Nagykanizsai csapat nyerte az ESTÖRI-t

Hagyomány és modernitás – Sorsfordítók a 20. században címmel rendezték az ESTÖRI verseny döntőjét április 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban. Az újító és immár hagyományteremtő megmérettetés a történelemoktatásba integrálja a digitális eszközöket, azokat a diákok folyamatosan használják a feladatok megoldásánál.

Az idei versenyen elindult 149 háromfős csapatból 14 jutott be a döntőbe és küzdött az értékes nyereményekért: a részvételért az egyhetes, július 1-7. között megrendezendő Summer University-n, továbbá digitális eszközökért.

(A győztes kanizsai csapat: Orbán Dorina Kíra, Fata Flóra, Sipos Barnabás)

Az első három helyen a nagykanizsai Batthyány Gimnázium Perfetti Sconosciuti, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium EmlékfoszLányok és a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Andrássy Gráciák Kismartonban elnevezésű csapatai végeztek, de különdíjból is jutott bőven.

Jutalmuk nagy értékű digitális eszközök valamint az egyhetes Esterházy Summer University-n való részvétel. A felkészítő tanárok belépőjegyet kaptak a Classic.Esterházy egyik hangversenyére szállással a soproni Wollner Hotelben. Az első három helyezettnek és felkészítő tanáruknak ezen felül Dunai Mónika Parlamenti képviselő, Oktatási Bizottság Alelnöke, parlamenti belépőket ajánlott fel – értesült a Dél-Zala Press (KanizsaPress) az Esterházy Magánalapítványtól.

Próbaháború Nagykanizsán

A monarchia hadseregének 1908-as nagy királygyakorlata (a próbaháború, ahogy a helyi lap nevezte) százezernél több katona mozgatásával járt.
A hadgyakorlat vonulásai érintették a várost is. Érkezett mintegy 10000 katona, tisztek és lovak százai, rengeteg felszerelés (hetvenhat helyi fuvarost alkalmaztak ennek kanizsai mozgatására). Érkezett továbbá hölgyek százas nagyságrendű, a megszokott vendégektől elszakadni nem akaró csapata is.

nagykanizsa-katonai-leghajo-1

A közös hadsereg horvátországi egységei (az eszéki 13. és péterváradi 14. hadtest teljes egészében, valamint a fiumei 33. és a zágrábi 34. dandárokból kombinált vegyes hadtest) és más kisebb csapatok egy része csak átvonult, de túlnyomó többségük csak több napnyi gyakorlatozás után, szeptember 9-én és 10-én távozott. A gyakorlatok a városnak a lakott területeitől keletre és északra eső részein zajlottak. A rengeteg jövevény mindegyikét a város elszállásolni persze nem tudta, lettek sátortáborokba kényszerülők is. Egyikük a Katonaréten volt.
Adalék a városba érkezők számának érzékeltetésére, egy a gyakorlat végét követő esemény.
Rein Andor mészáros elismerő oklevelet kapott a hadsereg vezetésétől teljesítményéért. Előzőleg – legelőnyösebb ajánlattevőként – négy ezred ellátását bízták rá. Nem volt kis feladat, rövid idő alatt 700 marhát kellett levágnia.

nagykanizsa-katonai-leghajo-2

A szokatlan tömeg mellett is igazi szenzációt jelentett három katonai léghajó megjelenése. Ráadásul levegőben, repülve jöttek; Kiskanizsa, Palin és Sánc irányából közeledtek a városhoz. Volt, amelyik a kedvező szél hiányában négy keréken tette meg az utolsó kilométereket. A léggömbök felkeltették Gyenes Sándor törvényszéki bíró érdeklődését, aki fényképekkel örökítette meg a történéseket.
A fotók mára elvesztek, de kettő megjelent közülük az „Uj Idők” című hetilapban. Ezeket − a városi könyvtár révén megszerzett felvételeket − most itt láthatják.
(A léghajó előkészítése a Katonaréten történhetett. A másik kép készítésekor Kiskanizsán, a Hunyadi téren, kelet felé fordulva állt Gyenes.)
(Forrás: Kanizsa – vár vissza Facebook)

Bronzkincs, ami van: hála a becsületes megtalálóknak

Több mint háromezer éves bronzkincseket, köztük ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat adtak át megtalálóik a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak, ahol a 73 darabból álló leletegyüttest szombattól tárják a nyilvánosság elé. A becsületes megtalálókat jutalomban részesítik – tájékoztatta a múzeum az MTI-t.

A kiállítóhelyet 2014 szeptemberében keresték fel a becsületes zalai megtalálók, akik a megye egyik fél évszázada ismert – de közelebbről meg nem nevezett – régészeti lelőhelyének közelében bukkantak rá a bronzkori tárgyakra – derül ki az Ilon Gábor és Straub Péter régészek által készített háttéranyagból.
A múzeumba került ép és töredékes leletek az időszámításunk előtti 14-13. és 9-8. század közötti urnamezős kultúra korszakából származnak. Hasonló korú emlékek legutóbb 1967-ben kerültek a múzeumba Pötréte határából, illetve az elmúlt évtizedben a várvölgyi földvár területén került elő több mint egy tucat, különböző összetételű bronzkori leletegyüttes.
A mostani leletek egy késő bronzkori előkelőség tárgyi emlékei. A közel egy tucat sarló a földművelésre, a gazdaság és ezzel a hatalom egyik elemére utal, de számos fegyver – masszív rövidkard, harci balta, lándzsák és tőrök, valamint mellpáncél kúpos bronzkorongja – is van a kincsek között. Ékszerek is találhatók a leletek sorában, legalább három emberöltőnyi időszak ékszerdivatjának változása követhető nyomon a változatos formájú dísztűk, azaz a fibulák jóvoltából.

A kép illusztráció.

A kép illusztráció.

Nagy számban találni a leletegyüttesben különböző díszítésű és technikájú nyak- és karperecet, ez utóbbiak közül néhánynak a magas óntartalom csillogó, ezüstös hatást kölcsönöz. A tárgyak között szerepel egy vonalkötegekkel díszített tömör bronzkarika is, egyfajta értékmérő karika vagy karikapénz, amely az urnamezős kori gazdaságban a csere és a kereskedelem fontos darabja volt.
A zalaegerszegi múzeumba került kincsek összsúlya megközelíti a négy kilogrammot, mennyisége és minősége, valamint összetétele alapján egyaránt különleges érdeklődésre tarthat számot. A több mint 70 bronztárgyról már előzetesen megállapítható, hogy köztük számos összeillő töredék is van.
A múzeum tájékoztatása szerint Zala megyében eddig még sohasem fordult elő, de országosan is csak kevés alkalommal történt meg, hogy ilyen jelentőségű régészeti leletet önzetlenül átadjanak megtalálóik egy múzeumnak. Ennek elismeréseként szombaton Kövér László, az országgyűlés elnöke és Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott jutalmat ad át a becsületes megtalálóknak.

(MTI)