Vegyük fel a harcot a tavaszi fáradtsággal szemben! Vitaminok, ásványi anyagok és sok mozgás – csak ennyi kell

A téli időszakban általában nem fogyasztunk elegendő mennyiségű zöldséget, ezáltal nem jutunk olyan mértékben természetes vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, mint amennyire a szervezetünknek az egészséges működéshez szüksége lenne. Ha nem pótoljuk ezeket valamilyen formában, tavaszra könnyen kiürülhetnek a szervezetünkből, így megtapasztalhatjuk az úgynevezett tavaszi fáradtságot.

A jó hír az, hogy nem kell álmosságtól leragadó szemekkel, mázsás súlyként ránk nehezedő kimerültséggel elszenvedni a várva várt tavaszt! Polgári Erika életmód-tanácsadó elárulja, mit kell tennünk ahhoz, hogy tettre készen, kellemes közérzettel teljenek a napjaink.

(Polgár Erika életmód tanácsadó)

Ismerős az intelem: ha jobban szeretnénk érezni magunkat, próbáljuk kerülni a stresszt, illetve az azt kiváltó élethelyzeteket. Minden bizonnyal ez még annak sem sikerül, aki tanácsolja. Érdemesebb ehelyett saját magunkat felvértezni, hogy ha adódnak is kellemetlenségek, a hozzáállásunk legyen az, ami megvéd bennünket a káros hatásoktól.

„Komor, szürke napokon hajlamosabbak vagyunk mi is borúsabban látni a világot, hamarabb elcsüggedünk, ha valami nem sikerül, rosszabbul esik, ha megbántanak, és érzékenyebben reagálunk minden hatásra, ami bennünket ér egy-egy nap folyamán. Talán azért is várjuk annyira a tavaszt, mert a napfény nemcsak a szervezetünkkel, de a lelkünkkel is képes csodát tenni. Ahogy egyre nagyobb testfelületünkön keresztül szívjuk magunkba a D-vitamint, úgy vált a ború derűre, az ólmos fáradtságot pedig elfújják a megújult energiák” – mondta Polgári Erika életmód-tanácsadó, a NaturComfort ügyvezetője.

Ne teljen el nap zöldség és gyümölcs nélkül

Fontos tudni, hogy a ma beszerezhető zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma sajnálatosan már lényegesen alacsonyabb, mint évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt volt. Ezért lényeges, hogy ha tudunk, minél nagyobb mennyiséget fogyasszunk belőlük, ha pedig ez nem megoldható, egészítsük ki étrendünket a szükséges vitaminokkal és ásványi anyagokkal, hogy bevigyük azt a mennyiséget, amivel a szervezetünk egyensúlyban és a leghatékonyabban tud működni. Ha ezt megtesszük, amellett, hogy sokkal több energiánk lesz a mindennapokban, a betegségekkel szemben is ellenállóbbá válunk.

„Hiszek abban, hogy a szervezetünk megérzi azt, hogy mire van szüksége, ezért érdemes figyelni az apró jelekre is. Ha a piacon sétálgatva meglátunk egy zöldség- vagy gyümölcsfajtát, és abban a pillanatban megkívánjuk, álljunk meg, és vegyünk belőle. A pénztárcánk nyújtotta lehetőségektől függően gondoskodjunk arról, hogy legyen mindig legalább egy-kétféle friss gyümölcs és zöldség az otthonunkban, hogy minden nap tudjunk fogyasztani belőlük a főétkezések között” – javasolta Polgári Erika.

Nyersen vagy turmixolva

A szakértő azt is elárulta, hogy almát egész évben érdemes fogyasztani, ugyanis rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz: A-, B-vitaminokat, C-vitamint, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, kalciumot, foszfort, vasat. Az összetevőinek köszönhetően kiválóan hat az emésztésre. A banánban szintén megtalálható A-, B-, C-vitamin, valamint kalcium, kálium, foszfor és vas. Serkenti az agyműködést, megelőzi a vastagbélgyulladást és a gyomorfekélyt. A kivi nagy mennyiségben tartalmaz A-, C- és K-vitamint, valamint káliumot. Alkalmazható a koleszterinszint csökkentésére, valamint természetes antioxidánsként is. A téli időszak egyik kedvelt gyümölcse a narancs, amelyet jelentős vitamintartalma mellett az egyik legerősebb antioxidánsként is ismerhetünk. Kedvezően hat a gyomorra és a véráramlásunkra.

„A gyümölcsök mellett a zöldségeket is fogyaszthatjuk nyersen, illetve akár magukban, akár a gyümölcsökkel vegyítve kitűnő energiabomba italokat készíthetünk belőlük. Ma már számos recept megtalálható az interneten, amelyek közül mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Én például még az olyan zöldségleveleket is felhasználom erre a célra, amik más esetben a kukában végeznék, például a retek és a sárgarépa zöldjét. De csodát tud tenni a cékla is, ami többek között rendkívül magas vastartalmáról ismert, illetve a savanyú káposzta, ami egy óriási kincs az immunrendszerünknek, és ezeknek a zöldségféléknek a beszerzése a pénztárcánkat sem terheli meg.
A szintén olcsón beszerezhető hagymafélékről pedig már a nagymamáinktól is hallhattuk, hogy a leghatékonyabb vírusölők, ezért fogyasztásuk erősen ajánlott. Sok zöldségfélét mi magunk is megtermelhetünk saját kis kertünkben vagy balkonládákban is” – sorolta a szakember.

Ne legyen kifogás, ha mozgásról van szó!

Sokan azt gondolják, hogy csak az számít mozgásnak, ha heti több alkalommal edzőteremben izzadnak. És mivel erre a napi rohanásban nem mindig jut idő, ezzel fel is mentik magukat. Pedig elegendő annyi, ha reggelente sétálunk fél órát a friss levegőn, amit összeköthetünk kutyasétáltatással is. De ha gyalog megyünk el bevásárolni egy szupermarketbe vagy plázába, azalatt is észrevétlenül átmozgatjuk magunkat, miközben kellemesen nézelődünk.

„Rengeteg lehetőségünk van a nap folyamán arra, hogy megőrizzük, fokozzuk fittségünket. Használjunk lift helyett lépcsőt, autó helyett kerékpárt vagy rollert, és máris megtettük azt a minimális dolgot, amit a tavaszi fáradtság elűzése érdekében áldozatok nélkül megtehetünk” – zárta gondolatait az életmód-tanácsadó.

Tipikus tavaszi betegségek

Minden évszaknak megvan a maga jellemző betegsége, melyben az adott időszakban a legtöbben szenvednek. Télen az influenza a legjellegzetesebb, nyáron a különböző „strandbetegségek” (bőrgomba, ételmérgezés, leégés…), ősszel a megfázással kapcsolatos tünetek fordulnak elő legnagyobb számban. Természetesen a tavasznak is vannak sajátos megbetegedései melyeket röviden ismertetünk és röviden jellemezzük a tavaszi fáradtság specifikus okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Dr. Novák Attilával, a Benu gyógyszerészével.

Tavaszi pollenallergia

Ahogy a sötét téli napok átalakulnak napsütéses, virágzó, melegebb tavaszra és ahogy természet felébred szinte azonnal megjelenik korunk egyik népbetegsége az allergia is. A tavaszi allergia tünetei főleg szénanátha formájában jelentkeznek, de gyakran egészül ki kötőhártya-gyulladással, sőt akár ételallergiával is párosulhat.

Tünetei:
·         orrfolyás, orrdugulás
·         tüsszögés, ritkán asztmás roham
·         vörös, viszkető, könnyes szem

Kezelés:

Az időben elkezdett antihisztamin szedés segítségével a kellemetlenségek enyhíthetők, de a már kialakult problémák tüneti kezeléssel oldhatók csak meg (orrcsepp, orrspray, szemcsepp…)

Gyomorfekély

Meglepő ugyan, de bizonyított tény, hogy a gyomorfekély intenzitása, kialakulása vagy kiújulása sokkal jellemzőbb a tavaszi (esetleg őszi) hónapokban. Veszélyes betegségről beszélünk, hiszen a következményei és szövődményei nagyon súlyosak lehetnek (hashártyagyulladás, gyomorrák) és a fekély akár érfalat is elérhet, amely vérzést okozhat.

Tünetei:
·         erős gyomortájéki égő fájdalom
·         savas felbüfögés
·         gyomorégés

Kezelés:

Leggyakrabban idegi alapú betegségnek tartják, de kialakulásában a stressz mellett számos egyéb tényező is szerepet játszik (Helicobacter pylori nevű baktérium, gyógyszer-mellékhatás, dohányzás). A tünetek érzékelése esetén azonnal forduljon szakorvoshoz, aki a fekély kialakulásának megfelelően gyógyszeres kezelésben részesíti!

Vírus fertőzések

Idén is kitolódott az influenza-szezon, sőt február-márciusi időszakban tetőzött hazánkban, de a vírusfertőzések a tavaszi hónapokban is nagy számban előfordulnak. Nevezhetjük tavaszi náthának és megfázásnak is, hiszen ekkor még nagyon ingadozó az időjárás, a nappali 18-20 fok körüli hőmérséklet éjszakára 10 fok alattira esik, mely jelentős hatás gyakorol a szervezetünkre.

Tünetei:
·         enyhe tünetekkel indul (orrdugulás, torokfájás, kismértékű láz)
·         később magas láz, hidegrázás
·         felső-légúti panaszok, köhögés, fejfájás
·         rossz közérzet, gyengeség

Kezelés:

Megfelelő réteges öltözködés és erős immunrendszer segítségével elkerülhető, de a már kialakult betegség esetén fontos a megfelelő folyadékmennyiség és minőség (akár több liter szénsavmentes víz, gyümölcstea, vitamindús gyümölcslé). Nagy mennyiségű C-vitamin, immunerősítő gyógynövényekkel kiegészítve (propolisz, echinacea, fokhagyma…). Súlyosabb tünetek esetén keresse fel kezelőorvosát, vagy kérdezze gyógyszerészét!

Egyéb tavaszi betegségek

Felfázás

Tavaszi hónapokra jellemző betegség, hiszen ekkor még immunrendszerünk is gyengébb és az időjárás is még „csalóka”. Jellegzetes tünetei között a gyakori vizelési ingert, a fájdalmas vizelést, alhasi fájdalmat és a sötétebb színű vizeletet említhetjük meg. Ha a természetes gyógynövényes (tőzegáfonya, csalán…) alkalmazása már kevésnek bizonyul orvosi kezelés szükséges.

Bélférgesség

A kisgyermekek jellemző betegsége, akik a játszótereken, homokozókban találkoznak a bélférgekkel, melyek kellemetlen tünet-együttest okoznak. Hasfájás, felpuffadt has, szelesség, hasmenés, hányás, végbélkörnyéki viszketés és az apró giliszták megjelenése a székletben kísérheti a betegséget. Kezelése az orvos által felírt féreghajtó tabletták segítségével történhet.

Tavaszi fáradtság

Sokan érezzük magunkat kora tavasszal fáradékonynak, aluszékonynak, bágyadtnak, sokszor fáj a fejünk, szédülünk, ingerlékenyek vagyunk. A felsorolt tüneteket sokan tapasztalják mostanság, hiszen a „tavaszi fáradtság” sajátságait jelentik, mely nem egy konkrét betegség, csupán a nyáron felhalmozott vitamin és energiatartalékaink téli hónapokban történő kiürülését jelenti. Tehát szerveztünk normális reakciójáról van szó, hogy a téli üzemmódból kapcsoljunk át tavaszira és töltsük fel kiürült raktárainkat.

Biokémiai háttere:

Hormonháztartásunkban lezajló változások okozzák a tavaszi fáradtság tüneteit. Az „alvási hormonként” emlegetett melatonin és a „boldogsághormonnak” titulált szerotonin szezonális ingadozása tehető felelőssé a tünetek kialakulásában. A rövid téli nappalokban a kevesebb fénynek köszönhetően fokozódik a melatonin-képződés és így nő az alvásigény. Tavasszal meghosszabbodnak a nappalok, csökken a melatonin képződés, zavart okozva az alvási bioritmusunkban. A szerotonin képződését is a fény fokozza, így télen szervezetünkben szerotonin hiány alakul ki, mely „boldogtalanságot” akár depressziót is okozhat.

Kezelés:
·         legfontosabb az életmód-változtatás
·         testmozgás a szabadban
·         napi többszöri kiegyensúlyozott étkezés
·         nagy mennyiségű friss gyümölcs és zöldség
·         nagy mennyiségű folyadék fogyasztása
·         megfelelő mennyiségű alvás (min. napi 7 óra)
·         reggeli váltózuhany alkalmazása
·         szaunázás
·         kevesebb stressz, dohányzás és koffein

Mivel a tünetek bekövetkezésének oka egyrészt vitaminhiány, ami akkor lép fel, ha a szervezet nem jut megfelelő mennyiségű vitaminhoz és a raktáraink is kiürültek, vitaminpótlás szükséges! A patikákban már tengernyi mono és komplex vitaminkészítmény elérhető, a szakdolgozók segítenek kiválasztani a nekünk megfelelőt.

Az esetek többségében az alapprobléma a fent említett kezelési lehetőségek segítségével megszüntethetők, viszont ha nem segítettek a tünetcsoport enyhítésében sürgős orvosi kivizsgálás szükséges, hiszen a problémákat okozhatja vérszegénység, vagy akár depresszió is. Nagyfokú teljesítmény-csökkenés akár pajzsmirigy alulműködésre is okot adhat, sőt szívbetegség lehetősége is felmerülhet!

A nélkülözhetetlen D-vitamin

A D-vitamin a bőrben, napsugárzás (UV) hatására szintetizálódó hormonszerű vegyület. A vitamin elsődleges forrása tehát a bőrt érő napsugárzás UV-B spektruma. Táplálékaink közül a tengeri halak, tej, tejtermékek, tojás máj, kakaó jelentik a forrást. A D-vitamin hatása mára már szinte minden szervrendszerre bizonyított, és az is, hogy ennek hiánya betegségeket okozhat.images

Egyes kutatások szerint a világ népességének fele szorulna D-vitamin pótlásra, körülbelül egymilliárd ember pedig kifejezetten D-vitamin hiányos.

Egy másik felmérés szerint a tél végére a 18 év feletti magyarok 91%-a D-vitaminhiányos, tehát szinte a teljes lakosságot érinti.

A vitaminhiány számos betegség iránti fogékonyságot megnöveli, így a megfelelő pótlás kiemelten fontos a terhes nők és a kisgyermekek számára. Az alábbi ismertetés – Dr. Novák Attila, a BENU gyógyszerésze jóvoltából – egy kis segítséget nyújthat a D-vitamin fontosságának érzékeltetésében!

Food sources of vitamin D

 A D-vitamin hatásai:

  • betegségek megelőzése és kezelése
  • csontanyagcserében befolyásolása
  • normál csont és fogszerkezet fenntartása
  • kálcium-szint szabályozása
  • normál sejtosztódás támogatása
  • rákos megbetegedések csökkentése (emlődaganatok, vastagbélrák)
  • depresszió tüneteinek enyhítése (főleg télen)
  • 1-es és 2-es típusú cukorbetegség megelőzése
  • immunrendszer normál működésének fenntartása
  • veszélyes vírusfertőzések megelőzése
  • szív és érrendszeri betegségek megelőzése
  • Parkinson-kór megelőzése
  • autoimmun betegségek megelőzése (sclerosis multiplex)
  • normál izomfunkciók fenntartása
  • fogyókúra elősegítése
  • kedvezően befolyásolja a fogamzásképességet

 A D-vitamin hiányának okai:

  • egyre kevesebb napsugárzás éri az embereket, mert kevés időt töltenek a szabadban
  • napfénnyel nyert D-vitamin egyéb korlátozásai (napozókrémek, tél…)
  • gyógyszerek is okozhatnak vitaminhiányt
  • májelégtelenség, veseelégtelenség
  • elhízás
  • felszívódási zavar

 D-vitamin hiányának következményei:

  • csontritkulás
  • csontlágyulás
  • angolkór
  • ízületi gyulladás
  • izomgyengeség, izomfájdalom
  • autoimmun betegségek (diabetes, sclerosis multiplex, Crohn betegség, rheumatoid arthritis)
  • depresszió
  • fertőzések (felső légúti főleg)
  • aszthma, légzési zavarok
  • szív és érrendszeri betegségek
  • diabetes mellitus
  • bőrbetegségek

 

Az egészséges D-vitamin vérszint: 75nmol/l
Ajánlott napi adag: 800-2000 NE
400-1000 NE (csecsemők)
1500-2000NE (felnőttek)
3000-4000 (túlsúlyosak)

(NE = nemzetközi egység)

Egy átlagos magyarországi étrend napi csak 80 NE-et biztosít, így rendkívül fontos a D-vitamint tartalmazó készítmények (tabletta, olaj, tápszer) alkalmazása és rendszeres használata.