politika Archives - Oldal 3 a 4-ből

Cseresnyés: kötelező lesz a képzés a közmunkásoknak

2016-11-14 Hírek

A közfoglalkoztatottaknak a jövőben el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket, a munkavállalóknak kötelező lesz bejelenteniük a munkahelyi baleseteket és megszűnnek a foglalkoztatási szövetkezetek – többek között ezek a javaslatok találhatóak az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványban, amit pénteken tárgyalt a parlament.

A javaslatot a kormányzat részéről ismertető Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlament pénteki ülésén elöljáróban azt mondta, a kabinet sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért.
A most tárgyalt törvényjavaslat alapján a közfoglalkoztatottnak el kell fogadniuk a nekik felajánlott képzési lehetőségeket – közölte. Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy fellépjenek a kötelezettség megszegőivel szemben – tette hozzá.
A kormány fontosnak tartja a munkavédelmi helyzet javítását, ezért szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai. Amennyiben a sérült munkavállaló nem jelenti be a balesetet, akkor később neki kell bizonyítania, hogy balesete a munkavégzéssel összefüggésben történt – mondta. A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni.
A javaslat a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére – mondta az államtitkár.
A bérgaranciáról szóló törvény módosításával egyértelműsítik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend – emelte ki.
Cseresnyés Péter elmondta, a szövetkezeti törvény módosításával megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet, mert ez a szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy a jövőben a szociális szövetkezeteknek tagjai között lennie kell legalább egy helyi önkormányzatnak vagy közhasznú jogállású szervezetnek – jelezte. MTI

Cseresnyés: jóváhagyták a munkavédelem nemzeti politikáját

2016-11-04 Hírek

A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten a napokban.

Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte:
a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá. MTI

Horváth Jácint: Nagykanizsa sereghajtó lett

2016-10-27 Hírek

A Kormány október 13-án döntött arról, hogy megemeli egyes megyei jogú városok kereteit, amelyet dedikáltan csak azok költhetnek el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből. Országosan 11 megyei jogú város részesül így többlettámogatásban, míg 11 város nem. Nagykanizsa sajnos ez utóbbiak között van, nem kapott többlettámogatást, továbbra is 7,94 Mrd Ft-tal számolhat és tervezhet – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth Jácint az önkormányzat DK-s képviselője.

Így az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy nemcsak abszolút értékben, hanem – ami összehasonlíthatóan mutatja az egymáshoz viszonyított helyzetet – egy főre vetítve is az utolsó helyet foglalja el a város a jogosult megyei jogú városok közül.

Döbbenetes, hogy a Nagykanizsához képest jobb gazdasági adatokkal rendelkező városok is relatíve több forrást kapnak a felzárkózást segítő, versenyképességet növelő EU-s pénzekből. Így ez a forráselosztás nemhogy a felzárkózást, mindinkább a különbségek további növekedését vetíti előre – Nagykanizsa kárára.

Újfent jól látszik, hogy Cseresnyés Péter és Dénes Sándor nem képesek érvényesíteni Nagykanizsa érdekeit az Uniós források elosztása során. Ezzel mind a város, mind pedig térsége hátrányt szenved a többi városhoz képest. A kormány a be nem tartott ígéretei (ipari parki területek megvásárlása állami forrásból, déli elkerülő út megépítése 2018 márciusig) után már úgy tűnik, hogy szándékosan bünteti a várost. Most épp azzal hogy, a TOP forrásai esetében a legkevesebbet ítéli Nagykanizsának – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.

A TOP megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlása az egy főre jutó támogatás alapján

Megyei Jogú Város ,   Eredeti keret (Mrd Ft),    Plusz forrás (Mrd Ft), Új keret (Mrd Ft),    Lakosság (KSH, 2016) (fő),    Támogatás egy főre (Ft).
1.   Szekszárd   6,86   5   11,86   32 844   361 101
2.   Zalaegerszeg   11,2   5,6   16,8   58 829   285 573
3.   Tatabánya   13,17   4,43   17,6   66 362   265 212
4.   Salgótarján   9,2   0   9,2   35 188   261 453
5.   Nyíregyháza   24,63   5   29,63   118 058   250 978
6.   Békéscsaba   13,23   1,7   14,93   60 126   248 312
7.   Eger   11,08   2,37   13,45   54 480   246 880
8.   Sopron   10,81   4,26   15,07   61 887   243 508
9.   Kaposvár   14,75   0   14,75   63 186   233 438
10.   Pécs   31,4   1,34   32,74   145 347   225 254
11.   Miskolc   35,26   0   35,26   158 101   223 022
12.   Hódmezővásárhely   9,84   0   9,84   44 401   221 617
13.   Szombathely   14,53   2,7   17,23   77 973   220 974
14.   Veszprém   11,54   1,74   13,28   60 392   219 897
15.   Debrecen   43,32   0   43,32   203 059   213 337
16.   Dunaújváros   7,43   2,15   9,58   45 354   211 227
17.   Szolnok   15,19   0   15,19   72 333   210 001
18.   Szeged   33,87   0   33,87   162 621   208 276
19.   Kecskemét   23,11   0   23,11   111 724   206 849
20.   Székesfehérvár   17,06   1,5   18,56   98 207   188 989
21.   Győr   21,6   0   21,6   129 568   166 708
22.   Nagykanizsa   7,94   0   7,94   47 683   166 516
Forrás: 1562/2016. (X. 13.) Korm. határozat, KSH

Cseresnyés: a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson

2016-10-25 Hírek

Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta a Parlament hétfői ülésén. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat.
Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz – mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el.
Számokat azért nem lehet mondani – folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli. MTI

Kanizsai férfit állítottak elő a Kossuth téren

2016-10-24 Hírek

A tudomásukra jutott jogsértésekkel összefüggésben a rendőrség október 23-án az állami rendezvény helyszínén négy férfival szemben intézkedett.
Garázdaság vétség miatt M. Mihály 59 éves budapesti, O. Zoltán 44 éves pilisborosjenői, Sz. Péter 52 éves alsóörsi és T. István 59 éves nagykanizsai lakosokat előállították, elszámoltatásuk folyamatban van – olvasható a police.hu-n.

Budapest, 2016. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, valamint Kövér László, az Országgyûlés elnöke (j-b) az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, 1956-2016 – A szabad Magyarországért! címmel tartott díszünnepségen az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2016. október 23-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Cseresnyés: hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek

2016-10-19 Hírek

Hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek, dinamikájuk az elmúlt időszakban jelentősen növekedett – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Hozzátette: a reálbérek az elmúlt időszakban az előző évhez képest 7,5 százalékkal voltak magasabbak legutóbb, közfoglalkoztatottak nélkül az index 8 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy sorozatban 44. hónapja, több mint 3 és fél éve tart a reálbérek töretlen növekedése Magyarországon.

A szaktárca szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
Az államtitkár az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta: a 7,5 százalékos reálbéremelkedés azt jelenti, hogy a munkavállalók egy havi bérrel többet tudnak hazavinni, mint egy évvel ezelőtt.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a vállalkozásoknál a reálbéremelkedés 6,8 százalék, a közszférában ennél lényegesen jelentősebb, 11,4 százalék volt.
Felidézte, hogy a köz érdekében dolgozók több területen folyamatosan kaptak béremelést, például az egészségügyben, a szociális területen dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, összességében az elmúlt időszakban a közszférában dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett.
Cseresnyés Péter szólt arról, hogy versenyhelyzet alakult ki a jól képzett szakemberekért, ez eredményezte a versenyszférában is folyamatosan béremelkedést.
A versenyszféra béremelkedésére hatással van a minimálbér növekedése, a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése, illetve a közszférában elindult bérnövekedés – fejtette ki az államtitkár. MTI

A rendszerváltást kutatták Nagykanizsán

2016-10-08 Hírek

A rendszerváltás vidéki történetét feldolgozva Nagykanizsán szervezett először kerekasztal-beszélgetést a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) – mondta el a csütörtöki rendezvényt követő sajtótájékoztatón az intézet vezetője.

Bíró Zoltán felidézte, hogy 2013-ban jött létre a Retörki, amely a rendszerváltás előzményeit, az átmenet éveit, és részben a következményeket kutatja, illetve gyűjti és feldolgozza a dokumentumokat. Azokat eddig csaknem húsz kötetben mutattak be a nyilvánosságnak – tette hozzá.
A rendszerváltás és ezzel párhuzamosan az első szabad választásokon nyertes Magyar Demokrata Fórum (MDF) igen sokrétű történetét nemcsak Budapesten, központi szervezeteknél kutatják, megkezdték a vidéken zajlott események, folyamatok feltárását is. Ehhez eddig huszonöt egyéni interjú készült az ország több megyéjében, és Nagykanizsán sikerült először olyan kerekasztal-beszélgetést szervezni, amelyen az MDF helyi szervezetének egykori alapítói közül többen is részt vettek – ismertette Bíró Zoltán.

A Retörki vezetője – aki egykor az MDF ügyvezető elnöke volt – úgy fogalmazott: sokan megkérdőjelezik, hogy volt-e rendszerváltás. Erre a válasz az igen, mert megváltozott a politikai, gazdasági, társadalmi szerkezet, létrejött a parlamentarizmus, a többpártrendszer vagy az Alkotmánybíróság, és mindez együtt akkor is rendszerváltás, ha sokaknak „a következményeiben nem feltétlenül tetszik”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az okokat kutatják, olyan tényekre igyekeznek irányítani a figyelmet, amelyek korábban nem kaptak nyilvánosságot. Nem foglalkoznak ugyanakkor az ügynökkérdésekkel – mondta, hozzátéve, hogy az egész társadalmat súlyosan érintő kérdés már akkor is inkább a privatizáció volt, amelynek „nagyon jól és tragikusan” jellemző példája a diósgyőri vasmű története, amelyről a jövő év első negyedében jelentetnek meg dokumentumokkal, tanulmányokkal, visszaemlékezésekkel teli kötetet.

A rendszerváltás vidéki történetét kutatva próbálnak pontos képet kapni az MDF történetéről is, arról a pártról, amely határozott programmal indult az első választáson, a legnagyobb tagsággal és a legtöbb szimpatizánssal rendelkezett, mégis „néhány év alatt teljesen tönkrement, mára gyakorlatilag megszűnt”. Dolgoznak ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Párt történetének feldolgozásán is – tette hozzá Bíró Zoltán.
Mint kifejtette: a Retörki egyik legnagyobb feladata az archívum létrehozása volt, ahol már jelentős számú emlékirat, dokumentum, jegyzőkönyv, fénykép és videó található, de ide került például Püski Sándor könyvkiadó életének teljes dokumentációja is. Mindemellett szorosan együttműködnek a Lakitelken épülő archívummal, amelynek anyagát szintén a Retörki kezeli majd.

(Marosi Attila)

Marosi Attila, az MDF nagykanizsai szervezetének egyik alapítója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 1988 októberében hozták létre a párt nagykanizsai szervezetét, de a helyiek később a megyei szervezet megalakításánál is bábáskodtak. Az egésznapos kerekasztal-beszélgetés során igyekeztek feltárni, hogy „melyek voltak a szabadság kis körei” Nagykanizsán, vagy hogy mi minden történt az első kormányzati periódusban. A résztvevők jó néhány dokumentumot is hoztak és adományoztak a rendszerváltást kutató intézetnek – tette hozzá. MTI

Csúsznak a kanizsai beruházások, pedig van rá keret

2016-10-07 Hírek

Orbán Viktor október 2-án a saját ügyében, a saját kezdeményezésére, a saját szabályai szerint indított népszavazáson szenvedett vitathatatlan vereséget. Ráadásul közben az is kiderült hivatalos forrásból, hogy Orbán Viktor februárban megszavazta a migránsok Európai Unión belüli mielőbbi áthelyezéséről szóló következtetést – mondta Horváth Jácint a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője péntek délelőtti sajtótájékoztatóján Nagykanizsán.

(Horváth Jácint. Fotó: Facebook)

Mivel a népszavazás érvénytelen lett, a Fidesz által a kampányra költött 15-20 milliárd forint közpénz kidobott pénzek bizonyult. Ez választókerületenként 150-200 millió Ft, ami a nagykanizsai idei intézményfelújítási keret háromszorosa.

Köszönjük azoknak, akik nem dőltek be a hazug, mindent elöntő kormánypropagandának, és nem vettek részt a kormány és a Fidesz népszavazásnak hazudott közvéleménykutatásában, ők Európa mellett szavaztak. Kiderült az is, hogy Nagykanizsán jóval a megyei átlag alatti volt a részvétel, csak a választópolgárok mintegy 40%-a vett részt a népszavazáson. Ugyanannyian mentek el nemmel szavazni mint ahányan 2014-ben az országgyűlési választásokon a jobboldali jelöltekre (Fidesz, Jobbik) szavaztak – hangsúlyozta Horváth Jácint.

Ezt az alig több mint egyharmadot (39,4%) nevezi a kormány és a Fidesz új egységnek, erre az érvénytelen népszavazásra szeretne alaptörvényt módosítani, amit a DK bojkottálni fog.

„Felszólítjuk a város vezetését és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselőt, hogy a figyelmet a valós, napi problémákról elterelő kampányt fejezzék be, és dolgozzanak végre a városért, és a térségért.
Dolgozzanak az intézmények felújításán, ami idén is csúszik, a kiskanizsai Principális-híd felújítása és a Múzeum tér kikötése sem valósul meg már az idei évben, pedig költségvetési források állnak ehhez rendelkezésre.

Közel másfél éve nem tudni semmit a beígért sportcsarnokról, uszodáról, a belváros rekonstrukció folytatásáról. Csak az ígéretek megszegéséről lehetett hallani, abban sajnos jól teljesített a kormány a kanizsaiak felé” – hangzott el a DK-s kanizsai sajtótájékoztatón.

Szél Bernadett Nagykanizsán

2016-10-04 Hírek

Ellentmondásosnak minősítette a kormány menekültüggyel kapcsolatos politikáját a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke kedden Nagykanizsán.
A népszavazási kampányban arról beszéltek a kormány politikusai, hogy a nemzeti érdekért harcolnak, miközben olyan törvényjavaslatot fogadtak el, amely lehetővé teszi külföldi munkavállalók tömeges és szervezett betelepítését Magyarországra – közölte Szél Bernadett az utcai fogadóórával egybekötött sajtótájékoztatóján, amelyet a nap folyamán Zalaegerszegen és Lentiben is megtartott.

Azt mondta: a magyar kormánynak az lenne a dolga, hogy a magyar állampolgárok boldogulását segítse, de a kiemelt beruházásokra és a stratégiai partnerekre külön is vonatkozó jogszabállyal a kormány

„lemondott arról, hogy a béreket rendezze, a magyar dolgozóknak tisztességes megélhetést biztosítson”

, és megakadályozza, hogy tömegével menjenek dolgozni külföldre.
Az LMP-s politikus kifejtette: október 2. után alapvetően meg kell változnia a magyar politikának,

„”a népszavazás kudarca is arról szól, hogy a magyar embereket sokkal több dolog zavarja”. „

Aggasztónak nevezte a dolgozókat sújtó bérválságot, azt mondta, az állampolgárok nagy része nem tud megélni abból a bérből, amit kap.
Szél Bernadett az oktatáspolitika sorozatos kudarcáról beszélt, meglátása szerint a központosítás olyan rendszert eredményezett, ami sem a diákoknak, sem a tanároknak, sem pedig a szülőknek nem jó. Megfogalmazása szerint

„az egészségügy láthatóan összeomlott”

, a kormány nem érzi szükségét, hogy köteles lenne súlyos pénzeket biztosítani a működésére.

Magyarországon

„”iparszerűen zajlik a korrupció, a politika a kormánypártok oldaláról vastagon benne van ennek a korrupciós gépezetnek a működtetésében”

– jelentette ki Szél Bernadett.

Hozzátette:

„Orbán Viktornak már korábban le kellett volna mondania, mert láthatólag nincs megoldása ezekre a problémákra”.

A kormánypártok részről pedig

„”olyan urizálás látszik, ami már több mint bosszantó, és különösen éles ellentétben áll a magyar állampolgárok kiszolgáltatottságával”

, valamint azzal a bérszínvonallal, amin az ország nagy része áll – fogalmazta meg az LMP társelnöke. MTI

(Fotó: Szél Bernadett – Facebook)

Cseresnyés Péter kampányvideói

2016-10-01 Hírek

A vasárnapi kvótareferendumra Cseresnyés Péter NGM államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő is készíttetett kampányfilmeket.

A nagykanizsai politikus Facebook oldalán három népszavazási videót találtunk, ezek következnek most.

« 1 2 3 4 »