Rovarhotelt is építettek a kanizsai könyvtárnál

„A Halis István Városi Könyvtár lelkes csapata a Kálvin téri könyvtárpalota környezetének szépítéséhez kérte szakmai segítségünket.

Az intézmény a Jane Godall Intézettől elnyert támogatásból vásárolta meg a Konrád-Németh Cecília városi főkertész által javasolt növényeket, amelyeket a Könyvtár munkatársai a Via Kanizsa parkgondozó csapata segítségével ültetettek el a bejárat közelében. Köszönjük a városszépítő munkát! „- tudatta Facebook oldalán a közelmúltban a Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt.

Új könyvtárigazgatói pályázatot írtak ki Nagykanizsán

A nagykanizsai képviselő-testületi március 28-i ülésén 13 igen és 1 tartózkodás mellett arról született döntés, hogy új pályázatot írnak ki a Halis István Városi Könyvtár vezetői álláshelyére.

Az új pályázat benyújtási határideje május 15. és a közgyűlés tagjai a júniusi ülésen hoznak döntést a határidőig beérkezett pályázatok ügyében.

Ugyanakkor Czupi Gyula határozatlan időre szóló, könyvtárosi közalkalmazotti munkaköre melletti vezetői megbízatása március 31. napjával megszűnt.

Ezért a folyamatos munka érdekében a március végi közgyűlésen olyan döntés született, hogy az eredményes pályázati eljárás lefolytatásáig, de legfeljebb 2019.április 1-től 2020. március 31-ig a Halis István Városi Könyvtár igazgatói beosztásának betöltésével újra Czupi Gyulát bízzák meg.

A közgyűlés 14 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadta.

Előzmények itt: Nem választották meg a kanizsai könyvtár igazgatójának az egyetlen pályázót.

Nyílt levél a kanizsai közgyűléshez a könyvtár igazgatóválasztása kapcsán

Nemrég számoltunk be arról, hogy nem választották meg a kanizsai könyvtár igazgatójának az egyetlen pályázót.

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár

Az igazgatóválasztással kapcsolatban szerdán az alábbi nyílt levelet kapta kézhez szerkesztőségünk.

„Nyílt levél Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűléséhez

Tisztelt Közgyűlés!

Városunk büszke lehet könyvtárára, amely most az igazgatóválasztás napjait éli. Mi, e levél aláírói úgy látjuk, hogy a legalkalmasabb jelölt a jelenlegi igazgató, Czupi Gyula.

Nem csak azért, mert jól végezte munkáját. Ebben az országban sokan végzik jól a munkájukat.

Inkább azért, mert ennél többet tett. Irányítása alatt a könyvtár egy olyan intézménnyé vált, ami nemcsak könyvtára, de szellemi otthona is a városban sok embernek. Ez egy kulturális centrum.

A Halis István Városi Könyvtár ma egy országosan is jó hírünket keltő intézményünk, ami nyilván nem független Czupi Gyula munkájától. Egy ilyen vezetőnek nem felajánlani kellene-e inkább a munka folytatását?

Kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy továbbra is támogassa őt tevékenységében.”

2019 februárjában. Aláírók: Cseke Zoltán, Mayer Ferenc, Pintérné Grundmann Frida, Szmodics Józsefné, Janzsó Antal, Merksz Andor.

Nem választották meg a kanizsai könyvtár igazgatójának az egyetlen pályázót

A nagykanizsai képviselő-testület január 31-i ülésén több személyi kérdésben is döntést hoztak.

A Kanizsai Kulturális Központ vezetője Kovácsné Mikola Mária újra bizalmat kapott és szintén 5 évig ismét Száraz Csilla vezetheti a Thúry György Múzeumot.

(A nagykanizsai könyvtár. Fotó: Igali Lászlóné Gyöngyi)

A Halis István Városi Könyvtár esetében egy pályázó volt, az intézmény jelenlegi igazgatója Czupi Gyula, akinek megbízatása március 31-én lejár. Czupi Gyula pályázatát bár érvényesnek találták és az előterjesztés szerint őt javasolták a könyvtár élére, a közgyűlésen azonban mégsem kapta meg a minősített többséget.

A könyvtár igazgatói kinevezésének tárgyában a közgyűlésnek legkésőbb az igazgatói mandátum lejártáig döntést kell hoznia.

A könyvtár egyébként a napokban élelmiszer-adomány gyűjtést is indított.

Mint Facebook oldalukon írták:

„Könyvtárunk segíteni szeretne azoknak, akik élelmiszer-adományt fogadnának el, mert rászorulók.
Jelentkezzen, ha Önt érdekli a lehetőség!
Kérjük, hogy környezetében is hívja fel a rászorulók figyelmét a lehetőségre.
A kapcsolat felvétele kollégánk telefonján lehetséges: 30 628 7266.
E-mail: info@nagykar.hu”

Szakmai díj a kanizsai könyvtárosnak

Október 8-án (hétfőn) szakmai tanácskozást rendeztek a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban.
A programon Zala, Somogy és Veszprém megyei szakemberek vettek részt.
A találkozó során a „Zala Megye könyvtárügyért” szakmai kitüntetést vehette át a kanizsai Kocsis Katalin, a bibliotéka nyugalmazott zenei könyvtárosa.
A díjat Dénes Sándor a dél-zalai város polgármestere és Kiss Gábor a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója adta át.
Gratulálunk!

(Fotók: Facebook)

A város történetíróira emlékeznek

Domborműavatással, könyvbemutatóval, történettudományi előadásokkal emlékeznek a könyvtár névadójára, a 90 évvel ezelőtt elhunyt Halis Istvánra és a 180 esztendővel ezelőtt született Cser Józsefre szombaton Nagykanizsán, a városi könyvtárban.

Az emléknapon avatják fel Turi Török Tibor szobrász Halis Istvánról (1855-1927) készült domborművét, a keszthelyi múzeumtulajdonos adománya a könyvtár belső terét díszíti majd – mondta el Czupi Gyula igazgató az MTI-nek.

Hozzáfűzte: bemutatják a könyvtár névadójának 1898-ban, Szines mozaik Nagy-Kanizsa történetéből címmel megjelent kötetének reprint kiadását. A 19. századi munka a város történetének egy-egy szakaszát meséli el: egyebek mellett felidézi a törökvilág előtti időszakot, leírja a gólyalábazás hagyományainak kialakulását. Hosszú évtizedeken át Halis István kötete számított a legnagyobb összefoglalónak Nagykanizsa városáról, melynek reprint kiadása kifejezetten a jubileumi év tiszteletére jelent meg – hangsúlyozta Czupi Gyula.


Beszélt arról is, hogy a helytörténész, várospolitikus, író egész életét a város szolgálatában töltötte, a könyvtár Halis István műveit igyekszik digitálisan is hozzáférhetővé tenni.

A szombati rendezvényen a 180 esztendővel ezelőtt született Cser Józsefről (1837-1913) is megemlékeznek. A nagykanizsai származású krónikás az 1894-ben írt újságcikksorozatot az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Cser József a szabadságharc idején 11 esztendős kisdiák volt, édesapja a város tisztviselőjeként, strázsamestereként szolgált.

A történetet visszaemlékezései, személyes emlékei nyomán jegyezte le, kötetbe gyűjtött írásait 2009-ben adták ki Nagykanizsa a szabadságharc alatt címmel. A későbbi években Veszprémben néptanítóskodott, relikviákat gyűjtött, emellett az 1860-as évek elejétől csaknem 30 esztendőn át rendszeresen feljegyezte a napi időjárási adatokat. Az utolsó fellelt bejegyzését 1903-ban keltezte – mondta el a könyvtárigazgató.

A szombati emléknapon Kovács Győző Gyula Találkozásaim Cser József tanító úrral című előadásában az időjárás-történeti feljegyzésekről is beszél. Kunics Zsuzsanna és Tugya Beáta Halis István életéről tart előadást, Kardos Ferenc pedig a könyvtár névadójának írásiból olvas fel részleteket. MTI (Fotó: Halis István Városi Könyvtár – Facebook)

Könyvet írt a kanizsai Kocsis Katalin

Kocsis Katalin könyvtáros, pedagógus neve nem ismeretlen a kanizsai emberek előtt. Nagykanizsa története, múltjának feldolgozásai, híres itt élt emberek történeteinek feldolgozását tartja egyik legfontosabb feladatának. És ezzel egy olyan űrt tölt be, ami nélkül mindannyian szegényebbek lennénk. Most egy újabb nagy érdeklődésre számot tartó kis könyve jelent meg. Nagykanizsáról európai színpadokra címmel. Erdősy Eugénia nagykanizsai származású híres operaénekesnő, aki 27 éves korában hunyt el 1886-ban. A könyvbemutatón Czupi Gyula a Halis István könyvtár igazgatója mutatta be a szerzőt és beszélgetett az írónővel a könyv megszületéséről.
A könyvbemutató előtt Kocsis Katalin röviden mesélt Erdősy Eugénia életéről lapunknak.

nagykanizsa-kocsis-katalin-konybemutato-1

– Eugénia élete már régebben is foglalkoztatott és úgy éreztem, mindazt, ami a levéltárakban fellelhető róla írásos anyag, azt össze kell gyűjtenem és egy könyvben meg kell írnom Erdősy Eugénia életét, történetét. A nagykanizsai temetőben bukkantam rá a sírjára. Sajnos nagyon el van hanyagolva, benőtte a borostyán. Több évi kutatómunka után sikerült Eugéniáról szinte a feledés homályából ennyi mindent kideríteni.
Most már úgy érzem, hogy érdemes volt ezt a könyvet megírni.
Édesanyja született nagykanizsai asszony volt és Eugénia itt Nagykanizsán nevelkedett. Az is biztos, hogy több évig a mostani Kölcsey út 13 szám alatt laktak.
Igaz, az a régi ház már nincs meg. Innét származott ki Európába és aratott nagy sikereket híres nagyvárosok, így Berlin színpadán is, ahol ünnepelt sztár, primadonna volt. De nyáron mindig hazajött pihenni Nagykanizsára.
Itt is többször adott koncertet, nagyon ragaszkodott Nagykanizsához. Amikor tragikusan fiatalon meghalt, azt kérte utolsó kívánságként, hogy itt Nagykanizsán szeretne nyugodni, itt temessék el. Szerencsére testvérei teljesítették kérését.

nagykanizsa-kocsis-katalin-konybemutato-2

– Vannak további tervei olyan kanizsai emberek történeteinek feldolgozására, mint ez az oly fiatalon elhunyt kanizsai énekesnő?

– Hajaj. – Tudod, milyen névsorom van? Eugénia is csak egy fejezet lett volna a kanizsai zenei kötődésű híres személyek hosszú sorában tervezett könyvben.
A kutatómunka eredményeképpen döntöttem úgy, hogy Eugénia mindenképpen megérdemel egy önálló könyvet. És ezt a kutató munkát a továbbiakban is folytatom – mondta búcsúzóul Kocsis Katalin.

Kocsis Katalin könyve, – immár a harmadik – a nagykanizsai Czupi Gyula kiadó gondozásában jelent meg. (Kép és szöveg: Vízvári József)

Cseresnyés: „A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”

Az 1945 és 1956 között a Szovjetunióba elhurcolt mintegy 800 ezer magyarnak állít emléket a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított vándorkiállítás, amely péntektől Nagykanizsán látható.
A Halis István Városi Könyvtárban tartott megnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy hosszú ideig hallgatni kellett arról, mi is történt mintegy 800 ezer magyarral. „Hazánk évtizedeken keresztül a másoknak való kiszolgáltatottság, a kollaboráns árulók által irányított elvtelenség vadászterülete volt, ahol emberek százezrei, milliói szenvedtek.” A gulág táboraiba kényszerítettek megaláztatása és iszonyata ugyanakkor a mély hallgatás miatt vált a feledés áldozatává – hangoztatta.

gulag
Az államtitkár úgy fogalmazott: „a kommunizmus és annak itthoni és európai bérencei, még ma is nagyhangú utódai a legembertelenebb eszme képviselői”, akik nem nyerhetik el a történelem megbocsátását. „A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”, Brüsszelbe futnak, hogy feljelentsék Magyarországot, és közben szellemi fölényt tulajdonítanak maguknak a kultúra, a művészet és a tudomány számos területén.
A tét ma már Európa léte – idézett Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi, tusnádfürdői beszédéből az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a 2012-es békemenet után, amely „azt üzente a világnak, hogy hagyjátok békén Magyarországot”, ma még nagyobb veszély fenyeget.
„Nyugat felől a kötelező betelepítési kvóta, dél felől az államhatárt akár erőszakkal is áttörni hajlandó tömeg”, ezért meg kell védeni a kultúránkat, a gazdaságunkat, a biztonságunkat, a demográfiai viszonyainkat. Ezért kell október másodikán, a népszavazáson nemmel voksolni – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének apropóján megnyílt nagykanizsai kiállításon Szakály Sándor, a tárlatot létrehozó Veritas Történetkutató Intézet igazgatója azt mondta: annak a múltnak egy szeletét kívánják bemutatni, amelyről évtizedeken keresztül nem beszélhettünk. Holott a 20. századi történelem egyik legtragikusabb korszakáról van szó – emelte ki a történész.
Szólt arról, hogy a történelmi Magyarország területéről elhurcolt mintegy 800 ezer katona és hadifogolynak nyilvánított civil közül 200-250 ezer soha nem tért haza. Akiket később hazaengedtek, azokat is az „ÁVH katonái” fogadták, és sokuknak ezután a hortobágyi vagy recski rabság jutott.
Szakály Sándor kitért arra is, hogy a tablóképekből álló, Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1945-1956 című kiállításnak angol, német, ukrán, román, szerb, szlovák és cseh nyelvű változata is készül, amely igyekszik megmutatni más nemzetek számára, hogy mi történt a gulágon, illetve a gupvinak nevezett hadifogolytáborokban. MTI

(Fotó: Wikipédia)