Kötelező zászlóval jelölni a disznóhús származási helyét a nagyobb boltok húspultjaiban

Január 15-től, szerdától nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét – közölte Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az MTI-vel.

Az elnök ismertette, hogy a rendelet szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni. Az ennél kisebb üzletekben a hús származását csak betűvel kell jelölni, a rendelkezés a betűk méretéről is szól.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A születés, a tartás helye és a vágás helye dönti el azt, hogy milyen zászlót kell kitűzni. Abban az esetben, ha ez a három megegyezik, akkor származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni – tette hozzá.

Éder Tamás elmondta, hogy a rendelet egy uniós jogszabályon alapul, amelynek magyarországi bevezetését szakmai szervezetek, az érdekelt gazdasági szereplők kezdeményezték tavaly év elején, a rendelet 2019-ben jelent meg.

Kitért arra is, a kezdeményezés célja, hogy a fogyasztók minél pontosabb tájékoztatást kapjanak a sertéshúsokról Az előrecsomagolt termék vásárlása esetén a fogyasztó ezen információknak már régóta a birtokába jut, ugyanakkor a tőkehús pultnál felmerülhet benne, hogy biztosan friss, hazai előállítású sertéshúst készül-e megvásárolni. Emellett egyre jobban erősödik a fogyasztói tudatosság, többen odafigyelnek az adott termék ökológiai lábnyomára, amely a belföldi termelés esetén kisebb, hiszen az import esetén a szállítás okozta környezetterheléssel is számolni kell.

A rendelet jelenleg csak sertéshúsra vonatkozik, ám pozitív tapasztalatok esetén a jogszabályalkotó elgondolkodhat majd a kiszélesítésén – jegyezte meg.

Mennyi a disznóhús áfája? Ennyi!

Múltkor egy Letenye Médiás cikket osztottunk meg, amelynek címe az volt, hogy Furán értelmezik a húsáfa csökkentést Nagykanizsán.

Azóta kijött a NAV közleménye, amely nagyjából így szól:

Az eddigi 27 százalék helyett 5 százalékos áfakörbe tartozik többek között az egész- vagy félsertés, comb, lapocka és ezek részei, elülső részek, tarja, karaj és részei, oldalas, dagadó és részei, sertésszalonna húsréteggel, és a csontos lábszárhús, fej elülső rész kicsontozott húsa.
A húsrészek forgalomba kerülhetnek frissen,  hűtve vagy fagyasztva is.
A tájékoztatás szerint nem alkalmazható az 5 százalékos adómérték a vaddisznóból származó termékekre, ahogy nem sorolhatók ide az emberi fogyasztásra alkalmatlan húsok sem, és a fűszerezett vagy főzött húsokra sem vonatkozik az 5 százalékos áfa.
Nem tartoznak az 5 százalékos adó körébe például a vágási melléktermékek és belsőségek, fej és annak részei (fül, orr), köröm és a láb sem, mely a csülköt nem tartalmazza. A farok, szív, nyelv, rekeszizom, nagy cseplesz, nyak, csecsemőmirigy, máj, vese, tüdő, velő, húsos csont (amely főként csontot tartalmaz), ugyanúgy 27 százalékos áfa alá tartozik . Ehhez hasonlóan a kolbászra és hasonló termékekre (májas hurka, véres hurka) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből készült termékekre sem vonatkozik a szabály. MTI”

Leegyszerűsítve pedig így:

húsáfa csökkentés