Múzeumok éjszakája – Nagykanizsán látható lesz Thúry György pallosa

Nagykanizsán kizárólag a múzeumok éjszakáján, június 24-én (pénteken) lehet majd megtekinteni az egykori kanizsai várvédő, Thúry György eredeti pallosát.

Az ereklyét komoly biztonsági intézkedések közepette szállítják a Magyar Nemzeti Múzeumból a dél-zalai városba – mondta el a Thúry György Múzeum igazgatója az MTI-nek.

 

(Thury György)

 

A 16. századi fegyver a rajta látható véset szerint a törökországi Medinában készült, aranyozott ezüsttel díszített markolatát már a várkapitány alakíttatta át, de azt nem tudni, hogy ajándékként vagy zsákmányként került hozzá. Thúry György halála után örököse II. Miksa császárnak adományozta a pallost, Bécsből csak 1933-ban kapta vissza a Magyar Nemzeti Múzeum, ahol jelenleg is őrzik – ismertette a részleteket Száraz Csilla.

 

(Thury György pallosa)

 

Az műtárgy bemutatása mellett a Dél-Zala a méhek terített asztala című időszaki kiállítás tematikájához kapcsolódó mézes programokkal is várják a látogatókat: megrendezik a mackóbarátok találkozóját, előadásokat, néptáncbemutatót tartanak. MTI

Vándorkiállítás mutatja be a Batthyány-uradalmakat Nagykanizsán

A tavaly Körmenden, majd Siklóson szerepelt, a Batthyány-család uradalmait bemutató vándorkiállítás helyi múzeumi kincsekkel kibővített tárlata nyílt meg kedd este Nagykanizsán, a Thúry György Múzeumban.

(Batthyány Lajos miniszterelnök Barabás Miklós festményén. Fotó: Wikipédia)

A Dunántúl számos településén, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén összesen tizenegy uradalmat és a köréjük szerveződő településeket birtokló Batthyányakról Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója felidézte: 1452-től 1966-ig 30-35 jeles személyiséget adott a hazának a főnemesi család.
Bár “nem szerették” őket a kanizsaiak, hiszen adót kellett nekik fizetni, mégis számosan közülük mecénásként, iskolaalapítóként, templomépítőként, illetve Magyarország vezető politikusaiként “a nemzet ügyeiért is komoly áldozatokat hoztak”. Utalt például a szegények orvosaként boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóra, illetve Batthyány Lajosra, aki 252 évvel ezelőtt a róla elnevezett kanizsai gimnáziumot, Vas, Zala és Somogy vármegye első középiskolájaként megalapította.

Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója egyebek mellett azt fejtegette, hogy a család hercegekből, grófokból állt, de birtokaik soha nem voltak csupán egyetlen kézben. A kezdetben a Dunántúl középső részén birtokokkal rendelkező Batthyányak a török miatt először a nyugati országrészekben gyarapították vagyonukat, majd később a Dunántúl déli területein. Nevük házasság és öröklés révén egészült ki a Strattmann-család nevével.

Az igazgató hozzátette: a középkorban az ország váruradalmakból állt, amelyekhez nagyon sok falu és jobbágy tartozott. Az uradalom birtokosa azonban nemcsak adót szedett, de gondoskodott is a jobbágyairól, a felszabadított parasztokból sereget szervezett, amely az országot is védte. Mindemellett kulturális értékeket is közvetített, hiszen például neves építészeket, művészeket bízott meg a templomépítésekkel.

A vándorkiállítás előzményei kapcsán Móricz Péter, a körmendi Batthyány-Strattmann László múzeum igazgatója azt mondta: tavaly volt a 300. évfordulója annak, hogy a Batthyányak Körmendre helyezték uradalmaik központját. Ennek kapcsán először ott nyílt meg a magyar- és németnyelvű tárlat, ami februárban Siklóson volt látható, majd Nagykanizsáról Németújvárra (Güssing) megy tovább.

A kastélyok, várak, templomok képeit, a birtokok működéséhez szükséges számos eredeti dokumentumot, térképeket és tervrajzokat is felvonultató tárlat Nagykanizsán a kiállításnak helyet adó Thúry György Múzeum relikviáival is kiegészült, egyebek közt két nagyméretű eredeti címerrel. MTI

Évszázados divatrajzokból és viseletekből nyílt kiállítás Nagykanizsán

Krinolin, turnűr, sonkaujj címmel 19. századi divatrajzokból és viseletekből nyílt kiállítás a nagykanizsai Thúry György Múzeumban, ahol az akkoriban elvárt illedelmes viselkedésről is képet kaphatnak a látogatók.

A dél-zalai város múzeuma rendelkezik Magyarországon az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel a polgári világ divattörténetéből – árulta el a keddi megnyitón Száraz Csilla, a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette, hogy 2011-ben már bemutatták egy részét ennek a gyűjteménynek, amelyet azóta tovább gyarapítottak, például korabeli színes divatlapokkal, amelyek egy részét most a közönség is láthatja.


A tárlatot megnyitó Rákhely Zsófia divattervező, a Budapesti Metropolitan Egyetem adjunktusa egyebek mellett azzal ajánlotta a látogatók figyelmébe a kiállítást, hogy a régi és az új egymásból merít és egymásra épül, vagyis a divat is egyfajta örök körforgást mutat. A divat jelentése azonban sokat változott a 19. század óta, mert egykor szokást és normát jelentett, ma pedig leginkább gyors változásokat takar.

Az április 30-ig látogatható kiállítás rendezője, Kunics Zsuzsa muzeológus az MTI érdeklődésére elmondta: a tucatnyi öltözet egykori kanizsai polgári családok hagyatékából került a múzeumba, ahol látható egyebek közt egy fasarkú, “egykaptafára készült” – vagyis azonos formájú – női báli cipő is.

Mindegyik öltözékről tudni lehet, hogy hol – például Bécsben vagy Pesten – készíttették és milyen alkalmakkor viselték. Az érdeklődők pedig azt is megtudhatják, hogy a krinolin és a turnűr miféle szoknyaformákat takart, illetve azt is, hogy milyen alkalmakkor és napszakban miféle “toaletben” illett megjelenniük a hölgyeknek. MTI

1956 Nagykanizsa

nagykanizsa-1956-1

Október 18-án ezzel a címmel rendezett a Thúry György Múzeum a nagykanizsai Plakátházban kamarakiállítást és tudományos emlékülést az 56-os nagykanizsai „hősök” emlékére. A vendégeket Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója köszöntötte.

nagykanizsa-1956-2

nagykanizsa-1956-3
A tárlatot Kunics Zsuzsanna történész-muzeológus ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az emlékülésen előadást tartott Béres Katalin történész-muzeológus, Zalai fotográfiák címmel (Göcsej múzeum) és Csomor Erzsébet levéltáros (Zala Megyei Levéltár) munkatársa, Portrévázlat Orbán Nándorról, Nagykanizsa 1956-os nemzetőrparancsnokáról címmel.
A kamarakiállítást Kerecsényi Edit etnográfus, a Thúry György Múzeum igazgatója 1956. október 26-án készített és később a „Vasember” lábában elrejtett felvételeiből állították össze.
(Kép és szöveg: Vízvári József – Pipás)

1956 – Elrejtett fotók és korabeli járművek Nagykanizsán

A forradalom napjainak nagykanizsai eseményeit megörökítő, évtizedekig elrejtett fotókból összeállított kamarakiállítás látható Nagykanizsán, ahol korabeli járművek bemutatóját is megtekinthetik az érdeklődők az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának eseményeiként.

nagykanizsa-1956

A nagykanizsai Magyar Plakát Házban keddtől látható az a 15 felnagyított fotó, amelyeket Kerecsényi Edit, a Thúry György Múzeum akkori igazgatója készített 1956 októberében, de a negatívokat évtizedekre elrejtette. Mint azt Kunics Zsuzsanna, a múzeum történész-muzeológusa az MTI-nek kifejtette: az egykori igazgató 29 évesen, harmadik gyermekével várandósan készített fotókat azokban az októberi napokban. Vakmerő volt, hogy dokumentálta a város központjában álló szovjet emlékmű katonaszobrának éjszakai ledöntését, illetve a diákok és gyári dolgozók felvonulását, a felvételek sorsát azonban sokáig titkolta.
Évtizedek múltán beszélt csak arról kollégáinak, hogy a forradalom leverése után házkutatást tartottak náluk – férjét, aki a gimnázium tanára volt, börtönbe is vetették -, ezért a negatívok egy részét elégette, más darabjait azonban elrejtette. A szoborledöntést megörökítő képeket és negatívot a jól felismerhető résztvevők védelme érdekében elégette, a felvonulásról készült fotókat azonban a város emblematikus épületének számító Vasemberház “névadójának” lábába rejtette. A szinte életnagyságú eredeti szobor akkor már leszerelt és a múzeumban tárolt lábrészébe dugott negatívokat csak az 1980-as években vette elő és leltározta be a múzeumi fotótárba.
A kalandos sorsú képek 90-szer 140 centiméteres nagyításban november 30-ig láthatók.
A Nagykanizsai Kultúrkör Egyesület, a Kanizsai Kulturális Központ (KKK), valamint a szintén helyi Retro Talpi Kft. közös programjaként vasárnapra alkalmi járműbemutatót szerveznek a Medgyaszay Ház elé.
Kovácsné Mikola Mária, a KKK igazgatója az MTI-nek elmondta: az 1956-os Emlékbizottság által támogatott, A magyar szabadság éve programsorozat keretében megvalósuló szabadtéri tárlaton az akkoriban használatban lévő két- és négykerekűek láthatók majd. Régi Csepel teherautó, öreg Ford és Volkswagen Bogár, sőt Jaguar is lesz a kiállított járművek között, de az akkortájt használatos biciklikből és motorkerékpárokból is felsorakoztatnak néhányat az egész napos szabadtéri kiállítás keretében. MTI

Kiskanizsai esküvői viseleteket is bemutatnak

Nagykanizsán a Múzeumok Őszi Fesztiválja  rendezvénysorozat nyitányaként pénteken szakmai napot tartottak a Thúry György Múzeumban: a Germánok című időszaki kiállításhoz kapcsolódva a tanácskozás fő témája a régészet, a restaurálás, a kiállítás rendezés volt – mondta el Száraz Csilla múzeumigazgató az MTI-nek.

kiskanizsaiak

(Kiskanizsaiak a vasvári búcsújáráson. Fotó: nagykar.hu)

Hozzátette: a múzeum előadásokkal, kiállításokkal, könyvbemutatókkal készül a több héten át tartó rendezvénysorozatra. A Magyar Plakátházban nyíló időszaki kiállításon Légi régészet a Marostól a Zaláig címmel mutatnak be régészeti és történeti emlékeket. Az 1956-os forradalom zalai eseményeit tudományos ismeretterjesztő előadások keretében idézik fel – sorolta.

Az őszi fesztiválon mutatják be Markó Imre Lehel Kiskanizsai szótár című reprint kiadását, amely az Együtt Kiskanizsáért Egyesület gondozásában jelent meg. Az egyesület és a múzeum közösen gyűjtött fotófelvételeiből a 20. századi kiskanizsai esküvői viseleteket felvonultató kiállítás is nyílik – emelte ki Száraz Csilla.

Novemberben a Nagy Háború zalai hősei és hátországa című könyvet mutatják be, a kötet a tavaly, azonos címmel Nagykanizsán megrendezett konferencia előadásainak tanulmányait tartalmazza. MTI

“Múltbéli arcok” Arcrekonstrukciós kiállítás Nagykanizsán

Érdekes, és sokakat érdeklő kiállítás nyílt a Thúry György múzeum támogatásával rendezett, a Képzőművészetek Házában, a nagykanizsai Kiskastélyban kedden, 16:30-kor nyílott rendezvény. A kiállítás a Dunántúlt egykor benépesítő népek viseletét és arcvonásait tárja a néző elé.
A polgármester úr egyéb elfoglaltsága miatt a vendégeket Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója, majd Bagarus Ágnes, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Humán és Hatósági osztályvezetője köszöntötte.
A kiállítást professzor Kőnig Frigyes, Kossuth-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti, Anatómia, Rajz- és Geometria tanszékének tanszékvezetője, rector emeritus, az arcrekonstrukciós rajzok alkotója nyitotta meg.
Közreműködött a Károly Róbert Középkori Történelmi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület. (Fotók, szöveg, videó: Vízvári József)

nagykanizsa múzeum kiállítás 1

nagykanizsa múzeum kiállítás 2

nagykanizsa múzeum kiállítás 3

nagykanizsa múzeum kiállítás 4

A betyárélet emlékeiből nyílt kiállítás Nagykanizsán

Faragványok és fegyverek, illetve egy korabeli deres és kaloda is látható egyebek mellett azon a nagykanizsai kiállításon, amelyet a betyárélet zalai és somogyi múzeumokban őrzött emlékeiből állítottak össze a Thúry György Múzeumban.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 1
A rablók és hősök kettős mítoszát bemutató, szerdán megnyílt kiállításon Kardos Ferenc néprajzkutató, a tárlat egyik létrehozója arról beszélt, hogy a 18. század második felétől nagyjából a 20. századig tartó időszakban általában a nagyobb háborúk után jött el a betyárok kora. Ennek magyarázata, hogy a zsiványok, haramiák többsége a katonaság elől vagy alól akart megszabadulni, de akadtak olyanok is, akik a pásztorok, juhászok közül kerültek ki.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 2
Emlékeztetett: mindannyiukra jellemző volt, hogy bűneik miatt nem térhettek vissza falujukba, s egyszerű szegénylegények maradtak, akik – vérmérsékletük szerint – néha adtak is abból, amit másoktól loptak, de akár gyilkoltak is. Mint hozzátette: a betyárokról alkotott romantikus képet valószínűleg a szabad élet, a szabad párválasztás és a szabadság vágyott érzése táplálta, ami akkoriban a jobbágyságnak nem adatott meg.
Az egykori Kanizsa és térsége inkább védett volt a betyártámadásoktól, ugyanis az ide vezető utak mentén rabolt zsákmánnyal kereskedtek itt, költötték a megszerzett pénzt. A betyárokat amúgy sem lehet különösebben helységekhez kötni, hiszen a Bakonyban vagy a Kis-Balaton szigetein meghúzódó zsiványok nagy térségeket jártak be – vélekedett Kardos Ferenc.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 3
Arra Dénes Sándor polgármester is kitért az időszaki kiállítás megnyitóján, hogy a népi romantika hőseiként maradtak meg az irodalmi emlékezetben a betyárok, holott rablók, fosztogatók voltak. A betyárságról alkotott kép ezért is kissé homályos, mert keveredik a romantikus megközelítés a kiszolgáltatottságban élők érzéseivel.
A nagykanizsai kiállítóhely mellett a keszthelyi Balatoni Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum anyagaiból válogatott tárlaton pásztorfaragások, fegyverként is használt botok, fokosok, illetve saját kezűleg készített pisztolyok és puskák is láthatók. Az életkörülményeket ábrázoló nádkunyhó és korabeli viseletbe felöltöztetett “gazdája” mellett a betyárok raboskodásának kellékei, vagyis a vaskaloda és a deres is helyet kapott a Betyárok és betyárélet Dél-Zalában címet viselő tárlaton. MTI

(Fotók: Thúry György Múzeum – Facebook)