Fényárban a Csótó kilátója

November 1-jén tettük ki a Facebookra a nagykanizsai Győrfy Éva fantasztikus esti fotóját a kanizsai Csónakázó-tó megújult, kivilágított kilátójáról.

Ez az egyetlen fénykép azóta több mint 700 Facebook lájkot és mintegy 130 megosztást kapott a KanizsaPress nevű oldalunkon.

Erről a fotóról van szó.

Mint a Zalaerdő sajtóközleményéből megtudtuk, az építmény kísérleti jelleggel volt kivilágítva október 31-én és november 1-jén.

Ugyanis akkor zajlott a kilátó díszkivilágítási rendszerének próbaüzeme – írta Steyer Edina az erdészeti társaság  PR-ügyintézője.

(Egyébként szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kilátó és közvetlen környezete munkaterület, ezért az elkerített területre lépni szigorúan tilos!)

A torony díszkivilágítását még Kanizsán kívül is jól lehetett látni.

A kilátó még nem látogatható, az átadást 2018 tavaszára tervezik. Erről ebben a cikkünkben számoltunk be.

A fényárban úszó toronyról a nagykanizsai Pusztafi Attila is készített szép fotókat, amelyeket engedélyével most és itt nyújtunk át olvasóink számára 🙂

Festői panoráma a felújított nagykanizsai kilátóról

Már több alkalommal írtunk a nagykanizsai Csónakázó-tó kilátójának felújításáról, amelyet közjóléti tevékenysége részeként a Zalaerdő Zrt. vállalt magára.

A kivitelezést végző fővárosi cég mintegy 125 millió forintból csinosítja meg a 40 méter magas 11 tonnás szerkezetet.

A kilátón egy földszinti rendezvényteret és két teraszt is kialakítanak 🙂

Érdekesség, hogy a torony kísérleti jelleggel épült. Soha nem szolgált fúrótoronyként. Próbaképpen felállították a nagykanizsai telepen – kis híján már akkor is eldőlt – írta egy szakavatott olvasónk.

A tornyot a 70-es években selejtezték le és adták Nagykanizsának, majd a város abból kilátót készíttetett, amit a Csótónál helyeztek el, így hát bőven “megérett” a felújításra.

A napokban egy ismerősünknek, Pusztafi Attilának sikerült páratlan fotókat készítenie az épülő kilátó egyik szintjéről, gyakorlatilag ez a szép és egyedülálló látvány fogadja majd a kanizsai kilátó leendő látogatóit.

A Zalaerdő Zrt. kommunikációs munkatársától, Steyer Edinától megtudtuk, a Csónakázó tavi teljesen újjáépített kilátót a nagyközönségnek 2018 tavaszán adják át.

Szarvasbőgés a Nagykanizsai Erdészet területén

Gímszarvas (Cervus elaphus) bika a szarvasbőgés idején a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének területén Homokkomárom közelében 2017. szeptember 22-én, pénteken.
(Fotó: MTI/Varga György)

Nem árt tudni azt sem, hogy a Zalaerdő Zrt. szeptemberben (naponta, délután 16.00 óra és reggel 8.00 óra közötti időszakban) az üzemi vadászterületein intenzív szarvasvadászatot folytat.
Vadászatra jogosultként arra kér mindenkit, hogy mező- és erdőgazdasági munkája, valamint szabadidős tevékenysége során ezt szíveskedjen figyelembe venni!

Mind a két szint a helyén a nagykanizsai kilátónál

A napokban daru segítségével a helyére került mind a két szint a Csónakázó-tónál található nagykanizsai kilátónál.
A torony jelentős része új festékréteget is kapott.
Az impozáns kilátó felújítási munkálatainak elejéről még korábban készített egy videót a Zalaerdő Zrt.

A cég drón segítségével most elkészíttette a sorozat második részét is, melynek címe Épül-szépül VOL. II.

Mint láthatjuk, a szakemberek a helyére illesztették a 42 méter magas kilátószintet is.

A Csótó kilátótornya várhatóan szeptemberre újul meg teljesen. Az ünnepélyes avatást októberre tervezik.

Országosan is egyedi lesz a kanizsai Csótó kilátója

Megérkeztek a műhelyekben legyártott, beépítendő fémszerkezeti elemek a nagykanizsai Csónakázó tó kilátójához.
Ezzel párhuzamosan a mélyépítési munkák is zajlanak, melyek hamarosan befejeződnek, ott már csak az utolsó betonozási fázis van vissza.
Ez konkrétan a torony lábának zsaluba történő bebetonozását jelenti.
A bontási munkákkal is végeztek a szakemberek.

 

(Fotó: archív. Győrfy Éva)

 

A Kanizsa TV videójában Gál Károly, a projektet közjóléti forrásból, több mint 100 millióból lebonyolító Zalaerdő Zrt. vagyongazdálkodási osztályvezetője arra a kérdésre is válaszolt, hogy miért húzódott idáig a torony felújítása, hiszen a pályázatot 2015-ben írták ki először és a nyertes kivitelező 2017-ben írta alá azt.

Mint a szakember fogalmazott, gyakorlatilag azzal szembesülünk, hogy szakemberhiány kezd kialakulni az építőipar több területén, ráadásul ez egy speciális feladat, úgyhogy itt ez különösen igaz.

Ráadásul a Zalaerdő első körben egy saját hatáskörben kiírt, nyílt pályázaton próbált kivitelezőt találni, amely nem volt sikeres.
Ezt követően egy nyílt közbeszerzési eljárás indult, de erre egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett.
A harmadik nekifutásra sikerült érvényes pályázatot hirdetni és a fővárosi székhelyű Pesti Építő és Faipari Zrt. nyerte el a kivitelezés jogát.
Kanizsa olajos múltját tekintve nem tájidegen egy fúrótorony-jellegű szerkezet, amelyet most egy modern köntösbe öltöztetnek.

A korábbi tervekhez képest megnyitásra kerül egy 42 méter magas kilátószint, ami egyedi panorámát biztosít.
Magyarországon ilyen magas direkt kilátószintű építmény nincs, ezzel első lesz a kanizsai – hangzott el a videóban.

Készül a Csótó kilátójának új alapja

Az ünnepélyes sajtótájékoztató után a kivitelező azonnali hatállyal birtokba vette a munkaterületet és elindultak a munkálatok. Jelenleg a nem túl látványos mélyépítési munkák vannak folyamatban, mint az alap feltárása és annak megerősítése. Körbehatárolásra került a munkaterület, megkezdődtek a fémszerkezetek gyártásai, amik nem látványos műhelymunkák.

Rengeteg ember dolgozik most is a háttérben, amit még nem lehet látni – mondta ebben a videóban Gál Károly a Zalaerdő ZRT. vagyongazdálkodási osztályának vezetője.
A Csónakázó-tavi toronyhoz – a mélyépítési munkák végeztével – hamarosan toronydaru érkezik, ekkor lesznek majd látványosabbak a munkafolyamatok.
A Csótó kilátótornya várhatóan szeptemberre újul meg teljesen. Az ünnepélyes avatást októberre tervezik.
(Fotó: YouTube)
Az előzményekről itt olvashatnak további részleteket.

Ábel parkolópályán

A Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság Csömödéri kisvasútjának vonalán az “Ábel” nevű gőzmozdony átmeneti ideig nem közlekedik.

Ezzel kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki az erdészeti társaság.

“Sajnálattal közöljük, hogy “ÁBEL” gőzmozdonyunk 2017. évben műszaki okok miatt nem közlekedik.

Megértésüket köszönjük!

A gőzös ismételt üzembe állításáról honlapunkon tájékoztatást adunk.”

(Forrás: Zalaerdő)

Húsvéti expressz a Csömödéri Kisvasúton

Időpont: 2017. április 15. (szombat)
Dieselmozdonyos járat
        Indulás            Érkezés
        14.00 Lenti            15.00 Csömödér
        15.45 Csömödér        16.45 Lenti

Lentiben és Csömödérben az állomás területén, a vonaton nyuszifészek-keresés!

A csömödéri telephelyen kézműves sarok várja a gyerekeket!

Kiállítóterem nyitva tartása (Lentiben): 11.00-17.00

Az utazásra a 30/474-2146-os mobilszámon lehet jelentkezni.

Minden érdeklődőt, utazni vágyót szeretettel vár, és kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Csömödéri Állami Erdei Vasút!

Kerékpárút épül a Mura térségében

Nagykanizsa és a Mura-parti települések között összesen 38 kilométernyi kerékpárutat jelölnek ki, illetve építenek a Mura program keretében, nagyobbrészt európai uniós forrásokból – közölte a program miniszteri biztosa pénteki, nagykanizsai sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter – egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) – kifejtette: a kerékpárutak fejlesztéséről szóló, január 11-én megjelent kormányhatározat a már korábban elfogadott Mura programból két bicikliút építését támogatja. Együttesen több tízmillió forint jut a Nagykanizsától Szepetneken és Semjénházán át Murakeresztúrra vezető 22 kilométernyi, kerékpározható út kijelölésére, valamint a Murakeresztúrt Őrtilossal összekötő, részben a Mura töltésén kialakítandó 16 kilométeres kerékpárút építésére.

A 22 kilométeres kerékpárutat meglévő útvonalakon még az idén kijelölik, a 16 kilométeres új útvonal kiépítését pedig 2019-re kell befejezni. Az új szakaszok már meglévő hálózatokhoz csatlakoznak, így például a balatoni biciklikörútról a Kis-Balaton és Zalakaros érintésével Nagykanizsára már ma is el lehet jutni, de a dél-zalai városból majd a Mura partja is elérhetővé válik két keréken – emelte ki Cseresnyés Péter.

A mintegy 9 milliárd forintos Mura program miniszteri biztosa szólt arról is, hogy megkezdődött az előkészítése több más programelemnek is, így a Zalaerdő Zrt. kisvasúti fejlesztésének, Letenye közelében pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztésének tervezése, amelyek a kerékpárutakkal együtt a Mura régiójában lévő természeti kincsek megismerését szolgálják. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Nyomozás a Zalaerdőnél

“Hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. vonatkozásában – közölte a Magyar Idők megkeresésére az ORFK.
A Kehi a közelmúltban többek között lopás, csalás és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést az állami erdészeteknél történt visszaélések feltárása után.
A hivatal több hónapos vizsgálódása alapján hat erdészetnél csaknem másfél milliárd forintos kárt – felesleges kiadást és a rossz gazdálkodás miatt elmaradt bevételt – állapított meg.
A Kehi feljelentése alapján indultak az eljárások
A Kehi már tavaly készített egy gyorsjelentést az erdészetek 2010 és 2013 közötti működéséről.
Az ebben feltárt visszaélések után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elrendelte mind a huszonkét állami tulajdonban lévő erdőgazdaság átvilágítását.”

(Forrás: Magyar Idők)

zalaerdo-nyomozas

1 2