A hétvégén egy helyen lehet nedves, homokos, fitt, és bajnok

A karosi hétvége programjaiból:

2014.08.02. SZOMBAT
IV. Zalakarosi Fürdő Férfi Strandfoci Torna

Ezen a hétvégén a pályán ismét a strandfocié a főszerep.
Szombaton 9:00-tól kezdetét veszi a IV. Zalakarosi Fürdő Strandfoci Torna, mely a Zalakarosi Fürdő strandlabdarúgó pályáján kerül megrendezésre. Az I-III. helyezett pénzdíjazásban, a torna legjobb játékosa, legjobb kapusa és a gólkirály külön díjazásban részesül.

download

 

2014.08.03. VASÁRNAP
B-LIFE SUMMERFIT ROADSHOW CZANIK BALÁZZSAL

12:30-tól Street Fitness gépek használatának bemutatása Czanik Balázzsal
13:30-14:00 Kime Shotokan Karate Egyesület bemutatója
14:00-14:30 Zumba edzés
14:30-15:00 Vonyarcvashegy Mazsorett Csoport
15:00-15:30 Capoiera aerobik edzés Czanik Balázzsal
15:30-16:00 White Horse Rock & Roll és Hip-hop Tánccsoport bemutatója
16:00-16:30 Jigoro Kano Judo Alapítvány bemutatója
16:30-17:00 Nippon zengo edzés

HELYSZÍN: Zalakarosi Fürdő STRAND, rendezvény sátor előtti terület, 4. sz
medencével szemben.

A szervezők a programváltozás jogát fenntartják. Rossz idő esetén a program
egy későbbi időpontban kerül megrendezésre.

Hasselhoffék Zalakaroson!

A Zalakarosi Fürdő idén nyáron csatlakozik a Magyar Fürdőszövetség által
meghirdetett “Strandok éjszakája” programsorozatba 2014.08.01.-én éjszakai
fürdőpartyval.
Az eseményt az élményfürdőben rendezik meg, melyre a DélZalaPress olvasóit is szeretettel várják.

STRANDOK ÉJSZAKÁJA
2014.08.01. péntek

BAYWATCH PARTY AZ ÉLMÉNYFÜRDŐBEN

A zalakarosi fürdő rengeteg játékkal, nyereménnyel, és sok-sok meglepetéssel készül A NYÁR NAGY FÜRDŐPARTYJÁRA!

Mi lesz?
BAYWATCH-LÁNYOK , HANGULATFELELŐS, JÁTÉKOK, NYEREMÉNYEK!
ZENE: RETRO DISCO / DJ. SHEPHERD

Rendezvény infó:
Időtartam: 21:00-02:00
Belépés: Fürdő fogadóépületében, a főbejáraton 20:30-tól
Belépő árak:
Felnőtt: 1990 Ft / fő
Diák / gyermek: 1690 Ft / fő

Üzemel: élményfürdő beltéri és kültéri medence és a hozzá tartozó szaunák, szauna szeánszokkal

(A fenti ár ezúttal nem tartalmaz welcome drinket)

A szervező a programváltozás jogát fenntartja.

Többet költöttek a külföldiek tavaly Magyarországon

Többet költöttek és tovább voltak itt a Magyarországra látogató külföldiek.

 

A statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 44 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra 2013-ban, ami 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Az idelátogatók túlnyomó többsége, mintegy háromnegyede egy napra érkezett. A hétvégi típusú, 1-3 napos tartózkodók száma azonban jelentősen, 10 százalékkal nőtt a 2012-es adathoz képest, míg a 4 napnál hosszabb időre érkezőké mérséklődött, 3,8 százalékkal – ismerteti a KSH.
A Magyarországra látogatók 97 százaléka európai országból, főként a szomszédos államokból érkezett: tavaly a beutazók közel negyede szlovák, 17 százaléka román, 16 százaléka osztrák állampolgárságú volt. Továbbra is kiemelkedő a németek száma; 2,9 millióan látogattak Magyarországra 2013-ban (a beutazók 6,6 százaléka), azonban ez 10 százalékos csökkentés volt az egy évvel azelőttihez képest.
Tavaly a külföldi látogatók a KSH adatai szerint 102 millió napot töltöttek el Magyarországon, 1,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Átlagos tartózkodási idejük nem változott, 2,3 napot tett ki. A több napra érkezők együttesen továbbra is átlagosan 6,4 napot maradtak az országban.
A statisztikai hivatal jelentéséből kiderül: a tavaly Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak összege 1268 milliárd forint volt, ami 4,9 százalékkal haladta meg az előző évben mértet. Az egy napra látogatók 345 milliárd forintért vásároltak termékeket, szolgáltatásokat. A több napra látogatóktól befolyt bevételek összege éves szinten 923 milliárd forint volt. A szabadidős célokra a külföldiek 750 milliárd forintot fordítottak, amelynek 20 százaléka Németországból, 9,5 százaléka az Ausztriából, 8,5 százaléka az Egyesült Államokból érkezőktől származott.
Az egynapos utazások fő célja átutazás vagy vásárlás volt, azaz nem turisztikai motivációval (rokon- és barátlátogatás, városnézés, körutazás, üzleti út) jöttek az idelátogatók. Az egy napra érkezők csaknem fele, 44 százaléka volt átutazó, míg 32 százalékuk vásárlási céllal jött. Az átutazók egyharmada román, 14 százaléka szerb, 7 százaléka pedig lengyel, további 7 százaléka bolgár állampolgár volt. A vásárlók esetében a szlovákok aránya kiugró, több mint 50 százalék, az osztrák vásárlóké 28, a románoké 8 százalék – tájékoztat a statisztikai hivatal.
A tavaly Magyarországra látogatók 8,2 százaléka, mintegy 3,6 millió külföldi légi úton érkezett Budapestre, akik szinte valamennyien turisztikai céllal jöttek. A legtöbben, mintegy 379 ezren az Egyesült Államokból érkeztek.
A repülővel érkező külföldi látogató átlagosan 17 300 forintot költött naponta, míg a közúton érkezőknél ez az összeg napi 10 400 forint volt – olvasható a KSH Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről című kiadványában. (MTI)

Kevesebbet utaznak belföldön a magyarok, de többet költenek

Többet költöttek a magyarok belföldi utazásaik során 2013-ban, mint egy évvel korábban.

 Az egy utazóra jutó napi kiadás tavaly a 2012. évihez képest 16 százalékkal, 4315 forintra nőtt; a többnapos belföldi turisztikai utakra 2013-ban a magyar lakosság 258 milliárd forintot fordított, ez folyó áron hasonló, mint az egy évvel korábbi érték – írja a KSH.
Tavaly tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és időtartama – a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesés  az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés főleg a rövidebb hétvégi jellegű utaknál jelentkezett.
Az utazók a teljes fogyasztás legnagyobb részét, mintegy 38 százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, 23 százalékát vendéglátásra és élelmiszerek vásárlására, 21 százalékát pedig közlekedésre,  üzemanyag-vásárlásra fordították.
A jelentés szerint a legtöbbet, napi 8778 forintot, egy főre számítva az egészségmegőrzési (wellness) célú utazások esetében költötték, a pihenési célú utazásoknál a napi átlagkiadás 5929 forint volt.
A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, 1-3 napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. A fővárosban élőknek majdnem a fele, 43 százaléka utazott legalább egy alkalommal belföldre a tavalyi év során, az Alföldön lakók részvétele ennél jelentősen alacsonyabb, 27-28 százalékos volt.
A legtöbben, az utazók 74 százaléka személygépkocsit használt belföldi utazásához tavaly, míg autóbuszt 13, vonatot 12 százalékuk vett igénybe – ismerteti a KSH jelentése.
A magyar lakosság külföldi utazásainak  száma tavaly enyhén, 0,9 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Jelentősen, 18 százalékkal esett a tanulási célú külföldi utak száma, de csökkent az üzleti turizmus és a vásárlási motivációval külföldre utazó magyarok száma is. Ugyanakkor a 2012-ben mértnél 6,9 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly szabadidő eltöltése céljából, és 3,5 százalékkal többen  munkavégzés miatt – írja a KSH.
A turisztikai – szabadidős vagy üzleti – motivációval több napra külföldre indulók túlnyomó többsége, 80 százaléka az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául: a szomszédos országok mellett nagy számban keresték fel Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország az első 15 legkedveltebb célország között. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a Horvátországba és Romániába tett utak száma, míg Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot többen választották úti célul – olvasható a KSH jelentésében.
A külföldön eltöltött idő 2013-ban 44,6 millió napot tett ki, ami 1,6 százalékos növekedés 2012-höz képest. Míg 2012-ben egy többnapos utazás átlagos hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban már 6,9 napra emelkedett.
A KSH összefoglalója szerint tavaly a magyar lakosság összesen 506 milliárd forintot (1704 millió eurót) költött el külföldön, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az összeg háromnegyedét (387 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon költötték. Fejenként és naponta  átlagosan 11 341 forintot költöttek a külföldi utazás során, ami 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben – írja a KSH.
A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya volt. (MTI)

Minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető

A turizmus közvetlenül és közvetetten 9 százalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez és minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető – ismerteti a Magyar Turizmus (MT) Zrt. a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) kiadványa alapján.

 

Az UNWTO Tourism Highlights 2014-es kiadásának összefoglalója szerint a világ exportbevételeinek 6 százaléka, 1400 milliárd dollár származik a turizmus által indukált szolgáltatás-exportból (ez a nemzetközi turisztikai költésre vonatkozó adat tartalmazza a nemzetközi közlekedési kiadásokat is).
A nemzetközi turisztikai utazások száma az 1950-ben regisztrált 25 millióról 2013-ra 1087 millióra bővült. A nemzetközi turisták száma 2030-ra eléri az 1,8 milliárdot, 2010 és 2030 között évi 3,3 százalékos növekedéssel számolva.
Az UNWTO szerint a feltörekvő desztinációk esetében a nemzetközi turisták számának kétszer olyan gyors (évi 4,4 százalékos) bővülésére lehet számítani 2010 és 2030 között a hagyományos fogadóterületek évi 2,2 százalékos növekedéséhez képest.
A feltörekvő gazdaságok piaci részesedése az 1980-ban mért 30 százalékhoz képest 47 százalékra bővült 2013-ra és 2030-ra várhatóan eléri az 57 százalékot, ami több mint 1 milliárd turistát jelent.
A nemzetközi turisztikai célú utazások száma 5 százalékkal nőtt 2013-ban. A nemzetközi turisztikai bevételek elérték az 1159 milliárd dollárt, a turisták számának növekedésével párhuzamosan a bevételek is 5 százalékkal nőttek reálértéken számolva.
Kína megerősítette pozícióját mint a világ első számú turisztikai küldőországa, költése a nemzetközi turizmusra elérte a 129 milliárd USA dollárt.
    Az UNWTO 2014-re a nemzetközi turisták számának 4-4,5 százalékos bővülését prognosztizálja, ami meghaladja a hosszú távú előrejelzésében rögzített évi 3,3 százalékos növekedést. (MTI)

Repülős nyaralók figyelem: nem minden út vezet Ferihegy felé!

2014. július 15-étől, keddtől várhatóan augusztus 30-áig lezárják a Gyömrői úton a Zalán utca és az Úz utca között a városhatár felé tartó 2 közúti sávot, helyette 1 sávon, a szalagkorlát megbontásával a Ferihegyi repülőtérre vezető úton haladhat az autóforgalom, a gyorsforgalmi út ugyanezen szakaszát ugyanakkor egyirányúsítják, a városközpont felé autózókat pedig a Gyömrői út centrum irányú útpályájára terelik, mert a Gyömrői úton csatornázási munkákat végeznek a Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése (BKISZ) program keretében. A városból a reptérre tartóknak javasoljuk, hogy a megszokottnál néhány perccel hamarabb induljanak el.

13441635Csatornázási munkákat végeznek a Gyömrői út XVIII. kerületi szakaszán a Zalán utca és az Úz utca között július 9-étől, szerdától várhatóan augusztus 30-áig, két ütemben. Az első, július 9-étől 14-éig, hétfőig tartó ütemben a Gyömrői út 1-1 sávját zárják le, amely jelentős akadályt nem okoz a közlekedők számára. A második, július 15-én, kedden kezdődő ütemben a Gyömrői út Zalán utca és Úz utca közötti útszakaszán lezárják a városhatár felé tartó 2 forgalmi sávot, a közúti forgalmat a Gyömrői útról – 1 sávon – a szalagkorlát megbontásával a Ferihegyi repülőtérre vezető útra terelik. A gyorsforgalmi utat a Zalán utca és az Úz utca között a városhatár felé egyirányúsítják, a városközpont felé autózókat pedig a Gyömrői út centrum irányú útpályájára terelik. A munkaterület környezetében 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezetnek be. A korlátozásról az Üllő úton és a városhatárnál kihelyezett táblák is tájékoztatást adnak. A július 14-étől kezdődő ütemben a lezárás környezetében a csúcsidőszakokban mindkét irányban torlódásokra kell számítani. – olvasható a BKK oldalán.

10 év kihívás, 5 év optimizmussal teli várakozás

22898_usztoke nagy

A kép forrása: www.vg.hu

Az elmúlt években a szálloda sok nehézséget tudott leküzdeni. Nem volt könnyű helyzetben a vállalat, amikor Üsztöke Botond, jelenlegi vezérigazgató, megbízást kapott a szálloda üzemelésének optimalizálásra. Azóta a szálloda pénzügyi helyzete stabilizálódott, és megjelent a fény is az alagút végén. Üsztöke Botonddal beszélgettünk…

-Önnek nagy tapasztalata volt más szállodák üzemeltetésében, mikor átvette a Karos Spa irányítását. Mit tapasztalt, hogyan értékelte a hotelt a piac akkori helyzetében?
A szálloda ugyanabban a helyzetben volt mint a szállodaipar illetve a szállodák többsége hazánkban: magas hitel állomány /különös tekintettel az euró vagy a svájci frank árfolyam változására/ egy fogyasztók által erősen érintett piacon. Nemcsak egyéni vendégeken, hanem üzleti partnereinken is éreztük a visszafogottságot. A válság kellős közepén vagyunk, vagyis a kapacitáskihasználtság alacsony, az átlag ár alacsony, a költségek az elmúlt évekhez képest viszont jelentősen nőttek. Ezzel küzd a hotelek többsége.

-Milyen intézkedések, stratégiák kellettek ahhoz, hogy a szálloda ma stabilnak mondható állapotba kerüljön?
Először is stabilizálni kellett a banki kapcsolatot, hiszen a válság közepén kulcskérdés a megfelelő tárgyalási pozíció. Miután megtörtént ennek a kapcsolatnak a megszilárdítása, viszonylag egyszerű képlettel kellett tovább haladni: növelni a bevételt és csökkenteni a költségeket. Ennek az optimumáig azonban nagyon rögös út vezetett. Temérdek sales intézkedésekre volt szükség, ami az okos célpiacok és célszegmensek kiválasztásán alapult. Eközben persze teljesen racionalizálni kellett a költségeket is. E két dolog sem zárja ki egymást, mivel az értékesítési stratégia kialakításának is költséghatékonynak kell lennie, főként egy vészterhes időszakban. Az értékesítési struktúrába nem mennék bele, mivel nagyon szerteágazó és sok minden hat rá a mai napig is. A költségeink racionalizálása első sorban a nélkülözhető dolgok faragását jelentette úgy, hogy a szálloda szolgáltatásai se csorbuljanak túl észrevehetően. Emellett szükségszerű volt a humán tőke újragondolására is, ami egy válság periódusban szinte általánosnak mondható.

– Sok helyen – egyebek mellett a Kanizsapress.hu-n is – olvashattunk a tervezett beruházásokról. Mit lehet tudni a csaknem 400 milliós beruházás részleteiről?
A szűk esztendők és az idő előrehaladtával szükségszerű egy ekkora komplexumnak a fejlesztésére is gondolni. Mint Zalakaros legnagyobb szállodája – méretben és vendégéjszakában is – felelősséggel is jár a működtetés, hiszen sem a versenytársainktól való lemaradást, sem pedig a “kopó” hírnevet nem kockáztathatja meg a hotel. Három fő fókuszpontot határoztunk meg a beruházást illetően: a legfontosabb a technikai fejlesztések, tekintettel a ház 10 éves múltjára. Ezenkívül számtalan, a vendég kényelmét szolgáló beruházást tervezünk, melynek részleteibe ugyancsak nem merülnék el, valamint szorosan ehhez kapcsolódóan olyan újdonságokat kívánunk létrehozni, amivel még vonzóbbak lehetünk egykori, jelenlegi és jövőbeni vendégeink számára.
Úgy hiszem, ez a beruházás sorozat komolyságában és méreteiben az elkövetkező öt évet bizonyosan lefedi majd. Az invesztálástól azt várjuk, hogy kivitelezést követően három éven belül megtérülnek, és ennek következményeképpen magasabb áron tudunk még több vendéget elszállásolni éves szinten.

– A vállalat elnöke, dr. Oláh Péter említette korábbi nyilatkozatában, hogy a szállodai munkaerő létszám a kezdeti időszak óta jelentősen csökkent. Terveznek munkaerőben is fejlesztést?
A korábbiakhoz képest valóban kevesebben látják el ugyanazt a feladatot, de remekül működik a rendszer 10 évvel a nyitás óta is. Ennek több oka is lehet, például a szezonalitás, szállodai kihasználtság, munkaerőpiac alakulásai, továbbá a megbízható munkavállalók. Úgy gondolom , hogy az üzemeltetésnek megfelelő mennyiségű a létszámunk, amely akár havonta is változhat vendéglétszám és szezon függvényében. Egy dolgot fontos megemlíteni, méghozzá a gazdasági környezetet: a vonzó nyugati keresetekkel nem nagyon lehet versenyezni, de úgy gondolom ez általános probléma a térségben.

-Milyen a kapcsolat a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszával?
Az együttműködés jó az egyetemmel. Az ott tanuló diákok és a végzettek közül is sokan dolgoznak nálunk akár gyakornokként, akár teljes munkarendben. Mindezen felül is virágzó a kapcsolatunk, talán ez mindannyiunk érdeke is. Többféle együttműködési lehetőség áll fenn a szakmai programok és az üzleti oldal mellett, igyekszünk a magunk módján a leginkább támogatni egymást a kölcsönös fejlődés érdekében.

 

A megnyugvás és a felüdülés puha fészke

2014. május elsejétől ismét a régi, alapító csapat működteti a zalakarosi MenDan hotelt. A MenDan Magic Wellness & Spa Szállodát –t (korábban MenDan Thermal hotel) a kilencvenes évek végén építették, épületében 162 szobával működő, négycsillagos komplexum több mint száz embernek biztosít munkalehetőséget. Működésének színvonalát jelzi, hogy vezetése az átadás óta több mint félszáz szakmai díjat és elismerést vehetett át. Czimondor Nándorral, a hotel igazgatójával beszélgettünk. ???????????????????????????????

— A MenDan hotel működése kezdetén hazánk vidéki szállodái közt bizonyosan az öt legjobb között szerepelt, de az idő múlása, a piac átalakulása, valamint rengeteg más külső tényező is hatással volt az üzemeltetésre az elmúlt évtizedben. Számtalan turisztikai létesítmény épült, mely által megnőtt a verseny mind a régiók, városok és szolgáltatók között. A fapados járatoknak köszönhetően a világ is kitárult, egyszerűbb a közlekedés, az egyes desztinációk elérése. A változások ellenére a vendégszám azonban nagyjából állandóságot mutat. A mai versenyhelyzetben komoly feladat ennek megtartása, hiszen a szélrózsa minden irányába mehet a vendég belföldön, külföld egyaránt. Jelenlegi fő célunk, feladatunk a szálloda régi fényének visszahozása, és ha lehet, akkor ennek a fénynek a még ragyogóbbá tétele.
—Hogyan élték meg a változást?
—A vendégforgalom tekintetében az idei május kedvezőbben alakult, mint a tavalyi május, és jobban sikerült a tavalyi évhez mérten a június is. A gazdaságban látunk már némi elmozdulást. Abban bízunk, hogy ez tényleg tartós marad, hiszen ha a gazdaság jól teljesít általában, akkor a vendéglátás, a turizmus is jól fog teljesíteni, hiszen e két ágazat között nagyon szoros a kapcsolat.
—Konkrét célokat is megfogalmaztak?
—Rendkívül sok feladatot tűztünk ki célul, mind hosszú, mind pedig rövidtávon. Ezek között szerepel a szálloda épületnek jó kondícióban tartására, igény szerinti felújítása, modernizálása, illetve azt a szakmaiságot szeretnénk visszahozni, ami korábban a MenDan nevéhez fűződött. Az elődeink jó munkát végeztek, de másképp. Mi másféle vendéglátásban, másféle turizmusban gondolkodunk. Ez a másság a régi szokásaink egyértelmű visszaállításában testesül meg, természetesen a kor elvárásait figyelembe véve, sőt azon egy kicsit továbblépve. A gasztronómia terén felelevenítjük régi hagyományainkat, a korábban nagy népszerűségnek örvendő MenDan ízvilágot és választékot, valamint minőséget. A mi országosan ismert és elismert konyhánkból több szálloda jelenlegi konyhafőnöke került ki. A borkínálatban óriási fejlődést szeretnénk produkálunk nagyon rövid idő alatt, szeretnénk a magyar szállodaiparban a legnagyobb szortimenttel rendelkező szálloda lennek, saját bortrezorral. Természetesen az átalakítások, újítások során igyekszünk odafigyelni az általunk megcélzott piaci szegmensek igényeire is.
Zalakaroson napjainkban egy erős gyermekbarát szemlélet uralkodik, nem csak a szállodák, szálláshelyek tekintetében, de már a fürdőben is, ez a szállodánkban már korábban elkezdődött. Kellően nagy szobákkal rendelkezünk, így akár a valóban nagy családok befogadására is abszolút fel vagyunk készülve. Szándékozunk újra ráerősíteni a gyógyászatra is.
Szállodánk Topáz Beauty Szalonjának korábbi népszerűségét szeretnénk újra visszaállítani, igyekszünk újabb és újabb szolgáltatásokat bevezetni, hogy a lehetős legszélesebb körben tudjuk az igényeket kielégíteni, a vendégek pihenését extrákkal kiegészíteni. Általánosságban véve azt mondhatjuk, hogy szeretnénk egy olyan vendégkört kialakítani, amely az erős polgári középrétegből kerül ki Magyarországon. Az sem titok, hogy a külföldi vendégekre is fókuszálni akarunk, hogy visszatérjenek németajkú vendégeink, valamint felfedezzenek az Oroszországból érkezők is az egyre gyarapodó cseh, szlovák, lengyel vendégeink mellett.
A MenDan kiemelkedő jelentőséggel bír a mai szállodapiacon, hiszen olyan széleskörű szolgáltatáskínálattal rendelkezik akár a wellness, akár a beauty részleg területén, amivel kevés szálloda büszkélkedhet, valamint itt emelném ki a programközpontú értékesítést, ami szintén nagy vonzerőt jelent. A családok, céges partnerek, gyógyulni, regenerálódni érkező vendégek egybehangzóan állítják, hogy házon belül megtalálják az igényeiknek és elvárásaiknak megfelelő pihenési, kikapcsolódási formát, legyen szó hétköznapról, hétvégéről. És valljuk be, “A mosoly négy csillaga”, mint szlogen nem véletlen, hiszen a napi “vendégrutint”, mint a hosszúra nyúlt étkezéseket, a hatalmas fürdőzéseket, kényeztető kezeléseket mosolygó, kedves személyzet munkája segíti.

Jelentős fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtér eszközeinek vásárlója

Jelentős nagyságrendű fejlesztéseket tervez a sármelléki repülőtéren az a brit érdekeltségű társaság, amely csütörtökön a felszámoló által tartott árversenyben megnyerte a jogot a reptér vagyonelemeinek megvásárlására – közölte az MTI megkeresésére hétfőn Hévízen a vevő képviselője.

 

 Linusz Imre elmondta: fejlesztési szándékkal vásárolja meg az általa képviselt, de egyelőre névtelenséget kérő befektetői csoport a sármelléki repülőtér felszámolás alatt lévő korábbi üzemeltetőinek vagyonelemeit. Hozzátette, a vevők nem maradnak anonimek, de csak azt követően kívánnak a nyilvánosság elé állni, miután aláírják a felszámolóval a vételi szerződést.
Az MTI kérdésére annyit árult el: a vásárlók a légiközlekedési üzletben járatos brit állampolgárok, akik több befektetői csoportot is képviselnek. Sármelléki beruházásukhoz holdingot hoznak létre, és nemcsak üzemeltetni kívánják a szélesebb régió számára is fontos repteret, de olyan beruházásokat is terveznek, amelyek “egy repülőtér környékén előfordulnak”.
Linusz Imre azt mondta: a fejlesztés részleteit sajtótájékoztatón fogják majd a nyilvánossággal megismertetni, ezért azokról további információt a szerződés aláírásáig nem kívánnak közölni. Csupán annyit tett hozzá, hogy a vásárlók Hévíz városát és a Balaton térségét egyaránt szolgáló repülőtérként képzelik el az egykori szovjet katonai légibázis jövőjét.
Papp Gábor, a repülőteret két éve üzemeltető Hévíz polgármestere az MTI-nek hétfőn kifejtette: a felszámolótól pénteken kapott tájékoztatást arról, hogy ártárgyalás keretében csütörtökön értékesítette a repülőtéri vagyonelemeket. Az önkormányzattal fennálló bérleti szerződés azonban továbbra is érvényes, és majd a vételár megfizetése után száll át a leendő vevőre.
A repülőtér területe továbbra is Zalavár és Sármellék önkormányzatának birtokában van – emlékeztetett a polgármester.
Hévíz önkormányzata – amely 2012 óta 174 millió forintot biztosított a leszállóhely működtetésére – szívesen tárgyal a repülőtér jövőjéről a vásárlóval, az ajánlattól függ, hogy a jövőben milyen formában tudnának együttműködni. Az önkormányzat kezében lévő Hévíz-Balaton Airport Kft. rendelkezik most a légitársaságokkal megkötött szerződésekkel, de örömmel látnák, ha egy tőkeerős partner a repülőtér fejlesztése mellett foglalna állást az utasszám növelése és az áruszállítás fellendítése érdekében – tette hozzá Papp Gábor.
A felszámoló Vectigalis Zrt. képviselőjét hétfőn nem sikerült elérnie az MTI-nek.
Korábbi közlése szerint 2009 óta hirdette a repülőtér ingatlan- és eszközvagyonát, miután két egykori üzemeltető, a Cape Clear Aviation Kft. (CCA) és az FB Airport Kft. (FB) felszámolása 2009-ben, illetve 2010-ben megindult. A CCA birtokában az utasterminál, a rendőrségi épület és az üzemanyagtöltő, valamint repülőtéri eszközök álltak, az FB kezében pedig a cargoépület volt, amelyet 2012 tavaszán együttesen kétmilliárd forintért hirdetett meg.
A Napi.hu pénteken számolt be arról, hogy egy brit és egy magyar cég jelentkezett a korábban többször eredménytelenül meghirdetett sármelléki repülőtéri vagyonra és eszközökre. Az előbbi nevében Linusz Imre tett ajánlatot, míg az utóbbi cég, a SGH Aviation Kft. Széles Gábor érdekeltségébe tartozik.
Az első fordulóban Szélesék 600 milliót, míg Linusz 700 milliós ajánlatot tett, de a csütörtöki ártárgyaláson Széles Gábor nem kívánt árat emelni, míg a másik pályázó 800 millióra srófolta az eredetileg megajánlott összeget. A felszámolási eljárás akkor zárul le, ha a nyertes 30 napon belül szerződik a felszámoló céggel, majd ezt követően hatvan napon belül kiegyenlíti a vételárat.
Sikeres felszámolás esetén a Magyar Követeléskezelő Zrt.-n (MKK) keresztül az állami költségvetés jut pénzhez. Korábban ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújtott egymilliárd forintos hitelt a sármelléki repteret üzemeltető cégnek, s ezt a követelést érvényesítheti az MKK.

1 2 3 4 5