

Eltér a tényállítás kategóriájától, ugyanis amikor valaki híresztel, akkor olyan tényt ad tovább, ami nem a saját fejéből pattant ki, nem saját tapasztalatán alapul az állítás, hanem mástól kapta az információt. Ide tartozik a sajtó és az egyéb médiumok igénybevétele is.

Kiindulási alapnak vegyük ismételten az éttermes példát, ám ekkor már Minta Zoltán úgy pletykálja el Minta Péterről a szaftos történeteit, hogy azokat mástól hallotta, de továbbadja a jelenlévőknek.

Mi az a tényre közvetlenül utaló kifejezés?

Ekkor nem egy kerek történetet mesélünk el, melynek van eleje, közepe és vége. Adott egy valós szituáció, melynek csupán egyetlen elemét emeljük ki a részletek sokaságából, de pontosan azt az elemét, amiből egyértelműen lehet következtetni az egész eseményre.

Dr. Lupovici Jack büntetőügyvéd álláspontja szerint a rágalmazás nem korlátozódik a szavak kizárólagos szóbeli használatára, elkövethetjük írásban, továbbá képes vagy rajzos ábrázolással is.

Ha egy 50 lakásból álló társasházban az első emeleten élő Julika néni azt állítja, hogy azért nincs megfelelően karbantartva a lépcsőház és a lift, mert a közös képviselő évek óta elsikkasztja a lakóktól beszedett közös költséget, azt megteheti egy, a lakók többsége előtti felszólalás keretében, vagy kifüggeszthet ezzel kapcsolatban az üzenőfalra egy nyílt üzenetet, amit nyilvánvalóan mindenki elolvashat, továbbá illusztrálhatja magát ez eseményt, vagyis ahogy a közös képviselő pénzben fürdik, pénzzel tömi a zsebét, átveri a lakókat, s közben számító vigyor jelenik meg az arcán.

Kizárólag abban az esetben beszélhetünk rágalmazásról, ha a sértetten kívüli személy jelenlétében valósul meg a büntetendő magatartás, tehát szükséges legalább egy harmadik személy a rágalmazón és a sértetten kívül, s ilyenkor tulajdonképpen irreleváns, hogy a sértett hallja az állítást vagy sem.

Ezzel szemben a becsületsértés elkövetéséhez elegendő az is, ha csak a sértett személy jelenlétében mondanak valótlant vagy negatívat, nem kell hozzá harmadik személy.

Becsületsértés dióhéjban:

Aki a rágalmazás tényállásában meghatározottakon kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fentieknek megfelelően büntetendő az is, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Becsület csorbítására alkalmas kifejezés lehet bármi, ami sérti az emberi méltóságot. Érintheti a sértett fizikai (torz nyomorék, tolószékes köcsög), szellemi (idióta, elmebeteg) vagy jellembeli (hazug patkány, gerinctelen féreg, simlis gazember) adottságait, de akár káros szokásokat is (drogfüggő, alkoholista, nimfomániás). A rágalmazáshoz hasonlóan elkövethetik szóban, írásban, illetve illusztráció felhasználásával is.

Becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekményről van szó, amennyiben a fenti magatartások egyikébe sem illeszkedik a tett, mégis megszégyeníti a sértett személyt. Többek között ilyen lehet a sértett utánzása, kifigurázása, leköpése vagy bármilyen egyéb sértő mozdulat.

Tettleges becsületsértés esetén fizikai kapcsolat jön létre az elkövető és a sértett között. A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogászai elmondása alapján azért nem testi sértésről van szó, mert sérüléssel nem jár. Ide sorolhatjuk a főként filmekből ismert itallal való leöntést, a sértett falhoz lökését, tojással vagy rohadt gyümölcsökkel való megdobálását és akár a gyenge arculcsapás is. Az is tettleges becsületsértés, ha Minta Zoltán leköpi Minta Pétert. A lényeg, hogy megalázó legyen a tett, de ne okozzon sérülést.

A becsületsértésnek munkakör, közmegbízatás vagy közérdekű tevékenység kapcsán, illetve ezekkel összefüggésben kell megvalósulnia. Külön kategóriát képez a nagy nyilvánosság esete.

Míg a rágalmazás szükségszerű eleme a tényállítás, a becsületsértésnek nem, elegendő a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata vagy a tettlegesség. A rágalmazás csak meghatározott módon követhető el (tényállítás, híresztelés, utaló kifejezés), míg becsületsértés sértő kifejezés használatával, valamint tettlegesen.

Általános kijelentésekkel egyik bűncselekményt sem lehet elkövetni, tehát, ha a szomszéd néni azt mondja a helyi nyugdíjasklubban, hogy minden politikus csaló és a mi is politikával foglalkozunk, akkor hiába mondta nagy nyilvánosság előtt, hiába kapcsolható hozzánk, ha feljelentjük, neki nem lesz szüksége védőügyvédre, tekintettel arra a tényre, hogy állítása nem minket célzott, általánosságban beszélt, véleményt formált, tehát nem követett el bűncselekményt.

Viszont, amennyiben ugyanez a szomszéd néni már egyértelműen megjelöl minket (például: Minta Zoltán egy politikus és csalás útján rendszeresen pénzt csikar ki a Bokréta utcában élő választópolgároktól), van helye büntetőeljárásnak. Fontos, hogy nem szükséges az, hogy megnevezzenek ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan beazonosíthatók legyünk.