Cseresnyés: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát

Adópolitikával, az innováció és a hatékonyság ösztönzésével lehet erősíteni a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisvállalkozás-fejlesztési kollégiumának kihelyezett ülésén kifejtette: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát, miközben az összes nettó árbevételnek csupán a 48 százaléka folyik be hozzájuk.(Cseresnyés Péter megbízólevelét veszi át Áder Jánostól. Fotó: MTI)

Ezen az arányon a hozzáadott érték növelésével és a beruházások bővítésével lehet változtatni, a hazai cégek csak így tudnak fejlődni – közölte az államtitkár.
Magyarország az Európai Unióban tavaly a 22. helyen állt az innovációs rangsorban, a világ fejlettebb részével ellentétben viszont Magyarországon nem a kkv-k az erősek az innovációban, hanem a multinacionális cégek, szerinte ezt a szerepet kellene átvenniük a magyar vállalkozásoknak.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy óriás kihívás előtt áll az európai gazdaság, mert Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország gazdasági súlya egyre növekszik, 2050-re a duplája lesz az európainak. Erre a válasz a technológiaváltás, a robotizáció, a digitalizáció, amivel erősíteni lehet a gazdaságot. A foglalkozások közel 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható.

A robotizáció számos munkahelyet vált ki, de új foglalkozások is létrejönnek, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Nem váltható ki gépekkel az oktatás, az egészségügy a szociális ellátás területe, továbbá jelentős lesz az igény az informatikai szakemberekre is. A technológiaváltással nem egyenes arányban csökken a foglalkoztatottak létszáma, a cégek nagy többsége nem tervez leépítéseket emiatt – fogalmazott az államtitkár.

Miközben Európában a népesség öregszik, a Távol-Keleten 10-12 év múlva a jelenlegi duplájára, csaknem ötmilliárdra emelkedik a középosztálybeliek száma. Ez Magyarország számára potenciális lehetőség az oktatásban – az orvosképzésben ez már ma is látható -, de a turizmusban is. Az élelmiszeriparban és a vízzel kapcsolatos iparágakban is erősödhet a világban Magyarország szerepe, mert a népességbővüléssel az energiaigény 50, a vízigény 40, az élelmiszerigény pedig 35 százalékkal növekszik 2030-ig – fejtette ki Cseresnyés Péter.

Polay József, a kollégium társelnöke, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a középvárosok népessége egyre csökken Magyarországon, márpedig ennek spirális, öngerjesztő hatásai a helyi gazdaságra és a lakosságra is veszélyesek. A jelenlegi tempóban egy 50 ezres városból néhány évtized múlva alig 30 ezres lesz, ezt a folyamatot gyengítheti a kkv-k megerősítése.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem (PE) nagykanizsai kampuszigazgatója arról a kutatásról beszélt, amelynek keretében 2015-16-tól vizsgálni kezdték a PE városainak demográfiai mutatóit. Veszprém, Tata, Pápa, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Kőszeg esetében annak az okát keresték, hogy miért csökkent a hallgatói létszám, miközben az egyetemi városok tudományos háttere megerősödött.

Az adatok szerint 1990 óta Magyarországon 5 százalékkal csökkent a népesség, de a PE városai esetén 8-13 százalékos a visszaesés, a szülőképes korú nők aránya pedig még ennél is jobban, 15-20 százalékkal esett vissza a vizsgált hét városban.
Az állami felsőoktatásban 2005-ben még közel 400 ezer hallgató volt, 46 százalékuk Budapesten tanult, 2016-ra 280 ezerre csökkent a hallgatói létszám, de már 57 százalékuk tanult a fővárosban.

A vidéki felsőoktatásból nagyjából “eltűnt” 100 ezer hallgató, a fele a korábbinak, márpedig a vállalkozások és a települések jövőjét nagyban meghatározza, hogy élnek-e ott fiatalok, akik helyben tanulnak és vállalnak munkát – fejtegette a kampuszigazgató.
Hozzátette, hogy “a magyar vidéki városok vesztésre állnak a fővárossal és a külfölddel szemben”, azért úgy lehet vonzóvá tenni a vidéket a fiataloknak, ha erősítik a helyi identitást, és modern munkahelyeket hoznak létre.

A következő 20 éven belül elképesztő mértékű ipari átalakulás lesz a negyedik ipari forradalom révén, ebben csak azok a települések, cégek lehetnek nyertesek, amelyek innovatívak lesznek – fogalmazott Birkner Zoltán. MTI

Az Országház sziluettjével nyert a Cseri csapata

Kedden került átadásra a Pannon Egyetem Nagykanizsa Facebook oldalán indított szavazás nyertesének díja.

(B-j. Birkner Zoltán, Meszlarics Márk, Szalai Patrik, Horváth Balázs. Fotó: PTE Nagykanizsai Kampusz)

A szavazni a városnapi P-napon rendezett raklapfestő versenyen elkészült alkotásokra lehetett.
A legtöbb szavazatot a Cseri elektro csapata (Nagykanizsai Szakképzési Centrum Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma) nyerte 270 szavazattal, de a második, harmadik helyezett FB lájkjainak száma is 200 felett volt.
A díjat Horváth Balázs, a Netta-Pannonia Kft ügyvezetője, és dr Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának oktatási igazgatója adta át, mely
hetijegy az augusztus 1-5 között rendezendő Ördögkatlan fesztiválra – értesült a Dél-Zala Press Torma-Paluska Ágnestől a a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának kommunikációs koordinátorától.

Vizes, mérnöki és MBA képzések a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán

Víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakember/szakmérnök szakirányú továbbképzés 2016. őszi kezdéssel.
A víz a földi élet egyik alapfeltétele, nem véletlen, hogy a hozzá kapcsolódó kérdések világméreteket öltenek. Hazánkban sincs ez másként, hiszen víz “nagyhatalomként” kiemelkedő jelentőségű és folyamatos a vízkezelés és a víztisztítás területe.

pte nagykanizsa

A felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért keretein belül a Pannon Egyetem Mérnöki Kara és a nemzetközi hírnevű nagykanizsai HIDROFILT Kft. közös gondozásban egy országosan is egyedülálló szakirányú mérnökképzést indított Nagykanizsán.
A víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakmérnök szakirányú továbbképzési szak célja olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú ismereteik birtokában képesek az iparágak és közüzemek különböző víz- és szennyvízkezelési problémáinak megoldására – írta az mfor.hu. További részletek és jelentkezési feltételek ITT.

Közösen indítanak közép- és felsőfokú felnőttképzéseket Nagykanizsán

Közösen indít közép- és felsőfokú felnőttképzési programokat Nagykanizsán az intézményi és szellemi hátteret egyaránt kihasználva a Pannon Egyetem helyi kampusza és a városban működő térségi integrált szakképző központ (TISZK).

Birkner Zoltán, a felsőoktatási intézmény igazgatója a Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza és a Kanizsa TISZK keddi közös sajtótájékoztatóján azt mondta: ősztől várhatóan tíz szakmában kínálnak OKJ-s képzéseket vagy felnőttoktatási tanfolyamokat.

A térségben működő cégek igényeire alapozva elsősorban informatikai, közgazdasági, környezetvédelmi, vízügyi, turisztikai és kereskedelmi-logisztikai területen biztosítanak tanulási lehetőséget a szakmával, érettségivel vagy diplomával rendelkezőknek – tette hozzá.

Miután a szabályozás szigorodott, sorra szűntek meg felnőttképzési vállalkozások, ezért a térség legnagyobb képzőhelye lesz a közös kezdeményezés. Eddig a TISZK évente mintegy ezer embernek adott új végzettséget, s ezt a számot néhány éven belül szeretnék megduplázni – jelezte.

Mérksz Andor, a Kanizsa TISZK vezetője hozzátette: eddig főként gépész és kereskedelmi szakmákban tartottak képzéseket – számos esetben cégek számára – a 2010 óta akkreditációval rendelkező intézményben.

Végh Andrea, a Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézetének vezetője ugyanakkor arról beszélt, hogy egy diploma megszerzése sem elegendő például az idegenvezetői vagy mérlegképes könyvelői munkához, ezért is van igény diploma után is OKJ-s képzésekre.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester a tájékoztatón úgy fogalmazott: már nem elég egyetlen szakma elsajátítása, amivel azután 40 évig elboldogul bárki, ma minél több végzettséggel rendelkezik valaki, annál jobbak a lehetőségei. A nagykanizsai intézményrendszerben ugyanakkor a szélesebb képzési paletta átjárhatóságot is biztosít a közép- és a felsőfokú képzések oktatói számára. MTI