Körözött nagykanizsai férfit fogtak el

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság elfogatóparancs alapján szombaton őrizetbe vett egy 44 éves kanizsai férfit – írta a police.hu.

A zalai járőrök vasárnap három főt fogtak el és négy személyt állítottak elő bűncselekmény elkövetésének gyanúja, illetve szabálysértés miatt.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság őrizetbe vett vasárnap 15 óra 15 perckor egy galamboki fiatalkorú fiút rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – tudatta híradásában hétfőn a ZMRFK.

A kanizsai javítóintézetbe került

A csoportosan, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntette gyanúja miatt intézkedett  három gyanúsítottal szemben a Zalaegerszegi Járásbíróság nyomozási bírája október 5-én.

mozgasserultet-raboltak-ki
Egy 21 éves gyanúsítottal, valamint az egyik 16 éves fiatalkorú gyanúsítottal szemben – mivel fennáll a bűnismétlés veszélye – előzetes letartóztatást rendelet el a bíróság, utóbbi gyanúsított esetében a nagykanizsai javítóintézetet megjelölve végrehajtási helyként. 17 éves szintén fiatalkorú társuk pedig lakhelyelhagyás tilalma alá került. Mindkét intézkedés az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2016. november 05. napjáig tart.
A döntés egyik esetben sem jogerős – tudatta honlapunkkal csütörtökön Dr. Bartalné dr. Mentes Judit a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.
Előzmények itt: Mozgássérült nőt raboltak ki fiatalok.

Rablás és lopás ugyanaz – vagy mégsem?

Számos esetben halljuk, hogy rablás történt valahol, de ha jobban megvizsgáljuk a körülményeket vagy az eset hátterét, kiderül, hogy nem rablásról, „csupán” lopásról van szó. Van tehát különbség a két kifejezés között vagy ugyanazt jelenti mindkettő?

rablás

A közbeszédben a legtöbb ember a rablás és lopás kifejezést egymás szinonimájaként használja, pedig jogi szempontból két külön bűnesetről beszélünk, aminek megítélése is más a büntetőjogban.
A lopás a Büntető Törvénykönyv szerint az, ha valaki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A rablás pedig szintén a Büntető Törvénykönyv megfogalmazásában: aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el valaki mástól, hogy ezért ellene erőszakot, vagyis élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Továbbá az is rablásnak minősül, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében erőszakot, vagyis élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Jól látszik, hogy mindkét bűntett megfogalmazása hasonló, a rablás is ugyanúgy kezdődik, mint a lopás, ám lényeges különbség, hogy a rablás erőszakos cselekményt feltételez.

A lopásnál a rablás egy sokkal súlyosabb büntetőjogi tényállás, hiszen nem csak elveszem valaki más dolgát azért, hogy az enyém legyen (eddig lenne lopás), hanem ennek érdekében, még arra is képes vagyok, hogy a tulajdonoson vagy bárki máson erőszakot alkalmazok, akár úgy is, hogy az életét veszélyeztetem.

A rablás megfogalmazása tartalmazza azt az esetet is, hogy ha valaki például bemegy egy házba, hogy onnan dolgokat eltulajdonítson (vagyis lopni megy be), ám tetten érik, emiatt megijedve erőszakot alkalmaz, így rabló válik belőle. A rablás büntetése is súlyosabb: kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Rablásnak bárhol áldozatul eshetünk, nem csak a lakásunkban. Ha egy nyílt utcán valaki elragadja tőlünk a táskánkat erőszakosan, ez éppúgy rablásnak minősül, mint ha valaki egy sötét utcán leüt és elviszi a dolgainkat. Lopás sem csak betöréses lehet: ha a strandon valaki elemeli a pénztárcánkat, miközben mi a vízben strandolunk, akkor bizony lopás áldozataivá váltunk.

Tény egyébként – legalábbis a statisztikák kimutatása szerint -, hogy a rablások majdnem fele a nyílt utcán történik, és általában egy személy ellen követik el (a már említett táskalopás, nyaklánc letépése, autófeltörés, stb.). Éppen emiatt az is tény, hogy a nagyvárosokban sokkal több rablás történik, mint a kisebb városokban, falvakban.

Ha a tavalyi statisztikákat vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy a boltokban, üzletekben az összes bűncselekmény 88 százaléka lopás, míg rablás jóval kevesebb esetben fordul csak elő.

Mit tehetünk?

Ha rablás áldozatai vagyunk, akkor a legegyszerűbb cselekvési mód, ha „hagyjuk magunkat”, vagyis azt tesszük, amit a rabló mond. Az ő célja egyértelmű, minél hamarabb elfutni a helyszínről a megszerzett zsákmánnyal. Ha ellenkezünk vagy ellenállunk, netán fenyegetőzünk, akkor ezzel azt váltjuk ki a rablóból, hogy még idegesebb, dühösebb lesz, és a zsákmány érdekében még bántalmazhatja is áldozatát.

Azért rabolt, hogy visszakerüljön a börtönbe

Többszörös visszaesőként nem jogerősen 13 év fegyházbüntetést kapott a Zalaegerszegi Törvényszéken pénteken egy Vas megyei férfi, aki azért rabolt ki egy dohányboltot, mert vissza akart kerülni a börtönbe, ahonnan nem sokkal korábban szabadult – tájékoztatta a törvényszék szóvivője az MTI-t.

Bartalné Mentes Judit felidézte: a férfi június 7-én egy konyhakéssel ment be az egyik zalaegerszegi dohányboltba. „Rablás van!” – mondta, és a bevételt követelte az alkalmazottól. Az eladó egy nejlontáskába 155 ezer forintot tett, a rabló többször is nyugodtan átszámolta, amíg a biztonsági szolgálat munkatársai, majd a rendőrök meg nem érkeztek.
A vádlott a bíróságon is közölte: be akart kerülni a börtönbe, ahonnan nem sokkal korábban szabadult, ezért az eladót többször felszólította, hogy nyomja meg a pánikgombot. Az vallotta, hogy el volt keseredve, nem volt munkalehetősége, kilátástalannak érezte az életét, korábban Vas megyében is azért követett el más bűncselekményt, hogy börtönbe kerüljön.
A tárgyaláson a vádlott többször hangoztatta: nem bántott volna senkit, a történtek miatt elnézést is kért az érintettektől. A bíróság a sajátos motiváció ellenére nem tekinthetett el a bűncselekmény tényétől, a fegyverhasználattól, a fenyegetettségtől és a korábbi hasonló próbálkozásoktól – jelezte a szóvivő.
A törvényszék a férfit mint erőszakos, többszörös visszaesőt 13 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A vádlott feltételesen sem bocsátható szabadlábra.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védő és a vádlott enyhítésért fellebbezett, így az nem jogerős.