Merjünk élni, de vigyázzunk a pénzünkre is – mit rontanak el a fiatalok?

Hópehely-generáció: így hívják a mai 20-as, 30-asokat, akik pénzügyi döntéseik alapján is különböznek az idősebbektől. Különlegesnek, egyedinek tartják magukat, és sértődékenyek, ha a jogaikban megsértik őket – a Forbes cikke szerint ez jellemzi a 20-as, 30-asokat.

Az individuális nevelés megtette a hatását, a mai fiatalok biztosak benne, hogy mindent megérdemelnek a világon. Küzdeni, kitartani viszont nem tanultak meg annyira, mint a keményebb nevelést kapott idősebbek.

A túlzott érzékenység arra is vonatkozik, hogy nem akarnak a hópehely-generáció tagjai kilógni a sorból, és szeretnének hasonlóak lenni a többiekhez. Épp ezért nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy ne a ‘csordát’ kövessék.

Leáldozik a befektetéseknek?

A szakértők szerint jobban oda kellene a fiataloknak figyelniük a jövőre. Az idősebb generációhoz képest kevésbé foglalkoznak a befektetésekkel, ami viszont megalapozná a későbbi gondtalan éveket.

Nem érzik magukat tájékozottnak a befektetési piacon, és keveset kockáztatnak a részvények terén. Hosszú távon is a biztonságot tartják elsődlegesnek – állapítja meg a Forbes. A tőzsdén, a befektetések terén viszont kockázatot is kell vállalni, ha nyerni akarunk, és az infláció feletti, 3-4 %-nál nagyobb hozamot várunk.

Éppen így nem igazán fordítanak figyelmet a nyugdíj kérdésére, még a harmincasok sem. Komoly erőfeszítéseket tesznek a diákhitel visszafizetésére, sőt túlzottan aggódnak ők és a környezetük is a diákhitel miatt. Ám a nyugdíj-előtakarékossággal késlekednek, ami hiba, hiszen minél korábban kezdünk el félretenni, annál biztosabb a megtakarítás.

Van annyi pénzed, amennyit költesz?

A külsőségek a fiatalabb generációnál nagyon nagy súllyal esnek a latba. A márkás ruha, a prémium okostelefon, egyáltalán a prémium életérzés sokaknak alapvető cél az életében, pedig ezt nagyon sok pénzbe kerül elérni, ami senkinek sem hullik az ölébe.

Mivel mindenhol, a médiában, reklámokban, az ismerősi körben úgy ‘adják elő’ mindezt, mintha magától értetődő lenne, sok 20-as, 30-as a reális határon felül is költ, hogy a vágyott életszínvonalat elérje. Jellemző például Amerikában, hogy a fiatalok szeretnek jobb lakást bérelni, mint amit valójában ki tudnak fizetni.

Minderre lehetőséget ad a hitelkártya, és az elérhető hitelek. Sokaknak még ott van a családi háttér is, amely pénzeli őket, csak meglegyen mindenük, amire vágynak. Csakhogy a szülők nem mindig lesznek ott egy lépéssel mögöttük, nyitott pénztárcával, és nem mindig lesz nyitva a mamahotel.

Halogatódik az igazi felnőtt élet elkezdése

A megoldás: érdemes az ‘öregek’ gondolkodását eltanulni. Gondolni kell a pénzügyi vésztartalékra, és nem utolsósorban az alap kiadásokra: lakhatás (lakástakarék vagy lakáshitel igénybevételével), autó, gyereknevelés.

Sok esetben elhalasztja a hópehely-generáció a komoly kiadással járó döntéseket, mint a családalapítás, és helyette a napi örömökre költenek, valamint mindarra, ami a többiek szemében kívánatossá teszi őket.

Vagyis a közösségi oldalon megvillantani az egzotikus februári nyaralás képeit vonzóbb, mint félretenni az esküvőre, az első lakásra.

Természetesen fontos, hogy megéljük az élet napi örömeit is, de a hosszútávú gondolkodást a pénzügyek terén ennek a generációnak is meg kell tanulnia.

Még mindig Horvátország a sláger nyáron!

Mintegy 400 ezer magyar vendég több mint 2,1 millió vendégéjszakát töltött 2014-ben Horvátországban, ahol nyolc év óta nem regisztráltak ilyen kimagasló magyar adatokat – tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletvezetője pénteken az MTI-t.
Marin Skenderovic elmondta: a múlt évben 397 ezer magyar vendég 2,153 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban, s mindkét szám egyaránt csaknem 10 százalékos növekedést mutat 2013-hoz képest.
A múlt évi adat 2006 óta a legmagasabb, de az utóbbi 20 évben is a harmadik legnagyobb magyar turistaforgalmat jelzi az adriai országban.
A szakember kifejtette: 1995 óta 2005-ben volt eddig a legtöbb magyar turista Horvátországban, akkor 453 ezer vendég 2,405 millió éjszakát pihent. A második legjobb mutatók 2006-ban születtek, az akkori 403 ezer magyar turistának és az ott töltött 2,196 ezer vendégéjszakának köszönhetően.
A múlt évi magyar rekord nemzetközi összehasonlításban is érdekes, ugyanis a Horvátország számára 10 legjelentősebb küldő állam közül a magyar adatok mutatták arányaiban a legnagyobb növekedést mind a vendégszámban, mind a vendégéjszakát illetően.
Hozzátette, 2014-ben összesen 13,614 millió turistát regisztráltak az adriai országban, 4,9 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Ebből a külföldiek száma 12,111 millió volt, 5,3 százalékkal több mint 2013-ban.
A vendégéjszakák száma összességében 74,726 millióra emelkedett 2,1 százalékos bővülést jelezve, ebből a külföldiek 67,694 milliót töltöttek el, ami 2,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Marin Skenderovic elmondta: az évről évre jobb adatokat produkáló horvátországi turizmus elismerését jelenti, hogy a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) vezető testülete idén májusban Rovinjban tartja 100., jubileumi ülését.

(MTI)