Tüntetés volt Nagykanizsán

Félpályás útzárral tiltakoztak a túlóratörvény módosítása ellen a 74-es főút kanizsai bevezetőszakaszán.
A demonstrálók szerdán 14:00 és 15:30 között lassították a forgalmat.
Kora délután csaknem ötven autó foglalta el az egerszegi út egyik sávját a zsigárdi egyenesben.
A résztvevők a Magyar Szakszervezeti Szövetség által kezdeményezett demonstrációra érkeztek.
A tiltakozókhoz az MSZP is csatlakozott. A párt megyei elnöke szégyenletesnek nevezte a Fidesz-többség által elfogadott jogszabályt, mely a munkaidőkeretről rendelkezik.

(Fotó: YouTube – KanizsaPress)

A demonstrálók egy ötpontos petíciót is megfogalmaztak.
Az első pont: a rabszolgatörvény azonnali visszavonását követeljük.
A magyar dolgozók kizsigerelése, kiszolgáltatottá tétele teljes mértékben elfogadhatatlan! A szabálytalanul elfogadott rabszolgatörvényt vonják vissza! – ez az első követelés.
Olvasom, hogy véletlenül se tévesszem el. A második pedig az, hogy kevesebb rendőri túlórát. Azt gondoljuk, hogy a rendőrök sem kötelezhetőek, és ne is legyenek kötelezhetőek több túlórára, mint az európai uniós maximum – mondta el Dr. Fodor Csaba az MSZP Zala Megyei elnöke.
A párt regionális igazgatója szerint a Jobbik kötelességének érezte a csatlakozást.
A politikus azt mondta, a német túlórakerettel való összehasonlítás akkor volna helyes, ha a bérek is az ottaninak felelnének meg.
Zakó László az igazságszolgáltatás helyzetét is kritizálta.
– A közmédiába eljuttatni kívánt, de ott még el nem mondott pontok közül hadd mondjak el hármat!
Független bíróságokat követelünk, Európai Ügyészséget és a független közmédiát, amely még arról sem ad tudósítást, hogy a fél ország nemsokára blokád alá fogja vonni az utakat és a határátkelőhelyeket – fogalmazott Zakó László a Jobbik regionális igazgatója.
Zakó László a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció egyik ívét széttépte a helyszínen, mert szerinte abból hiányzik az elfogadott túlórakeretről szóló kérdés.
A demonstrációhoz csatlakozott a DK és az LMP is.
(Szöveg: Kanizsa Újság)
(Videó: KanizsaPress)

Megszavazta az országgyűlés a rabszolgatörvényt

December 12-én a rendszerváltás utáni parlamentarizmus talán legnagyobb botránya közepette az országgyűlés megszavazta a munka törvénykönyvének módosítását, így 2019-től életbe lép az ellenzői által rabszolgatörvénynek nevezett változtatás.
A javaslatot 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el.

(Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevői és rendőrök a Parlament előtti Kossuth téren 2018. december 12-én. Fotó:MTI/Mohai Balázs)

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.
Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap – vagy 52 hét -, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.
Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, „önként vállalt túlmunka” elrendelhető.
A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül.
Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni – kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.
A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat. (MTI)

(Videó: Euronews)