A Muskátli Cukrászda

Bajer (az egykori Muskátli) Cukrászda – Nagykanizsa

A Kölcsey utca és a Deák tér sarkán álló szecessziós stílusú épület, melynek földszintjén egykor a Muskátli Cukrászda állt. Helyén a múlt században egy kis földszintes ház, a Fleischacker-ház állt, melyet árverésen 1897-ben először a Nagykanizsai Segélyegylet Szövetkezet vett meg, majd 1900-ban Haas Vilmos fűszerkereskedő. Tőle 1903 februárjában Bajer Vince cukrász vásárolta meg a régi épületet, s még ugyanebben az évben megkezdte emeletes lakóházának építését. A sarokház az államosításig Bajer Vince és leánya, Bajer Mária (Ring Imréné) tulajdona volt. A sarokrészen működött az elegánsan berendezett Bajer Cukrászda. Bajer Vince üzletét később is híres cukrászda, a Makoviczky követte, majd a Muskátli Cukrászda.

nagykanizsa muskátli cukrászda 1
A ház egy emeleti lakását 1906-ban, a megalakulásakor, a Néptakarékpénztár Rt. vette bérbe irodahelyiségnek, s működött itt hat éven keresztül. Mellette az emeleten volt a század elején a Phönix Biztosító Társaság főügynöksége, majd az 1920-30-as években a Frankfurti Biztosító, s a Magyar-Francia Biztosító Rt. vezérügynöksége. Bár az épületet többször felújították, a szecessziós jegyeket máig őrzi.

A stílusra jellemző hullámzóan áradó vonalak, formák és plasztikus növényi ábrázolások jelennek meg a homlokzatdíszeken. A földszinti ajtónyílásokat felül hullámvonalas keretek zárják le, melyeket a sarkokon szalag-, szőlőfürt-, s kagylómintákkal díszítettek. Az épület Deák téri homlokzata az emeleten 7, a sarokrészen 2 ablaktengelyes, a homlokzat két oldalán a két szélső ablakot közösen, a középső ablakot, s a sarokrséz középső fülkéjét egymagában a főpárkányig felnyúló, rusztikázott pillérek keresztezik.

Az ablakok fölött, a pillérek közti téglalap alakú mezők szárnyas női ablakokkal, szőlőfürtökkel, s – levelekkel, – indákkal díszítettek. A sarokrészen középen félköríves fülkében kőváza látható levélcsokorral. E fülke fölötti és a Deák téri homlokzaton a középső ablak fölötti mezőkben az építés dátuma olvasható („ANNO DOM MCMIII”) szőlőfürtökkel, – levelekkel közrefogva. Az épület homlokzatán a főpárkány felett tömör mellvéd fut végig, melyet a Deák téri oldalon és a sarokrészen középen háromszög oromzatú, kőoromdíszes, íves padlásablakkal áttört elem díszít. 1992 óta helyi védelmet élvez az épület. (Forrás: utisugo.hu)




nagykanizsa muskátli cukrászda 2
Kedves Kanizsaiak! Elérkeztem a régi kanizsai szórakozó helyeket bemutató és megemlékező írás-sorozat méltán legnagyobb figyelmet érdemlő üzletéhez, ez pedig a Muskátli Cukrászda, a Musi ahogyan a kanizsai emberek hívták.

A fenti történeti áttekintő után következzék, ahogy én emlékezem erre az igazán nagy forgalmú helyre. Ez a hely generációknak nyújtott szórakozási, találkozási lehetőséget. Én a hetvenes és nyolcvanas években dolgoztam a ZMSZVV vállalatnál  (Zala Megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat) mint hűtőgépszerelő és karbantartó.
Így hát munkám miatt is, és személyes okok miatt is sokat jártam e helyre.

Az üzlet vezetői voltak: Móricné, Tamásné, (Juci néni), Macsekné Marika, Galamb Laci, Joós Lajos és felesége Éva.  Ezekre a nevekre emlékezem vissza. Valamikor a hátsó részében működött a cukrászüzem, ahol a fagylaltot is keverték és kannákban szállították ki az üzletekbe.

nagykanizsa muskátli cukrászda 3

Sok dolgozó megfordult ezen a helyen.  A teljesség igénye nélkül sorolnék fel neveket. Pultosok : Csizmadiáné Marica, aki innen ment nyugdíjba és talán a legtöbb időt ő töltötte le ebben az üzletben. Azután Tiszainé Kati,  (Marika) ( vezetéknevére már nem emlékezem) Rózsika, Jobbágy Erika és Kantó Erika és még sok tanuló lány.

Pincérek : Dávidovicsné Panni, Lábodiné, Eta, Tóthné Gabi, Kissné Marika, Lukácsiné Piri, Vincek Zsuzsa, azután Adrienn, a vezeték neve nem ugrik be. Ezekre a nevekre emlékezem, elnézést kérek azoktól akiket netán kihagytam a felsorolásból.

A Muskátli rendkívül nagy forgalmú hely volt akkoriban A törzsvendégek közül néhány név: Nardai Rózsi néni aki Balázsovits Lajos színművész nagynénje volt és aki mindig Perényi fogász feleségével érkezett délelőttönként. Buzek Dénes Nagykanizsa híres fotósa, aki napi vendége volt, nagyon sok akkori kisiparos törzshelye volt. Vámos Pista  (mindenki így hívta) azután élete vége felé sokszor megfordult az üzletben Horváth Sándor a volt Zalahús kanizsai vezetője.

nagykanizsa muskátli cukrászda 4
Sokáig lehetne sorolni azoknak a kanizsai polgároknak a neveit, akik ide jártak. Fiatalok találkahelye volt, Gabinak a hosszú hajú pincérnőnek mindenkihez volt egy kedves szava. Rengeteg fagylaltot eladtak ebben az üzletben. Emlékszem egy május elseje utáni napon én cipeltem le a fagyi pénzt, az aprót a postára, bizony alig bírtam el a zsákot. Egy nyári nap 20-25 keverés fagyi is elfogyott.

Sokat javítottam a fagyi gépeket. Volt egy hosszú süteményes vitrin a bejárattól balra amiben nagyon finom sütik lapultak, isteni volt a csoki krémjük, no és a krémesek!! Később üzemelt itt játékautomata is. A személyzet, a lányok megfigyelték azt, hogyha hirtelen lekapcsolják az áramot a gépről akkor az ad pénzt. Így hát egyikük odaállt a kismegszakítóhoz és egy jelre be és kikapcsolta a gépet. Így jutottak egy kis pluszhoz!

nagykanizsa muskátli cukrászda 5

Finom presszókávét főztek a hagyományos három karos gépen. A berendezés is hangulatos volt, a székek a cég asztalosának Csík Józsi bácsinak a keze munkáját dicsérik. Én vettem belőle hat darabot az üzlet átalakításakor, mai napig a konyhám díszei..

Ebben az üzletben is volt wc-s néni, mégpedig egy szepetneki lakos Regina néni, aki vasszigorral őrizte a megkönnyebbülés szentélyének „kapuját”. Az üzlet átalakítása után Jós Lajos vitte az üzletet egészen annak bezárásáig, de ez a Muskátli már nem ugyanaz volt mint a régi.

A város akkori vezetőinek a szégyene ,hogy hagyták tönkremenni ezt a patinás, nemzedékek szórakozását biztosító cukrászdát. Én így gondolom.
(Írta: Pusztafi Attila. Fotók: panoramio, utisugo)

A korzózás íratlan szabályai Nagykanizsán

A korzózásnak is megvoltak az íratlan szabályai Nagykanizsán. 1909-ben a Zala című lap munkatársa a férfiak köszönésére vonatkozókat gyűjtötte csokorba. Az írás helyenként talán túlzó, de biztosan nem alaptalan.

nagykanizsa korzózás

Előbb a köszönés fokozatairól értekezett. Ezekből ötöt talált a szembejövő társadalmi súlyának függvényében:

1. Az ember a mutató ujjával megböki a kalapja szélét, de nem szól semmit.

2. Az ember a mutató ujjával megböki a kalapja szélét és biccent a fejével, vagy így szól: Jónap.

3. Az ember megemeli a kalapját és mondja: Jónapot, vagy vanszerencsém.

4. Mély kalaplevétel a következő szöveggel: Ah, van szerencsém, alázatos szolgája!

5. Mély kalaplevétel, boldog felkiáltással: Alázatos szolgája, nagyságos uram, hogy parancsol lenni? Valóban nagyszerű színben van!

Ezt követően a köszönés nem kevésbé fontos időrendjét elemezte. Itt három változatot tudott elkülöníteni:

1. Határozottan elvárjuk, hogy nekünk köszönjenek.

2. Egyszerre köszönünk.

3. Mi köszönünk először.

Mivel a második változat kivitelezése – szemben a másik kettővel – okozhatott gondot, erre pontos receptet is adott:

„Az egyszerre való köszönés úgy történik, hogy két kilométernyiről boldogan mosolyogni kezdünk egymásra és mi megbökjük a kalapunkat, mire a másik azt mondja: Jónapot.

Dívott ekkoriban a déli korzózás is. Jobbára férfiak művelték. Munkahelyéről lógó hivatalnok szinte mind – vélte az újságíró. (Nagykar)

1 2 3