Pedagógus végzettség nélküli oktatókkal oldaná meg a kormány a tanárhiányt

Magyarországon kb. 5000 pedagógus hiányzik a szakmából, a most aktív tanárok átlagéletkora pedig folyamatosan nő.
Ennek hosszú távon beláthatatlan következményei lesznek, akár csak a kormány megoldási javaslatának, jelesül, hogy nem szakemberekre bízná az oktatást.

Mondhatják azt, hogy egy 160 ezres pedagógus tömegben 5000 fő hiánya az nem nagyon sok, de azért nagyon sok, mert azt is tudni kell, emiatt a kollégák 26 órában vagy annál többen tanítanak – fogalmazott Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
(Forrás: Gazdaság TV)


Forrás: GazdaságTV.hu

Cseresnyés: a gazdaság elvárásaihoz igazodó képzésre van szükség

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.

– Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.
Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy “21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez”. Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés – mondta.

 

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.

 

“A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni”, a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.

 

A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember “legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát” tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres értelmiségi munkakörben dolgozó ember. MTI

Cseresnyés: január 20-ig lehet jelentkezni keresztféléves szakképzésekre

Január 20-ig lehet jelentkezni a keresztféléves szakképzésekre a helyi szakképzési centrumokban – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.


Cseresnyés Péter fontosnak nevezte, hogy minél többen éljenek a – 2015 szeptemberétől – ingyenes második szakképesítés lehetőségével, mivel egy új szakma megszerzésével érdemben bővülnek a lehetőségek a munkaerőpiacon.

A kormány államilag finanszírozott formában támogatja a második szakképesítés megszerzésének lehetőségét – emlékeztetett. A duális képzésben már a felnőttoktatásban tanulók is részt vehetnek, így ők is élhetnek a tanulószerződés lehetőségével és a gyakorlati képzésen való részvétellel – közölte. Felnőttoktatás keretében a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekbe 2016-ban már több mint 47 ezren kapcsolódtak be – tájékoztatott az államtitkár.

Az érdeklődők több száz szakképesítés közül választhatnak, a legnagyobb érdeklődés a kis- és középvállalkozások ügyvezetője, gyakorló ápoló, pénzügyi-számviteli ügyintéző, szakács, logisztikai ügyintéző, cukrász, hegesztő szakképesítések elsajátítására irányuló képzések iránt volt – ismertette Cseresnyés Péter.
Az elérhető szakképesítésekről a területileg illetékes szakképzési centrumokban és a nive.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. MTI

Nagykanizsa és Zalaegerszeg együttműködése a zalai mérnökképzésért

Országosan is példaértékű lehet az az együttműködés, amelyet Zalaegerszeg és Nagykanizsa önkormányzata, a mindkét városban jelen lévő Pannon Egyetem, valamint öt jelentős hazai és nemzetközi hátterű cég kötött a műszaki és informatikai duális felsőoktatás erősítése érdekében – közölte a keddi aláírás alkalmából Zalaegerszeg polgármestere.
A két önkormányzat, az egyetem, illetve a Flextronics International Kft., a GE Hungary Kft., a Honeywell Hőtechnikai Kft., a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., valamint az Anton Kft. között létrejött megállapodás kapcsán Balaicz Zoltán úgy fogalmazott: a szereplőknek érdekük, hogy növekedjen a hallgatói létszám, s ezáltal ki tudják elégíteni az egyre növekvő munkaerőigényt.

nagykanizsa pte duális képzés

Kitért arra is, hogy Zalaegerszegen a jövő év végéig mintegy 2500 új álláshely jön létre, s ezek 20 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vár.
A zalai megyeszékhelyen éppen a munkaerőpiaci igények miatt indult el 2002-ben műszaki felsőoktatás, és 2012-ben Kecskeméttel együtt itt indult el az országban elsőként a duális mérnökképzés. Rangot ad a városnak a minőségi felsőoktatás, ezért – a közép- és felsőoktatásban a hiányszakmákra kiterjesztett saját ösztöndíjrendszerrel együtt – jövőre már több mint 200 millió forintot fordít az önkormányzat felsőoktatási célokra – sorolta Zalaegerszeg városvezetője.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélekedett, hogy “nagyon nagy bajban vagyunk”, mert csak nehezen találni felsőfokú műszaki végzettségű szakembereket a megyében. A felsőoktatás mellett azonban fontos, hogy már a középiskolásokat is meg kell szólítani, igyekezni kell a megyében tartani a leendő hallgatókat, mert Budapest ezen a területen is “elszippantja” a diákokat.
Emlékeztetett arra, hogy Nagykanizsán a közelmúltban létrejött egy víztechnológiai kutatóközpont, amely a Hidrofilt Kft. mint hazai magántulajdonú cég, a Pannon Egyetem és az önkormányzat együttműködésének köszönhető, és ezzel minta lehet mások számára is.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta: a hálózatos intézményként működő, veszprémi székhelyű egyetem öt karon és számos telephelyén csaknem 8000 hallgatót oktat. Megítélése szerint a hallgatókat csak akkor lehet helyben tartani, ha már itt megtalálják a leendő munkaadóikat, illetve náluk bekapcsolódhatnak a kutatásokba, fejlesztésekbe, a gyakorlati munkába, a munkáltatók pedig ezen keresztül már kiválasztásuk előtt megismerhetik őket.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának igazgatója arról beszélt, hogy a felsőoktatási vezetők az utóbbi években egyre gyakrabban találkoznak vállalatvezetőkkel, mert a gazdaság “kikényszerítette” a munkaerőpiac igényeinek megfelelő oktatást. Zalában jelenleg már 40 duális képzőhely segíti a felsőfokú oktatást, de nemcsak a műszaki és informatikai képzésre kívánják kiterjeszteni az együttműködést, hanem például a Keszthelyen vezető szerepet betöltő agrárképzésre is.
A megállapodást aláíró cégek nevében Lang János, a Flextronics alelnöke kifejtette: Zalában nagyon nagy szükség van erős műszaki felsőfokú oktatásra, mert jelentősen iparosodott a térség, ahol nagyon komoly cégek települtek meg. Nem lehet szétválasztani az erős ipart az erős felsőoktatástól, s a duális informatikai és mérnökképzés révén sokkal gyorsabban egymásra találhatnak a hallgatók és a vállalatok. MTI

(Fotó: Seres Zoltán/Balaicz Zoltán – Facebook)

Sírjunk vagy nevessünk? Czomba Sándor tájékoztatója a munkaerőpiacról és a szakképzésről

A magyar gazdaság fejlődésének legnagyobb lehetősége a megfelelő számú és minőségű munkaerő megléte, hiánya azonban gátolhatja a fejlődést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci és képzési államtitkára szerint.

Czomba Sándor csütörtökön Nagykanizsán, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett pályaválasztási kiállításon és szakmabemutatón elmondta, a Magyarország iránt érdeklődő külföldi befektetőknek ma már mindig az az első kérdésük, hogy van-e elég és jól képzett munkaerő.
Hozzátette: a tervek szerint 2015 szeptemberétől azért kerülne az NGM-hez a szakképzés, mert meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelődését, aminek egyik legfontosabb záloga a szakképzés.

Az államtitkár kifejtette: egyszerre jellemzők Magyarországon az osztrák vagy a görög foglalkoztatottsági adatok, vagyis az ország nyugati felén egyes térségekben alig néhány százalék, míg a keleti országrészben akár 20 százalékot is meghaladja a munkanélküliek aránya. A 400 ezernél kevesebb regisztrált álláskeresőből 260 ezren nem rendelkeznek szakképzettséggel, de ma már egy érettségi is kevésnek bizonyul a munkaerőpiacon – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy 1990-ben még 174 ezren végeztek az általános iskolákban, tavaly azonban már csak 120 ezren. A tanulói létszám tehát harmadával csökkent, de ez a hiány 90 százalékban a szakiskolákat érintette, a létszám azokban csökkent leginkább.

Elmondta: a hazai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Több szakmunkásra és technikusra lenne szükség, hiányzik a jól képezett és megbízható, széles körű ismeretekkel rendelkező munkavállaló, ugyanis a gazdálkodók ma már nem az olcsó betanított munkásokat keresik.
Előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, gyenge a képzettség – sorolta a bajokat. Ennek megoldásaként növelni kell a szakképzési rendszer vonzerejét, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, biztosítani kell a képzési rendszeren belül az átjárhatóságot, hogy többen válasszák a szakképzést.

Úgy vélte, szükség van a duális képzés erősítésére a képzőhelyek és a képzési lehetőségek bővítésével, illetve a résztvevők arányának növelésével, a középfokú oktatás sikeressége azonban az alapfokú oktatás minőségén múlik.
“Ha funkcionális analfabéták kerülnek a szakiskolákba”, akkor sikertelen lesz a szakmák oktatása, az általános iskolából érkezőknél a kettes osztályzatnak “valóban elégséges tudást kellene tükröznie” – fogalmazott Czomba Sándor.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a tervek szerint az iskolai rendszerű nappali szakképzésben kitolnák a jelenlegi 21 éves korhatárt, az ösztöndíjrendszer finomhangolásával pedig szeretnék a hiányszakmát választókat jobban támogatni. A felnőttoktatásban a gyakorlatorientált szakmákra is kiterjesztenék az ösztöndíjat, és lehetővé tennék a kisebb óraszámú szakmaoktatást is.
A jelenlegi 48 ezerről 2018-ra 70 ezerre kívánják növelni a tanulószerződéses fiatalok számát, s a szakközépiskolákban is szeretnék bővíteni az így tanuló diákok arányát. A kamarák közreműködésével több gyakorlati képzőhelyet kívánnak bekapcsolni a duális képzési rendszerbe, a jelenlegi 8 ezerről 20 ezerre növelnék a résztvevő gazdálkodó szervezetek számát.
Az NGM 2015 szeptemberétől homogén szakképzési intézményrendszert képzel el, vagyis a gimnáziumok elkülönülnének a szakképző iskoláktól. Tervezik a szakképzőkben dolgozó pedagógusoknak is életpálya modell kialakítását, és már a tanárképzésbe beépítenék a szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó ismereteket – fejtette ki Czomba Sándor. – írja az MTI.