Egy kanizsai környéki fakivágás története

K. László terhelt, mint fakitermeléssel foglalkozó vállalkozó 2016. november és december hónapban a Csapi Önkormányzattal kötött szerződés alapján fakitermelést végzett a Csapi-Zalasárszeg 1050-es helyrajzi számú zártkerti ingatlanon. A kitermelés során tévedésből fákat vágtak ki a munkásai a szomszédos 1048-as és 1049-es helyrajzi számú területekről, amelynek tulajdonosa P. Zoltán galamboki lakos.

 

 

P. Zoltán 2016. december 13-án észlelte a fái kivágását, ezért rendőri intézkedést kért a helyszínre. A rendőri intézkedés eredményeképpen K. László elismerte írásban, hogy mintegy 30-40 m3 fát kivágott az erdőből, majd vállalta azt, hogy megvásárolja P. Zoltántól a két területen található fát oly módon, hogy 71,5 m3 kitermelt fát a terület tulajdonosának birtokába ad, míg az ezen felül fennmaradó famennyiséggel szabadon rendelkezhet.

Az írásos szerződésben abban állapodtak meg a felek, hogy K. László P. Zoltán részére napi 6-7 m3 mennyiségű fát fog kitermelni és átadni 2016. december 13-tól 2017. január 15-ig terjedő időben.

K. László terhelt azonban az írásban vállalt kötelezettségei ellenére a következő napokban a kitermelt fát saját maga részére szándékozott elszállítani, emiatt a terület tulajdonosa többször rendőri intézkedést kért, majd 2016. december 16-án felmondta a szerződést és megtiltotta terhelt részére a további munkavégzést a területén. Terhelt a felmondást nem vette tudomásul, emiatt a következő napokban csak újabb rendőri intézkedésekkel sikerült megakadályozni azt, hogy a területről fákat vágjon ki, illetve a már kivágott fát elszállítsa.

Ilyen előzményeket követően a terhelt a munkásaival 2016. december 21-én ismételten megjelent a kérdéses helyszínen és onnan a már korábban kivágott akácfák közül eltulajdonítási szándékkal a forg. rendszámú kisteherautóira felrakott 5 m3, összesen 71.340,-Ft értékű kugliba vágott akácfát, majd a helyszínről igyekezett eltávozni. Cselekményét a sértett és családja észlelte, ezért ismételten rendőri intézkedést kértek.

A rendőrség 17 óra 30 perckor a Csapi-Zalasárszeg átvezető úton K. László kisteherautóit megállította, majd a szállított fát a sértett családjához szállíttatta és lerakatta. Ily módon az okozott kár megtérült – olvasható a Nagykanizsai Járási Ügyészség vádiratában. K. László kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt állhat bíróság elé.

13 évet kapott a kislányával erőszakoskodó kanizsai férfi

Folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélt egy 37 éves férfit, saját 11 éves lánya ellen elkövetett cselekményei miatt a Zalaegerszegi Törvényszék kedden.

A tárgyalássorozat erkölcsi okokból, a kiskorú kímélete, emberi méltóságának és személyiségi jogainak védelme érdekében mindvégig zárt ajtók mögött zajlott. A törvényszék kedden csak magát az ítéletet hirdette ki nyilvánosan, annak indoklását ezt követően szintén csupán zárt körben ismertette.
Az előzményekről, valamint a vádemelésről tavaly novemberben a Zala Megyei Főügyészség adott tájékoztatást, amely szerint a 37 éves férfi a tőle külön élő lányával rendszeresen erőszakoskodott, őt és édesanyját is megöléssel fenyegette, ha a kislány nem fekszik le vele.

A tavaly június óta előzetes letartóztatásban lévő, a bíróságra is kéz- és lábbilincsben szállított férfinak 2004-ben, élettársi kapcsolatból született lánya, akivel az élettársával való szakítás után kezdetben gondoskodó, szerető apaként bánt. 2015-től azonban ritkábbakká váltak a találkozások, néhányszor a nagyanyjához, majd egyre gyakrabban panziókba vitte láthatások idején a kislányt.

A serdülőkorba ért gyereket – annak tiltakozása ellenére – több alkalommal fogdosta, a nemi szervét mutogatta neki és önkielégítést végzett előtte. Azzal fenyegette, hogy megöli őt vagy az édesanyját, ha nem fekszik le vele.
Egy alkalommal egy nagykanizsai panzióban a kislány a folyosóra menekült az apja elől, aki ruha nélkül üldözte őt. A történteknek a recepciós vetett véget azzal, hogy rendőrt hívott, de a lány akkor még nekik sem merte elmondani, mi is történt vele.

A korábbi esetek miatt 2015 vége óta a kislány már nem akart találkozni az apjával, aki emiatt egyre gyakrabban zaklatta őt telefonon és interneten keresztül is, a vádirat szerint hét és fél hónap alatt több mint ötezerszer próbálta felhívni. A férfi egy idő után már nem tudta elérni, ezért lánya nemi szervéről fényképet küldött a gyereke egyik unokatestvérének, aki megmutatta a fotót a lány édesanyjának. A kislány csak ezt követően mert beszélni a történtekről.

A Zalaegerszegi Törvényszék első fokon folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt mondta ki bűnösnek a férfit, akire 13 év fegyházbüntetést szabott ki. A büntetése letöltésének kétharmada után kerülhet csak feltételesen szabadlábra.
Az ítélet részeként a törvényszék megszüntette a férfi szülői felügyeleti jogát a kislány felett. MTI

Perszimulációt tartott diákokkal a Kúria elnöke Nagykanizsán

Középiskolás diákokkal közösen vett részt csütörtökön Nagykanizsán perszimulációs gyakorlaton a Kúria elnöke, aki szerint a diákok egészséges igazságérzete tökéletesen működik.
Egy két évvel ezelőtti, budapesti középiskolásokkal tartott perszimuláció után a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium volt az első vidéki helyszín, ahol Darák Péter a diákokkal közösen vett részt egy imitált per folyamatában. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló “perek”, amelyekben a középiskolások maguk játsszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét.

nagykanizsa-jog-1

(Darák Péter, a Kúria elnöke (b4) és Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája (b2) perszimulációs gyakorlaton vesz részt középiskolás diákokkal közösen a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban 2016. november 17-én. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló “perek”, amelyekben a középiskolások maguk játszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét. MTI Fotó: Varga György)

A nagykanizsai esethez Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája készítette fel a közreműködőket, akiknek két 17 éves fiú verekedése és harmadik társuk informatikai adatok megszerzésére irányuló kényszerítése miatt kellett “felelnie”. Az ítéletet pedig a diákokból álló bírói tanácsnak – benne az ülnökként a fiatalokat segítő kúriai elnöknek – kellett meghoznia.
A megidézett tárgyalás szünetében Darák Péter az MTI kérdésére elmondta: a hasonló perszimulációk tapasztalata szerint a diákok “természetes igazságérzete abszolút működik”.

nagykanizsa-jog-2

(Darák Péter, a Kúria elnöke és Zavaczky Áron tanuló egy perszimulációs gyakorlaton a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban. MTI Fotó: Varga György)

Hozzátette: sokszor vádolják a bíróságokat azzal, hogy logikátlan, ésszerűtlen ítéletet hoznak, hogy a döntések nem találkoznak a társadalom igazságérzetével. Ennek az az oka, hogy “ami megérzéses alapon igaznak tűnik”, az a jog kimunkált módszertana mellett “nem mindig ugyanolyan színben tűnik fel”.
Kitért rá, hogy a jogelmélet is sokat foglalkozik azzal, hogy az objektív igazság vagy egy eljárási – vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján meghozott legészszerűbb – igazság alapján születnek a döntések. A Kúrián ebben az évben éppen egy joggyakorlati csoport foglalkozik az ítéleti bizonyosság kérdésével, amelyet egy országszerte 800 bíró által kitöltött, 60 kérdésből álló kérdőív alapján dolgoznak fel.
A kiértékelés most zajlik, de az már látható az előzetes feldolgozottságból, hogy “elég jelentős különbség” van a bírók között is abban, hogy ki “milyen bizonyosságot tart a maga szempontjából elegendőnek” – jelezte Darák Péter. MTI