Az Országház sziluettjével nyert a Cseri csapata

Kedden került átadásra a Pannon Egyetem Nagykanizsa Facebook oldalán indított szavazás nyertesének díja.

(B-j. Birkner Zoltán, Meszlarics Márk, Szalai Patrik, Horváth Balázs. Fotó: PTE Nagykanizsai Kampusz)

A szavazni a városnapi P-napon rendezett raklapfestő versenyen elkészült alkotásokra lehetett.
A legtöbb szavazatot a Cseri elektro csapata (Nagykanizsai Szakképzési Centrum Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma) nyerte 270 szavazattal, de a második, harmadik helyezett FB lájkjainak száma is 200 felett volt.
A díjat Horváth Balázs, a Netta-Pannonia Kft ügyvezetője, és dr Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának oktatási igazgatója adta át, mely
hetijegy az augusztus 1-5 között rendezendő Ördögkatlan fesztiválra – értesült a Dél-Zala Press Torma-Paluska Ágnestől a a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának kommunikációs koordinátorától.

Villamosmérnök-képzés indul Nagykanizsán

Elsősorban a zalai és somogyi cégek munkaerőigényeinek megfelelve villamosmérnök-képzést indít a Pannon Egyetem (PE) Nagykanizsai Kampusza, építve a 13 éve zajló mérnök-informatikus képzésre.

pte nagykanizsa

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a bejelentés kapcsán tartott szerdai sajtótájékoztatón elmondta: egy befektető elsősorban olyan térségben kíván letelepedni, ahol megfelelően képzett vagy képezhető munkaerő áll a  rendelkezésére. Olyan településre pedig nehéz minőségi munkát váró befektetőt csábítani, ahol nincs felsőfokú képzőhely.
Ha sikerül azt elérni, hogy bővüljön a foglalkoztatás, és ezzel együtt a gazdaság is növekedjen, a következő lépésben a hatékonyságot a technológiai fejlesztésekkel lehet elérni. Ehhez pedig szükség van programozáshoz, automatizáláshoz értő szakemberekre – jegyezte meg az államtitkár.
Gelencsér András, a PE rektora elmondta: a veszprémi székhelyű oktatási intézmény sikerrel működik hálózatos egyetemként, vagyis Zalaegerszegen, Keszthelyen és Nagykanizsán is azonos színvonalú felsőfokú képzést biztosít a hallgatóknak. Ezért is döntött az egyetem szenátusa arról, hogy a térségbeli munkaerőigénynek megfelelve jövő szeptembertől villamosmérnöki képzést indítanak Nagykanizsán.
Hartung Ferenc, a PE Műszaki Informatikai Karának dékánja hozzátette: Veszprémben évtizedek óta folyik villamosmérnöki képzés, amely tavaly óta duális formában zajlik. A rendkívül eszköz- és szakemberigényes képzés nagykanizsai indítását is éppen a duális képzés teremtette meg, hiszen ehhez partnerként cégek és középiskolák is kellenek.
Birkner Zoltán kampuszigazgató mindezt azzal egészítette ki, hogy a 16 éve működő nagykanizsai képzőhelyen 13 éve zajlik a mostani új szakhoz is kiváló alapot adó mérnök-informatikus képzés, amelynek keretében eddig több mint 300 diplomát bocsátottak ki. Nagykanizsán ugyanakkor két éve folyik víztechnológiai kutatás és oktatás is másoddiplomás képzés formájában, a kampusz harmadik erőssége pedig a turizmus és térségfejlesztés szakembereit képző szak. MTI

Nagykanizsa és Zalaegerszeg együttműködése a zalai mérnökképzésért

Országosan is példaértékű lehet az az együttműködés, amelyet Zalaegerszeg és Nagykanizsa önkormányzata, a mindkét városban jelen lévő Pannon Egyetem, valamint öt jelentős hazai és nemzetközi hátterű cég kötött a műszaki és informatikai duális felsőoktatás erősítése érdekében – közölte a keddi aláírás alkalmából Zalaegerszeg polgármestere.
A két önkormányzat, az egyetem, illetve a Flextronics International Kft., a GE Hungary Kft., a Honeywell Hőtechnikai Kft., a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., valamint az Anton Kft. között létrejött megállapodás kapcsán Balaicz Zoltán úgy fogalmazott: a szereplőknek érdekük, hogy növekedjen a hallgatói létszám, s ezáltal ki tudják elégíteni az egyre növekvő munkaerőigényt.

nagykanizsa pte duális képzés

Kitért arra is, hogy Zalaegerszegen a jövő év végéig mintegy 2500 új álláshely jön létre, s ezek 20 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vár.
A zalai megyeszékhelyen éppen a munkaerőpiaci igények miatt indult el 2002-ben műszaki felsőoktatás, és 2012-ben Kecskeméttel együtt itt indult el az országban elsőként a duális mérnökképzés. Rangot ad a városnak a minőségi felsőoktatás, ezért – a közép- és felsőoktatásban a hiányszakmákra kiterjesztett saját ösztöndíjrendszerrel együtt – jövőre már több mint 200 millió forintot fordít az önkormányzat felsőoktatási célokra – sorolta Zalaegerszeg városvezetője.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélekedett, hogy „nagyon nagy bajban vagyunk”, mert csak nehezen találni felsőfokú műszaki végzettségű szakembereket a megyében. A felsőoktatás mellett azonban fontos, hogy már a középiskolásokat is meg kell szólítani, igyekezni kell a megyében tartani a leendő hallgatókat, mert Budapest ezen a területen is „elszippantja” a diákokat.
Emlékeztetett arra, hogy Nagykanizsán a közelmúltban létrejött egy víztechnológiai kutatóközpont, amely a Hidrofilt Kft. mint hazai magántulajdonú cég, a Pannon Egyetem és az önkormányzat együttműködésének köszönhető, és ezzel minta lehet mások számára is.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta: a hálózatos intézményként működő, veszprémi székhelyű egyetem öt karon és számos telephelyén csaknem 8000 hallgatót oktat. Megítélése szerint a hallgatókat csak akkor lehet helyben tartani, ha már itt megtalálják a leendő munkaadóikat, illetve náluk bekapcsolódhatnak a kutatásokba, fejlesztésekbe, a gyakorlati munkába, a munkáltatók pedig ezen keresztül már kiválasztásuk előtt megismerhetik őket.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának igazgatója arról beszélt, hogy a felsőoktatási vezetők az utóbbi években egyre gyakrabban találkoznak vállalatvezetőkkel, mert a gazdaság „kikényszerítette” a munkaerőpiac igényeinek megfelelő oktatást. Zalában jelenleg már 40 duális képzőhely segíti a felsőfokú oktatást, de nemcsak a műszaki és informatikai képzésre kívánják kiterjeszteni az együttműködést, hanem például a Keszthelyen vezető szerepet betöltő agrárképzésre is.
A megállapodást aláíró cégek nevében Lang János, a Flextronics alelnöke kifejtette: Zalában nagyon nagy szükség van erős műszaki felsőfokú oktatásra, mert jelentősen iparosodott a térség, ahol nagyon komoly cégek települtek meg. Nem lehet szétválasztani az erős ipart az erős felsőoktatástól, s a duális informatikai és mérnökképzés révén sokkal gyorsabban egymásra találhatnak a hallgatók és a vállalatok. MTI

(Fotó: Seres Zoltán/Balaicz Zoltán – Facebook)

Közösen indítanak közép- és felsőfokú felnőttképzéseket Nagykanizsán

Közösen indít közép- és felsőfokú felnőttképzési programokat Nagykanizsán az intézményi és szellemi hátteret egyaránt kihasználva a Pannon Egyetem helyi kampusza és a városban működő térségi integrált szakképző központ (TISZK).

Birkner Zoltán, a felsőoktatási intézmény igazgatója a Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza és a Kanizsa TISZK keddi közös sajtótájékoztatóján azt mondta: ősztől várhatóan tíz szakmában kínálnak OKJ-s képzéseket vagy felnőttoktatási tanfolyamokat.

A térségben működő cégek igényeire alapozva elsősorban informatikai, közgazdasági, környezetvédelmi, vízügyi, turisztikai és kereskedelmi-logisztikai területen biztosítanak tanulási lehetőséget a szakmával, érettségivel vagy diplomával rendelkezőknek – tette hozzá.

Miután a szabályozás szigorodott, sorra szűntek meg felnőttképzési vállalkozások, ezért a térség legnagyobb képzőhelye lesz a közös kezdeményezés. Eddig a TISZK évente mintegy ezer embernek adott új végzettséget, s ezt a számot néhány éven belül szeretnék megduplázni – jelezte.

Mérksz Andor, a Kanizsa TISZK vezetője hozzátette: eddig főként gépész és kereskedelmi szakmákban tartottak képzéseket – számos esetben cégek számára – a 2010 óta akkreditációval rendelkező intézményben.

Végh Andrea, a Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézetének vezetője ugyanakkor arról beszélt, hogy egy diploma megszerzése sem elegendő például az idegenvezetői vagy mérlegképes könyvelői munkához, ezért is van igény diploma után is OKJ-s képzésekre.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester a tájékoztatón úgy fogalmazott: már nem elég egyetlen szakma elsajátítása, amivel azután 40 évig elboldogul bárki, ma minél több végzettséggel rendelkezik valaki, annál jobbak a lehetőségei. A nagykanizsai intézményrendszerben ugyanakkor a szélesebb képzési paletta átjárhatóságot is biztosít a közép- és a felsőfokú képzések oktatói számára. MTI