nagykanizsa múzeum Archives

A Thúry György Múzeum mindkét kiállítóhelyén visszaállt a megszokott nyitvatartási rend

2020-06-28 Kultúra

A nagykanizsai Thúry György Múzeum Fő úti épületében szerdától vasárnapig 10-17 óráig, a Magyar Plakát Házban keddtől szombatig 10-17 óráig várják az érdeklődőket.

Az előre bejelentett csoportokat – igény esetén – a nyitvatartási napokon kívül is fogadja az intézmény.

A csoportok előzetesen a 20-226-7679-es telefonszámon jelentkezhetnek be.

Az intézmény néhány óvintézkedést vezetett be:

A Thúry György Múzeum épületeibe nem léphet be olyan személy, akinek vagy akinek a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának hatósági karantént rendeltek el.
Belépéskor a kézfertőtlenítés kötelező, kézfertőtlenítési lehetőséget biztosítanak.
A látogatók számára a szájat és az orrot eltakaró maszk használata kötelező.
Az egyes kiállítóhelyekre belépők számát szükség esetén korlátozzák.

A Thúry György Múzeum idén nyáron is mindkét kiállítóhelyén folyamatosan nyitva tart.

1956-os áldozat emlékéről is szól az ősz a nagykanizsai Thúry György Múzeumban

2019-10-02 Kultúra

Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművészek raktárban tartott alkotásaiból készült tárlat és egy 1956-ban vétlen áldozatként Nagykanizsán elhunyt 15 éves diáknak szentelt emlékkonferencia is szerepel a nagykanizsai Thúry György Múzeum őszi programjai között.

Az eseményeket ismertető keddi sajtótájékoztatón Száraz Csilla, a múzeum igazgatója elmondta: az intézmény idén először csatlakozik a magyar festészet napjának programsorozatához kisdiákoknak szól festménypályázattal, illetve egy különleges, rejtett értékeket bemutató tárlattal.

A múzeum képzőművészeti gyűjteményének 1948 és 1998 között készült, de raktárban tartott darabjaiból nyílik kiállítás október 18-án a Magyar Plakát Házban. Mások mellett Barcsay Jenő vagy Kmetty János eddig ritkán látott alkotásai kerülnek a látogatók elé a november 16-ig látogatható tárlaton.

A Thúry György Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján történelmi konferenciát szervez, amelyet Balázs Lászlónak, a nagykanizsai események legfiatalabb áldozatának emlékére rendeznek. A története csak nemrég került napvilágra. A mindössze 15 éves, Nagykanizsán tanuló szombathelyi diák 1956. október 23-án késő este egy lövést kapott az utcán, majd hosszú kórházi ápolás után három hónappal később meghalt.

A szombathelyi és a nagykanizsai szálakat korabeli fotók és mentős jegyzőkönyvek alapján is bemutatják a konferencia előadói. A rendezvény végén emléktáblát is avatnak a forradalom legifjabb nagykanizsai áldozata előtt tisztelegve – jelezte Száraz Csilla. MTI

Múzeumok éjszakája – Nagykanizsán látható lesz Thúry György pallosa

2017-06-21 Kultúra

Nagykanizsán kizárólag a múzeumok éjszakáján, június 24-én (pénteken) lehet majd megtekinteni az egykori kanizsai várvédő, Thúry György eredeti pallosát.

Az ereklyét komoly biztonsági intézkedések közepette szállítják a Magyar Nemzeti Múzeumból a dél-zalai városba – mondta el a Thúry György Múzeum igazgatója az MTI-nek.

(Thury György)

A 16. századi fegyver a rajta látható véset szerint a törökországi Medinában készült, aranyozott ezüsttel díszített markolatát már a várkapitány alakíttatta át, de azt nem tudni, hogy ajándékként vagy zsákmányként került hozzá. Thúry György halála után örököse II. Miksa császárnak adományozta a pallost, Bécsből csak 1933-ban kapta vissza a Magyar Nemzeti Múzeum, ahol jelenleg is őrzik – ismertette a részleteket Száraz Csilla.

(Thury György pallosa)

Az műtárgy bemutatása mellett a Dél-Zala a méhek terített asztala című időszaki kiállítás tematikájához kapcsolódó mézes programokkal is várják a látogatókat: megrendezik a mackóbarátok találkozóját, előadásokat, néptáncbemutatót tartanak. MTI

Vándorkiállítás mutatja be a Batthyány-uradalmakat Nagykanizsán

2017-04-12 Kultúra

A tavaly Körmenden, majd Siklóson szerepelt, a Batthyány-család uradalmait bemutató vándorkiállítás helyi múzeumi kincsekkel kibővített tárlata nyílt meg kedd este Nagykanizsán, a Thúry György Múzeumban.

(Batthyány Lajos miniszterelnök Barabás Miklós festményén. Fotó: Wikipédia)

A Dunántúl számos településén, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén összesen tizenegy uradalmat és a köréjük szerveződő településeket birtokló Batthyányakról Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója felidézte: 1452-től 1966-ig 30-35 jeles személyiséget adott a hazának a főnemesi család.
Bár „nem szerették” őket a kanizsaiak, hiszen adót kellett nekik fizetni, mégis számosan közülük mecénásként, iskolaalapítóként, templomépítőként, illetve Magyarország vezető politikusaiként „a nemzet ügyeiért is komoly áldozatokat hoztak”. Utalt például a szegények orvosaként boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóra, illetve Batthyány Lajosra, aki 252 évvel ezelőtt a róla elnevezett kanizsai gimnáziumot, Vas, Zala és Somogy vármegye első középiskolájaként megalapította.

Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója egyebek mellett azt fejtegette, hogy a család hercegekből, grófokból állt, de birtokaik soha nem voltak csupán egyetlen kézben. A kezdetben a Dunántúl középső részén birtokokkal rendelkező Batthyányak a török miatt először a nyugati országrészekben gyarapították vagyonukat, majd később a Dunántúl déli területein. Nevük házasság és öröklés révén egészült ki a Strattmann-család nevével.

Az igazgató hozzátette: a középkorban az ország váruradalmakból állt, amelyekhez nagyon sok falu és jobbágy tartozott. Az uradalom birtokosa azonban nemcsak adót szedett, de gondoskodott is a jobbágyairól, a felszabadított parasztokból sereget szervezett, amely az országot is védte. Mindemellett kulturális értékeket is közvetített, hiszen például neves építészeket, művészeket bízott meg a templomépítésekkel.

A vándorkiállítás előzményei kapcsán Móricz Péter, a körmendi Batthyány-Strattmann László múzeum igazgatója azt mondta: tavaly volt a 300. évfordulója annak, hogy a Batthyányak Körmendre helyezték uradalmaik központját. Ennek kapcsán először ott nyílt meg a magyar- és németnyelvű tárlat, ami februárban Siklóson volt látható, majd Nagykanizsáról Németújvárra (Güssing) megy tovább.

A kastélyok, várak, templomok képeit, a birtokok működéséhez szükséges számos eredeti dokumentumot, térképeket és tervrajzokat is felvonultató tárlat Nagykanizsán a kiállításnak helyet adó Thúry György Múzeum relikviáival is kiegészült, egyebek közt két nagyméretű eredeti címerrel. MTI

Évszázados divatrajzokból és viseletekből nyílt kiállítás Nagykanizsán

2017-02-16 Kultúra

Krinolin, turnűr, sonkaujj címmel 19. századi divatrajzokból és viseletekből nyílt kiállítás a nagykanizsai Thúry György Múzeumban, ahol az akkoriban elvárt illedelmes viselkedésről is képet kaphatnak a látogatók.

A dél-zalai város múzeuma rendelkezik Magyarországon az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel a polgári világ divattörténetéből – árulta el a keddi megnyitón Száraz Csilla, a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette, hogy 2011-ben már bemutatták egy részét ennek a gyűjteménynek, amelyet azóta tovább gyarapítottak, például korabeli színes divatlapokkal, amelyek egy részét most a közönség is láthatja.

A tárlatot megnyitó Rákhely Zsófia divattervező, a Budapesti Metropolitan Egyetem adjunktusa egyebek mellett azzal ajánlotta a látogatók figyelmébe a kiállítást, hogy a régi és az új egymásból merít és egymásra épül, vagyis a divat is egyfajta örök körforgást mutat. A divat jelentése azonban sokat változott a 19. század óta, mert egykor szokást és normát jelentett, ma pedig leginkább gyors változásokat takar.

Az április 30-ig látogatható kiállítás rendezője, Kunics Zsuzsa muzeológus az MTI érdeklődésére elmondta: a tucatnyi öltözet egykori kanizsai polgári családok hagyatékából került a múzeumba, ahol látható egyebek közt egy fasarkú, „egykaptafára készült” – vagyis azonos formájú – női báli cipő is.

Mindegyik öltözékről tudni lehet, hogy hol – például Bécsben vagy Pesten – készíttették és milyen alkalmakkor viselték. Az érdeklődők pedig azt is megtudhatják, hogy a krinolin és a turnűr miféle szoknyaformákat takart, illetve azt is, hogy milyen alkalmakkor és napszakban miféle „toaletben” illett megjelenniük a hölgyeknek. MTI

Erdélyi és zalai régészeti légi fotókból nyílt kiállítás Nagykanizsán

2016-10-12 Kultúra

Erdély tájain és a zalai dombok között található műemlékek és még feltárásra váró évezredes építmények légi fotóiból nyílt kiállítás Nagykanizsán, a magyarországi és erdélyi légi régészet eddigi legszélesebb körű tárlataként.
A marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a gyulafehérvári Egyesülés Múzeum és a nagykanizsai Thúry György Múzeum támogatásával évek óta zajló régészeti dokumentálásról a légi fotókat készítő Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi docense azt mondta: a korábbi kiállításokhoz képest ilyen gazdag, és számos felvételt először bemutató tárlatot még nem állítottak össze. A még 1993-ban francia együttműködéssel kezdődött légi fotózások eredményeként mostanáig több mint 55 ezer felvételt készítettek, ebből válogatva mintegy ötven látható keddtől Nagykanizsán.

A két erdélyi múzeum jóvoltából 2009-ben kezdődött el a műemlékek és régészeti lelőhelyek repülőgépről történő dokumentálása, amely egyfajta információmentés is, ugyanis az évek során több lefotózott lelőhely már megsemmisült. Ide sorolható az elárasztott Bözödújfalu katolikus templomának tornya, amely a nagykanizsai kiállításon még látható egy képen, de néhány évvel ezelőtt végleg a vízbe süllyedt – említette Czajlik Zoltán.
Hozzátette még, hogy Magyarország középső vidéke légi régészeti szempontból viszonylag jól feltárt, de Zala az utóbbi időkig elhanyagolt volt. Két évvel ezelőtt kezdték el a dokumentálást a nagykanizsai múzeum támogatásával, és sikerült a levegőből olyan lelőhelyekre bukkanni, mint a Hahót melletti körárok, amely további kutatásokra vár.

A Magyar Plakát Házban december végéig látható, Történelmi látképek – Légi régészet a Marostól a Zaláig című időszaki kiállítás keretében Erdély, a Déli-Kárpátok, a Mezőség és Székelyföld korábban a két erdélyi városban és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott felvételei mellett most először láthatók a Bánságban és Zalában készült légi fotók. Halomsíros temetők, őskori és római települések, erődítmények és várak épületeinek körvonalai tűnnek fel a mezők és szántók talajának takarásában, de az egykori kanizsai vár hajdani területe is látható a nagykanizsai légifotó-kiállításon. MTI

Kiskanizsai esküvői viseleteket is bemutatnak

2016-10-01 Kultúra

Nagykanizsán a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat nyitányaként pénteken szakmai napot tartottak a Thúry György Múzeumban: a Germánok című időszaki kiállításhoz kapcsolódva a tanácskozás fő témája a régészet, a restaurálás, a kiállítás rendezés volt – mondta el Száraz Csilla múzeumigazgató az MTI-nek.

(Kiskanizsaiak a vasvári búcsújáráson. Fotó: nagykar.hu)

Hozzátette: a múzeum előadásokkal, kiállításokkal, könyvbemutatókkal készül a több héten át tartó rendezvénysorozatra. A Magyar Plakátházban nyíló időszaki kiállításon Légi régészet a Marostól a Zaláig címmel mutatnak be régészeti és történeti emlékeket. Az 1956-os forradalom zalai eseményeit tudományos ismeretterjesztő előadások keretében idézik fel – sorolta.

Az őszi fesztiválon mutatják be Markó Imre Lehel Kiskanizsai szótár című reprint kiadását, amely az Együtt Kiskanizsáért Egyesület gondozásában jelent meg. Az egyesület és a múzeum közösen gyűjtött fotófelvételeiből a 20. századi kiskanizsai esküvői viseleteket felvonultató kiállítás is nyílik – emelte ki Száraz Csilla.

Novemberben a Nagy Háború zalai hősei és hátországa című könyvet mutatják be, a kötet a tavaly, azonos címmel Nagykanizsán megrendezett konferencia előadásainak tanulmányait tartalmazza. MTI

Kincsek, kalandok, koponyák, kutyatáncoltatás Nagykanizsán

2016-06-18 Kultúra

A népvándorlás kori germánok, illetve az olimpia éve kapcsán a sport és a szamba áll a középpontjában a Múzeumok éjszakája idén négy helyszínen zajló nagykanizsai programjainak – mondta el a Thúry György Múzeum igazgatója a rendezvényekről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

Száraz Csilla kifejtette: a Kincsek – kalandok – koponyák címet viselő, ezúttal is ingyenes programsorozat keretében időszaki kiállításként nyílik meg június 25-én éjjel a germánokat bemutató tárlat. Ez a Vas megyei Szelestén feltárt, több mint száz sírt magában foglaló, a 6. századból származó langobárd temető leleteit és ezen keresztül a germánok szokásait, életét tárja a látogatók elé. A kiállítás a modern régészeti eszközökről is szól, a látogatók az archeozoológia – vagyis állattani régészet – és a restaurálás titkaiba is bepillantást nyerhetnek, de a Károly Róbert Hagyományőrző és Kulturális Egyesület jóvoltából a germánok is „megelevenednek”.

Az igazgató hozzátette: érdekességük a kiállított leleteknek, hogy a gazdag férfiak mellé a mai agarakhoz hasonlító kutyákat is temettek, ezért az Országos Agarász Egyesület jóvoltából négylábúak is részt vesznek a múzeumi éjszakán, sőt dog dancing, vagyis kutyatánc is szerepel a programok közt. Éjfél után pedig zseblámpás barangolásra is mód nyílik a Thúry György Múzeumban, ahol a tárgyak, a sírok és a holtak „életre kelnek”.

A Képzőművészetek Házában a Múltbéli arcok címet viselő, arcrekonstrukciós kiállítás, továbbá a Sass Brunner- és a Z. Soós- gyűjtemény aktuális tárlata is nyitva áll, a Magyar Plakát Házban pedig Nagykanizsa és a németországi Puccheim képző- és iparművészeinek közös bemutatóját tekinthetik meg a látogatók.

Az olimpia, a tánc mint sport, és a helyszín, Rio de Janeiro adta az ötletet, hogy az Eraklin Táncklub Egyesület a sport és a szamba köré szervezi a Képzőművészetek Házában tartandó programjait. Lekszikov Csaba, az egyesület elnöke azt mondta: a Copacabanát megidézve homokos, pálmafás plázst alakítanak ki, Brazília madaraiból rendeznek kiállítást, de foci, csocsó és gombfoci is a látogatók rendelkezésére áll, és persze szambaoktatásra is lehet majd jelentkezni.

Idén először kapcsolódik be a Múzeumok éjszakája programjaiba a Netta Pannonia Környezetvédelmi Kft., amelynek telephelyén – a középkori várkastély helyén – tavaly alakították ki az egykori Kanizsa nevezetes várát bemutató állandó kiállítást. Horváth Balázs ügyvezető arról számolt be, hogy ezen az éjszakán török kori kézműves foglalkozások és hastáncbemutató kínál kikapcsolódást, és az érdeklődök a cég buszaival ingyen közlekedhetnek a négy rendezvényhelyszín között. MTI

A kanizsai Múzeumok éjszakája részletes programja ITT OLVASHATÓ.

A betyárélet emlékeiből nyílt kiállítás Nagykanizsán

2016-03-10 Kultúra

Faragványok és fegyverek, illetve egy korabeli deres és kaloda is látható egyebek mellett azon a nagykanizsai kiállításon, amelyet a betyárélet zalai és somogyi múzeumokban őrzött emlékeiből állítottak össze a Thúry György Múzeumban.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 1
A rablók és hősök kettős mítoszát bemutató, szerdán megnyílt kiállításon Kardos Ferenc néprajzkutató, a tárlat egyik létrehozója arról beszélt, hogy a 18. század második felétől nagyjából a 20. századig tartó időszakban általában a nagyobb háborúk után jött el a betyárok kora. Ennek magyarázata, hogy a zsiványok, haramiák többsége a katonaság elől vagy alól akart megszabadulni, de akadtak olyanok is, akik a pásztorok, juhászok közül kerültek ki.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 2
Emlékeztetett: mindannyiukra jellemző volt, hogy bűneik miatt nem térhettek vissza falujukba, s egyszerű szegénylegények maradtak, akik – vérmérsékletük szerint – néha adtak is abból, amit másoktól loptak, de akár gyilkoltak is. Mint hozzátette: a betyárokról alkotott romantikus képet valószínűleg a szabad élet, a szabad párválasztás és a szabadság vágyott érzése táplálta, ami akkoriban a jobbágyságnak nem adatott meg.
Az egykori Kanizsa és térsége inkább védett volt a betyártámadásoktól, ugyanis az ide vezető utak mentén rabolt zsákmánnyal kereskedtek itt, költötték a megszerzett pénzt. A betyárokat amúgy sem lehet különösebben helységekhez kötni, hiszen a Bakonyban vagy a Kis-Balaton szigetein meghúzódó zsiványok nagy térségeket jártak be – vélekedett Kardos Ferenc.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 3
Arra Dénes Sándor polgármester is kitért az időszaki kiállítás megnyitóján, hogy a népi romantika hőseiként maradtak meg az irodalmi emlékezetben a betyárok, holott rablók, fosztogatók voltak. A betyárságról alkotott kép ezért is kissé homályos, mert keveredik a romantikus megközelítés a kiszolgáltatottságban élők érzéseivel.
A nagykanizsai kiállítóhely mellett a keszthelyi Balatoni Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum anyagaiból válogatott tárlaton pásztorfaragások, fegyverként is használt botok, fokosok, illetve saját kezűleg készített pisztolyok és puskák is láthatók. Az életkörülményeket ábrázoló nádkunyhó és korabeli viseletbe felöltöztetett „gazdája” mellett a betyárok raboskodásának kellékei, vagyis a vaskaloda és a deres is helyet kapott a Betyárok és betyárélet Dél-Zalában címet viselő tárlaton. MTI

(Fotók: Thúry György Múzeum – Facebook)