Az 59 éves nagykanizsai férfi egy vadásztársaság tagjaként 2022. június 19-én estére vadászatot tervezett, ahova magával vitte a vadászatban jártas, ám lőfegyvertartási engedéllyel nem rendelkező férfi ismerősét is, akinek vadászat céljából átadta egyik lőfegyverét, majd mindketten külön vadászleseken helyezkedtek el.
A vádlott – a biztonságos vadászat érdekében – jelezte egy másik, szintén vadászatot tervező sportvadásznak, hogy ő és „puska” nélküli kísérője is a körzetben fognak vadászni.
Mivel a vádlottal kapcsolatban korábban több panasz is érkezett arról, hogy jogosulatlan vadászati tevékenységet végző kísérőjével jár vadászni, a sportvadász értesítette a vadásztársaság vezetőségét, akik rendőri segítséggel ellenőrzést hajtottak végre.
Mivel a vádlott az engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadta, a Nagykanizsai Járási Ügyészség lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vádat vele szemben, melyben 1 év 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta – közölte honlapunkkal kedden dr. Németh Eszter, a Zala Vármegyei Főügyészség ügyésze, helyettes sajtószóvivője. (Fotók: Rendőrség)
Rekordszámú, 8700 gímszarvast és nagyjából 12 300 vaddisznót ejtettek el a 2022/2023-as vadászati évben Zala vármegyében. Erről tájékoztatta az MTI-t a vármegyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője, Lázár Attila. A hatóságnak bemutatott 2123 gímszarvasbika-trófea 40 százaléka érmes lett. A 904 érmes példányból 662-öt külföldi bérvadászok ejtettek el. A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki. Az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették.
A februárban zárult vadászati évben a külföldi vendégvadászok csaknem 3 ezer engedélyt váltottak ki – közölte az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) vármegyei szervezetének titkára. Győrvári Attila hozzátette, a vendégvadászok 80 százaléka német nyelvterületről érkezett. Több engedélyt adtak ki szlovákoknak, kisebb számban pedig belga, namíbiai és amerikai állampolgárok is megjelentek a vármegye vadászterületein.
A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki, az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették. A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki, az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették.
A hazai vadászok tavaly 2747, a 2023/2024-es vadászati évre pedig 2698 vadászjegyet váltottak ki. Az elmúlt szezonban a jegyek 33, idén viszont már 44 százalékát online érvényesítették – hangsúlyozta a megyei fővadász. A vármegyei kormányhivatal szakügyintézője elmondta: a legnagyobb árbevételt, 1,1 milliárd forintot külföldi bérvadászatból érték el, míg a belföldi bérvadászatból kevesebb mint 400 millió forint volt a bevétel. A korábbi (2021/2022-es) szezonban – a járványhelyzet alatt bevezetett korlátozások miatt – a belföldi vadászatból 932 millió forint, külföldi bérvadászatból pedig 487 millió forint származott.
(Vaddisznó Zajk közelében. Fotó: Léránt János – Letenye)
A vadhús értékesítése csaknem 682 millió forinttal növelte a vadgazdálkodók tavalyi bevételét. Élőhelyfejlesztésre, azaz vadföld telepítésre, valamint vízforrások és dagonyák létesítésére közel 130 millió forint pályázati támogatást nyertek. Az 57 zalai vadászterület összárbevétele több mint 3,2 milliárd forint volt. A gazdálkodók a 2022/23-as évet 429 millió forint eredménnyel zárták február végén. A kiadások összege meghaladta a 2,78 milliárd forintot.
A vadászatra jogosultak 631 millió forintot fizettek ki mezőgazdasági vadkárra, 70 millió forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor továbbra is kiemelt cél a vadkár mérséklése, amit nagyrészt a nagyvad létszámának csökkentésével tudnak elérni. Ennek érdekében 2017-óta folyamatosan növelik a kilövési terveket. A 2023/24-as vadászati évben 9260 gímszarvas, valamint 5400 őz elejtését engedélyezték. Az állategészségügyi hatóság az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása miatt csaknem 19 ezer vaddisznó kilövését írta elő – ismertette a vadászati és halászati szakügyintéző.
Gímszarvas (Cervus elaphus) bika a szarvasbőgés idején a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének területén Homokkomárom közelében 2017. szeptember 22-én, pénteken. (Fotó: MTI/Varga György)
Nem árt tudni azt sem, hogy a Zalaerdő Zrt. szeptemberben (naponta, délután 16.00 óra és reggel 8.00 óra közötti időszakban) az üzemi vadászterületein intenzív szarvasvadászatot folytat. Vadászatra jogosultként arra kér mindenkit, hogy mező- és erdőgazdasági munkája, valamint szabadidős tevékenysége során ezt szíveskedjen figyelembe venni!
Vadaskertben tenyésztett szarvasbikákat lövetett ki egy szlovák vadásszal, és hamis papírokkal igazoltatta a trófeákat az a vadásztatással foglalkozó zalai férfi és két társa, akik ellen a Nagykanizsai Járási Ügyészség emelt vádat – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.
Pirger Csaba a vádiratot ismertetve közölte: F. Norbert 2012-ben szervezett vadászatot a zalai Pat térségében egy szlovák férfinak, aki a kilőtt szarvasbikáért 27 ezer eurót fizetett. Az állatot egy kaposvári hivatásos vadász készítette ki. A trófeáról azonban egy nemzetközi kiállításon kiderült, hogy a bírálati lapja hamis. A nyomozás szerint nem is létezik a feltüntetett vadászati terület, a nyilvántartásokba be sem kerültek az adatok, a szarvasbikát ugyanis egy osztrák vadasparkban tenyésztették, F. Norbert ott vásárolta meg az állatot. A szlovák vadászt más esetekben is becsapták. Még 2011-ben a Somogy megyei Inke közelében lelőtt szarvasbikáért 20 ezer eurót fizetett a férfi, és akkor is hamis trófeabírálati lapot kapott. Az állat ugyanis szintén tenyésztett volt, nem sokkal korábban engedték szabadon. A külföldi vadász 2012-ben Karád környékén is lőtt egy vadat, amiért 13 ezer eurót fizetett. A trófeát azonban a szervezők nem vitték bírálatra – miután a vadászatot be sem jelentették -, a szlovák férfinak pedig csak többszöri kérésére adták ki azt ki. Az ügyészség vádja arra is kitér, hogy F. Norbert 2011 és 2014 között több vadászatot szervezett Kirgizisztánban, az ott elejtett argali juhok trófeáját hamis exportengedéllyel hozta Magyarországra. A Nagykanizsai Járási Ügyészség F. Norbert és két hivatásos vadász társa ellen jelentős kárt okozó csalás, természetkárosítás, közokirat-hamisítás és lopás miatt emelt vádat. MTI
