Cseresnyés: a kormány költségvetési és uniós forrásokkal is támogatja a fiatalok foglalkoztatását

A kormány a Munkahelyvédelmi akció keretében költségvetési, az Ifjúsági garancia rendszer segítségével pedig európai uniós forrásokból támogatja a fiatalok foglalkoztatását – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten az #énjövőm- Regeneráció a munkaerőpiacon – Szakmai délelőtt a fiatalok integrációjáról című rendezvényen.

(B-j. Cseresnyés Péter államtitkár, Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere, Orbán Viktor miniszterelnök, Vígh László országgyűlési képviselő, Varga Mihály pénzügyminiszter.)

Cseresnyés Péter felidézte, hogy míg 2010-ben a 25 év alattiak foglalkoztatási mutatója nem érte el a 20 százalékot, mára megközelíti a 30 százalékot, ugyanakkor a fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben még közel 30 százalékon állt, 2017-re azonban ez a mutató 10,2 százalékra csökkent.

A fiatalok munkanélküliségi mutatója az Európai Unióban 17,7 százalékon áll, Magyarországot csak Németország és Csehország előzi meg. Kiemelte: Magyarországon a fiatalok foglalkoztatásának bővülése a Munkahelyvédelmi akciónak és az Ifjúsági garancia rendszer három elemének az Ifjúsági garancia programnak, a Gyakornoki programnak és a Vállalkozz fiatal! című programnak köszönhető.

Az Ifjúsági garancia program a fiatalok képzésére és foglalkoztatására helyezi a hangsúlyt, 2022-ig tart, és 190 ezer fiatal bevonását tűzte ki célul. A program megvalósítására 190 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből több mint 4 milliárd forint csak a Közép-magyarországi régió fejlesztését szolgálja. A legutóbbi, 2017-es szeptember 8-i adat szerint már több mint 65 ezer, 25 évnél fiatalabb vesz részt a programban.

A gyakornoki program azoknak a fiataloknak segíti az elhelyezkedését, akiknek már van szakmája, de még nem találtak állást. A programban szereplő fiatalok bértámogatást kapnak.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő programban azok a fiatalok kaphatnak 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, akiknek üzleti tervét a zsűri megfelelőnek találja. Cseresnyés Péter közölte, a tárca most azon dolgozik, hogy lehet a cégek és a képző intézmények bevonásával a hagyományos kereteket kicsit megbontva, hogyan lehet a piaci igényeknek jobban megfelelő képzéseket kialakítani. MTI

Jobbik: Megállt az élet Nagykanizsán?

Gábris Jácint a Jobbik önkormányzati képviselője Nagykanizsán megállt az élet? – címmel tartott sajtótájékoztatót pénteken.

(Gábris Jácint. Fotó: Facebook)

“Kérdezem, mivel tud Zalaegerszeg többet nyújtani, kikkel folytat vagy folytatott az ottani vezetés tárgyalásokat? A KSH adatait rendre betanuló Cseresnyés Péter, mint munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, illetve mint egykori polgármestere Nagykanizsának, miként segíti elő képviselt térségének fejlődését? A KSH adatokból miért marad ki a közel 700 ezer külföldre vándorolt magyar?

 

Kérdezem, milyen képességek híján van városunk vezetése a zalaegerszegi kollégáikkal szemben, ha már maga a város, Nagykanizsa készen áll a befektetők fogadására? A város lehetőségeit már százszor bemutatták, ígéretekkel tele van a padlás, ám hol marad az eredmény?

 

Zalaegerszeg elindult a fejlesztések útján (például: 40 milliárdos tesztpálya, 5G mobilhálózat fejlesztése, Europtec Kft. új üzemcsarnoka – 710 millió Ft, megújult az élelmiszerlánc-biztonság épülete, a Landorhegyi Általános Iskola sportpályája, a zalaegerszegi InterSpar – 1 milliárd Ft, átalakították a volt Color üzemet, új ZTE aréna is elkészült, 1.5 milliárdos fejlesztés keretén belül elkészült a Csejtei Fém-Vill kft iparcsarnoka 60 új munkahelyet biztosítva, 400 milliós tűzoltólaktanya felújítás és eszközfejlesztés (új tűzoltóautót kaptak), Ganzeg Kft 350 milliós fejlesztése, számos útfelújítás, csomópont fejlesztés, stb.), Nagykanizsán pedig mintha megállt volna az élet.

 

A Jobbik már nem csak azzal küzd, hogy a helyben élők is megkapják a munkájukért járó jogos bérüket, hanem azzal is, hogy egyre kevesebb foglalkoztató várja tárt karokkal a munkavállalókat. Vajon a nagykanizsaiaknak miért kell a zalaegerszegi Flextronics-nál vagy a letenyei Müllernél munkát vállalniuk, miért nem találják meg helyben boldogulásuk kulcsát?” -írta Facebook oldalán  a jobbikos politikus.

Cseresnyés: visszataszító a Jobbik elnökének hangneme a nyugdíjasokkal kapcsolatban

Megengedhetetlen és visszataszító az a hangnem, ahogyan a Jobbik elnöke minősítette a nyugdíjasokat – jelentette ki Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és térsége fideszes parlamenti képviselője pénteken.
A politikus nagykanizsai sajtótájékoztatóján azt mondta: mindent elárul Vona Gábor és az általa vezetett ellenzéki párt gondolkodásáról, hogy “a felháborodás és tiltakozás ellenére még egyetlen olyan politikusa sem volt a pártnak, aki azt mondta volna: bocsánat, mégsem úgy gondoltuk, rosszul fogalmaztunk”.

(Fotó: YouTube)

A helyi, nagykanizsai jobbikos politikusokat kell ezért felszólítani arra, hogy “legalább bennük legyen annyi alázat és bátorság”, hogy a bocsánatkérést a párt vezetője helyett megtegyék – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott, hogy a Jobbik elnöke “lesüllyedt a kocsmapolitizálás szintjére”, amikor azt állította a nyugdíjasokról, hogy “szennyvíz folyik a szájukból”, továbbá “szemükben gyűlölet lobog”, és “vért akarnak ontani”. Az ellenzéki párt ezekkel a kijelentésekkel végképp kiírta magát a szalonképes politikai szervezetek közül.

A Jobbik megsértett csaknem hárommillió embert, akik hosszú évtizedeken át tisztességgel, becsülettel dolgoztak, gyermekeket neveltek, munkájukkal pedig a nehéz gazdasági és politikai körülmények között is megalapozták Magyarország mai sikereit – mondta a politikus.

A társadalom felháborodása jól tapintható, számos civilszervezet, nyugdíjasszervezet és magánember tiltakozott a kijelentések ellen. Ezek után vajon mennyire hiteles a Jobbik, hogyan lehet nekik elhinni éppen a nyugdíjasoknak tett politikai ígéreteiket, ha így beszélnek róla? – tette fel a kérdést Cseresnyés Péter. MTI

Cseresnyés: a kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra

A kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra, lépéseket tesz a leghátrányosabb szereplők felkarolására, a hátrányos helyzetű régiók támogatására – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) konferenciáján csütörtökön, Budapesten.

(Fotó: MTI)

A szociális, szolidáris gazdaság társadalmi felzárkóztatásban betöltött szerepéről rendezett kétnapos konferencián az államtitkár hozzátette: a Magyarországot történelmileg jellemző kelet-nyugati törésvonal valamennyi gazdasági és társadalmi jelenségnél érvényesül. Ahol a piaci szerepvállalás nem teremti meg a lehetőséget a munkavállalásra, jövedelemszerzésre, a gyors üzleti eredményeken kívül más célokra is szükség van a gazdasági aktivitás élénkítéséhez – fejtette ki.

A kormány tavaly meghirdette 6 milliárd forintos kerettel a társadalmi vállalkozások fenntartható munkahelyteremtését célzó programját, a nyertes pályázók 6,5-250 millió forint összegű projekteket valósíthatnak meg – tette hozzá. Az államtitkár szerint a jövedelemszerzés és gazdasági fejlődés mellett felelősséget kell vállalni a szociális biztonságot nyújtó rendszerek működtetésében is, ami egyre nagyobb kihívás a nemzetállamoknak, így szükség van a helyi közösségekre, vállalkozásokra is.

A szociális gazdaságban működő társadalmi vállalkozások pedig hidat képeznek a piaci folyamatok és a társadalmi szükségletek között – tette hozzá.
Kunijosi Hirosi, az UNIDO főigazgató-helyettese kiemelte: a társadalmi vállalkozók nagyon fontos katalizátorai az innovációnak és a gazdasági fejlődésnek. Számuk évről évre nő, 4-ből egy újonnan létrejövő vállalkozás társadalmi vállalkozás az Európai Unióban.

A szektor 11 millió embert foglalkoztat, ami 6 százaléka az összes foglalkoztatottnak – ismertette.     Nikoletti Antal, az NGM helyettes államtitkára elmondta: a kormány támogatja a hosszú távú együttműködést az UNIDO-val, mivel a szervezet által képviselt célok, az ipari fejlesztés és a társadalmi felzárkózás egybevágnak a kormány elképzeléseivel. Úgy vélte, Magyarország példává válhat a többi ország számára a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés területén elért eredményei miatt. MTI

Cseresnyés: 2017 elején 2 millió nő dolgozott

Idén is pályázhatnak a kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervek a Családbarát munkahely címre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nők a családban és a munkahelyen című konferencián.
Novák Katalin közölte, 2017-ben a pályázat keretösszege 60 millió forint, egy pályázó legfeljebb hárommillió forintot nyerhet el.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nők munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadásában azt mondta, 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a gazdaság és a foglalkoztatottság, körülbelül 1,7 millió nő dolgozott, a munkanélküliségi mutató pedig majdnem 11 százalék volt a körükben.
2017 elején viszont már kétmillió nő dolgozott, a munkanélküliség mutató pedig 4,7 százalékra esett vissza esetükben – ismertette. MTI

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút?

Teleki László (MSZP) az országgyűlési kérdések során a dél-zalai kerékpárutak állapotáról beszélt a Parlament hétfői ülésén.
Szerinte az ígért fejlesztésekhez nem érkeztek források, a korábbi utakat pedig nem tartják megfelelően karban.
Az idegenforgalom szempontjából is fontosnak nevezte a fejlesztések megvalósulását és arról érdeklődött, hogy mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút.

Fónagy János, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy Nagykanizsa már elkészítette a kerékpáros hálózati tervét és várhatóan 2020-ig megvalósul az érintett út.

Ez csatlakozik egy Zala megyei projekthez is és a közút mentén épül tovább – tette hozzá, jelezve: a kormány elkötelezett a kerékpáros fejlesztések mellett, a terület irányítására külön biztost neveztek ki a közelmúltban. MTI

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a “negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

Az EU hivatalos válasza az “Állítsuk meg Brüsszelt” kampányra

A magyar kormány 2017 áprilisában „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.
Az Európai Unió soha nem „Brüsszelről” szólt, hanem egy olyan projektről, amelyet a tagállamai irányítanak és alakítanak. Ezen tagállamok mindegyike – ideértve Magyarországot is – egyoldalúan és demokratikusan döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek. Minden egyes tagállam – ideértve Magyarországot is – a közösen hozott döntésekért vállal felelősséget, illetve részesül azokért előnyben.

1. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.”

AZ IGAZSÁG: A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megfizethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban versenyalapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát.
A működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.

2. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját.
Az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség tovább erősíti a hatékonyabb határigazgatást célzó közös európai erőfeszítéseket. A probléma forrásának kezelése érdekében az EU olyan országokkal is együttműködik, amelyekből a migránsok jönnek, illetve amelyeken áthaladnak. Az EU–Törökország nyilatkozat például 98 százalékkal csökkentette a Görögországba érkezők számát. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy növekedjen a jogalap nélkül Európában tartózkodó migránsok visszaküldési aránya. Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között. A valódi menedékkérők esetében az Európai Unió teljesíti a demokratikus országokra vonatkozó nemzetközi kötelezettséget, hogy védelmet nyújtson azok – férfiak, nők és gyermekek – számára, akik háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Mivel az EU-ban ma minden polgár szabadon mozoghat, élhet és dolgozhat bármely tagországban, az alapvető humanitárius jogok betartásáért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget.
Az Európai Unió Tanácsa – amelynek döntéseibe Magyarországnak a többi tagország kormányával együtt beleszólása van – meghatározta a menedékkérők méltányos fogadása és a rájuk vonatkozó igazságos jogi eljárás körülményeit. A Bizottság javasolta, hogy Magyarország akár 54 000 menedékkérőt is át tudjon helyezni más tagállamokba, de a magyar kormány ezt a javaslatot ellenezte Ezért egy másik tanácsi határozat Magyarországot arra kéri, hogy a két leginkább migrációs nyomás alatt álló tagországból, Görögországból és Olaszországból menedékkérőket – nem pedig „illegális migránsokat” – fogadjon be, igen korlátozott számban (1294 főt). A menedékkérők közül gondosan kiválasztják azokat, akik nagy eséllyel ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra. A migránsok EU-n belüli áthelyezését a jövőbeli befogadó ország részéről alapos eljárás és biztonsági átvilágítás előzi meg.

3. TÉVES ÁLLÍTÁS: „A Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió nem tolerálja az embercsempészetet, és sok éve küzd a bűnözésnek e kizsákmányoláson alapuló formája ellen.
A tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával. Nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek csempész bűnszövetkezetekkel működnének együtt annak érdekében, hogy migránsoknak segítsenek belépni az EU-ba. Bármilyen gyanú esetén a tagállamok – és nem az EU-nak – hatásköre nyomozást folytatni. Magyarország jogosan várja el, hogy törvényeit betartsák, és ezt a törekvést a Bizottság és az uniós ügynökségek – például az Europol – teljes mértékben támogatják.
Az állítással ellentétben a civil szervezetek és egyéb nemzetközi szervezetek a menekültválság kezelésében a legmegbízhatóbb és legértékesebb partnerek között vannak. Tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtanak a menedékkérőknek, fogadó- és gondozó létesítményeket működtetnek, így könnyítik meg a tagállamok dolgát.

4. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon.”

AZ IGAZSÁG: A nem kormányzati szervezetek, azaz a civil szervezetek működési feltételeit elviekben a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ami az Európai Uniót illeti, az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben.
A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez. Az uniós intézmények, csakúgy mint világszerte számtalan nemzeti kormány és nemzetközi szervezet, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak a civil társadalommal. A civil szervezetek néha egyetértenek az uniós szakpolitikákkal, néha nem, ugyanakkor soha nem riadunk vissza attól, hogy elmagyarázzuk a munkánkat, és őket is hagyjuk, hogy tegyék az ő dolgukat. Örömmel vennénk, ha hasonló tere lenne a párbeszédnek nemzeti szinten is.
Mindenkinek, aki EU-intézményekkel folytatott megbeszélések révén befolyást kíván gyakorolni az uniós szakpolitikákra, nyilvánosságra kell hoznia a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetését, beleértve az EU-tól kapott finanszírozás összegét. Az uniós átláthatósági szabályok valamennyi érdekképviseleti csoportra vonatkoznak, és e szervezetek azonos elbánásban részesülnek. Ez az átláthatóság teszi lehetővé, hogy a közvélemény – Magyarországon és Unió-szerte egyaránt – véleményt alkothasson munkánkról, és ez a nyilvános vita segít a demokrácia megerősítésében is.

5. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel támadja Magyarország munkahelyteremtő intézkedéseit.”

AZ IGAZSÁG: Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket.

Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést. A 2007–2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahelyteremtés támogatására. A magyar hatóságok jelentései szerint e finanszírozás több mint 150 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A Juncker-terv részeként indított Európai Stratégiai Beruházási Alap eddig már 26 millió eurót (8,1 milliárd forintot) nyújtott magyarországi beruházásokra, ami várhatóan 626 millió euró (195 milliárd forint) összértékű beruházást generál az országban. Az EU alapvető finanszírozási forrást jelent. Jelenleg a magyarországi közberuházások több mint 57%-ához az EU nyújt társfinanszírozást. A 2014–2020-as költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki.
Saját nemzeti gazdaságpolitikájáért a magyar kormány felel. Az uniós jogszabályok csak a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásáról rendelkeznek. A szakpolitikai iránymutatásokról az összes tagállam pénzügyminiszterei vagy foglalkoztatási miniszterei tárgyalnak és hoznak döntéseket, és ebben a folyamatban a magyar kormány is teljes körűen részt vesz.

6. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta.

A társasági adó és a nyereségadó mértékének megállapítása minden egyes tagállam saját joga, és ebbe az EU nem szándékozik beleavatkozni. Az adózással kapcsolatos kérdésekben csak akkor születik uniós szintű döntés, ha azokkal kivétel nélkül minden tagállam, így Magyarország is egyetért. Bár az EU tagországai csak az áfaszint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfakulcs.
Az uniós minimumot meghatározó adószabályok csak valamennyi tagállam beleegyezésével módosíthatók. Amennyiben a magyar kormány nem járul hozzá, e területen nem lehet változás. Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internetszolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfakulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség.

(Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete)

Gyurcsány: lejárt az Orbánnak adott határidő

Gyurcsány Ferenc szerint a jövő évi parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció (DK) fogja okozni a legnagyobb pozitív meglepetést, 10-15 százalék közötti eredményt ér majd el.
A párt elnöke Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelődési Központban mintegy kétszáz ember előtt tartott csütörtöki lakossági fórumán reális becslésnek nevezte a 10-15 százalékot.

(Tüntetők 2017. április 27-én Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központ előtt, ahol Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke lakossági fórumot tart. MTI Fotó: Varga György)

Ugyanakkor hozzátette, nem ez a cél, hanem sokkal inkább az, hogy ezzel hozzájáruljanak Orbán Viktor leváltásához.
A párt elnöke együttműködésre buzdította az ellenzéki pártokat. Mint fogalmazott “egy az egy ellen politikát kell folytatni”, nem pedig egymás ellen harcolni.
Ha egymás ellen küzdenek, akkor veszítenek, viszont ha együttműködnek, akkor “ebben hangulatban, (.) a választók jelentős része leakarja váltani a Fideszt”, azok is a jelöltjeikre fognak szavazni, akik egyébként nem feltétlenül a DK támogatói. Ehhez viszont a pártnak szövetségesekre van szüksége – jelentette ki.

(Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke lakossági fórumot tart Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központban 2017. április 27-én. MTI Fotó: Varga György)

Hozzátette: a jövő évi választás leglényegesebb kérdése, hogy a jogosult eldöntsék, milyen életet akarnak, milyen jövőt kívánnak maguknak. Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy csütörtökön letelt az a 72 óra, amit a miniszterelnöknek arra adott, hogy jogi eljárást indítson ellene. A korábbi közlése szerint információkkal rendelkezik a Fideszhez és a kormányfőhöz köthető törvénytelen pénzmozgásokról.

Gyurcsány Ferenc azt mondta: nem fogja megszegni a törvényt és nem köt tisztességtelen alkut a dokumentumok megszerzésére. A törvényesség keretei közt viszont mindet megtesz, hogy a dokumentumokhoz, vagy azok egy részéhez hozzájusson, és ha ez így lesz, akkor ezeket haladéktalanul nyilvánosságra hozza. MTI

Megtámadták Teleki lányát a Vásárcsarnoknál

Egy férfi megtámadta Teleki László MSZP-s parlamenti képviselő, korábbi romaügyi államtitkár lányát a napokban Nagykanizsán aláírásgyűjtés közben.

Teleki László azt mondta az Indexnek, hogy a 22 éves lánya éppen a nagykanizsai vásárcsarnok előtt kampányolt a miniszterelnök-jelöltjüknek, Botka Lászlónak, amikor egy férfi megjelent, és a tudomása szerint felháborodva kérdőre vonta őket, mit keresnek ott a szocialisták.
Majd mellen ütötte a 22 éves lányát.

Több szocialista is ott kampányolt, szemtanúja volt az esetnek. A férfi őket nem támadta meg, ezután gyorsan elsietett a helyszínről.

Teleki László lánya feljelentést tesz a rendőrségen a támadás miatt.

(Forrás: Index. Fotó: Teleki László – Facebook)

1 2 3