Luxus a tengeren – végre elérhető!

Elmondható, hogy szinte minden ember szívesen töltene egy kellemes nyaralást egy MSC-Cruises3elegáns luxus “tengerjáró” fedélzetén. Ezek az óriási, úszó szállodák  az utazni vágyóknak olyan magas minőséget kínálnak, amelyet csak a legjobb öt csillagos szállodák vendégei élvezhetnek. Némelyik hajó akkora, hogy méretét  képtelenség felfogni egészen addig,  amíg valaki nem áll mellettük és személyesen nem tapasztalja meg az élményt (többnyire 10-14 emeletesek, amik csaknem egy 10 emeletes ház méreteinek felelnek meg).

4A hajók tökéletes belsőépítészettel, elegáns  bútorzattal, kitűnő konyhával,  különféle vásárlási lehetőségekkel, éttermekkel rendelkeznek, és egyben nagyszerű szórakozást és kikapcsolódást nyújtanak kortól függetlenül. Minden igénynek megfelelnek: aki akar, hegyet mászik a tengeren, van aki korcsolyázik az Egyenlítőn vagy éppen napozik  a gleccserek közelében. A hajótársaságok egyértelmű célja, hogy az utas tökéletesen érezze magát!

Az utazni vágyók több úti cél közül válogathatnak, számos szárazföldi kirándulásokkal kiegészítve. Egyszerre akár 4-5 ország kultúrájába lehet betekintést nyerni egy utazás alatt, miközben a fedélzeten olyan nyaralási élményt kapnak, amilyenben még nem volt részük! Mára ez a  luxus megfizethető lett,  mivel a  hajótársaságoknak egyre jobb akciós ajánlataik vannak.  Szinte egy horvátországi nyaralás összegéből el tudnak utazni, és átélni ezt a különleges élményt.

MSCmagnifica

Térjen be hozzánk, és éljen ezzel a kedvezményes lehetőséggel, melyet az MSC  hajói kínálnak!

-Kanizsa Travel – Neckermann partner-

download

Az év kutyabarát szállodája lett a Villa Natura!

És ez is a környékünkön!

kutyapabaratA zalakarosi Hotel Villa Natura a legkisebb Zalakaros környéki hotel, hiszen mindössze 15 szobájával, 10 hektáros természeti területtel, 2 hektáros tóval, egy apró gyöngyszem a hotelek sorában. Ugyanakkor a lélegzetelállító természeti környezet, a kényelmes, otthonos barátságos hangulat miatt számtalan vendég válassza a kis hotelt, melynek különlegessége, hogy nemcsak a “két lábú”, de a “négy lábú” vendégek számára is teljes kényeztetést nyújt. A Hotel Villa Natura kutyabarát szállodaként azt a több mint fél millió felelős kutyatartót célozza meg, akik szeretnének kedvencükkel együtt pihenni. Ennek érdekében a szálloda kenneles szobákat, kutyabarát csomagot, kutyaiskola hétvégéket, a szálloda több pontján kihelyezett kutyaitatókat, bérelhető és vásárolható kutyajátékokat kínál.

A hotelben gazdi és kutyus együtt fürödhetnek a tóban, kenuzhatnak, és hatalmas zöld területeken játszhatnak. A hotel folyamatosan fejleszti kutyabarát szolgáltatásait és ennek elismeréseként 2014. szeptemberében a rájuk szavazó elégedett kutyatartók jóvoltából megnyerte “Az év kutyabarát szállodája” megtisztelő címet!

c31228a33e32aa0a9810c60d48058e08A Kutyabarát.hu, az Index és a Travelo által meghirdetett versenyen szálloda kategóriában a legtöbb szavazatot a nemesnépi Abbázia Hotel kapta, azonban az utazóközönség a szobák és szavaztok arányában messze kimagasló Hotel Villa Naturának adta a legkedveltebb kutyabarát szálloda címet. A hotel vezetője, Szécsényi Szabolcs elmondta: “az elismerés elsősorban azért fontos számunkra, mert 2014 júniusától, mióta átvettük a szálloda üzemeltetését, társammal azon dolgozunk, hogy a vendégek egy különleges élménnyel távozzanak. Ennek érdekében pl. tematikus hétvégéket szervezünk, mint bor & csokoládé, pálinka vagy szerelem témakörökben.” (Erről a DélZalaPress.hu olvasói is tájékoztatást fognak kapni – a szerk.)

www.villanatura.hu

Több mint 110 ezres utasforgalmat regisztráltak a hét végén Letenyén

Még mindig jelentős, több mint 110 ezres utasforgalmat regisztráltak a hét végén a két letenyei magyar-horvát közúti határátkelőn, de a nyaralók többsége már visszafelé tartott az Adriai-tengerről.

 

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányságnak az MTI-hez hétfőn eljuttatott adataiból kiderül: csaknem 112 ezren keltek át az autópályán vagy a régi közúton lévő letenyei átkelőn a péntek reggel 6 órától hétfő reggel 6 óráig tartó időszakban. Az elmúlt három nap jelentősen meghaladta a korábbi két hétvége 100 ezer alatti utasforgalmát.
A számokból az is látható, hogy többen vannak már azok, akik az Adriai-tengerről visszafelé tartanak, a Magyarországra belépők száma ugyanis 57 ezer volt az elmúlt három nap alatt, a kilépőké pedig 54 ezer. A csúcsidőszak ezúttal is szombatra esett, több mint 61 ezren lépték át a határt, többségük már visszafelé a tengertől.
A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint Letenyén nyáron az utasok mintegy 30 százaléka magyar. Jelentős a szlovák, a cseh és a lengyel turisták, továbbá a horvát állampolgárok száma, de rajtuk kívül oroszok és ukránok is nagyobb számban fordulnak meg a két magyar-horvát határátkelőn.

Az utóidényi menetrend szerint közlekednek hétfőtől a balatoni hajók

Hétfőtől az utóidényre érvényes menetrend szerint közlekednek a balatoni hajók, és a komp is rövidebb ideig jár Szántós és Tihany között.

 

A kompok Szántódról 6.40 és 20.40 között, Tihanyból 7.00 óra és 21.00 óra között indulnak, negyven percenként.
Sétahajók továbbra is indulnak több állomásról is, valamint közlekedik a gyorshajó Siófok-Balatonfüred-Tihany-Siófok útvonalon.
Halmos Gábor vezérigazgató tájékoztatása szerint a hajózási főszezon ugyan augusztus 24-én véget ér, de az utószezoni programok is számos hajózási programot kínálnak.
Az idei év, és a nyár kedvezően alakult a hajózási társaságnak, a balatoni kikötők forgalma a tavalyi évhez képest átlagosan 25-30 százalékkal nőtt. A jó eredmény egyebek közt a sokszínű hajózási programoknak, a kibővült flottának, a bővített hajójáratoknak, az intenzívebb marketing munkának, illetve a hajózási szolgáltatások színvonalának köszönhető a vezérigazgató szerint. Minden hajójárat majdnem teljes kapacitáskihasználtsággal szállította az utasokat a Balatonon.
A balatoni településeken számos színvonalas rendezvény, fesztivál csábította a turistákat, akiknek száma ennek köszönhetően is több volt mint egy évvel ezelőtt – közölte a vezérigazgató, aki emlékeztetett arra is, hogy idén nem emelte az árakat az önkormányzati tulajdonban lévő társaság és bevezették a kedvezményes családi jegyet is. (MTI)

Otthon se rossz, de máshol jobb (II. rész)

Előző cikkünkben a külföldi példákat hívtunk segítségül saját helyzetünk javítása érdekében. Ezúttal a belföldi gyengeségeket, erősségeket és lehetőségeket mérlegeljük.

Belföld – őseink teljesítményéből élve

200 éve sokkal erősebb külföldi befolyást „kellett elszenvednie” a magyarságnak, mégis jobban fejlődtünk, mint a demokratának, liberálisnak, és szabadnak beállított modern rendszerünkben.

Szomorúan konstatáltam, hogy az idő előrehaladtával mintha elhülyülne a magyarság. Pedig leleményes és strapabíró nép vagyunk, mégis közel 100 év alatt átvette a vezetést az ostobaság. Mintha nem lenne táptalaj a jobbra törekvéshez, és csak a konzerválás lenne a cél. Valóban csak követő nép lenne a magyar? Annyira feláldozza az egyéni érdek és tehetség magát a politika oltárán a 21. században is, mintha még mindig nem tudtunk volna kivetkőzni a 60 évvel ezelőtti atmoszférából. 200 éve sokkal erősebb külföldi befolyást „kellett elszenvednie” a magyarságnak, mégis jobban fejlődtünk, mint a demokratának, liberálisnak, és szabadnak beállított modern rendszerünkben. Majd’ két évszázada egy ember vagyonát adta, hogy tudományos intézet legyen az országban, és gatyába ráztak folyókat, tavakat. Ma meg két nemzet gárdája képtelen egy csatornahálózatot felújítani. Ma már nem adnak a nemzet működéséhez, hanem mindenki szipolyozza azt.

Egy dologgal nem tudnak mit kezdeni: ami nem rajtuk múlik, például a településszerveződések és a bürokrácia.

Sopron - nyomokban külföldieket is tartalmaz

Sopron – nyomokban külföldieket is tartalmaz

A nyugati határmentén fekvő településeknek speciális helyzete van a modern Magyarország életében. A hűség városán rendkívüli módon érezhető Bécs illetve Ausztria közelsége. Jellemző ugyanez Szombathelyre, Kőszegre, valamint Bük/Sárvár környékére is. Ha ez a szűk sáv Ausztriához tartozna, a közúthálózat is jobb minőségű lenne. Szinte ennyi az, ami fizikailag elválasztja e településeket „Nyugattól”, mert az osztrák közelség egyébként jól érződik. A lakosság jelentős része már Ausztriában dolgozik, tanul, tevékenykedik – vagy épp Ausztriának -, a szerzett jövedelmet pedig jobbára itthon használják fel. Egy dologgal nem tudnak mit kezdeni: ami nem rajtuk múlik, például a településszerveződések és a bürokrácia. Az olyan magyaros… A folklór és a hagyományok – lehet a turizmus kényszerűségéből adódóan – működnek, és csábítják mind a látogatókat, mind pedig a befektetőket. Ezen túlmenően virágzó kulturális élet zajlik (köszönhetően a szombathelyi és soproni főiskolai karoknak, a történelmi emlékeknek), és stratégiai fontosságú belépési pontok az országba.

Kissé „kanizsa-effektus” érzése kezdett eluralkodni rajtam látva a szép és tág főteret, a zsugorodó kínálattal és a diverzifikáltsággal szemben.

Gondolná, hogy Pécs fő terétől 200 m-re kiadó üzletek vannak egymás után?

Gondolná, hogy Pécs fő terétől 200 m-re kiadó üzletek vannak egymás után?

Pécs szintén „bezzegvárosnak” mondható. Ugyan nem összehasonlítási alap a több, mint 150 ezer lakójával, de Pécs városa sincs rossz helyzetben annak ellenére, hogy a helyiek szerint évről évre csökken az ázsiója. Az egykori bánya és egyetemvárosból mára már csak az egyetem-jelző maradt. Az ipar rendkívüli mértékben kopott, és sajnos az elmúlt esztendőkben a főként PTE-re alapozó kulturális élet is halványodott a csökkenő hallgatói létszám miatt. Ez persze a szolgáltatói szektort is erősen érinti. Kissé „kanizsa-effektus” érzése kezdett eluralkodni rajtam látva a szép és tág főteret, a zsugorodó kínálattal és a diverzifikáltsággal szemben (egyik helyen jól szituált emberek ücsörögnek kávézókban, 100 m-rel arrébb pedig szivacspapucsos emberek ülnek a lépcsőkön). Baljós érzésem volt a nem túl esztétikus szegénytelep közvetlen szomszédságában lévő, milliárdos beruházású Zsolnay-negyeddel kapcsolatban is, ahol lehetőség lenne a pezsgésre, csak épp nincs, aki ezt kihasználhatná. Egy gyönyörű közeg, mely méltatlanul elhagyatottnak látszik. Pont, mint a kanizsai Erzsébet tér. Szép, jó, de nem hozza, amit kell… De legalább vannak csodás történelmi kincsei, színháza, és egy nagyon színes városi hangulata a fiatalok révén.

Az igazi belváros - feeling Szegeden is megtalálható

Az igazi belváros – feeling Szegeden is megtalálható

Szeged városa a kietlenségben egy gyöngyszem. Természetesen, mint minden városnak, Szegednek is megvannak az ördögei, mégis élhetőbb a többség számára. Szintén nagyváros a maga 160 ezer lakójával, ami önmagában már jó alap sok mindenre. Dél-Alföld legszebb városa évszázados kultúrával büszkélkedhet, ami olyan ikonokat “termelt ki”, mint Szentgyörgyi Albert, József Attila és még sok mást. Az ország egyik legjelentősebb egyetemével és színházával rendelkezik, és erre nem félnek építeni sem. Rendkívül jó közlekedése van városon belül és azon kívül is. Gasztronómiája szenzációs a jobbnál jobb ételeket kínáló éttermeivel, cukrászdáival, és borozóival. Érdekes, hogy valamivel drágább is hozzánk képest, mégis van rá fizetőképes kereslet… Nem véletlen hát, hogy 50 km-es körzetből szippantja fel az embereket a város. Ráadásul abban is speciális helyzetben van, hogy Magyarországon talán egyedüliként ellenzéki városvezetése van.

Három nagyon fontos konklúzió

Nagykanizsán is van egy országos szinten is jól prosperáló egyetemi kampusz, amire sajnos a város alig alapoz valamit.
…holott a kanizsai oktatásnak kulcs szerepet kell játszania a jövő turizmusában, és a mérnök képzésében is…

Az első a földrajz. Nagykanizsa (Sopronhoz, Szombathelyhez és Szegedhez hasonlóan) határ mellett fekszik. Húsz percre déli szomszédjainktól, és egy órán belül már Ausztria is elérhető. Emellett autópálya köti össze 3 fővárossal, ami hasonló Sopron helyzetével. Nem is beszélve a Balaton és Zalakaros közelségéről… Logisztikai, turisztikai és ipari/kereskedelmi szempontból is minden adott.

Nincs rossz adottságunk, mégis küzködünk

Nincs rossz adottságunk, mégis küszködünk

A második a kultúra. Nagykanizsa nem rendelkezik helyi színtársulattal, bár a lehetőség adva volna hozzá. A HSMK ettől függetlenül jól ellátja a kanizsai érdeklődőket is programokkal, ez valamivel nagyobb teret is enged nekünk a programok színességét illetően. Valódi színházi életet nem tud teremteni ugyan, de a szórakoztatásra éppen alkalmas. Ugyanakkor Nagykanizsán is van egy országos szinten is jól prosperáló egyetemi kampusz, amire sajnos a város alig alapoz valamit. Az önkormányzat szívesen páváskodik a kampusz érdemeivel, ugyanakkor szakmailag sem és marketingben sem használja ki azt, holott a kanizsai oktatásnak kulcs szerepet kell játszania a jövő turizmus-oktatásában, és a mérnök képzésben is, már csak a földrajzunkat és a gyenge ipari törekvéseinket tekintve. (legalábbis tényleges, új ipari létesítmények nélkül a szándék meglehetősen gyengének számít)
A harmadik pedig a hagyomány, illetve annak hiánya. Ősi kereskedő város vagyunk, amiből mára szinte semmi sem látszik, a bolhapiacot leszámítva. Jó kezdeményezés a kézműves vásár alkalmanként, ez viszont csak egy cuki hobbi-rendezvény csupán, ha nincs rendszere. A Vásárcsarnoknak ingyen helyet kellene biztosítani egy egész szárnyat beáldozva erre a hét 6 napján, hogy a környékbeliek szappant, krémet, mézet, édességet, bort, stb. árulhassanak állandó jelleggel. Kereskedelmi szempontból az állandóra lehet jobban alapozni az alkalmi helyett. Az különleges lenne, és a manapság trendivé váló kézműves kultúrának is remek táptalajt biztosíthatna! Az éves dödölle fesztivál is – éves szervezésben is – kevés. Jól kirajzolódik, hogy történelmi emlék hiányában nekünk a gasztro kultúrára kell alapoznunk. Ennek megalapozására azonban kevés a fánkfesztivál, és a dödöllefesztivál. Ha nem vigyáz a város, rövid időn belül a környékbeli agilis falvak elviszik előlünk a témát, és a saját eszközünkkel gyűrnek le. Ezekhez a legfontosabb lépés, hogy a városvezetés tudatosan vállára vegye ezt a témakört, és a lakosságot (főként a fiatalokat megcélozva és bevonva) felhasználva valódi hozzáértéssel vinné sikerre a stratégiát. Egyébként csak sokat markolunk, de keveset fogunk…

Mindezek eléréséhez a legfontosabb, hogy a város jövőjét érintő kérdéseket ne politikai és/vagy párt alapon döntsék el, mert abból látjuk évtizedek óta, hogy jó nem sülhet ki. Arról nem is beszélve, hogy politikailag is csak az lehet valóban sikeres, akik a köz érdekeit szolgálják, nem pedig azt használják ki. Ezért tud remekül működni egy ellenzéki vezetésű alföldi nagyváros is, és egy kormánypárti irányítás alatt lévő Kaposvár is, valamint ezek hiánya miatt kerülhet zuhanó pályára dél-dunántúli nagyváros is. Ha Nagykanizsa továbbra sem a lehetőségeit, és tudás állományát használja a pártpolitikai érdekekkel szemben (ahogy eddig), akkor rövid időn belül sem értékes lakossága, sem befektetője, sem kultúrája nem marad. A fenti példákból pedig jól kivehető, hogy utánpótlás generáció nélkül jövője sem lesz a városnak. Az idő pedig ellenünk dolgozik, akárhány tanulmányt is lebegtetnek reakció nélkül…

Otthon se rossz, de máshol jobb (I. rész)

Ahogyan azt megfigyelhették és tapasztalhatták már, a DélZalaPress.hu alapvetően a helyi értékekre igyekszik felhívni a figyelmet annak érdekében, hogy tanuljunk meg egymásra értékes emberként tekinteni. Sajnos mára odáig jutottunk, hogy csak a rossz dolgok tapadnak meg tudatunkban, és gyakran nincs is tudomásunk nagyszerű dolgokról, amik létfontosságúak egy jó közösségi szellem eléréséhez. Ezt az irányt természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani, azonban néhány szerkesztői tapasztalatot muszáj megosztanunk az olvasóinkkal, hátha együtt könnyebben találunk ki még jobb dolgokat.

Viszonylag rövid időn belül sokfelé jártam az országban és határainkon túl is. Akaratlanul is folyton összehasonlítottam, elemeztem, és szüntelenül méregettem a látottakat a kanizsai/zalai/magyar valósághoz képest. Keserédes érzéseim voltak, hiszen tősgyökeres kanizsaiként ismerem a jelenünket, múltunkat, és lehetőségeinket is, ami egyszerre volt lohasztó és biztató is egyben. Már az elején summázhatom, hogy a nagy dolgok eléréséhez egy kicsi, de fontos döntéssel kezdődik az út.

Külföld – szándékot tett is követi

…Pedig idehaza olyan sokan mondják büszkének magukat a magyarságra, mégis mintha a zászló kirakáson túl már nem terjedne másra a figyelem és az igény…

Fürstenfeldben nincs pionír növényzet a járdákban...

Fürstenfeldben nincs pionír növényzet a járdákban és a faltövében…

Az első dolog, ami beugrik mikor a külföldiekhez próbáljuk mérni magunkat, a pénz. Vitathatatlan szerepe van a fejlettségben ugyan, de nagyrészt nem csak azon múlik. Ezt persze „magyarként” nehezen kezeljük a helyén. A környezetünk ugyanis javarészt úgy formálódik, ahogyan mi akarjuk. A portánk tisztaságát például egy 500 Ft-os seprűvel és némi rendszeres odafigyeléssel már igényesebbé tudjuk tenni. Ezzel nemcsak a lakókörnyezetünk kinézetét szépíthetjük, hanem a lakótársaink komfortérzetét is javíthatjuk. Számtalan kutatás mutat rá arra, ha közvetlen környezetünkben jól érezzük magunkat, akkor a stressz-szint is alacsonyabb. Gazdasági hatása ezen kívül még kézzelfoghatóbb: egyszerűen jobb értéket tudunk adni ingatlanunknak.
Ausztria irányába haladva azt vehetjük észre, hogy kis falutól, kis városon át, a nagy városig az emberek hozzáállása is megjelenik a területeken. Az egy dolog, hogy területrendezési szempontból miként van szervezve a karbantartás, mert azt is ugyanolyan szépérzékkel rendelkező, igényes embereknek kell tervezni, végrehajtani, mint a saját feljárójukat gondozóknak.

A rendezettség és tisztaság alapfeltétele a kulturáltság, és nem a pénz.

Ahol akár kolbászból is lehetne kerítés: Dánia

Ahol akár kolbászból is lehetne kerítés: Dánia

Az ingatlan értéket jelentősen befolyásolja ugyanis a rendszeres karbantartás formája. Ezzel kéz a kézben jár a befektetési lehetőség is, hiszen gyakorta látni kisebb, 10-50 fős üzemeket eldugott falvakban a hegyekben is. Ahol a közlekedés jól strukturált, és a környezet is igényes, beruházási szempontból is igényes lehet, mivel a vidéki ingatlanárak jóval kedvezőbbek a zsúfoltabb városokénál. Dániában olyan a tisztaság vidéken (nagy várostól kis faluig), hogy már én éreztem kényelmetlenül magam. Emellett persze tökéletes utak, és igényes házikók amerre csak jártam. (Az is beszédes, hogy egyesek azóta fontolgatják kertjük zárttá tételét – mert egyébként nyitottak a kertek Dániában -, mióta megszaporodtak a kelet-európai bevándorlók a környéken…)

A horvátok már tanulnak a mi hibáinkból?

A horvátok már tanulnak a mi hibáinkból?

De ne mindig csak Nyugatot méricskéljük, elég ha átkukkantunk horvát szomszédjainkhoz. Érdemes elkocsikázni a mellékutakon mondjuk Csáktornyáig. Javarészt kiváló útburkolat, rendezett porták a környékbeli falvakban, tiszta belváros, kikapcsolódási lehetőség. Kapronca – Nagykanizsa testvérvárosa Horvátországban – egy kellemes mediterrán városka hangulatát kelti, pedig alig 60 km-re fekszik tőlünk messze a tengertől. Szlovéniába átérve is mellbevágó a különbség.
Romániában meglepő módon rengeteg közút kiváló állapotú (a magyarhoz hasonlítva, bár kevesebb az autópálya még), az erdélyi városkák pedig tündökölnek a hazai kisvárosokhoz (pl. Nagykanizsa) képest. Mindemellett pezsgő kulturális élet és folklór amerre csak jártam. Pedig idehaza olyan sokan mondják büszkének magukat a magyarságra, mégis mintha a zászló kirakáson túl már nem terjedne a figyelem és az igény…

Amikor ezeket tapasztaltam – és ebben gyakran ismerőseim is megerősítenek – felmerült bennem a kérdés: mi a titkuk? Mit csinálnak jobban?

Amikor egy ilyen fajta lakossági összefogás kezd kirajzolódni, akkor az önkormányzat is belekényszerül annak támogatásába…

Eközben a fejlődés városa... Forrás: kanizsatv.hu

Eközben a fejlődés városa…
Forrás: kanizsatv.hu

Nem volt módom mélyen kikérdezni a helyieket, de könnyű rájönni, hogy valószínűleg a lakók akarják így. Nemcsak a szájukkal, hanem a kezükkel is. Azért vagyok ebben biztos, mert a legtöbb országban nincs akkora állami jelenlét és segély, mint idehaza. Ezért amennyire lehet, igyekszik mindenki hozzátenni egyet a maga módján. Amikor egy ilyen fajta lakossági összefogás kezd kirajzolódni, akkor az önkormányzat is belekényszerül annak támogatásába, mert egyfelől olcsóbb egy „automatizált” folyamatot fenntartania, másfelől nincs az a településvezetés, aki egy sziklaszilárd és következetes lakossági kezdeményezésnek neki merne menni.

A DélZalaPress ilyenformán egy apró lépést javasol tekintetbe véve a kanizsai lakosság pro aktivitásának hiányát: a Netta Pannónia, mint lokális szemétszállító cég, a Via-Kanizsával és az önkormányzattal karöltve negyedévente programot szervezhetne területekre bontva (akár választókerületek szerint – így a képviselő lenne a felelőse), hogy a legrendezettebb területeken csökkenti a szemétdíjakat vagy a Via/önkormányzat odacsoportosít egy közösség által megálmodott beruházást (pl. utca aszfaltozást, szegély rendbetételt, parkosítást stb.)
A mérce a járdák tisztasága, a szemét mennyisége, az eltakarított hó, a felsöpört levél, a homlokzatok állaga, a gaz elszaporodása stb. lehetne. Először bizonyosan legyintenének rá, de amikor az első sikeres program lezárása után mondjuk leaszfaltoznának egy kritikus utcát, vagy egy játszóteret alakítanának ki, már a többi kerületet is érdekelni fogja. Úgy tudni az önkormányzatnak ennek leszervezésére bőven van kapacitása is, nem beszélve arról, hogy a lakókon kívül valamennyi szolgáltatónak is elemi érdeke lenne, hiszen takarékosabban és célzottan tudna javítani a lakóterületek komfortján. Hol jobban, hol kevésbé… A kapitalista, teljesítmény alapú sikerorientált társadalomnak ez lehet csak az ismertetője.

Kanizsáról a hévízi turizmus élére – beszélgetés Horváth Orsolyával

Az utóbbi időben gyakran találkozhatunk Hévíz sikereivel, fejlődésével, előremutató jövőjével kapcsolatban, azonban sokan nem tudják, hogy ebben egy kanizsai leányzónak is nagyon nagy szerepe van. Horváth Orsolya nevével már találkozhattunk több, Hévízt és Délnyugat Balatont érintő médium műsorában. Ugyanakkor keveset tudunk róla, mint szakemberről, mint kanizsairól, akinek a szakértelmére az ország egyik legfrekventáltabb települése is számít.

Szándékosan kezdem azzal a kérdéssel, hogy milyen iskolában és hol végeztél?

BLG-s diákként szinte kötelező volt a továbbtanulás, így az akkortájt itt újdonság erejével ható, a szárnyát bontogató Veszprémi Egyetem kanizsai kampuszát választottam. Mi voltunk az első évfolyam, nagyon személyes és diákközpontú volt a kanizsai kampusz, ami mindannyiunk előnyére vált. Ma már PEN-nek hívják, és régóta túlmutat a „szárnybontogatáson”. Úgy gondolom, hogy mind szakmailag, mind pedig oktatási kínálatban is felfejlődött a nagyobb intézmények közé. Egykori PEN-es diákként és mint a szakmában dolgozó ember utólag elmondhatom, hogy csak előnyei voltak a kanizsai képzésnek, a nagy többezres karokhoz képest. Azóta persze a szakmai fejlődésem érdekében tovább képeztem magam közgazdasági területen projektfejlesztési irányban és pályázatírói irányban is. Ezek kombinációját, mármint a közgáz alapú turizmust és projektfejlesztési ismeretemet jelenlegi pozíciómban kiválóan tudom használni is.

Jelenlegi pozíciód betöltése előtt kipróbáltad magad a turizmus más területein is. Mik voltak a tapasztalataid azokkal kapcsolatban?

Horváth Orsolya

Aki akkor is mosolyog, mikor gondterhelt

Az idegenforgalmi szakon, amikor mi jártunk az volt az előírás, hogy 8 hónap gyakorlat kötelező az utolsó évben. Ezt már Keszthelyen töltöttem, 2 hónapot a Tourinform Irodában, 6 hónapot pedig a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színházban. Mivel programszervezés volt a mellék szakom, ezért kézenfekvő volt, hogy egy turisztikailag kiemelt városban, programszervezőként dolgozzak. Itt kezdtem el pályázat írással is foglalkozni, mivel a kiegészítő források mindig jól jöttek. Ezt a tudást később is fejlesztettem és jól tudtam hasznosítani, amikor 2007-ben az akkori Hévíz Turizmus Marketing Egyesület iroda vezetője és titkára lettem.
Mivel a korábbi munkám is sok egyeztetéssel és a résztvevők összehangolásával járt, ezért jól tudtam az ott szerzett tapasztalatokra támaszkodni a hévízi indulásnál is. Az Egyesületben a legjobban működő hévízi szolgáltatóktól és civil szervezetek vezetőitől leshettem el a szakma fortélyait és a szomszédos turisztikai települések kollégáival is rendszeres szakmai összejöveteleket tartottunk, ami szintén tágabb látókört adott. Mindezeket felhasználva írtuk meg az első TDM pályázatunkat, ami országosan is az elsők között nyert el támogatást.
Miután ezzel a nagy feladattal végeztem, 2010. februárjában új kihívások után néztem és a Hotel Karos Spa-ban ismerkedtem a szállodai értékesítés művészetével. Izgalmas volt belülről is megismerni Zalakaros és az egyik vezető hotelének a belső mechanizmusait, sok tapasztalattal gazdagodtam, azonban elég hamar visszacsábítottak a marketing területére. Májusban már Keszthelyen a Nyugat-Balatoni Turisztikai Irodában dolgoztam régiós marketing managerként. Mialatt folyt az első pályázat megvalósítása, már javában készültünk a következőre, amit teljes térségi szintre emeltünk Balatongyöröktől Zalakarosig, 6 település bevonásával. Ez volt az ország első térségi pályázata, ahol sok olyan kérdést vetettünk fel, ami akkor még a pályázat kiírójánál sem volt tisztázott, így úttörők lehettünk ezen a területen. Bár időközben Hévíz ismét visszacsábított, a térségi pályázat megvalósításában projekt managerként részt vettem és a marketinges témákat koordináltam.

Mindig arra törekedtem, hogy új feladatokat is vállaljak, ne csak a biztonságos, jól bevált dolgokat csináljam, hiszen fejlődni csak úgy lehet, ha a saját határainkat feszegetjük.

Hogyan kerültél végül a hévízi turizmus élére viszonylag fiatalon, eredendően kanizsaiként?

2010 végén, miután új városvezetés állt fel Hévízen, kerestek meg azzal, hogy szeretnének új lendületet adni a városmarketingnek és számítanának rám a csapatban. Örömmel jöttem vissza, bízva abban, hogy a térségi és zalakarosi tapasztalatokat is be tudom majd építeni a munkába. Mindig arra törekedtem, hogy új feladatokat is vállaljak, ne csak a biztonságos, jól bevált dolgokat csináljam, hiszen fejlődni csak úgy lehet, ha a saját határainkat feszegetjük.
Hévízre visszatérve a Turisztikai Nonprofit Kft. alapítása, a leendő tulajdonosok körének összeszervezése és a városi turisztikai és marketing feladatok újragondolása volt az új kihívás. 2011-ben ennek Kft-nek lettem az ügyvezetője. Az önkormányzat és a helyi szolgáltatók megadták azt a támogatást, ami a munkánkhoz szükséges, mind anyagilag, mind szakmailag, így nekiveselkedtünk egy a korábbinál aktívabb marketing munkának. A Hévíz Turizmus Marketing Egyesület ekkortájt alakult át Hévíz TDM Egyesületté. A Turisztikai Nonprofit Kft-nél a vendégek Hévízre csábításával foglalkozunk, de a kezdetektől szorosan együttműködve a TDM Egyesülettel. Gyakorlatilag egy munkaszervezetként erősítve egymást.
2013. februárjában a TDM Egyesület korábbi elnöke, Pusztai Erzsébet új munkahelyi kihívásai miatt lemondott a tisztségről, így új elnököt kellett választani. Ekkor ért a megtiszteltetés, hogy a tagság engem szavazott meg. Egy újabb feladat és nagy kihívás volt, aminek a mai napig igyekszem megfelelni.

…több olyan kiaknázatlan és még fejlődőben lévő turisztikai ág van, amiben sikeres lehet a térség, akár a kerékpáros turizmus vagy az ökoturizmus.

 

Mit látsz a környékünk fejlődését illetően?

00

Az ország talán leghíresebb városa Budapest mellett

Turizmus területén elsősorban a gyógy turizmusban látok potenciált (mivel én ebbe látok bele jobban), amiben Hévíz, Zalakaros és Lenti is komoly szerepet játszhat a jövőben is. Ahhoz, hogy nemzetközi színtéren is nagyobb ismertségre tegyünk szert, mindenképpen közösen kell gondolkodnunk és együtt megjelennünk. Karossal több együttműködésünk volt már és biztos vagyok benne, hogy lesz is még. A nemzetközi sikerekhez elengedhetetlen a Hévíz-Balaton Airport biztonságos üzemeltetése, mivel a megközelíthetőséghez az egész térségnek szüksége van rá. Bízom benne, hogy ez is rendeződik a közeljövőben.
Emellett több olyan kiaknázatlan és még fejlődőben lévő turisztikai ág van, amiben sikeres lehet a térség, akár a kerékpáros turizmus vagy az ökoturizmus.
Mindemellett be kell látni, hogy nem lehet minden településen a turizmusra alapozni a jövőt, sok helyen más lehetőségek sikeresebben fejleszthetők, a dél-zalai térségben például a logisztikai ipar is lehet egy fejlődési irány.

Mi a meglátásod a megyei turizmust illetően? milyen tanácsaid lennének a turizmusban elhelyezkedni, tevékenykedni vágyók számára?

Fontos a tudatos tervezés és az egyes turisztikai ágak egymásra építése úgy, hogy ezek ne konkurensei, hanem kiegészítői legyenek egymásnak. A megyei fejlesztési koncepcióban és turisztikai tervekben ez a szándék világosan látszik, ezért biztos vagyok benne, hogy a leendő pályázati kiírásokban is ez az akarat fog érvényesülni. Érdemes nyitott szemmel járni és figyelni az új lehetőségekre, hiszen hamarosan új források nyílnak meg.
A turizmus területén különösen igaz, hogy az emberi tényező kulcsfontosságú, legyünk együttműködőek és nyitottak a környezetünkre, vegyünk részt a helyi és térségi összefogásokban, mivel ezek a mi munkánkat is könnyebbé tehetik.

“Majd a Katus szerdánként formába hoz…”

403x403_fb_strandolimpia

2014.08.06. SZERDA
STRANDBAJNOKSÁG KATUS ATTILÁVAL 2014

2014-ben is folytatódik a Strandbajnokság Katus Attilával! A „Hozd magad formába a nyáron Katus Attilával” indított programsorozat része, mely minden generáció számára érdekes kikapcsolódás és az egészséggel való törődés egy színtere.

Tegyél játékosan az egészségedért, tarts velünk és Katus Attila, aerobic világbajnokkal a forró nyári napokon!

DÁTUMOK:
2014. augusztus 6.,
2014. augusztus 13.,
2014. augusztus 27.

IDŐPONT: 15:00

GYÜLEKEZŐ  / NEVEZÉS:

Neckermann Klub Oázis Klubház, strand (Rossz idő esetén: beltéri gyermekvilág Klub Oázis Kuckó)

A program fürdőbelépővel rendelkező vendégek részére INGYENES!

***Kizárólag rossz idő esetén kerül megrendezésre a program a beltéri gyermekvilágban Ez esetben az oda érvényes komplex belépővel rendelkező vendégek tudják ingyenesen igénybe venni. Amennyiben alap jegye van aznapra, és szeretne részt venni a programon, lehetőség van komplex kiegészítő jegyet váltani.

31 millió látogató

Tavaly mintegy 31 millió látogatót fogadott Magyarország mintegy 200 turisztikailag is jelentős fürdője.

Horváth Viktória,  a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára elmondta: a hazai turizmus egyik legfontosabb terméke az egészségturizmus, amiből 150 milliárd forintnyi költés kerül a gazdaságba jórészt a hazai gyógyfürdők, gyógyvízalapú szolgáltatások révén. Hozzátette: mióta mindhárom SZÉP-kártya zsebből lehet fürdőbelépőre költeni, 2013 után az idén is 20 százalékkal nőtt a fürdővendégek száma és a SZÉP-kártyás költések értéke.
A helyettes államtitkár kiemelte: a hazai fürdők évi 44 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak, azonban jelentőségük nem csak gazdasági, hozzájárulnak a lakosság egészségmegőrzéséhez is. Majdnem kétmillió vendég érkezik Magyarországra és mintegy 560 ezer magyar utazik belföldön egészségmegőrzési céllal – ismertette Horváth Viktória. Hozzátette: nagyon fontosnak tartják a fürdők minőségének és üzemeltetésének javítását, hiszen minél jobban üzemel egy fürdő, annál többet tud fordítani fejlesztésre, munkahelyteremtésre és minőségi szolgáltatásokra.
Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szállodákhoz hasonlóan a fürdőket is minősíteni fogják a jövőben. A nemzeti tanúsító védjegyrendszer hozzájárul ahhoz, hogy a vendégek ki tudják választani a számukra legjobb ár-érték arányt nyújtó létesítményeket.
Az NGM és a Magyar Fürdőszövetség 1-5 csillaggal minősíti azokat az élményfürdőket, gyógy-, wellness, illetve orvosi wellness fürdőket, strandfürdőket és uszodákat, amelyek csatlakoznak a minősítési rendszerhez. Október-november folyamán várható az első hivatalos minősítés és remélik, hogy a közel 200 állandó és időszakosan üzemelő fürdő legalább harmada csatlakozik – tette hozzá a főtitkár.
A pénteki strandok éjszakájára 49 fürdő jelentkezett idén – közölte Juhász Szabolcs, hozzátéve: az idén ötödik alkalommal megrendezendő eseményen a legtöbb fürdő éjfélig tart nyitva, azonban több fürdő éjjel 2, vagy akár 4 óráig is fogadja a vendégeket.
Szőke László, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója kiemelte: mára a budapesti gyógyfürdők a turizmus meghatározó és tőkeerős szereplőjévé váltak. A Budapestre tavaly érkező 3,9 millió külföldi látogató közül közel másfél millió turista meglátogatta valamelyik budapesti fürdőt – tette hozzá.
A vezérigazgató ismertette: a Zrt bevétele a 2010-es 5,5 milliárd forintról 2013-ra 7,7 milliárd forintra nőtt. Kiemelte: fontos eredmény, hogy minden évben önerőből 2 milliárd forintja van a cégnek fejlesztésre, karbantartásra.
A látogatószámokat ismertetve a vezérigazgató közölte: a 2010-es 2,9 millió után 2013-ban már 3,3 millió látogatót regisztráltak. A növekedéshez nagyban hozzájárult a SZÉP-kártya használata, amelyből az idei évre 400 millió forint bevételt várnak. Szőke László kiemelte: 2010-ben a látogatók mintegy 20 százaléka volt külföldi, idén ez az arány az 50 százalékhoz közelít.
A fejlesztésekről szólva a vezérigazgató ismertette: két hónapon belül mind a hét budapesti termálfürdőnek lesz télen is működő nyitott medencéje. További cél, hogy a melegvizes strandokat átalakítsanak fürdővé, hogy egész évben üzemelhessenek. Hosszabb távú koncepció, hogy gyógyszállók épüljenek a fürdők mellé, amelyből jelenleg egy sincsen Budapesten.
Szőke László kitért arra is, hogy idén szeptember közepén várható az egymilliárd forintos beruházással felújított Rudas fürdő átadása. A fürdő tetején panorámás jakuzzi épül, továbbá új élményfürdő résszel bővül a Duna-parti fürdő – tette hozzá a  vezérigazgató.

 

Útinfó

Hol, mi várható az utakon? Olvassa el!

Szombaton országszerte sok napsütés várható, a néha megnövekvő gomolyfelhőkből inkább csak a Dunántúlon fordulhat elő egy-egy zápor, zivatar. Szinte mindenhol 30 fok feletti hőség valószínű.

Vasárnap igazi strandidőre, országos hőségre van kilátás. A tikkasztó meleget csak nyugaton zavarhatják gomolyfelhők, itt elvétve zápor, zivatar is kialakul. A csapadék miatt nedves útszakaszokon számítani kell arra, hogy az autó könnyebben megcsúszik, s tisztában kell lenni azzal, hogy ilyenkor a féktávolság is jelentősen megnő, az erős szél pedig ronthatja a járművek menetstabilitását. A záporoktól, zivataroktól vizes, csúszós útszakaszokra, többfelé vízátfolyásokra, hirtelen lecsökkenő látástávolságra kell számítani. Hajnalban többfelé a pára, helyenként a köd okozhat korlátozott látási viszonyokat.

M0

Az M0 0+000-0+100 kilométerszelvények között a bal pályatesten 2014. július 17-től várhatóan 2014. október 30-ig az M0 autóút M1-M7 autópálya közötti szélesítése miatt a H2 sávot lezárják kiépített fix tereléssel (éjszaka is), 80 km/ó sebességkorlátozás mellett.

Az M0 42+000-69+000 kilométerszelvények között a jobb pályatesten mindhárom haladó sávon, váltakozó helyszíneken burkolatjavítási munkálatokat végeznek, mobil tereléssel, 60km/ó sebességkorlátozás mellett.

M3

A 219+700 és a 221+050 kilométerszelvények között a jobb pályatesten 2014. április 2-tól kezdődött hídépítés még tart, emiatt az előző és a leálló sáv le van zárva kiépített fix tereléssel (éjszaka is), 80 km/ó sebességkorlátozás mellett. Az előző és a leálló sávon betonfal van elhelyezve.

A 222+100-220+800 kilométerszelvények között a bal pályatesten 2014. április 3-tól kezdődött hídépítés még tart, emiatt az előző és a leálló sáv le van zárva kiépített fix tereléssel (éjszaka is), 80 km/ó sebességkorlátozás mellett. Az előző és a leálló sávon betonfal van elhelyezve.

M5

A 63+588 kilométerszelvények mindkét pályatesten hídjavítás miatt az előzősáv zárására kerül sor, kiépített fix tereléssel (éjszaka is), 60 km/ó sebességkorlátozás mellett. A forgalom folyamatossága a leállósávra történő sávelhúzással 2-2 sávon biztosított;

A többi gyorsforgalmi úton hétvégi munkálatokat nem terveztek.

A felsoroltak tájékoztató jellegűek. Kérjük, figyeljék a híradásokat és a közúti jelzéseket!

Az esetleges balesetek helyszínén a helyszínelés és a mentési munkálatok idején forgalomkorlátozásra, terelésekre, útlezárásra is kell számítani!

A „Kamionstop” 2014. augusztus 2. (szombat) 15 órától augusztus 3. (vasárnap) 22 óráig tart.

A határátkelők forgalma:

Az Ukrajnába történő be-és kiutazással kapcsolatos tanácsok, információk a Külügyminisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálat honlapján, a „konzuliszolgalat.kormany.hu” oldalon olvashatóak.

A nyugat-európai országokban elkezdődött szabadságolási időszak és iskolai szünet miatt főként Ausztriából és Németországból érkező vendégmunkások, valamint a turisztikai céllal utazók számának növekedésével kell számolni az utakon és a határátkelőhelyeken.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Szeged Határrendészeti Kirendeltség Röszke autópálya határátkelőhelyen várható torlódások enyhítése érdekében, főként a török vendégmunkások részére az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály három alternatív útvonalat dolgozott ki, melyről német nyelvű tájékoztató került kihelyezésre Hegyeshalomban 2014. július 31-én a magyar autópályadíj fizető helyen.

Az egyik alternatív útvonal az M6 autópályán át az 51–es főúton keresztül Hercegszántó, míg a második Udvar közúti határátkelőhely felé vezet. A harmadik javasolt útvonal az M5 autópályán keresztül Nagylak közúti határátkelőhely és azt követően a Románián és Bulgárián át vezető út.

Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály kérte továbbá a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közreműködését, hogy forgalomtorlódás esetén az M5 autópályán a mátrix tábla feliratok közt alkalmazzák a Nagylak határátkelőhely felé javasolt útvonal.

A péntektől várható magasabb nappali hőmérsékletre tekintettel javasoljuk az utazóknak, hogy megfelelő mennyiségű folyadékról gondoskodjanak a várakozások időszakára.

Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, melynek következtében a határátkelőhelyeken a vámellenőrzés megszűnt, azonban a személyellenőrzés nem. Ez azt jelenti, hogy magyar állampolgárok továbbra is érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek át az államhatáron. A kiskorúaknak is szükséges érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezniük.

Július első szombatján lépett életbe a nehéz tehergépjárművek meghosszabbított forgalomkorlátozása, melynek következtében a nyári kamionstop szombaton este 22 óra helyett már délután 15 órakor elkezdődik. A tehergépkocsik júliusban és augusztusban – főszabály szerint – szombat délután 15 óra és vasárnap este 22 óra között nem közlekedhetnek a magyarországi utakon. A kamionstopot az érintett szakminiszterek veszélyhelyzetben felfüggeszthetik. Az intézkedésre az utóbbi években az országos tiszti főorvos által elrendelt, legalább másodfokú hőségriasztás adott okot.

Bács-Kiskun megye

Tompa közúti határátkelőhelyen péntek déltől késő estig, valamint szombat délelőtt kell megnövekedett forgalommal számolni a kilépő személyforgalomban, amely 60 percnél nagyobb várakozás kialakulását várhatóan nem eredményezi. Belépő irányban vasárnap déltől lehet estig várakozás kialakulásával számolni, amely elérheti a 30-60 percet.

A várakozási idő a személyforgalomban tovább növekedhet pénteken és szombaton, amelynek mértéke elérheti a 180-240 percet is a Röszke autópálya határátkelőhelyről történő átterelések miatt.

A teherforgalomban a be-és kilépő irányokban lehet várakozás kialakulásával számolni a hétvégén a kamionstop időszakát kivéve, amelynek mértéke a 30-60 percet várhatóan nem haladja meg.

Békés megye

A teherforgalomban Gyula közúti határátkelőhelyen a kilépő irányban alakulhat ki várakozás a hétvégén – a hétvégi kamionstop időszakát kivéve -, melynek mértéke elérheti a 60-120 percet is.

Battonya közúti határátkelőhelyen várakozás kialakulásával kell számolni a belépő buszforgalomban, amelynek mértéke előreláthatólag nem haladja meg a 30 percet.

Csongrád megye

Nagylak közúti határátkelőhelyen a teherforgalomban csütörtöktől szombatig a kilépő irányban 120-180 perc, vasárnap pedig belépő irányban szintén 120-180 perc várakozási idő kialakulásával kell számolni.

A személyforgalomban 30-60 perc várakozás kialakulásával kell számolni kilépő irányban a hétvégén.

Röszke autópálya határátkelőhelyen a személyforgalomban péntek déltől kilépő irányban várható megnövekedett forgalom, melynek következtében akár 30-300 perc várakozás is kialakulhat egészen szombat késő estig. A várakozási idő függvényében lehet számolni tereléssel Ásotthalom és Tompa közúti határátkelőhely felé. Vasárnap kora délutántól estig a belépő irányban alakulhat ki várakozás, melynek mértéke elérheti a 60 percet.

Röszke autópálya határátkelőhelyen a teherforgalomban csütörtöktől szombatig a kilépő irányban 30-120 perc, vasárnap pedig belépő irányban 60 perc várakozási idő kialakulásával kell számolni.

Ásotthalom közúti határátkelőhelyen napközben az esetleges röszkei forgalomterelés időszakában 60-120 perc várakozási idő kialakulásával számolunk, míg a 30-60 perc várakozással lehet számolni személyforgalomban az átkelőhely megnyitása után reggel a belépő irányban és a zárást megelőzően este a kilépő irányban.

Hajdú-Bihar megye

Ártánd közúti határátkelőhelyen a kilépő teherforgalomban pénteken 8-12 óra között 120 perc, 12-16 óra között 180 perc várakozás alakulhat ki. Szombaton a belépő teherforgalomban 12-17 óra között 60 perc, vasárnap 22 órától hétfő reggel 2 óráig 120 perc, valamint hétfőn 6-12 óra között a ki és belépő irányokban 60 perc várakozás kialakulásával kell számolni.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Az ukrán viszonylatú határátkelőhelyeken, a hétvégén a személyforgalomban a reggeli órákban a kilépő, az esti órákban pedig belépő irányban alakulhat ki várakozás, amely elérheti a 30 percet.

Beregsurány közúti határátkelőhelyen várakozás kialakulásával lehet számolni a hétvégén a személyfogalomban napközben be- és kilépő irányban, melynek mértéke várhatóan 30-60 perc lehet.

Záhony közúti határátkelőhelyen a személyforgalomban várakozással kell számolni főként vasárnap déltől hétfő hajnalig, amely a 60-120 percet is elérheti a kilépő irányban a buszforgalom élénkülése miatt. Szintén várakozás kialakulásával lehet számolni a személyfogalomban belépő irányban a jövő héten szerda estétől, péntek reggelig, melynek mértéke akár 60-90 perc is lehet.

Záhony közúti határátkelőhelyen a teherforgalomban forgalomtorlódás kilépő irányban várható, melynek mértéke akár 30-60 perc is lehet, esetenként azonban ezt is meghaladhatja.

A személyforgalomban közlekedőknek napközben alternatív útvonalként a 7-19 óra között nyitva tartó Barabás közúti határátkelőhelyet és a 8-16 óra között nyitva tartó Lónya közúti határátkelőhelyet ajánljuk.

Zala megye

Zala megye határátkelőhelyei közül Letenye autópálya határátkelőhelyen várható forgalomnövekedés péntek délutántól szombat délutánig a kilépő, valamit vasárnap kora reggeltől délutánig belépő irányban a horvátországi üdülési szezon miatt. A várakozás mértéke elérheti a 30-60 percet.

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (RRI)

A légi közlekedést, valamint a járatok indulását és érkezését befolyásoló tényezőkről nem rendelkezünk információval.

Az utasoknak javasoljuk, hogy tájékozódjanak a határátkelőhelyeken lévő aktuális várakozási időkről a http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo oldalon.

A határátkelőhelyek felkészültek a várható forgalom lebonyolítására és a szükséges kapacitással fognak üzemelni. Amennyiben a forgalom nagysága indokolja, ideiglenes forgalmi rend kialakítására kerülhet sor a várakozások csökkentése érdekében.

Balesetmentes közlekedést kívánunk!

 

1 2 3 4 5