A KEHI feljelentette a Zalaerdőt

Terjedelmes cikket közölt az erdészeti panamákról, haverok, erdészek, főnökök jövedelmező, államlehúzó közös bizniszeiről a napokban a vs.hu.

A cikk egy részlete szerint a nagykanizsai székhelyű Zalaerdő túlzottan „kedves” volt alvállalkozóival, ezért a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett.

zalaerdo-nyomozas

Íme a vs.hu cikkéből néhány, a Zalaerdő ZRT-vel kapcsolatos mondat:

„Kedves Zalaerdő

A Zalaerdőnél érdemes volt jól dolgozni, az erdőgazdaság ugyanis minőségi felárat fizetett, ha prímán teljesítettek. 2012-ig több vállalkozó kapott díjprémiumot a fakitermelési díjon felül, összesen 406 millió forintot.

A Kehi szerint ez nem volt rendjén, lévén a vállalkozói szerződés tartalmazta a határidőket, a minőségi, mennyiségi feladatvégzés követelményeit. A vállalkozó tehát nem teljesített semmi extrát, csak szerződés szerint dolgozott, és ezért járt neki indokolatlanul a pluszpénz – állapította meg a Kehi.

A Zalaerdővel szerződőknek más miatt is jó dolguk volt. Nem is kellett, hogy komolyabb gépeik legyenek.

A nagy értékű fakitermelő gépeket, traktorokat, tehergépkocsikat az erdőgazdaság megvásárolta, majd bérbe adta vállalkozóinak, összesen 67-et. A Sefagnál is kiszolgálták a külsős vállalkozókat, 10 gépet adtak bérbe partereiknek.

Volt, amiben a Zalaerdő alulteljesített, a gépek bérleti díjának beszedésében. A Kehi vizsgálata szerint 5,9 millióval kevesebb bérleti díjról állított ki számlát a szükségesnél. Kiegyenlítésükre csak a Kehi-vizsgálat után szólította fel a cég a bérlőket.

Ennél súlyosabb volt az a pénz, amit a vállalkozók helyett fizetett ki a Zalaerdő: 46 millió forint javítási költséget, 21 millió forint biztosítási díjat, gépjárműadót. A Kehi a Zalaerdőnél hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést.

A Zalaerdő azzal se vívta ki a Kehi elismerését, ahogy a használt gépeket értékesítette. Versenyeztetés nélkül adta el korábbi használóinak az erdőgazdaság által megállapított fix áron. Hogy ezzel az állami vagyon nem járt jól, erre utal a Zalaerdő 2013 után követett stratégiája. Ekkor már nyilvános árverésen hirdették a gépeket – ezek az erdőgazdaság által meghatározott értéknél 60-80 százalékkal magasabb áron keltek el.”

 

Nyomozás a Zalaerdőnél

„Hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. vonatkozásában – közölte a Magyar Idők megkeresésére az ORFK.
A Kehi a közelmúltban többek között lopás, csalás és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést az állami erdészeteknél történt visszaélések feltárása után.
A hivatal több hónapos vizsgálódása alapján hat erdészetnél csaknem másfél milliárd forintos kárt – felesleges kiadást és a rossz gazdálkodás miatt elmaradt bevételt – állapított meg.
A Kehi feljelentése alapján indultak az eljárások
A Kehi már tavaly készített egy gyorsjelentést az erdészetek 2010 és 2013 közötti működéséről.
Az ebben feltárt visszaélések után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elrendelte mind a huszonkét állami tulajdonban lévő erdőgazdaság átvilágítását.”

(Forrás: Magyar Idők)

zalaerdo-nyomozas

Fejőstehénnek használták a vállalkozók a Zalaerdőt?

zalaerdő vezérigazgatói fizetés

Meredek dolgok derülhetnek ki például a Zalaerdő Erdészeti Zrt-nél és nagy valószínűséggel a felelősségre vonás sem marad el, ugyanis a KEHI egy jelentéstervezete szerint több szabálytalanság miatt feljelentést kívánnak tenni a kanizsai székhelyű erdészetnél is feltárt visszásságok  miatt.

Fejőstehénnek használták az erdészeteket, a vezetők pedig hagyták – írta a Népszabadság.

Most a cikk egy-egy Zalaerdővel kapcsolatos részletét idézzük.

„A Zalaerdő például „elmulasztott” beszedni 5,9 milliónyi bérleti díjat, a SEFAG teherautóját pedig három éven keresztül térítés nélkül használhatta egy magáncég. Az is előfordult, hogy kiszuperált gépeket zárt körű árverésen adtak el. A jelentés megjegyzi: bezzeg amikor nyílt volt az árverés, a vételár 80 százalékkal is meghaladta az erdészet által meghatározott összeget. A kitermelt fát rendszerint a kitermelést végző cég vehette meg, olykor 30 százalékkal olcsóbban, mint a többi vevő.”

 

„A jelentés abból indul ki, hogy a hat erdészet – a Bakonyerdő, az Eger­erdő, a Mecsekerdő, a SEFAG Zrt., a VERGA Zrt. és a Zalaerdő – a vizsgált időszakban mintegy 202 milliárd forint bevételhez jutott, miközben feltűnően kevés, mindösszesen 7,7 milliárdos eredményt ért el. A jelentésből kiderül, hogy még ebből a nyereségből sem folyattak át semmit a tulajdonosnak, azaz nem fizettek osztalékot az államnak. A kevés kigazdálkodott nyereséget inkább maguknál tartották, az eredménytartalékba helyezték.”

 

„A Zalaerdő esetében érdekes, hogy a fakitermelési díjon felül 2012-ig nettó 406 millió díjprémiumot is fizettek egy vállalkozásnak azért, mert az adott munkát határidőre, megfelelő minőségben elvégezték, noha ez egyébként is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna.”

Az MTI mai híre:

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) azonnali egyeztetést kezdeményez a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetésével a KEHI erdészetekre vonatkozó jelentéstervezetével kapcsolatosan – közölte a tárca kedden az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a jövő hét folyamán „mindenképpen személyesen”  kíván egyeztetni az ügyben. Az FM a KEHI erdészeteket érintő vizsgálatairól nem kapott a hivataltól tájékoztatást sem a hivatali vizsgálat alapján készülő megállapításokról, sem pedig a sajtóban olvasható KEHI feljelentésről. Ezért fordul az FM közvetlenül a KEHI-hez – közölték.
A jelentéstervezetről a Népszabadság ír keddi számában. A napilap szerint a hivatal hat erdészeti társaságnál visszásságokat tárt fel, például azt, hogy a társaságok versenyeztetés nélkül választottak ki vállalkozókat egy-egy feladatra, és a munkákat több esetben a kerületvezető erdészek magánvállalkozásai kapták meg.
A tárca közleményében rámutat: a megjelenő híreket megalapozó KEHI-vizsgálat jelentésének még csupán egy tervezete készült el, amely múltbéli eseményeket vizsgál.
Az FM hangsúlyozza: amennyiben a KEHI erdészeteket érintő jelentés tervezetében megfogalmazott problémák ügyében bebizonyosodik, hogy az érintett erdészeteknél valóban  jogszabálysértések történtek, az FM a tulajdonosi jogok  gyakorlójaként megteszi a szükséges jogi lépéseket.
A szaktárca hozzá kíván járulni ahhoz is, hogy felszínre hozza azokat a körülményeket, amelyek – akár csak kis részben is – hozzájárulhattak a jogsértések elkövetéséhez 2010 és 2014 között, amikor az erdészetek felett a tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. gyakorolta.
A közlemény kiemeli: az erdészetekben dolgozó szakemberek  értékes munkát végeznek, elkötelezetten tevékenykednek az erdők megóvásáért. Az erdészetek bevételeiket közjóléti szolgáltatásokra (kilátók és turistaházak építésére, erdei kisvasutak fejlesztésre, az emberek hasznos, erdőkhöz köthető szabadidő eltöltését támogató fejlesztésekre) fordítják.

A Zalaerdő is tiltakozik a korrupciós ügyekről szóló híradások ellen

Korábban az MTI nyomán számoltunk be arról, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal mind a 22 állami tulajdonban lévő erdőgazdaságnál vizsgálatot rendelt el, mert alapvető és súlyos szabálytalanságokat találtak hat erdészeti cégnél, így állítólag a Zalaerdő Erdészeti Zrt-nél is.

zalaerdő vizsgálat

Az MTI az Indexre hivatkozó híre a Zalaerdővel kapcsolatban így fogalmazott:

„A hírportál szerint volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek, miközben a hasznot az erdőgazdaságoknak dolgozó vállalkozók vitték el. Az erdészetek ugyanis rendszeresen vállalkozóknak adták bérbe az általuk beszerzett gépeket, sőt a Zalaerdő Zrt. már a beszerzést is a vállalkozók igényeihez igazította.”
A teljes hír itt olvasható.

A korrupciós vádak miatt 6 erdészeti társaság közleményt adott ki, amely így szól:

„Tiltakozunk az állami erdővagyont kezelő társaságokkal kapcsolatban a sajtóban megjelent súlyos vádakkal szemben. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal anyagát nem ismerjük, annak tartalmába nem volt lehetőségünk betekinteni, kérjük, bocsájtsák azt rendelkezésünkre. A médiában megjelent vádakat aljas támadásnak tekintjük és alaptalannak tartjuk. Visszautasítjuk ezeket a rágalmakat.

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Egererdő Erdészeti Zrt.
Mecsekerdő Zrt.
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.
Verga Zrt.
Zalaerdő Erdészeti Zrt.”

(Fotó: az Index cikkének azon kivonata, melyben a Zalaerdő Erdészeti Zrt-től ír.)

 

Súlyos szabálytalanságok a Zalaerdő Zrt-nél – Vizsgálódik a KEHI

Mind a 22 állami tulajdonban lévő erdőgazdaságra kiterjesztette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azt a vizsgálatot, amelyet hat állami erdőgazdasági cégnél kezdett el – mondta a Kehi kabinetfőnöke csütörtökön az MTI érdeklődésére.

Bőcz Sándor közölte: a vizsgálat kiterjesztését Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelte el, miután a vizsgálat alá vont hat erdészeti cégnél alapvető és súlyos hiányosságokat tárt fel a Kehi.

zalaerdő vizsgálat

Hozzátette: az összegző jelentés még a szóban forgó hat cégnél feltárt hiányosságokról nem készült el, ezen dolgoznak a Kehi munkatársai. A kiterjesztett vizsgálatot pedig most kezdték.

Az Index szerdán „Szétlopták az állami erdészeteket a Kehi szerint” címmel, a jelentés összefoglalójára hivatkozva azt írta, hogy az ellenőrzött, 2010-2013 közötti időszakban az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte.

A hírportál szerint volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek, miközben a hasznot az erdőgazdaságoknak dolgozó vállalkozók vitték el. Az erdészetek ugyanis rendszeresen vállalkozóknak adták bérbe az általuk beszerzett gépeket, sőt a Zalaerdő Zrt. már a beszerzést is a vállalkozók igényeihez igazította.

A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni. A Kehi szerint az ellenőrzött erdészetek eredménye annak ellenére volt ilyen alacsony, hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak alig kellett díjat fizetniük, és közben összesen több mint 1,7 milliárd forint agrártámogatásban részesültek – olvasható az Index szerdai cikkében. MTI

(Fotó: Az Index cikkének egy részlete)