Zala Top 100: 80,7 milliárdos árbevételével a ZÁÉV volt a legnagyobb vállalkozás

A TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadvány bemutatójára került sor a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán kedden Zalaegerszegen.

Tardos-Martsa Kinga, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának tervezési és elemzési osztályvezetője a TOP 100 kiadványt ismertetve elmondta: 2021-ben Zala gazdasági erejét tekintve a 16. volt a vármegyék sorában, a GDP-ben a 15., foglalkoztatásban a 9., munkanélküliségi adatokban a 10. helyen állt.

(A TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 című kiadvány a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán és a kiadvány bemutatóján Zalaegerszegen, az Arany Bárány szállodában 2023. február 14-én. MTI/Katona Tibor)

Méreténél és humán potenciálját illetően erősebben teljesít, például Budapest után Zalában regisztrálták a második legtöbb vendégéjszakát.

A makrogazdasági mutatók 2021-ben már megközelítették, és bizonyos adatokban meg is haladták a koronavírus-járványt megelőző évekét. A TOP 100-ban szereplő zalai cégek nettó árbevétele 2021-ben megközelítette a 700 milliárd forintot, ami 22,4 százalékkal több 2020-hoz képest, de a pandémia előtti 2019 adatait is 13,8 százalékkal felülmúlják.

A 100 legjobb cég üzemi eredménye 49,1 milliárd forint volt, 9,1 százalékkal nőtt a 2020. évi adathoz képest – sorolta a NAV osztályvezetője.

A Zalai Hírlap által kiadott „Top 100 Zala vármegye gazdasága 2022” adatai szerint 2021-ben az építőipari ZÁÉV volt 80,7 milliárd forintos árbevételével a legnagyobb vállalkozás Zalában. A második 46,2 milliárddal a fuvarozó Gartner, a harmadik pedig a munkaerő-kölcsönző WHC Kft. 23 milliárdos nettó bevétellel.

Bemutatták a Zala megye Top 100 kiadványt

Pénteken mutatták be a nagyközönségnek Zalaegerszegen Zala megye 2020-as top 100 vállalkozását tartalmazó kiadványt.
Mint ismertették, a száz legnagyobb zalai cég 2020-ban összesen 576 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 1,3 százalékkal többet, mint 2019-ben.

Üzleti eredményük összesen közel 42 milliárd forint volt, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A megye gazdasága a nagyobb vállalkozásokat illetően vírusállónak bizonyult 2020-ban, de elsősorban a szálláshelyek bevételei jelentősen visszaestek.

A legnagyobb árbevételű zalai cégek között 2020-ban első volt az építőipari ZÁÉV, a szállítmányozással foglalkozó Gartner, valamint a közműépítő Szabadics Zrt., lekerültek azonban a listáról a szállodaipari cégek.

Zalában az országos átlaghoz képest is jelentősebb a szerepe a mikro- és kisvállalkozásoknak, ez a listán is megmutatkozik, amelyre 1,8 milliárdos árbevétel feletti cégek tudtak bekerülni – ismertette Kaszás Anita. A kiadvány a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV és a Zalai Hírlap gondozásában jelent meg – közölte többek között az állami hírszolgálat.

A kiadvány egyébként azért a 2020-as adatokat tartalmazza, mert a cégeknek a lezárt üzleti évet tartalmazó 2021-es adataikat az év első hónapjaiban kell megküldeniük a különféle állami nyilvántartások és az adóhatóság számára.

(Fotó: MTI/Varga György)

15 kanizsai térségi vállalkozás a Zalai TOP 100-ban

A zalai TOP 100-as vállalkozások tavalyi együttes nettó árbevétele 483 milliárd forint volt, 10,1 százalékkal több az előző évben realizált összegnél – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megyei igazgatóságának vezetője kedden Zalaegerszegen.

(Fotók: Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)

Kaszás Anita a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV és a Zalai Hírlap közös TOP 100 – Zala megye gazdasága című kiadványának bemutatóján elmondta: a megyében a legnagyobb, 41,09 milliárd forint árbevételt a szállítmányozó Gartner Intertrans Kft. érte el, bár a korábbi évhez képest (41,8 milliárd forint) visszaesett az árbevétele. A második helyen 35 milliárd forint árbevétellel a ZÁÉV Építőipari Zrt. szerepel, a harmadik helyezett Pannontej Zrt. csaknem 18 milliárd forint árbevételt ért el.

Az igazgató ismertetése szerint a TOP bevétel 40,8 százalékát a feldolgozóipar területén működő 43 vállalkozás adta. Az ipar egyéb területeiről (építőipar, energiaipar, vízellátás) 12 társaság az összes TOP bevételének 14,9 százalékát állította elő. A kereskedelem és a gépjárműjavítás ágazatból 19 cég volt jelen a TOP 100-ban, a forgalom 16,1 százalékát adva.

A 100 legnagyobb vállalkozás összesen 20 ezer embert foglalkoztatott. A foglalkoztatottak létszáma alapján az 50 legnagyobb társaság közül 22 zalaegerszegi, 15 a nagykanizsai kistérségben működött – ismertette az igazgató.
A TOP 100-as cégek vezetőit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte. Parragh László kiemelte: ma már minden szakma „hiányszakma”.
A cégeknél készült felmérések azt mutatják, hogy olyan „technikákat” – egészségügyi ellátás, különböző juttatások – próbálnak bevetni, amivel meg tudják tartani a munkaerőt. A nagyobb cégeknek erre több lehetőségük van, mint a kisvállalkozásoknak – jelezte.

Hozzátette: a fő kérdés, hogy a termelékenység és a hatékonyság növekedése együtt járjon a bérnövekedéssel. A magyar gazdaság 2-3 százalékos éves hatékonyság-növekedésre képes, miközben a „bérnyomás kétszámjegyű” (10-15 százalékos). A kettőt nagyon nehéz összehangolni, azok a cégek, amelyek nem tudják ezt realizálni, versenyképtelenné vállnak – mutatott rá.

Mazzag Ferenc, a megyei kamara elnöke a térség egyik legnagyobb problémájának a munkaerőhiányt nevezte. Kitért arra is, hogy a kamara segítséget nyújt a kisvállalkozásoknak. Egy vállalkozás működését azonban számtalan külső és belső tényező befolyásolja – jelezte, méltatva a zalai vállalkozások által tavaly felmutatott teljesítményt. MTI

Nagykanizsán és környékén a zalai TOP 100-as  listán többek között szerepel az E.ON, a Rotary Fúrási Zrt., a Zalaerdő Erdészeti Zrt., az E.M.E. Villanymotorokat Összeszerelő Kft., a KanizsaTrend Kft., a Siroma-Plast Műanyagipari Kft., a Hidrofilt Vízkezelési Tervező és Kivitelező Kft., a Heat- Gázgép Gázipari Gépgyár Kft., az Avius Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a DélZalai Víz- és Csatornamű Zrt., a Kanizsa Pékség Sütőipari és Kereskedelmi Zrt., a Fa-Feri Fafeldolgozó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a KanizsaTel Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Netta Pannonia Környezetvédelmi Kft. is.