A harmincmilliomodik vendégét várja az idén húsz éve város Zalakaros

Idén várja a 30 milliomodik fürdővendégét a 20 évvel ezelőtt várossá nyilvánított Zalakaros, ahol a múlt évben több mint félmillióan váltottak jegyet a gyógyfürdőbe – közölte szerdán az MTI-vel a település polgármestere.

Novák Ferenc (Fidesz-KDNP) elmondta: tavaly 556 ezernél is több vendéget fogadott a gyógyfürdő és strand, ez a szám pedig 12 ezerrel haladja meg a 2015-ös statisztikai adatot. A 2011 óta folyamatosan növekvő látogatottságnak köszönhetően idén eléri a vendégek száma a 30 milliót az 1965 óta üzemelő fürdőkomplexumban.
A növekvő látogatószámnak köszönhetően a város idegenforgalmi adóból befolyó bevétele 8 százalékkal 179,2 millió forintra növekedett 2016-ban, az előző évi 165,6 millió forintról.


A polgármester elmondta: a település idén ünnepli a várossá nyilvánítás 20. évfordulóját. A népességét tekintve Magyarország ötödik legkisebb városának nem egészen 2500 állandó lakója van jelenleg, s míg számos település népessége az elvándorlás miatt csökken, addig Zalakaroson 20 év alatt 85 százalékkal nőtt a lakosság száma.

A kisvárosban jelenleg csaknem 3800 kereskedelmi és 2800 magán szálláshelyen fogadnak vendégeket, akik átlagosan 3,1 napot töltenek a fürdőhelyen. Bár egyelőre csak a 2015-ös szálláshelyadatok állnak rendelkezésre, az egy lakosra évente számított 65 vendég Magyarországon az egyik legkiemelkedőbb ilyen adat. 2015-ben 160 ezer vendég összesen több mint 528 ezer vendégéjszakát töltött – túlnyomó többségében kereskedelmi szálláshelyeken – a városban.

A szálláshelyekre jellemző, hogy három nagyobb kapacitású hotel adja az éves vendégforgalom több mint 60 százalékát. A szállodák előnye idén tovább erősödhet azzal, hogy a gyógyfürdő közvetlen szomszédságában nyáron 236 szobás, négycsillagos szálloda nyílik, ami további csaknem 500 férőhelyet kínál majd a Zalakarosra érkezőknek – fűzte hozzá Novák Ferenc. MTI

A növekvő bevásárlóturizmus a gyenge forint talán egyetlen előnye

A gyenge forint hatására ismét megélénkült a bevásárlóturizmus a határokhoz közel eső településeken, főleg Szlovákiából jönnek át vásárolni Magyarországra, míg az osztrák határ mentén kevésbé érzékelhető a forgalom növekedése – derül ki az MTI megyei tudósítóinak körképéből.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településein, de még Miskolcon is jószerivel hasonló a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt, Szlovákiából egyre többen járnak át eurójukat elkölteni, mivel a forint gyenge, a benzin és a gázolaj pedig lényegesen olcsóbb, mint a határ túloldalán. Az elmúlt év elején 316 forintot ért egy euró, és már akkor is sok szlovák állampolgár indult bevásárolni a határ menti magyar városokba, Ózdra, Sátoraljaújhelybe, de még a határtól hatvan kilométernyire lévő Miskolc hipermarketjeibe is.
Most, hogy még több forintot kapnak pénzükért, még inkább megéri átjönni – mondták az MTI tudósítójának a miskolci Búza téri piacon szlovák rendszámú autóval érkezők, akik azt is hozzátették: ha másért nem, de tankolni is érdemesebb Magyarországon, itt ugyanis kevéssel egy euró fölött van egy léter benzin ára, míg Szlovákiban ennél lényegesen többet kell fizetni érte.
Azt is elmondták a határ túloldalán élők, hogy egyre gyakrabban figyelik az euró forintárfolyamának változását, és ha már 5-8 forinttal is többet kapnak eurójukért, indulnak pénzüket költeni a határhoz közeli magyar településekre, elsősorban a hétvégéken, főként élelmiszerekre, de még sörre is.
Megélénkült a szlovák rendszámú autók forgalma az elmúlt napokban Nógrád megye határ menti városaiban is, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Kereskedők szerint a magas euróárfolyam és a szlovákiaihoz képest olcsóbb benzin miatt északi szomszédunkból most többen látogatnak vásárlási céllal Magyarországra.
Az autósok már azzal is nyernek literenként húsz-harminc forintot, ha az országhatár innenső oldalán tankolnak, de a számukra kedvező euró/forint átváltási arány miatt az élelmiszeripari termékeket és egyes fogyasztási cikkeket is olcsóbban tudják megvenni Magyarországon. Salgótarjánban a városi piac és a hipermarketek forgalmának jelentős részét biztosítják a Fülekről, Losoncról, Rimaszombatról bevásárolni érkező turisták, Nógrád megye nyugati nagyobb városában pedig a Nagykürtösről, Ipolyságról, illetve a környező határ menti falvakból érkezők élénkítik a forgalmat.
Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere az MTI-nek elmondta: amikor 310 forint fölött váltják át az eurót, ugrásszerűen megnő a Szlovákiából érkező, Balassagyarmaton vásárlók száma. Az alpolgármester megjegyezte: városukban ennek is köszönhetően a 2014-es évben jelentős bevételnövekedést értek el a kereskedelemmel, illetve szolgáltatással foglalkozó vállalkozások, ami az önkormányzatnak is kétszámjegyű helyi iparűzési adóbevétel-növekedést jelent.
A Szlovákiából dunai hidakon át megközelíthető Komárom és Esztergom 40-50 kilométerről is vonzza a szlovák vásárlókat – mondták az el az MTI-nek a két település üzleteiben.
Komáromban az egyik kereskedelmi lánc áruháza közvetlenül az Erzsébet-híd lábánál található, az üzlet parkolójában többségben vannak a szlovák rendszámú autók. Jelenlétük folyamatos, szinte független a forint/euró árfolyamtól, legfeljebb az figyelhető meg, ha az euró kiugróan erős, nagyobb értékű bevásárlásokat végeznek.
A két város benzinkútjainál is állandó a szlovák ügyfelek forgalma, a kezelők elmondták, még céges kártyával is átjárnak tankolni Magyarországra.
A komáromi gyógyfürdő idegenforgalmi vezetője, Molnár Gyöngyi szerint folyamatosan harminc százalékra tehető a Felvidékről érkező vendégek aránya. A révkomáromi lakcímkártyát bemutatók is megkapják a komáromiaknak járó kedvezményt, azaz száz forinttal olcsóbban válthatnak belépőjegyet.
Az osztrák határ mentén, Sopronban és Fertődön nem érezhető az Ausztriából érkező vásárlók számának növekedése. Fertődön az egyik határ menti benzinkúton például azt mondták, hogy Ausztriában még mindig olcsóbb tankolni, így inkább továbbra is az a jellemző, hogy a magyarok mennek oda és nem fordítva.
Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a városban a gyenge forint nem mozdítja meg az átlag osztrák vásárlókat, akiket igen, az pedig annyira kevés, hogy nem is mérhető. Ami jellemző, hogy az a tízezer magyar, aki kint dolgozik, ilyenkor váltja be a fizetésének egy részét, amiből inkább a közüzemi számlákat fizeti be itthon, de a vásárlást még mindig Ausztriában intézi.
A Győri Árkád Üzletközpont igazgatója, Máté Richárd elmondta: náluk nem jellemző az osztrák bevásárlóturizmus, inkább Szlovákiából érkeznek a vevők, arányuk átlagosan 5 százalékra tehető. Hozzátette, hogy egyelőre nem nőtt a forgalom, de amennyiben a forint pénteken is gyenge marad, biztos, hogy a hétvégén többen jönnek majd külföldről vásárolni.
A Zala megyei Lentiben 10-15 százalékos forgalombővülést jelent, hogy gyengébb a forint és olcsóbb az üzemanyag, s ezen okok miatt több szlovén és osztrák polgár érkezik a városba – vélekedett egy helyi benzinkút üzemeltetője. Németh Lajos az MTI érdeklődésére arról számolt be, hogy miután Szlovéniában nagyjából még most is 400 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, az ott élőknek érdemes 15-20 kilométert megtenniük Magyarországra, hogy itt tankolják tele autóikat. A töltőállomás, de akár a város üzleteinek forgalmából is az látszik, hogy Lentiben pénteken a vásárlók mintegy 20 százaléka külföldi, többségében szlovén és kisebb részben osztrák.

(MTI)

Időközben javult a belföldi turizmus is!

Tíz százalékkal bővült tavaly a belföldi turizmus, és 2015-ben is hasonló, 9 százalékos bővülés várható a Szállás.hu portál legfrissebb előrejelzése szerint.
Az online szállásközvetítő MTI-hez hétfőn eljuttatott évértékelése szerint nem lehet panaszuk a szállásadóknak a tavalyi évre, a belföldi vendégforgalom növekedése 2014-ben sem torpant meg.
A közlemény idézi Szigetvári Józsefet, a Szallas.hu ügyvezetőjét, aki elmondta: a tavalyi év elején még 6 százalékos bővülést prognosztizáltak, de ezt is sikerült túlszárnyalni. Tíz százalékkal nőtt a belföldi vendégforgalom, ami részben a SZÉP-kártya további terjedésének köszönhető – tette hozzá.
A portál adatai szerint a SZÉP-kártyával történő szállásfoglalások átlagértéke 2 százalékkal csökkent ugyan 2014-ben, de 34 százalékkal gyakrabban fizettek így a vendégek 2013-hoz képest. Az eltöltött éjszakák számában nem volt jelentős változás, inkább többször utaztak rövidebb időre: a foglalások közel kétharmada a tavalyi évben is 1, illetve 2 éjszakára szólt.
A szálláshelyeken július és augusztus a teljes belföldi forgalom 45 százalékát adta, de nagyon erős volt még az októberi időszak is. Tovább nőtt az apartmanok és vendégházak népszerűsége, a hotelek körében viszont csak a 4-5 csillagos szállodák tudták növelni részesedésüket a teljes forgalomból. Az apartmanok között erősödik a verseny, ami a színvonalat is emeli, ezzel egyre vonzóbbá válnak a családos, kisgyermekes utazók körében – értékelte az ügyvezető igazgató.
Két év után először nem Siófok, hanem Budapest végzett a legnépszerűbb belföldi utazási célpontok toplistájának élén. Az ezüstérmes Siófok után Hajdúszoboszló, Eger, illetve Balatonfüred következik. A régiók tekintetében a Tisza-tó fejlődése jól kimutatható, de egy-egy fesztivál például könnyen telt házat okozhat a szállásokon – mondta.
A legtöbb szálláshelyet tavaly Pest megyében adták ki, a második helyen Somogy megye, a harmadikon pedig Heves megye végzett.
Tavaly a cég 30 százalékkal növelte partnerei számát, így 8418 szállásadóval működött együtt. Az évről évre javuló kihasználtság miatt a szálláshelyeknek idén már lesz lehetőségük a drágításra – tette hozzá Szigetvári József.
A Szallas.hu szakembere szerint az online foglalások aránya idén elérheti a 60 százalékot, melyből egyre inkább kiveszi a részét az idősebb korosztály is. Ezen belül a mobileszközök további előretörése várható, a mobilról, illetve tabletről foglalt szálláshelyek aránya 15-ről 30 százalékra nő.

(MTI)

Még mindig Horvátország a sláger nyáron!

Mintegy 400 ezer magyar vendég több mint 2,1 millió vendégéjszakát töltött 2014-ben Horvátországban, ahol nyolc év óta nem regisztráltak ilyen kimagasló magyar adatokat – tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletvezetője pénteken az MTI-t.
Marin Skenderovic elmondta: a múlt évben 397 ezer magyar vendég 2,153 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban, s mindkét szám egyaránt csaknem 10 százalékos növekedést mutat 2013-hoz képest.
A múlt évi adat 2006 óta a legmagasabb, de az utóbbi 20 évben is a harmadik legnagyobb magyar turistaforgalmat jelzi az adriai országban.
A szakember kifejtette: 1995 óta 2005-ben volt eddig a legtöbb magyar turista Horvátországban, akkor 453 ezer vendég 2,405 millió éjszakát pihent. A második legjobb mutatók 2006-ban születtek, az akkori 403 ezer magyar turistának és az ott töltött 2,196 ezer vendégéjszakának köszönhetően.
A múlt évi magyar rekord nemzetközi összehasonlításban is érdekes, ugyanis a Horvátország számára 10 legjelentősebb küldő állam közül a magyar adatok mutatták arányaiban a legnagyobb növekedést mind a vendégszámban, mind a vendégéjszakát illetően.
Hozzátette, 2014-ben összesen 13,614 millió turistát regisztráltak az adriai országban, 4,9 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Ebből a külföldiek száma 12,111 millió volt, 5,3 százalékkal több mint 2013-ban.
A vendégéjszakák száma összességében 74,726 millióra emelkedett 2,1 százalékos bővülést jelezve, ebből a külföldiek 67,694 milliót töltöttek el, ami 2,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Marin Skenderovic elmondta: az évről évre jobb adatokat produkáló horvátországi turizmus elismerését jelenti, hogy a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) vezető testülete idén májusban Rovinjban tartja 100., jubileumi ülését.

(MTI)

Nem is rossz, a hazai turizmus!

Szeptemberben 8,2 százalékkal több belföldi vendég 7,3 százalékkal több éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, míg a külföldi vendégek száma 2,3 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma lényegében stagnált, alig 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbiaktól – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kereskedelmi szálláshelyek teljes vendégforgalma szeptemberben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az év első kilenc hónapjában 4,9 százalékos volt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák növekedése a múlt év azonos időszakához képest, a belföldi vendégek forgalma 8,3, a külföldieké 1,8 százalékkal emelkedett. A szálláshelyek bruttó árbevétele 9,3 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első három negyedévben és 250,81 milliárd forintot tett ki.

Szeptemberben a 456 ezer külföldi vendég 1 millió 201 ezer vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken. Az Egyesült Királyságból érkezők 9,3, az Egyesült Államokból érkezők forgalma 9,1 százalékkal emelkedett, a német, a lengyel és az orosz vendégek által eltöltött éjszakák száma viszont 2,2, 2,0, illetve 1,4 százalékkal csökkent az előző év szeptemberéhez képest.
A 388 ezer belföldi vendég 868 ezer éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, forgalmuk minden régióban emelkedett. A belföldi vendégek 69 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal gyarapodott.
A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 6,9 százalékkal, 31,353 milliárd forintra nőtt 2013. szeptemberéhez képest. Ezen belül a szállásdíjbevétel 18 milliárd forint volt.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 17 264 forintot, az egy kiadható szállodai szobára jutó szállásdíj (bruttó REVPAR) 9837 forintot, a teljes árbevétel (TREVPAR) 16 922 forintot tett ki.
A forint/euró havi átlagárfolyama 313 forint volt, 14 forinttal több a 2013. szeptemberinél – közölte a KSH.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 57 százalékot ért el, ami 0,9 százalékponttal jobb az előző évinél. Az ötcsillagos hotelek, a gyógyszállók és a négycsillagos egységek szobáinak telítettsége kiemelkedő, 76, 71 és 68 százalékos volt.
A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján szeptemberben 2002 egység fogadott el Széchenyi Pihenőkártyát, a kártyatulajdonosok összesen 816 millió forintot költöttek ezzel a fizetőeszközzel, a 2013. szeptemberinél 4,3 százalékkal kevesebbet.
Szeptember 30-án Magyarországon 2834 kereskedelmi szálláshely működött, ezen belül 989 szálloda 57 ezer, 993 panzió mintegy 11 ezer szobával. Az egyéb szálláshelyek – üdülőház, kemping, közösségi szálláshelyek – száma 852 volt.

(MTI)