Valószínűleg nem sokan olvassák el Nagykanizsa készülő településrendezési tervét, amely jelenleg véleményezés alatt áll. A dokumentumban többek között részleteiben is taglalják azt, hogy is képzelik el Kanizsa jövőjét. Például így:
(Fotó: Szeller Péter)
Nagykanizsa városrészeinek következő 15-20 évre szóló hosszú távú jövőképe röviden az alábbiakban fogalmazható meg:
Magyarország tengeri kapujának újjászületett, élettel teli belvárosa, minőségi vendéglátó-helyekkel és üzletekkel, a nagyvárosias hangulatú városi életet kedvelő szegényebbeknek és tehetősebbeknek, fiatalabbaknak és idősebbeknek szép, egészséges és kényelmesen használható otthont nyújtó városi környezettel.
A korábbi városközponti városrész kibővült, a városfejlesztés és a városrehabilitáció eredményeként a megújult és kibővült városközpont magas minőségű városi szövete magában foglalja északon a Dózsa György úti egykori laktanya rehabilitált épületegyüttesét, délen a Belvároshoz szervesen kapcsolódó Sétakert zöldterületét és a MAORT lakónegyed felújított kertvárosi lakóépületeit is, amelyek a XX. századi magyarországi modern építészet értékes építészeti örökségét képezik.
A 7-es számú főútvonaltól északra, az M7-es autópálya mentén, a város kapujában Nagykanizsa és a Nyugat – Dunántúl déli részének modern technológiai központja terül el, amely a Nyugat – Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ ipari létesítményeinek és más versenyképes ipari vállalkozásoknak ad otthont. Tőlük délre kereskedelmi és vegyes, illetve lakó funkciójú városi övezetek találhatóak.
(Fotó: Dani Mercedes)
Keleti városrész
A feltörekvő fiatal és fiatal középkorú munkavállalók, családok, kényelmes városi életre vágyó idős emberek közkedvelt otthona egy európai nagyvárosi lakónegyed színvonalas városi környezetével és szolgáltatásaival.
Déli városrész
Közkedvelt, klasszikus kertváros a tágabb térség legszebb városi parkjával, a helyreállított Sétakerttel a városközponthoz kapcsolódó északi póluson, rendezett jó minőségű lakókörnyezet és szociális lakások a hátrányos helyzetűek számára a déli póluson, rendezett, működő ipari, gazdasági területekkel a két pólus között.
Sánc, Szabadhegy és Csónakázó tó
A jómódú népesség által is kifejezetten keresett új kertváros Szabadhegyen a város legattraktívabb és legfrekventáltabb rekreációs területével, nemzetközi vonzású, csúcskategóriás wellness- és termálturisztikai szállodai szolgáltatásokkal, sportlétesítményekkel a Csónakázó-tó körül.
Kiskanizsa és Bajcsa városrész
A Dunántúlt friss zöldséggel, gyümölccsel ellátó, termálvízzel fűtött üvegházas kertészetek városrésze, európai nívójú települési környezettel és helyi szolgáltatásokkal
Bagola városrész
Egyfajta nagykanizsai „Lővérek” népszerű természet közeli, jó levegőjű, csendes városrésze a Csónakázó-tó déli szomszédságában.
Palin és Korpavár városrész
Palin elegáns kertes, családi házas negyed a város legnagyobb munkahelyi övezete közelében, Korpavár az ipari, logisztikai létesítményekben dolgozó munkavállalók családi házas településrésze.
(Fotó: Kis-Bankné Kondákor Marianna)
A környezeti szempontból fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében tervezett legjelentősebb településrendezési beavatkozások:
Városközpont rehabilitációja, vonzóbbá tétele a lakosság és a vállalkozások számára. Új ipari terület kialakítása a városközpont és a legnagyobb lakosságszámú, lakóterületi funkciójú városrész, a Keleti városrész közvetlen szomszédságában a kompakt város kialakításának előmozdítása érdekében.
Délkeleti, déli és délnyugati elkerülő és tehermentesítő út kialakítása a városközpont tehermentesítése és a tőle délre levő városrészek valamint az új ipari terület közvetlen kapcsolatának biztosítása érdekében.
A fentiekben említett fejlesztések a megyei területi tervek szerves részét alkották, ennek megfelelően integráns alkotóelemei voltak a megyei településfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program környezeti hatásvizsgálatának is, amelyek során egyeztetésre és elfogadásra kerültek.
(Forrás ITT)
