Van költségvetése Nagykanizsának

Nem a fideszes polgármester által beterjesztett költségvetést, hanem a közgyűlési többséget adó Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója által módosított változatot fogadta el hétfőn Nagykanizsa önkormányzata.

A vita kezdetekor Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) az általa beterjesztett, a Fidesz-KDNP frakcióval egyeztetett költségvetési tervezetről azt mondta: a 14,9 milliárd forintos kiadással és bevétellel számolt 2024-es büdzsé számos fejlesztést tartalmaz, amit lehetővé tett, hogy az állami támogatások, illetve az adó- és kamatbevételek emelkedtek, az energiaárak pedig kedvezőbben alakultak.

(Fotó: archív. A nagykanizsai közgyűlés megalakulásakor 2019-ben. Fénykép: Vízvári József)

Hozzátette: a kormány gazdaságpolitikájának megfelelően készült az előterjesztés, ami tartalmazza az önkormányzat által ellátott közfeladatok és önkéntes feladatok fedezetét, nem számol működési hiánnyal és fejlesztési hitellel.

Kitért arra, hogy csaknem 5 milliárd forintot tesz ki idén az önkormányzat közhatalmi bevétele, amiből 4,1 milliárd a tervezett helyi iparűzési adó, így reményei szerint kedvezőbb lehet az idei gazdálkodás a korábbi évekhez képest. A büdzsé a Volánbusznak a tömegközlekedési költségek kiegészítésére 576 millió forintot tartalmaz, általános tartaléknak 83 millió forintot terveztek, 40 milliót munkahelyteremtési támogatásra, együttesen 250 milliót a verseny- és élsport, valamint sportegyesületek támogatására.

Bizzer András alpolgármester (Fidesz-KDNP) úgy vélekedett, hogy a körülményekhez képest sikerült egy jó költségvetést összeállítaniuk, amely számos fejlesztést tartalmaz. Jelezte, hogy az állami támogatások mértéke ugyan 300 millió forinttal elmarad a tavalyitól, de csak azért, mert 2023-ban jelentős kormányzati forrásokhoz jutott a város, ezek maradványa pedig az idei évben is segíti a fejlesztések megvalósítását.

Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője arra emlékeztette a képviselőket, hogy a polgármester által felsorolt fejlesztési elképzelések jó részéről már döntött az ÉVE, azok meg is valósulnak a tavalyi megtakarításokból. Azt is kijelentette, hogy ezt a költségvetést nem fogadják el, mert jelentős forrásokat von el az önkormányzati cégektől, holott az üzemanyag vagy a munkaerő költsége is jelentősen emelkedett az elmúlt években.

Működésképtelenné tenné, ellehetetlenítené a város cégeinek működését a polgármesteri költségvetés, nem jutna elegendő forrás fűnyírásra, közterületek karbantartására vagy szemétszállításra – mondta.

Horváth Jácint, az ÉVE frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: ez a bosszú költségvetése az önkormányzati cégek ellen.

Nem jutna elég pénz a közterületekre, ugyanakkor a büdzsé létszámleépítéseket okozna, be kellene zárni az év második felében a Kanizsa Arénát és a városi uszodát, a játszóterek felét is, és meg kellene szüntetni a városi televíziót és az újságot az önkormányzati városfejlesztő céggel együtt. Ez utóbbi veszélybe sodorná az európai uniós források lehívását is – jegyezte meg az önkormányzati képviselő.

Az általa beterjesztett módosításokról azt mondta: úgy változtattak az egyes költségvetési sorokon, hogy a város biztonságosan működtethető legyen és jusson elég forrás a fejlesztésekre. Számításai szerint pedig nem 300 millióval, hanem csaknem egymilliárd forinttal ad kevesebbet a kormány a városnak.

A vita végén nyolc igen és hat nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a nagykanizsai közgyűlés az ÉVE frakciójának módosításával átalakított 2024-es költségvetést. MTI

Kapcsolódó

Hosszas vita után született meg Nagykanizsa költségvetése

A polgármester eredeti javaslatában foglaltak több száz millió forintos átcsoportosításával fogadta el hosszas vita után a költségvetését pénteken Nagykanizsa közgyűlése; egy bekiabáló városlakót rendőrök vezettek ki az ülésről.

Még február 24-én a közgyűlési többséget adó Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója a költségvetési szavazás elhalasztását kérte, hogy a Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) által beterjesztett javaslatot módosítsa, mert azt nem tartotta megfelelőnek.

(Fotó: archív. A nagykanizsai közgyűlés megalakulásakor, 2019-ben. Fénykép: Vízvári József)

A városvezető a pénteki soron kívüli ülésen megismételte akkori gondolatait, hogy igyekezett kiszámítható, hitel nélküli működést biztosító költségvetést összeállítani. Tisztában van vele, hogy az önkormányzati cégek – köztük kiemelten a Kanizsa Rehab, a Kanizsa Médiaház, az aréna és a városfejlesztő cég – számára tervezett összeg miatt vita lesz, de törekedni kell a takarékos gazdálkodásra.

Horváth Jácint, az ÉVE frakcióvezető-helyettese a 27,4 milliárdos főösszegű költségvetésben közel 340 millió forint átcsoportosítását javasolta, hogy a város működőképességét biztosítani lehessen, mert a frakció szerint ezt a polgármester előterjesztése nem tette volna lehetővé. Ezért emelték meg a városi cégek működési támogatását, illetve csökkentettek olyan kiadásokat, mint a reklám, a városmarketing vagy az önkormányzati reprezentáció.

A többórás vitában a kormánypárti képviselők egyebek mellett azzal érveltek, hogy a növekvő kormányzati támogatásnak köszönhetően tud működőképes maradni a város, és az ÉVE korábbi rossz döntései vezettek odáig, hogy szűkre szabott keretek között lehet csak gazdálkodni. A többséget adó ÉVE-frakció tagjai ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy éppen a kormányzati elvonások, mint a 600 millió forintot meghaladó szolidaritási adó vagy a gépjárműadó elvont összege csökkenti jelentősen a város mozgásterét.

A vitát követően végül tételenként döntöttek a költségvetési átcsoportosításról, amelyet az ÉVE többségi szavazatával és a Fidesz-KDNP-frakció ellenvéleménye vagy tartózkodása mellett fogadtak el.

A soron kívüli közgyűlés elején egy városlakó bekiabálásokkal fejtette ki a kormányzópártokkal szembeni véleményét, amit a polgármester többszöri felszólítására sem hagyott abba. A városvezető ezért szünetet rendelt el, amely alatt rendőrök kivezették az ellenállást nem tanúsító állampolgárt. MTI

Mától van költségvetése Nagykanizsának

Nagykanizsa közgyűlése a testületben többséget adó Éljen VárosunNk! Egyesület (ÉVE) módosításaival fogadta el csütörtökön az először februárban tárgyalt, de akkor elutasított költségvetési javaslatot; törvényességi kifogás ellenére a képviselők levették a napirendről a polgármester és alpolgármester illetményemeléséről szóló döntést.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) az újból a testület elé került, 26 milliárd forintos főösszegű költségvetési javaslat kapcsán hangsúlyozta: nagyon takarékos büdzsét állítottak össze, mert a város mozgástere eléggé beszűkült. A tervezéskor pedig még nem is számolhattak azzal, hogy a számlavezető Sberbank ellen végelszámolás indul, ezért kormányzati segítséget is remél a város, mert önhibáján kívül – a nagyobb magyarországi városok közül egyedüliként – került ebbe a helyzetbe.

Horváth Jácint, az ÉVE frakcióvezető-helyettese a vitában felsorolta, hogy néhány száz millió forint átcsoportosításával egyebek mellett csökkentik a városi rendezvényekre, a polgármesteri kabinet működésére, reklám- és propagandacélokra szánt kiadásokat. Az így felszabaduló forrásokból növelik a parkgondozásra, játszóterekre, a városi médiára, sport- és kulturális támogatásokra, valamint néhány önkormányzati cég működésére szánt összegeket.

A mintegy kétórás vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy a befektetők és a turisták vonzására szükség van marketingre, továbbá mintegy 600 millió forint kormányzati támogatás is várható a kieső iparűzésiadó-bevételek ellentételezésére. A közgyűlési többséget adó ellenoldalon azt hangsúlyozták, hogy a polgármesteri kabinetben nem szükséges annyi dolgozó, akik ráadásul pártpolitikai munkát is végeznek, illetve kevesellték a kormányzattól remélt támogatást, mert az elvonások több mint egymilliárd forint kiesést jelentenek.

A nagykanizsai közgyűlés elé harmadszor került a polgármester és az alpolgármester törvényben előírt illetményemelésének ügye, mert januárban levették a napirendről, februárban pedig tárgyalták ugyan, de a többség nem szavazta meg az emelést.

Fodor Csaba (ÉVE) frakcióvezető javaslatára csütörtökön ismét levették ezt a témát a napirendről azzal, hogy a város anyagi helyzete nem teszi lehetővé az illetményemelést, a törvényhozó gondoskodjon ennek a fedezetéről. A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Zala Megyei Kormányhivataltól törvényességi felhívás érkezett a kötelezően előírt illetményemelés elmulasztása miatt, ennek következményeként pedig bírósági eljárás indulhat.

Szintén nagyobb vitát hozott a képviselők körében a Modern városok program fejlesztéseinek állásáról szóló előterjesztés, az ÉVE frakciója ugyanis elfogadhatatlannak tartotta, hogy 2015 óta mindössze a sportcsarnok épült meg.

Képviselőik közölték: a többi programelemről nagyon nehezen tudnak tájékozódni, mert az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. nem ad érdemi információkat. A Fidesz városatyái ugyanakkor azzal érveltek, hogy zajlanak az előkészületek, de pótlólagos forrásokra vagy áttervezésekre van szükség, ezért a megvalósítások határidejét is későbbre kell halasztani. MTI

A koronavírus miatt módosult Nagykanizsa költségvetése

Az elmúlt heteket-hónapokat rendkívüli veszélyhelyzetben éltük meg mindannyian. A számos korlátozás, mely keretezte és megváltoztatta mindennapi életünket, cselekedeteink mozgásterét, elsősorban a közösségünk, főként az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők egészségének megőrzését, a járvány terjedésének és belobbanásának megfékezését volt hivatott szolgálni. Ez volt a fő szándék, mindent ennek rendeltünk alá.

Jelenlegi tudásunk szerint ezen elsőrendű cél elérése sikeresnek bizonyult, azzal együtt, hogy a koronavírus nem fog egy csapásra eltűnni, így meg kell tanulnunk együtt élni vele. Reményeink szerint azonban nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk, de biztos vagyok benne, hogy új időszámítás kezdődik. Mert egészségünk védelmének legfontosabb feladata mellett azzal a szükségszerű következménnyel is számolnunk kell, hogy a gazdaság erőteljesen megroppan a tömeges leállások miatt.

Mindez nem csak városunkat, de az egész nemzetet és glóbuszunk legtöbb társadalmát, gazdaságát egyaránt érinti. És érinti mindenekelőtt az itt élő családokat, munkavállalókat, vállalkozásokat, akik nem lehettek mindannyian felkészülve, hiszen ekkora léptékű és mélységű krízist több évtizedes távlatban sem ért meg a világ.

Ugyanakkor a város költségvetését is súlyosan befolyásolja ez a világméretű törés, hiszen a védekezés hatalmas erőforrásokat emésztett fel itt is. Több tízmillió forintot biztosítottunk már eddig a járvány megfékezésére, maszkokra, fertőtlenítésre, légfertőtlenítő berendezésekre, higiéniai csomagokra, de az önkormányzati tulajdonú üzleti helyiségek bérleti díjának vállalkozások számára nyújtott 70 százalékos csökkentése és a helyi adókötelezettségeik kapcsán biztosított részletfizetési vagy a fizetési halasztás lehetősége is komoly súly volt a költségvetésnek. De az igazán nagy tehertételt a közeljövő jelenti, mert a gazdaság leállása többek között a helyi iparűzési adóbevételeket csökkenti nagy mértékben, várhatóan negyedével. Mindez közel 800 millió forintos hiányt, egészében pedig 926 millió forint adókiesést okozhat az eddigi és emellett jelentkező kiadásokon felül.

(A nagykanizsai városháza. Fotó: Rudolf Schweiger)

Szeretném viszont hangsúlyozni, hogy mindazok, akik a nemzeti költségvetést támogató 158 milliós városunkat érintő tételt okolja az önkormányzat nehéz helyzetbe kerüléséért, elfedve, hogy ennek többszöröse érkezik vissza a kanizsai családokhoz, vállalkozókhoz különböző bértámogatás, hitelelhalasztás, kedvezményes hitellehetőség, adóbefizetés eltörlés, fejlesztések támogatása, és még sok egyéb formában, az vétket követ el a vírus okozta szenvedők, elhunytak és családtagjaik, szeretteik ellen.

A költségek terhének közös viselése alapja egy közösségnek, egy nemzetnek, a védekezés, a bajba jutottak támogatása, a vállalkozások életben tartása, a munkahelyek megőrzése és újak teremtése most elsődleges a járvánnyal szembeni küzdelem mellett.

Ehhez a célhoz kell mindent igazítani, kihangsúlyozva, hogy a város fejlesztése, beruházásainak, építkezéseinek folytatása létérdek, mert sok-sok munkavállaló és családjaik megélhetése, a városnak és sok kisvállalkozásnak nélkülözhetetlen bevétele függ tőlük. És a közös sikeres jövőben való hit erőt és reményt ad a nehéz időszakokban. Ezért is öröm ebben a szomorú helyzetben, hogy folytatódik az Ipari Parkunk feltárása összességében mintegy 3 milliárd forint értékben, így nemsokára új területeink, új befektetőink és munkahelyek lesznek, amit eddig gátolt a területhiányunk. De megújul három körzeti orvosi rendelő is, épül egy új bölcsőde, és átadunk egy új sportparkot a Csótónál.

Mindez azt jelzi sok vészjósló hanggal szemben, hogy az óriási nehézségek és gátak ellenére lesz élet a pandémia után, csak túl kell lendülnünk közösen e rendkívüli helyzeten. Ami nem lesz könnyű séta. Azzal együtt, hogy a bajba jutottak, a családok, vállalkozások kedvezményeit, támogatásait megtartjuk továbbra is. Mégis, ez azt jelenti, hogy szinte minden területen kevesebbet tudunk majd költeni az év eleji tervekhez képest. Az önkormányzati intézményeken túl az önkormányzati cégektől is kénytelenek voltunk elvonni bizonyos összegeket.

Három fontos területtől azonban a veszélyhelyzet idején sem vontunk el, sőt a lehetőségeink mértékéig még plusz forrást is biztosítottunk. Ez a három fontos terület az egészségügy, a szociális szféra és a vállalkozások támogatása. A veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok ellátására a továbbiakban is lesz egy 150 millió forintos keret, amiből például új intézkedésként a veszélyhelyzet idején a munkájukat elvesztő kanizsai embereket is tudjuk segíteni lakhatási támogatás formájában. Vagyis, bővítve az eddigi támogatások körét, mindazok, akik a veszélyhelyzet idején veszítették el a munkájukat, bizonyos feltételek mellett (pl. az 1 főre jutó jövedelem alapján) három hónapon keresztül akár 20 ezer forintot igényelhetnek a lakhatásukhoz havonta. Ha e három hónap után sem találnak munkahelyet, további egyszeri 30 ezer forintot biztosítunk, ezzel is segítve a nehéz helyzetbe került családokat.

A vállalkozások támogatására a különböző költségvetési sorokon összességében 125 millió forintot terveztünk be. Ez a támogatás, kiegészítve az állami intézkedésekkel és az önkormányzati tulajdonú helyiségekre biztosított 70%-os bérleti díj kedvezménnyel komoly segítség lesz a kanizsai vállalkozások megmaradásához és az újbóli beindításukhoz.

Jól látható, hogy e rendkívüli időkben a járvány alakítja a büdzsét, de megpróbálunk az eszközeinkkel küzdeni ellene minden fronton, mert hiszem, hogy az „élet él, és élni akar!” – fogalmazott honlapunkhoz eljuttatott közleményében Balogh László nagykanizsai polgármester.

Jelentősen nőtt Nagykanizsa költségvetése

A tavalyihoz képest jelentősen növelt összeggel, 26,5 milliárd forinttal fogadta el idei költségvetését Nagykanizsa közgyűlése, a büdzsé mintegy 60 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre fordítják – közölte a zalai város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

(Fotó: Dél-Zala Press archív)

Dénes Sándor elmondta: a 14 képviselő közül 11 igennel, egy pedig nemmel szavazott, ketten tartózkodtak a csütörtöki közgyűlési szavazáskor.
A tavalyi 17 milliárd után idén 26,5 milliárd forintból gazdálkodhat a város, a jelentős növekedés a Modern városok programja, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint az infrastruktúrafejlesztés beruházásaira szánt összegeknek köszönhető.
A városvezető hozzátette: a közgyűlés úgy fogadta el a költségvetést, hogy annak mintegy 60 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó hányad a működést szolgálja.
Nagykanizsa megközelítőleg 3,8 milliárd forintos adóbevétellel számol ebben az évben, adóemelést nem terveztek és hitelfelvétellel sem számoltak.
A nagyobb tételű beruházások közé tartozik az utak, járdák felújítására, építésére szánt összeg. Erre évente mintegy 90 millió forintot fordítottak saját költségvetésből, idén azonban további 1,9 milliárd forint forrást nyertek el ezekre a munkálatokra.
Elkezdődnek idén a Modern városok program és a TOP program beruházásai, egyebek mellett a sportcsarnok és az új uszoda építése, a ferences kolostor felújítása is – jelezte a polgármester. MTI

Stabil, kiegyensúlyozott Kanizsa költségvetése

Stabil, kiegyensúlyozott a költségvetése idén Nagykanizsának, ahol a korábbiakat jelentősen meghaladó bevétel több mint fele fejlesztéseket szolgál – közölte keddi sajtótájékoztatóján a város polgármestere.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) a közgyűlés által 2017-re elfogadott költségvetésről elmondta: az elmúlt években jellemző 10-11 milliárd forint körüli főösszeg az idén 17,2 milliárdra emelkedett, köszönhetően a területi operatív program és a Modern városok program már elkönyvelt fejlesztési forrásainak. Míg a korábbi években a város teljes költségvetésének 80 százaléka a működést szolgálta és 20 százalék jutott a fejlesztésekre, addig idén a bevételek több mint felét fordíthatják fejlesztésekre.


Megfelelő forrás áll a város rendelkezésére gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, sportra, kulturális célokra és a szociális ágazat működtetésére is – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, hogy adóemelésről sem kellett dönteni.

A jelentősebb tételek között említette, hogy a mintegy 17,2 milliárd forintból csaknem kétmilliárdot fordítanak utak, járdák, hidak rendbetételére, mintegy 757 milliót pedig városüzemeltetési feladatokra.
Dénes Sándor a legfontosabb feladatnak az iparterület bővítését nevezte, ehhez a területi operatív programból 2,7 milliárd forintot, a Modern városok programjából pedig 2,9 milliárd forintot fordítanak, hogy újabb munkahelyeket teremtve további befektetők telepedhessenek meg Nagykanizsán. MTI