Zalai vasúti, közlekedési fejlesztésekről tájékozódtak

Gyorsabbá és ezzel versenyképesebbé válhat a vasúti közlekedés és szállítás a nyugat-dunántúli térségben azzal, hogy Zalaszentiván határában deltavágány épül – közölte a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. vezérigazgatója csütörtökön Zalaegerszegen.
Kövesdi Szilárd a Zala Megyei Közgyűlés ülésén, a megyét érintő vasúti és autóbuszos közlekedésről szóló napirendek tárgyalásán beszélt arról, hogy megkezdődött a tervezése az új összekötő vágánynak.

(A nagykanizsai vasútállomás)

A magyar-szlovén vasútvonalon, illetve Szombathely és Zalaegerszeg között jelenleg ugyanis csak menetirányváltással tudnak a vonatok közlekedni, ami ma még lassítja a közlekedést, és ezzel rontja a vasút versenyképességét – indokolta a vezérigazgató a beruházás szükségességét.
Kitért arra is, hogy 2011 óta Zala megyében két szakaszon, összesen 17 kilométernyi vasútvonalat üzemeltet a társaság, továbbá a kezelésében van a Körmend és Zalalövő közötti 27 kilométernyi vonal, ahol azonban 2009 óta nincs vonatközlekedés.

Ez utóbbi állapota annyira leromlott, hogy érdemesebb lenne kerékpárutat építeni a nyomvonalán – jelezte a GYSEV vezérigazgatója.

A MÁV-START Zrt. Zala megyét érintő tevékenységéről Szabó Árpád technológiai vezető beszélt a megyei közgyűlés előtt, említést téve arról, hogy a 2014 és 2018 között a Balaton déli partján végzett vasútfelújításnak köszönhetően rövidült a menetidő például Nagykanizsa és Budapest között. Nyáron az ország számos nagyvárosából naponta közlekednek vonatok Keszthelyre, a térségből pedig szinte óránként elérhető a Balaton-parti város.

A képviselők által tárgyalt előterjesztésben szerepelt az is, hogy Zalaegerszeg és a szomszédos Szlovéniában lévő Lendva közötti vasúti forgalom újraindítására születtek már tervek. Az erre vonatkozó képviselői kérdésre a MÁV-Start szakembere azt mondta: egyelőre tanulmány készült a Rédics és Lendva közötti vonal újjáépítéséről.

Szöllősi József, az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ (ÉNYKK) Zrt. személyszállítási igazgatója egyebek mellett azt mondta: Magyarország legnagyobb közlekedési központja a több mint 1400 járműből álló flotta korszerűsítését tervezi. A Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében tevékenykedő társaságnál jövőre 360 buszt szeretnének beszerezni, reményeik szerint hazai gyártásból.

A fejlesztések közé tartozik, hogy Lentiben a jövő héten kezdődik és 2019 szeptemberére fejeződik be a buszpályaudvar teljes korszerűsítése, Hévízen pedig új helyszínen alakítanak ki autóbusz-pályaudvart – jelezte az ÉNYKK Zrt. igazgatója. MTI

Autópálya lesz a Letenye melletti egykori halálút

Októberben kezdődhet és 2019 végére fejeződhet be a Letenye és Tornyiszentmiklós közötti M70-es autóút kétszer egysávos szakaszainak autópályává szélesítése – közölte a beruházó NIF Zrt. pénteken az MTI megkeresésére.
A 21,3 kilométer hosszú gyorsforgalmi úton két szakaszból 10,1 kilométeren szükséges a kétszer egysávos szakasz kétszer kétsávossá bővítése.

 

 

A NIF tájékoztatása szerint a beruházás tartalmazza a magyar-szlovén határon, Tornyiszentmiklósnál tervezett pihenőhely megnyitásához szükséges közművek, illetve létesítmények megépítését, továbbá a bal pályán meglévő kilenc híd összekötését a jobb pályán kialakítandó hídszerkezetekkel. A jobboldali pályaszakasz kialakításával együtt a Mura folyó árvízvédelmi töltésszakaszának átépítését is el kell végeznie a kivitelezőnek.

 

A beruházás építési közbeszerzési eljárásának nyertese a közös ajánlatot tevő Colas Út Zrt. és az EuroAszfalt, a kivitelezés értéke nettó 16,7 milliárd forint. A kivitelezői szerződés azonban még feltételes mindaddig, amíg a beruházás forrását biztosító kormányhatározat meg nem jelenik.
A munkaterület átadását szeptember végére tervezi a NIF, a tényleges munkák várhatóan október végén kezdődnek majd el. Idén régészeti feltárások, terepelőkészítő munka és a műtárgyaknál próbacölöpözés zajlik majd.

 

 

Az M70-es teljes autópályává fejlesztése várhatóan 2019 negyedik negyedévére fejeződik be – áll a NIF tájékoztatásában.
Korábbi közlések szerint a balkáni országokat és Nyugat-Európát összekötő autópálya-hálózatban egyedüliként egy-egy sávra szűkülő, 2005-ben átadott gyorsforgalmi út fejlesztése azt követően indult el, hogy 2011-ben hat halálos áldozatot követelő, illetve három súlyos és 23 könnyű sérüléssel járó buszbaleset történt Csörnyeföld közelében. A baleset után néhány hónappal az egysávos szakaszokon megszüntették az előzési lehetőséget, illetve fizikailag is szétválasztották a két oldalt, amelynek köszönhetően azóta jelentősen csökkent a balesetek száma.

 

A kiszélesítésre váró 10,1 kilométeres szakaszon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ koordinálásával tavaly nyáron négy helyszínen, 5200 négyzetméter nagyságú területen végeztek próbafeltárásokat, hogy meghatározzák az útépítés előtti további régészeti feladatokat. MTI