A kanizsai ellenzéki többséget hibáztatta a miniszter

Az európai uniós források jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar fejlesztéspolitikához – mondta keddi sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

A fejlesztési források jelentős részét az uniós források adják, beszéljünk akár az operatív programokról, a kohéziós pénzekről vagy akár a helyreállítási alapból érkező pénzekről – mondta. Hozzáfűzte: a területfejlesztési politika koncepcionális váza jelölni ki azokat a prioritásokat, amelyek a jövőben az uniós források hasznosulását hatékonyabbá teszik.

(A nagykanizsai városháza. Fotó: www.delzalapress.hu)

A tárcavezető bejelentette: miután az új Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) megkezdte munkáját, szándékában áll az ország minden vármegyéjét felkeresi, tapasztalatokat gyűjteni, körútja első állomása Zalaegerszeg volt.

Vigh László (Fidesz), Zalaegerszeg országgyűlési képviselője a zajló zalaegerszegi fejlesztések közül elsőként a ZALAZONE járműipari tesztpálya újabb 20 milliárd forintos fejlesztését említette meg, amelynek során egy úgynevezett ovális pálya épül. Szólt arról is, hogy 400 milliárd forintos beruházással tovább építik a Zalaegerszeg-Balatonszentgyörgy közötti kétszer két sávoson összekötő autóút még hiányzó több mint 30 kilométeres szakaszát.

Balogh László, Nagykanizsa fideszes polgármestere a fejlesztési prioritások között említette a 74-es főút fejlesztésével Zalaegerszeg és Nagykanizsa közúti összeköttetésének javítását, illetve a Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvonal villamosítását. MTI

Kapcsolódó

A koronavírus miatt módosult Nagykanizsa költségvetése

Az elmúlt heteket-hónapokat rendkívüli veszélyhelyzetben éltük meg mindannyian. A számos korlátozás, mely keretezte és megváltoztatta mindennapi életünket, cselekedeteink mozgásterét, elsősorban a közösségünk, főként az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők egészségének megőrzését, a járvány terjedésének és belobbanásának megfékezését volt hivatott szolgálni. Ez volt a fő szándék, mindent ennek rendeltünk alá.

Jelenlegi tudásunk szerint ezen elsőrendű cél elérése sikeresnek bizonyult, azzal együtt, hogy a koronavírus nem fog egy csapásra eltűnni, így meg kell tanulnunk együtt élni vele. Reményeink szerint azonban nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk, de biztos vagyok benne, hogy új időszámítás kezdődik. Mert egészségünk védelmének legfontosabb feladata mellett azzal a szükségszerű következménnyel is számolnunk kell, hogy a gazdaság erőteljesen megroppan a tömeges leállások miatt.

Mindez nem csak városunkat, de az egész nemzetet és glóbuszunk legtöbb társadalmát, gazdaságát egyaránt érinti. És érinti mindenekelőtt az itt élő családokat, munkavállalókat, vállalkozásokat, akik nem lehettek mindannyian felkészülve, hiszen ekkora léptékű és mélységű krízist több évtizedes távlatban sem ért meg a világ.

Ugyanakkor a város költségvetését is súlyosan befolyásolja ez a világméretű törés, hiszen a védekezés hatalmas erőforrásokat emésztett fel itt is. Több tízmillió forintot biztosítottunk már eddig a járvány megfékezésére, maszkokra, fertőtlenítésre, légfertőtlenítő berendezésekre, higiéniai csomagokra, de az önkormányzati tulajdonú üzleti helyiségek bérleti díjának vállalkozások számára nyújtott 70 százalékos csökkentése és a helyi adókötelezettségeik kapcsán biztosított részletfizetési vagy a fizetési halasztás lehetősége is komoly súly volt a költségvetésnek. De az igazán nagy tehertételt a közeljövő jelenti, mert a gazdaság leállása többek között a helyi iparűzési adóbevételeket csökkenti nagy mértékben, várhatóan negyedével. Mindez közel 800 millió forintos hiányt, egészében pedig 926 millió forint adókiesést okozhat az eddigi és emellett jelentkező kiadásokon felül.

(A nagykanizsai városháza. Fotó: Rudolf Schweiger)

Szeretném viszont hangsúlyozni, hogy mindazok, akik a nemzeti költségvetést támogató 158 milliós városunkat érintő tételt okolja az önkormányzat nehéz helyzetbe kerüléséért, elfedve, hogy ennek többszöröse érkezik vissza a kanizsai családokhoz, vállalkozókhoz különböző bértámogatás, hitelelhalasztás, kedvezményes hitellehetőség, adóbefizetés eltörlés, fejlesztések támogatása, és még sok egyéb formában, az vétket követ el a vírus okozta szenvedők, elhunytak és családtagjaik, szeretteik ellen.

A költségek terhének közös viselése alapja egy közösségnek, egy nemzetnek, a védekezés, a bajba jutottak támogatása, a vállalkozások életben tartása, a munkahelyek megőrzése és újak teremtése most elsődleges a járvánnyal szembeni küzdelem mellett.

Ehhez a célhoz kell mindent igazítani, kihangsúlyozva, hogy a város fejlesztése, beruházásainak, építkezéseinek folytatása létérdek, mert sok-sok munkavállaló és családjaik megélhetése, a városnak és sok kisvállalkozásnak nélkülözhetetlen bevétele függ tőlük. És a közös sikeres jövőben való hit erőt és reményt ad a nehéz időszakokban. Ezért is öröm ebben a szomorú helyzetben, hogy folytatódik az Ipari Parkunk feltárása összességében mintegy 3 milliárd forint értékben, így nemsokára új területeink, új befektetőink és munkahelyek lesznek, amit eddig gátolt a területhiányunk. De megújul három körzeti orvosi rendelő is, épül egy új bölcsőde, és átadunk egy új sportparkot a Csótónál.

Mindez azt jelzi sok vészjósló hanggal szemben, hogy az óriási nehézségek és gátak ellenére lesz élet a pandémia után, csak túl kell lendülnünk közösen e rendkívüli helyzeten. Ami nem lesz könnyű séta. Azzal együtt, hogy a bajba jutottak, a családok, vállalkozások kedvezményeit, támogatásait megtartjuk továbbra is. Mégis, ez azt jelenti, hogy szinte minden területen kevesebbet tudunk majd költeni az év eleji tervekhez képest. Az önkormányzati intézményeken túl az önkormányzati cégektől is kénytelenek voltunk elvonni bizonyos összegeket.

Három fontos területtől azonban a veszélyhelyzet idején sem vontunk el, sőt a lehetőségeink mértékéig még plusz forrást is biztosítottunk. Ez a három fontos terület az egészségügy, a szociális szféra és a vállalkozások támogatása. A veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok ellátására a továbbiakban is lesz egy 150 millió forintos keret, amiből például új intézkedésként a veszélyhelyzet idején a munkájukat elvesztő kanizsai embereket is tudjuk segíteni lakhatási támogatás formájában. Vagyis, bővítve az eddigi támogatások körét, mindazok, akik a veszélyhelyzet idején veszítették el a munkájukat, bizonyos feltételek mellett (pl. az 1 főre jutó jövedelem alapján) három hónapon keresztül akár 20 ezer forintot igényelhetnek a lakhatásukhoz havonta. Ha e három hónap után sem találnak munkahelyet, további egyszeri 30 ezer forintot biztosítunk, ezzel is segítve a nehéz helyzetbe került családokat.

A vállalkozások támogatására a különböző költségvetési sorokon összességében 125 millió forintot terveztünk be. Ez a támogatás, kiegészítve az állami intézkedésekkel és az önkormányzati tulajdonú helyiségekre biztosított 70%-os bérleti díj kedvezménnyel komoly segítség lesz a kanizsai vállalkozások megmaradásához és az újbóli beindításukhoz.

Jól látható, hogy e rendkívüli időkben a járvány alakítja a büdzsét, de megpróbálunk az eszközeinkkel küzdeni ellene minden fronton, mert hiszem, hogy az „élet él, és élni akar!” – fogalmazott honlapunkhoz eljuttatott közleményében Balogh László nagykanizsai polgármester.

Kanizsa osztrák szemmel

Kaptunk pár szép fotót Nagykanizsáról, amelyet Rudolf Schweiger osztrák újságíró készített a napokban.

A tetszetős fényképeket Bődör Györgyi olvasónk küldte tovább nekünk, aki Sales Director, a MenDan Magic Spa & Wellness Hotel Zalakarosnál.

Köszönjük szépen!

A városházára költöztek az anyakönyvvezetők

A Vasemberházból a városházába költöznek az anyakönyvvezetők, hétfőtől már ott lehet őket megtalálni.

A hivatal második emeletén lévő irodában hétfőn, szerdán és pénteken lesz ügyfélfogadásuk.

Ha hozzájuk készülnek, a portán kell belépőkártyát kérni.

A kanizsai hivatal és a tisztségviselők ügyfélfogadásának általános rendje munkanapokon:

Hétfőn: 8-12 óráig, 13-16 óráig.

Szerdán: 8-12 óráig, 13-16 óráig.

Pénteken: 8-12 óráig tart.

(Fotó: Dél-Zala Press archív)

Nagykanizsai pillanatok

A napokban ismét szép fényképeket kaptunk Nagykanizsáról.

Készítőjük szintén egy amatőr fotós, Marton László.

Ő az éjszakai Kanizsát és a Csónakázó tó őszi színeit örökítette meg.

Köszönjük szépen!

Továbbra is várjuk fotóikat az info@delzalapress.hu e-mail címünkre vagy Facebook oldalunkra privát üzenetben.

Páncélos vitézek csontvázaival, rabláncra fűzött nőkkel és női ékszerekkel telt földalatti termet találtak a városháza pincéjében

Nagykanizsa, 1932. március 31.

Csütörtök dél óta váratlan felfedezés tartja izgalomban a nagykanizsai városházát.
A déli órákban a városháza házfelügyelője izgalomtól kipirult arccal jelentette Krátky István dr. polgármesternek, hogy rejtélyes felfedezést tett a városháza pincéjében. Amikor ugyanis lement, hogy ellenőrizze a szénkészletet, nagy repedést fedezett fel az egyik falon, amely valószínűleg az éjszaka folyamán a tavaszi olvadás következtében támadhatott. Amint jobban megtekintette a repedést, arra a megállapodásra jutott, hogy a falon túl még egy hatalmas üreg van. A résen keresztül bevilágított egy kézi lámpával és majd hanyatt vágódott a rémülettől, amikor odabenn egy csomó páncélba öltözött csontvázat pillantott meg. Azonnal felsietett a polgármesterhez, hogy jelentést tegyen a különös felfedezésről.

nagykanizsa régi fotó 5
Krátky polgármester és Király Sándor műszaki tanácsos nyomban intézkedtek, hogy kőművesek jöjjenek a válaszfal kibontása végett. Félóra alatt sikerült olyan nyílást vágni a falon, hogy át lehetett bújni rajta. Nem valami barátságos látvány fogadta a belépőket.
A falon túl földalatti terembe léptek az érdeklődők, amelyben mintegy 32 páncélos vitéz csontváza hevert szanaszét, a legnagyobb rendetlenségben. A terem egyik sarkában óriási, szúette tölgyfaasztal áll, rajta ezüst tálakon még valami 400-500 év előtti vacsora maradványaival. Az asztal közelében, a fal mellett vastag vasláncokkal odaláncolva 8 nőiruhás csontvázat találtak. Az asztalon megtalálták a rabul ejtett nők ékszereit is. Valamennyi drágamívű ötvösmunka. Értékük egyelőre felbecsülhetetlen. Borzalmas látványt nyújtottak a vigyorgó koponyák.

nagykanizsa régi fotó 1
Széttekintve a nagyteremben, felfedeztek egy keskeny vasajtót is, amelyet nagy nehezen sikerült kiemelni a sarkából. A vasajtón keresztül egy kis labirintusba jutott a bizottság, amelyről kiderült, hogy az egész város alatt végighúzódik, szinte behálózza a föld alatt. A labirintusban szintén több csontvázat és egy rejtélyes szavakkal televésett követ találtak, melynek feliratát a nagy titkolódzás ellenére is sikerült megszereznünk. A felírás a következő:

takaiaszinak a küjlözövdÜ .abdézsmozs
a knüygem men tréákom isilirpá sik ygE

Krátky polgármester elhatározta , hogy a rejtélyes feliratot elküldi a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának megfejtés végett.
A váratlan felfedezés természetesen nagy izgalmat keltett a városházán, de meg az egész városban is mindenütt, ahol csak értesültek róla.
A torony alatt azonnal megindultak a rózsaszínű tervezgetések, hogy mihez is kezdjen a város a felfedezéssel. Értesülésünk szerint az a terv alakult ki, hogy az asztalon talált női ékszereket értékesíteni fogják és a befolyó pénzből hozzák egyensúlyba a városi háztartás megbillent mérlegét. A fennmaradó összegből viszont kiutalják a városi tisztviselőknek az elmaradt karácsonyi segélyüket.
A különös leletet egyelőre egypengős beléptidíj mellett mutogatják.

A Zalai Közlöny cikke az év (1932) szenzációs felfedezéséről: Nagykanizsa, március 31.  (Forrás: Kanizsa vár vissza – Facebook)

A titokzatos felírás megfejtése: olvasd el visszafelé.

Régen is tudtak poénkodni 🙂