A betyárélet emlékeiből nyílt kiállítás Nagykanizsán

Faragványok és fegyverek, illetve egy korabeli deres és kaloda is látható egyebek mellett azon a nagykanizsai kiállításon, amelyet a betyárélet zalai és somogyi múzeumokban őrzött emlékeiből állítottak össze a Thúry György Múzeumban.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 1
A rablók és hősök kettős mítoszát bemutató, szerdán megnyílt kiállításon Kardos Ferenc néprajzkutató, a tárlat egyik létrehozója arról beszélt, hogy a 18. század második felétől nagyjából a 20. századig tartó időszakban általában a nagyobb háborúk után jött el a betyárok kora. Ennek magyarázata, hogy a zsiványok, haramiák többsége a katonaság elől vagy alól akart megszabadulni, de akadtak olyanok is, akik a pásztorok, juhászok közül kerültek ki.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 2
Emlékeztetett: mindannyiukra jellemző volt, hogy bűneik miatt nem térhettek vissza falujukba, s egyszerű szegénylegények maradtak, akik – vérmérsékletük szerint – néha adtak is abból, amit másoktól loptak, de akár gyilkoltak is. Mint hozzátette: a betyárokról alkotott romantikus képet valószínűleg a szabad élet, a szabad párválasztás és a szabadság vágyott érzése táplálta, ami akkoriban a jobbágyságnak nem adatott meg.
Az egykori Kanizsa és térsége inkább védett volt a betyártámadásoktól, ugyanis az ide vezető utak mentén rabolt zsákmánnyal kereskedtek itt, költötték a megszerzett pénzt. A betyárokat amúgy sem lehet különösebben helységekhez kötni, hiszen a Bakonyban vagy a Kis-Balaton szigetein meghúzódó zsiványok nagy térségeket jártak be – vélekedett Kardos Ferenc.

nagykanizsa thury györgy múzeum kiállítás 3
Arra Dénes Sándor polgármester is kitért az időszaki kiállítás megnyitóján, hogy a népi romantika hőseiként maradtak meg az irodalmi emlékezetben a betyárok, holott rablók, fosztogatók voltak. A betyárságról alkotott kép ezért is kissé homályos, mert keveredik a romantikus megközelítés a kiszolgáltatottságban élők érzéseivel.
A nagykanizsai kiállítóhely mellett a keszthelyi Balatoni Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum anyagaiból válogatott tárlaton pásztorfaragások, fegyverként is használt botok, fokosok, illetve saját kezűleg készített pisztolyok és puskák is láthatók. Az életkörülményeket ábrázoló nádkunyhó és korabeli viseletbe felöltöztetett “gazdája” mellett a betyárok raboskodásának kellékei, vagyis a vaskaloda és a deres is helyet kapott a Betyárok és betyárélet Dél-Zalában címet viselő tárlaton. MTI

(Fotók: Thúry György Múzeum – Facebook)

Ősbemutatóval is készül a nagykanizsai művészeti fesztivál

A fotóművészeti kiállítástól a dzsesszkoncerten és a színházi, irodalmi előadáson át a komolyzenéig számos műfajt vonultat fel, továbbá magyarországi kortárs zenei ősbemutatót is kínál az idei Tavaszi Művészeti Fesztivál Nagykanizsán, ahol hétfőn tartottak sajtótájékoztatót a szervezők.

kanizsai kultúrális központ
A Kanizsai Kulturális Központ csaknem húsz éve életre hívott tavaszi sorozata jól ismert előadókat és helyi művészeti csoportokat sorakoztat fel idén március 11. és 23. között, minden korosztály számára kínálva érdekes programokat – hangsúlyozta Kovácsné Mikola Mária, a központ igazgatója. Hozzátette, hogy a város négy helyszínén zajló kulturális kavalkádot ezúttal is az önkormányzat támogatja, az idei költségvetés több mint hárommillió forint.
Marics Zsuzsanna, a programok koordinátora kifejtette: a 60 éves Kanizsai Fotóklub tagjainak – a fotóméretek okán – Nagyképűek címet viselő kiállítása, valamint a Magyar Állami Népi Együttes amerikai turnén bemutatott Magyar rapszódia című műsora nyitja a programok sorát a Hevesi Sándor Művelődési Központban (HSMK). A Móricz Zsigmond Művelődési Házban lép fel közös produkciójával a Balázs Elemér Group és az Alba Regia Kamarazenekar, a dzsessz rajongóinak kínálva különleges élményt.
Tenki Réka színművésznő előadásában láthatja a Medgyaszay Ház közönsége Péterfy-Novák Éva Egyasszony című művének színházi változatát, míg a HSMK-ban Vikidál Gyulával ad közösen rockkoncertet a Mobilmánia. Az országszerte mindössze öt helyszín egyikeként Nagykanizsán is látható lesz a Hernádi pont, vagyis Hernádi Judit zenés estje Heilig Gábor és zenekara közreműködésével, míg az irodalom és a zene sajátos találkozására kíváncsiak Háy Zoltán író, költő és a 30Y-ból ismert Beck Zoltán zenész közös, Háy Come Beck címet viselő előadására válthatnak jegyet.
A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő nagykanizsai Farkas Ferenc Énekegyüttes különleges előadással készül a Felsőtemplomban. Baráth Ivett karnagy elmondta: névadójuk szerzeményei és egyházi művek mellett Elek István dzsessz-szaxofonossal közös feldolgozások is elhangzanak, továbbá magyarországi ősbemutatóként a litván Eriks Esenvalds kortárs zeneszerző sajátos hangzásvilágú művei is felcsendülnek majd a nagykanizsai előadáson. MTI

Akikre büszkék vagyunk: Bogdán Norbert és Farkas Tibor

nagykanizsa bogdán norbert

Itt és ezen az oldalon az oldal szerkesztője és tulajdonosa  (Naná!) leírhatja saját véleményét.

Például azt, hogy szereti a kultúrát.

Bár kimondottan nem szereti az állami média (MTVA) bólogató János műsorait, de azok közül általában hallgatja a Kossuth rádió Belépő című politika-mentes kulturális műsorát.

Ahol legutóbb a nagykanizsai Bogdán Norbert és a Kanizsáról ilyen-olyan indokokkal elküldött, a helyi közművelődésben évtizedek alatt jelen volt és komoly eredményeket elért   Farkas Tibor is nyilatkozott.

Találtunk is egy videót a Belépőben, ahol Norbii és Tibi nyilatkozott. Ezt most nem tudjuk videóként az oldalba beágyazni, csak belinkelni.

Érdemes és tanulságos lesz nézni és hallgatni.

A link: itt van. A stúdió videón 38,43-tól tűnik fel Norbi és Tibi.

(Fotó: Pifka Anna / MTVA)

Kanizsai tehetségek: Kurta Lilla rajzai

A nagykanizsai Kurta Lilla nagyon színes, kreatív egyéniség, aki szereti a művészetet.  Korábban már írtunk a legutóbbi kanizsai sikerről, a Viharfelhők című filmről, melyben Lilla oroszlánrészt vállalt.

Most a rajzait, egészen pontosan alkotásait mutatjuk be, néhány egy kis bemutatkozása kíséretében.

kurta lilla nagykanizsa

(Kurta Lilla)

– A művészet  gyermekkorom óta része volt az életemnek és ez máig is így van. Több saját színdarab – A játékbolt, Öt nő, A Királynő –  három kisfilm – Loki lázadása,  A vándor, Viharfelhők – és egy külföldi élmény után, újra rátaláltam arra, amit sokáig mellőztem. A rajzolásra.

– A ceruzával készült alkotások folyamatosan jelen voltak ugyan, de a festékhez nem nagyon nyúltam. Nem tudom miért, talán túl macerásnak éreztem, vagy egyszerűen attól féltem, hogyha abban elrontok valamit, nem lehet kijavítani.

– Rátaláltam egy technikára, ami megfogott, egyszerűségével, mégis mérhetetlen kifejezőképességével. Angolul Colour Splashingnek hívják, amit talán Színszórásnak lehetne fordítani a legszebben, ezt pedig ötvöztem a régóta kedvelt, képregényes, erős fekete vonalas stílussal.

– Megleltem magamat a képeimben, aminek hamarosan egy kiállítás a Honvéd Kaszinóban lett díjazása. Életem egyik legszebb napja volt, azt már biztos. Az új stílusok felfedezésének hála, lassan megérik egy újabb kiállítás is, reméljük, hasonló sikerrel, mint a korábbi. Az biztos, hogy összekötöm a két szenvedélyemet és egy önálló esttel együtt mutatom be legújabb alkotásaimat – mondta önmagáról és terveiről a Dél-Zala Pressnek a kanizsai tehetség.

1 8 9 10