A Közgép építi a 61-es főút félbehagyott nagykanizsai elkerülő szakaszát

Megtörtént a munkaterület átadása, a héten pedig megkezdődik az állapotfelmérés a 61-es főút Nagykanizsát elkerülő szakaszán, amelynek építési munkáit öt évvel ezelőtt hagyta félbe az akkori kivitelező.

Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs vezetője az MTI kérdésére hétfőn közölte: a NIF múlt csütörtökön átadta a munkaterületet a közbeszerzésen nyertes Közgép Zrt.-nek. A vállalkozó a héten megkezdi a szakasz állapotfelmérését.
A kivitelezési munkák a területen bozótirtással és humuszolással kezdődnek, majd megtörténik az alap aszfaltréteg visszamarása. Az útszakaszon folyó munkálatok miatt áprilisban még nem várható forgalomterelés – jelezte a kommunikációs vezető.
Korábbi tájékoztatása szerint a nettó 1,344 milliárd forintért vállalt befejezési munkálatok az év végére lezárulhatnak.

nagykanizsa-61-es-fout-elkerulo
A beruházás jelenleg 60 százalékos készültségen áll. A kivitelezőnek a Csónakázó-tónál ki kell még alakítania egy körforgalmú csomópontot, illetve ki kell építenie egy 300 méter hosszú új bekötőutat is a régi 61-es és az új nyomvonala között. A nyertes vállalkozónak a teljes nyomvonalon el kell készítenie az útburkolatot, kihelyezni a forgalomtechnikai eszközöket, a szalagkorlátokat, továbbá a növénytelepítés is a feladatai közé tartozik.
Az elkerülő út az M7-es autópályát a Kaposvár felől érkező 61-es főúttal köti össze Nagykanizsától délkeletre. A kétszer egysávos, közel 3,3 kilométer hosszú út építésére kiírt közbeszerzési eljárást eredetileg az ENV 61 Konzorcium nyerte el, amelyet az Euroaszfalt Építő és Szolgáltató Kft. vezetett, tagja pedig a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. volt.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként nyert támogatást. A 3,6 milliárd forintos beruházás 15 százalékát az operatív programon belüli hazai forrásból fedezték, 85 százaléka pedig európai uniós támogatás volt.
A munkálatok 2009-ben kezdődtek el, de 2010 őszén leálltak. Addig a nyomvonal kialakítása, részben aszfaltozása, valamint a vasutat keresztező híd zsaluzata és szerkezetének egy része készült el.
Az eredeti befejezési határidő 2010 októbere lett volna. Időközben azonban a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. csődvédelmet kért, a munkát befejezni hivatott Euroaszfalttal pedig 2013-ban szerződést bontott a NIF. A beruházó által ezt követően kiírt közbeszerzési eljárások közül az első kettő eredménytelen volt, majd a 2014-ben közzétett harmadik esetében a hat érvényes ajánlattevő közül a Közgép Zrt.-t hirdették ki nyertesnek. MTI (Fotók: NIF)

Zalaegerszeg és Nagykanizsa 1,3 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól

A fejlesztési és a működési kiadások biztosítására Zalaegerszeg 800 millió forint, Nagykanizsa pedig 500 millió forint támogatást kapott a kormánytól, a következő években pedig mintegy 400 millió forint támogatásban részesül Lenti önkormányzata – jelentette be Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen.
Hozzátette: a kiegészítő támogatást a gazdasági növekedés 3,3-3,4 százalékos növekedése tette lehetővé. Emlékeztetett arra is, hogy a zalai megyeszékhely az elmúlt évek rentábilis gazdálkodásának köszönhetően 2012-ben 800 millió forint, 2013-ban pedig 1,3 milliárd forint támogatásban részesült.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) kiemelte: a kormány nagyra értékeli, hogy Zalaegerszeg mindig is jól gazdálkodott, a városnak soha nem volt működési hitele és az elmúlt évben sem került sor adósságkonszolidációra. A kormányzat segíti Zalaegerszeg helyzetének stabilitását, de “nem lehet örökké attól függeni”, hogy mikor és mekkora támogatást tudnak biztosítani, ezért hosszútávon kell stabilizálni a város költségvetését. Azt is el kell érni, hogy gazdaságfejlesztéssel és a bevételek növelésével a zalai megyeszékhely saját lábra álljon – hangsúlyozta Balaicz Zoltán.

Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) a MTI kérdésére elmondta: a kormányzattól kapott 500 millió forint támogatás nagyban segíti az önkormányzati feladatok, a működési költségek biztonságos finanszírozását, a támogatás egy részét pedig fejlesztésekre fordítják.

(MTI)

Gólyák Ünnepe

Ahogyan azt már megszokhattunk, ha november, akkor egy jeles eseményre bizonyosan számíthatunk. Ez nem más, mint a Pannon Egyetem Nagykanizsai kampuszának szokásos Gólyabálja. Ugyan nem érint mindenkit, de lassan a város is magáénak tudhatja az eseményt, melyet a Kanizsa Felsőoktatásáért és a Kanyssa Hallgatói alapítványoknak köszönhetően immáron 14. alkalommal tartottak meg, egy kicsit praktikusabb formában.

20141118_194633

Teltház

A korábbiaktól eltérően ezúttal nem a sormási helyszínen, hanem a város központjában levő Medgyaszay-házban kapott otthont az est. Az új helyszín valamivel puritánabb, de annál praktikusabb választás volt a szervezők részéről, ami inkább számít fő szempontnak egy ilyen esemény esetében. Sem az italválasztékra, sem pedig azok áraira nem lehetett panasz, vállalhatóvá válva az egyetemista zsebek számára. Az ételkínálat ezúttal svédasztalos jellegű volt, ezért felsorolni is nehéz a vacsora menü tartalmát. A catering része tehát a korábbi évekhez képest bizonyosan sokat fejlődött egyrészt praktikusságában, másrészt annak logisztikájában egyaránt.
Maga a helyszín azért is szerencsés, mivel valamennyi jelenlevő könnyedén közelítheti meg, centrumban van, ráadásul az építészeti remekmű jobban kifejezi az Egyetem egyik legfontosabb ünnepének hangulatát is. A kapacitás ugyan nem vetekszik elődjével, ám a társasági együttléthez elsősorban jó hangulatú emberekre és minőségi szórakozásra van szükség. Mindemellett a térérzetre továbbra sem lehetett panasz…

Ha már minőségi szórakozás

Az esemény szervezőitől megtudtuk, hogy az idei gólyabálon mintegy 160 fő vett részt, a hallgatók és tanáraik mellett olyan illusztris vendégek társaságával, mint Dénes Sándor polgármester, Bene Csaba korábbi képviselő, továbbá Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is tiszteletét tette. A 2014-es Gólyabál azért is számít különlegesnek, mivel a nemrég megalakított egyetemi kutatóközpont (Soós Ernő Víztechnológiai Kutatóközpont) néhány jeles tagja is jelen volt.

Az estet elsőként Kondákor Balázs, az egyetem HÖK elnöke nyitotta meg. Beszédében arra hívta fel a gólyák és egybegyűltek figyelmét, hogy

az életben a legfontosabb a család, és az egyetem is egyfajta családot jelent immáron az újonnan érkezett hallgatók számára,

továbbá kiemelte az intézményhez való ragaszkodás természetességét is.
Meglepő módon Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere is a családiasságot emelte ki amellett, hogy

a PEN jelentősége és sikere a város számára is kulcsfontosságú.

A polgármester azt is megemlítette, hogy a város életében különös fontossággal bír az egyetemi, főiskolai élet, ami meghatározó a nagykanizsai atmoszféra szempontjából.
Végül a beszédeket Dr. Birkner Zoltán, az intézmény igazgatója zárta, aki beszédében a korábbi bálok statisztikáit taglalta, ami egyértelmű bizonyíték azok sikerességére.

20141118_200246_LLS A nyitóbeszédeket követően az első éves hallgatók nyitótánca következett, ami rendhagyó módon néhány tanár közreműködésével zajlott. A három szettből – lassabb, pörgős, majd a közönség bevonása – álló tánc kellőképpen megalapozta a hangulatot, olyannyira, hogy az illusztris vendégek többsége is egy pillanat alatt a parketten találta magát.

 

A program

A nyitótáncot követően a bálkirálynő és bálkirály-jelöltek bemutatása következett. Az ivararány némiképp kiegyensúlyozatlan, de annál szórakoztatóbb volt. A lányok kezdeti bizonytalansága, valamint a fiúk kezdeti zavartsága a végére érezhetően magabiztossá vált. Néhány izgalmas megnyilvánulásból azért kiderült, a fiatalok szeretik a várost és az egyetemet, és ha tehetnék itt, vagy a közelben terveznék jövőjüket.

A vacsora közben és után a környéken nagy népszerűségnek örvendő Helios zenekar biztosította a zenét egészen fél 12-ig, amikor Tibes, a veszprémi MC egyetemista/egyetemista MC vette át a mikrofont. Őt követte a Kismalac című slágerével népszerűvé vált Kerozin együttes, ám előtte még – nem éppen szomorkásan – az elsőévesek hagyományos „Gólya-esküje” rántotta vissza a révületből a jelenlevőket, amikor továbbra sem sikerült mindenkinek az „ÉN…” után a saját nevét mondania, de enélkül már nem is lenne eskü az eskü…

A lényeg, hogy életre szóló esküjükkel immáron még több fiatal gazdagítja városunk egyetemi életét, és kultúráját.

Az est folyamán egy játék is zajlott a DélZalaPress jóvoltából, igaz a remek hangulat mellett kissé bátortalanul. A játék során, a legmenőbb szelfit készítő, és azt a DZP facebook oldalára feltöltő vendégek között egy 20.000 Ft-os „Italjegy” kerül kisorsolásra, amit a Canischa Bárban használhat fel a nyertes a barátaival.

Halálos baleset történt Zala megyében, Zalakomár és Nagykanizsa között

Az úttesten álló kamionba ütközött egy személyautó a Zalakomár és Nagykanizsa közötti összekötő úton vasárnap, a balesetben a személygépkocsi egyik utasa meghalt – közölte Cseresznyés Dániel, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Nothoff Ingrid, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a személyautóban egy nagykanizsai család utazott. Az első ülésen utazó 71 éves nő a helyszínen életét vesztette.

Az érintett útszakaszt – Galambok és Csapi elágazásánál – a helyszínelés idejére lezárták.

Nemzetközi elismertség előtt a PEN

A Pannon Egyetem Nagykanizsai kampuszának oktatója, Berkesné Rodek Nóra 2014. május 20-21-22-én Amszterdamban járt egy akkreditációs továbbképzésen. A tréninget Dr. Karen Ann Tarnoff amerikai professzor asszony tartotta és a világ számos részéről érkeztek egyetemi oktatók és alkalmazottak az 5*-os amszterdami Renaissance szállodába, hogy elsajátítsák az AACSB nemzetközi akkreditációs folyamat lépéseit.

Kidolgozás alatt forrás: uni-pen.hu

Kidolgozás alatt
forrás: uni-pen.hu

A kampusz oktatója dán, svájci, osztrák és portugál kollégákkal dolgozott egy csapatban a képzés során. A Pannon Egyetem Gazdasági Tudományi Karának akkreditációs bizottsága, melynek Berkesné Rodek Nóra is a tagja, egy olyan nemzetközi akkreditáción dolgozik, mely a jövőben lehetővé teszi a GTK-n szerzett diplomák nemzetközi szinten való elismerését. A Gazdaságtudományi Kar stratégiai célkitűzései között fontos szerepet tölt be a nemzetközivé válás, melynek szerves részét képezi a nemzetközi akkreditáció megszerzése.
A GTK 2014. januárjában a nemzetközileg elismert AACSB International (The Association to Advance Collegiate Schools of Business) tagja lett. Ezt az akkreditációt azok az egyetemek, oktatási intézmények kapják meg a szervezettől, melyeknek az üzleti oktatói tevékenysége magas színvonalon elismert.
Az akkreditáció növeli a Kar versenyképességét, mely hatással van piaci pozíciójára, oktatóira és hallgatóira egyaránt. – adta hírül a PEN.

Otthon se rossz, de máshol jobb (II. rész)

Előző cikkünkben a külföldi példákat hívtunk segítségül saját helyzetünk javítása érdekében. Ezúttal a belföldi gyengeségeket, erősségeket és lehetőségeket mérlegeljük.

Belföld – őseink teljesítményéből élve

200 éve sokkal erősebb külföldi befolyást „kellett elszenvednie” a magyarságnak, mégis jobban fejlődtünk, mint a demokratának, liberálisnak, és szabadnak beállított modern rendszerünkben.

Szomorúan konstatáltam, hogy az idő előrehaladtával mintha elhülyülne a magyarság. Pedig leleményes és strapabíró nép vagyunk, mégis közel 100 év alatt átvette a vezetést az ostobaság. Mintha nem lenne táptalaj a jobbra törekvéshez, és csak a konzerválás lenne a cél. Valóban csak követő nép lenne a magyar? Annyira feláldozza az egyéni érdek és tehetség magát a politika oltárán a 21. században is, mintha még mindig nem tudtunk volna kivetkőzni a 60 évvel ezelőtti atmoszférából. 200 éve sokkal erősebb külföldi befolyást „kellett elszenvednie” a magyarságnak, mégis jobban fejlődtünk, mint a demokratának, liberálisnak, és szabadnak beállított modern rendszerünkben. Majd’ két évszázada egy ember vagyonát adta, hogy tudományos intézet legyen az országban, és gatyába ráztak folyókat, tavakat. Ma meg két nemzet gárdája képtelen egy csatornahálózatot felújítani. Ma már nem adnak a nemzet működéséhez, hanem mindenki szipolyozza azt.

Egy dologgal nem tudnak mit kezdeni: ami nem rajtuk múlik, például a településszerveződések és a bürokrácia.

Sopron - nyomokban külföldieket is tartalmaz

Sopron – nyomokban külföldieket is tartalmaz

A nyugati határmentén fekvő településeknek speciális helyzete van a modern Magyarország életében. A hűség városán rendkívüli módon érezhető Bécs illetve Ausztria közelsége. Jellemző ugyanez Szombathelyre, Kőszegre, valamint Bük/Sárvár környékére is. Ha ez a szűk sáv Ausztriához tartozna, a közúthálózat is jobb minőségű lenne. Szinte ennyi az, ami fizikailag elválasztja e településeket „Nyugattól”, mert az osztrák közelség egyébként jól érződik. A lakosság jelentős része már Ausztriában dolgozik, tanul, tevékenykedik – vagy épp Ausztriának -, a szerzett jövedelmet pedig jobbára itthon használják fel. Egy dologgal nem tudnak mit kezdeni: ami nem rajtuk múlik, például a településszerveződések és a bürokrácia. Az olyan magyaros… A folklór és a hagyományok – lehet a turizmus kényszerűségéből adódóan – működnek, és csábítják mind a látogatókat, mind pedig a befektetőket. Ezen túlmenően virágzó kulturális élet zajlik (köszönhetően a szombathelyi és soproni főiskolai karoknak, a történelmi emlékeknek), és stratégiai fontosságú belépési pontok az országba.

Kissé „kanizsa-effektus” érzése kezdett eluralkodni rajtam látva a szép és tág főteret, a zsugorodó kínálattal és a diverzifikáltsággal szemben.

Gondolná, hogy Pécs fő terétől 200 m-re kiadó üzletek vannak egymás után?

Gondolná, hogy Pécs fő terétől 200 m-re kiadó üzletek vannak egymás után?

Pécs szintén „bezzegvárosnak” mondható. Ugyan nem összehasonlítási alap a több, mint 150 ezer lakójával, de Pécs városa sincs rossz helyzetben annak ellenére, hogy a helyiek szerint évről évre csökken az ázsiója. Az egykori bánya és egyetemvárosból mára már csak az egyetem-jelző maradt. Az ipar rendkívüli mértékben kopott, és sajnos az elmúlt esztendőkben a főként PTE-re alapozó kulturális élet is halványodott a csökkenő hallgatói létszám miatt. Ez persze a szolgáltatói szektort is erősen érinti. Kissé „kanizsa-effektus” érzése kezdett eluralkodni rajtam látva a szép és tág főteret, a zsugorodó kínálattal és a diverzifikáltsággal szemben (egyik helyen jól szituált emberek ücsörögnek kávézókban, 100 m-rel arrébb pedig szivacspapucsos emberek ülnek a lépcsőkön). Baljós érzésem volt a nem túl esztétikus szegénytelep közvetlen szomszédságában lévő, milliárdos beruházású Zsolnay-negyeddel kapcsolatban is, ahol lehetőség lenne a pezsgésre, csak épp nincs, aki ezt kihasználhatná. Egy gyönyörű közeg, mely méltatlanul elhagyatottnak látszik. Pont, mint a kanizsai Erzsébet tér. Szép, jó, de nem hozza, amit kell… De legalább vannak csodás történelmi kincsei, színháza, és egy nagyon színes városi hangulata a fiatalok révén.

Az igazi belváros - feeling Szegeden is megtalálható

Az igazi belváros – feeling Szegeden is megtalálható

Szeged városa a kietlenségben egy gyöngyszem. Természetesen, mint minden városnak, Szegednek is megvannak az ördögei, mégis élhetőbb a többség számára. Szintén nagyváros a maga 160 ezer lakójával, ami önmagában már jó alap sok mindenre. Dél-Alföld legszebb városa évszázados kultúrával büszkélkedhet, ami olyan ikonokat “termelt ki”, mint Szentgyörgyi Albert, József Attila és még sok mást. Az ország egyik legjelentősebb egyetemével és színházával rendelkezik, és erre nem félnek építeni sem. Rendkívül jó közlekedése van városon belül és azon kívül is. Gasztronómiája szenzációs a jobbnál jobb ételeket kínáló éttermeivel, cukrászdáival, és borozóival. Érdekes, hogy valamivel drágább is hozzánk képest, mégis van rá fizetőképes kereslet… Nem véletlen hát, hogy 50 km-es körzetből szippantja fel az embereket a város. Ráadásul abban is speciális helyzetben van, hogy Magyarországon talán egyedüliként ellenzéki városvezetése van.

Három nagyon fontos konklúzió

Nagykanizsán is van egy országos szinten is jól prosperáló egyetemi kampusz, amire sajnos a város alig alapoz valamit.
…holott a kanizsai oktatásnak kulcs szerepet kell játszania a jövő turizmusában, és a mérnök képzésében is…

Az első a földrajz. Nagykanizsa (Sopronhoz, Szombathelyhez és Szegedhez hasonlóan) határ mellett fekszik. Húsz percre déli szomszédjainktól, és egy órán belül már Ausztria is elérhető. Emellett autópálya köti össze 3 fővárossal, ami hasonló Sopron helyzetével. Nem is beszélve a Balaton és Zalakaros közelségéről… Logisztikai, turisztikai és ipari/kereskedelmi szempontból is minden adott.

Nincs rossz adottságunk, mégis küzködünk

Nincs rossz adottságunk, mégis küszködünk

A második a kultúra. Nagykanizsa nem rendelkezik helyi színtársulattal, bár a lehetőség adva volna hozzá. A HSMK ettől függetlenül jól ellátja a kanizsai érdeklődőket is programokkal, ez valamivel nagyobb teret is enged nekünk a programok színességét illetően. Valódi színházi életet nem tud teremteni ugyan, de a szórakoztatásra éppen alkalmas. Ugyanakkor Nagykanizsán is van egy országos szinten is jól prosperáló egyetemi kampusz, amire sajnos a város alig alapoz valamit. Az önkormányzat szívesen páváskodik a kampusz érdemeivel, ugyanakkor szakmailag sem és marketingben sem használja ki azt, holott a kanizsai oktatásnak kulcs szerepet kell játszania a jövő turizmus-oktatásában, és a mérnök képzésben is, már csak a földrajzunkat és a gyenge ipari törekvéseinket tekintve. (legalábbis tényleges, új ipari létesítmények nélkül a szándék meglehetősen gyengének számít)
A harmadik pedig a hagyomány, illetve annak hiánya. Ősi kereskedő város vagyunk, amiből mára szinte semmi sem látszik, a bolhapiacot leszámítva. Jó kezdeményezés a kézműves vásár alkalmanként, ez viszont csak egy cuki hobbi-rendezvény csupán, ha nincs rendszere. A Vásárcsarnoknak ingyen helyet kellene biztosítani egy egész szárnyat beáldozva erre a hét 6 napján, hogy a környékbeliek szappant, krémet, mézet, édességet, bort, stb. árulhassanak állandó jelleggel. Kereskedelmi szempontból az állandóra lehet jobban alapozni az alkalmi helyett. Az különleges lenne, és a manapság trendivé váló kézműves kultúrának is remek táptalajt biztosíthatna! Az éves dödölle fesztivál is – éves szervezésben is – kevés. Jól kirajzolódik, hogy történelmi emlék hiányában nekünk a gasztro kultúrára kell alapoznunk. Ennek megalapozására azonban kevés a fánkfesztivál, és a dödöllefesztivál. Ha nem vigyáz a város, rövid időn belül a környékbeli agilis falvak elviszik előlünk a témát, és a saját eszközünkkel gyűrnek le. Ezekhez a legfontosabb lépés, hogy a városvezetés tudatosan vállára vegye ezt a témakört, és a lakosságot (főként a fiatalokat megcélozva és bevonva) felhasználva valódi hozzáértéssel vinné sikerre a stratégiát. Egyébként csak sokat markolunk, de keveset fogunk…

Mindezek eléréséhez a legfontosabb, hogy a város jövőjét érintő kérdéseket ne politikai és/vagy párt alapon döntsék el, mert abból látjuk évtizedek óta, hogy jó nem sülhet ki. Arról nem is beszélve, hogy politikailag is csak az lehet valóban sikeres, akik a köz érdekeit szolgálják, nem pedig azt használják ki. Ezért tud remekül működni egy ellenzéki vezetésű alföldi nagyváros is, és egy kormánypárti irányítás alatt lévő Kaposvár is, valamint ezek hiánya miatt kerülhet zuhanó pályára dél-dunántúli nagyváros is. Ha Nagykanizsa továbbra sem a lehetőségeit, és tudás állományát használja a pártpolitikai érdekekkel szemben (ahogy eddig), akkor rövid időn belül sem értékes lakossága, sem befektetője, sem kultúrája nem marad. A fenti példákból pedig jól kivehető, hogy utánpótlás generáció nélkül jövője sem lesz a városnak. Az idő pedig ellenünk dolgozik, akárhány tanulmányt is lebegtetnek reakció nélkül…

Statzup – a semmiből a hazai startup-piac csúcsára

Az ember különösen büszke akkor, amikor olyan sikeres emberekkel beszélgethet, akik a saját generációjából valók. Így voltam Varga Tamással és Simán Kristóffal is, akik a semmiből az ország egyik legsikeresebb startup cégét indították. Másodsorban azért is tölt el büszkeséggel a dolog, mivel egyfelől nagykanizsai srácokról van szó, másfelől ezek a fiúk a magyar Forbes magazin következő számában is helyet kaptak.

Startupnak hívjuk manapság azokat az új, kevés tőkével indított vállalkozásokat, amik viszonylag rövid idő alatt jelentős sikert és bevétel gyarapodást képesek elérni. Ezek jellemzően informatikai, illetve internetes vállalkozások, és fő ismérvük a rendkívül jó fejlődési potenciál – (szerk.)

Mit is csináltok valójában?

1425801_10201765156724941_339013746_n

Tamás a Sport 1-en

Fantasy Sport játékok fejlesztésével foglalkozunk, azon belül is főként a futballal. Mindezeket elsősorban internetes felületre, valamint ehhez kapcsolódóan Apple iOS rendszerekre optimalizálva. A játékok lényege, hogy a valós játékosokból – futballistákból – összerakhatunk egy képzeletbeli csapatot, amely ezen játékosok teljesítménye alapján kap pontot. Mindezt a piacon elérhető legfrissebb adatforrással, kb. 30 másodperccel azután, hogy a teljesítmény (sikeres passz, labdaszerzés vagy épp gól) megtörtént. Tehát a játékos valós teljesítménye valós időben kerül a mi rendszerünkben is, hiteles adatokat adva a Fantasy Futball-ra regisztrált játékosaink számára. Ezzel egy valósághű szimulációt láthatunk a különböző csapatösszeállítások működéséről.

Milyen indíttatásból alapítottátok a StatzUp-ot? Mire számítottatok az induláskor?

IMG_0056

Kristóf “bemutat”…

A fő kiindulópont a bizalom volt. Mindketten a Batthyányba (BLG) jártunk gimibe, onnan ismertük egymást, és ez elegendő alapot adott ahhoz, hogy az üzleti életben is kamatoztatni tudjuk a tudásunkat. Korábban már dolgoztunk együtt különböző projekteken, és nagyon jó volt az összhang. Persze mindkettőnknek volt már előtte startup -tapasztalata is. Az elején, majdnem fél évig csak kapaszkodókat próbáltunk keresni. Akkor még nem tudtuk, hogy mi lesz ennek a vége, vagy azt, hogy mi lesz a következő hónapban, egyszerűen csak mentünk előre… Az igazi nagy lökést az adta, amikor az MLSZ-szel szóban megállapodtunk. Onnantól kezdve már, ha akartunk volna sem tudtunk volna megállni, nagyon nagy lett a motiváció és a munkakedv is.

…befektetett nálunk az ország talán legjobb kockázati tőke befektetője, az OTP Day One Magvető Tőkealap, és mindeközben további 3 évre hosszabbítottunk az MLSZ-szel és a Magyar Telekommal is a hazai játékokat tekintve.

Milyen eredmények vannak a tarsolyotokban alig egy évvel az indulás után?

IMG_0975

Tamás épp “vetít”…

“Szakmailag” besöpörtünk néhány díjat (Microsoft Imagine Cup 2. helyezés, Smartmobil startup verseny döntő, Microsoft Europe Cloud SME of the Month), és a legújabb, hogy a startup program keretein belül mehetünk Dublinba, Európa legnagyobb webes konferenciájára kiállítani.
Ezek mellett befektetett nálunk az ország talán legjobb kockázati tőke befektetője, az OTP Day One Magvető Tőkealap, és mindeközben további 3 évre hosszabbítottunk az MLSZ-szel és a Magyar Telekommal is a hazai játékokat tekintve. Eközben október óta elértünk 30.000 regisztrációt, ami bíztató jelnek tűnik.

A magyar startup vállalkozások ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint bármely más induló cég.

Hogyan értékelitek a magyar lehetőségeket a start up cégek számára?

IMG_0060

A kanizsai Paige és Brin

A magyar piac sok dologban hasonlít az USA-éra, ami talán a legjobb táptalaj a hasonló cégek számára, csak a mienk kisebb. (A Forbes adatai alapján Izraelben van jelenleg a legnagyobb számú startup vállalkozó – a szerk.) Mindkettő esetében van buktató dögivel. Az itteni lehetőségek nem kimondottan jók a krónikus tőkehiány miatt, kint pedig a mérhetetlen piaci harc okoz gondot. A magyar startup vállalkozások ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint bármely más induló cég. Akadnak pályázatok, támogatások a beinduláshoz, de erre üzletmenetet építeni nem igazán szabad, hisz előbb utóbb elfogynak ezek a pénzek.
Az üzleti infrastruktúra, pl. egy háromszintű befektetési rendszer (inkubátorok az ötleteknek, angyalok, majd kockázati tőkecégek a kiforrottabb vállalkozásoknak) már kialakulóban vannak, bár sok esetben még eléggé ad hoc módon működnek.
A kormányzat egyébként nagyon propagálja az egész startup mozgalmat, de a média szereplői számára pont ezért lesz visszatetsző az, amit csinálunk. Lassan eljutunk odáig, hogy a startup egyfajta “őrület”, egyfajta szitokszó lett csak azért, mert ezzel lehet kattintást generálni, és ez egy kicsit zavaró. Másfelől sokan még nem tudják értelmezni, elhelyezni ezt a megszokott magyar valóságunkban. Persze, ha egyik napról a másikra kitalálná valaki, hogy nem vagyunk startup, sok minden akkor sem változna, ez csak egy kategória.

Mi a további fejlődési/fejlesztési irányotok a jelenlegi terméketekkel kapcsolatban? Vannak-e más ötletek is a közeljövőre?

Ötletek mindig vannak. A közös munka során szerintem hetente kitalálunk egy világmegváltó ötletet, de ezeket félre kell tenni, hisz ha ezeken is gondolkodnánk, csak elaprózódnánk.
A legfontosabb, hogy nemzetközi piacra lépés előtt állunk, ezért újraszerveztük a cég működését is a nyáron. Kezdjük leküzdeni a hirtelen növekedésből adódó problémáinkat – márciusban még csak 5-en, júniusban már 12-en voltunk -, és ha sikeresen el tudunk indulni Magyarországon kívül is, akkor elkezdhetünk új platformok irányába is kacsintgatni. Nagy álmunk egy X-Box One applikáció, amely folyamatosan kapcsolatban tart a kedvenc csapatoddal: csinálj bármit a televízión, ha Messi gólt lő, akkor te arról értesítést kapj.

További információk a Forbes magazin csütörtökön megjelenő számában, itt vagy a Facebook oldalon.

1 15 16 17