ÉVE: nincs költségvetése Kanizsának, vezetőket neveztek ki a közgyűlésen

Pénteken kora délután a Sugár utca, 56-os emlékkert mellett (Károlyi-kert) tartottak sajtótájékoztatót a kanizsai közgyűlés döntéseiről dr. Fodor Csaba és Horváth Jácint önkormányzati képviselők.

A sajtótájékoztatón nem tudtunk jelen lenni, de megkaptuk az arról szóló közleményt, amelyet szó szerint, változtatás nélkül közlünk.

(Dr. Fodor Csaba és Horváth Jácint a sajtótájékoztatón. Fotó: ÉVE)

„Nagykanizsa Megyei Jogú Város januári soros közgyűlésén nem került megtárgyalásra a 2024. évi költségvetés, mivel Balogh László a napirendtől eltérően nem terjesztette be. Nyilvánvaló az ő számára is, hogy a költségvetés a jelenlegi állapotában, az 1600 millió forintos kormányzati elvonás és megszorítás miatt nem tárgyalható meg. Reméljük, hogy a következő napokban megszületik a rezsivédelmi alap országos felosztása, és ezt az összeget visszakapja Nagykanizsa a kormánytól.

A Kanizsa Aréna üzemeltetése kapcsán továbbra is azt tapasztaljuk, amit a beruházások esetében, a helyi Fidesz mindenféle kapcsolatain keresztül próbálja elérni azt, hogy akadályozza, hátráltassa a folyamatot, most épp a Miniszterelnökség a legfőbb partnere ebben. A cél továbbra is az Aréna hatékonyabb, gazdaságosabb működtetése úgy, hogy a kanizsaiak minél több rendezvényt látogathassanak az épületben. Ezeken a területeken tavaly nagy előrelépés történt, és idén ezt szeretnénk folytatni.

Újra kineveztük a Kanizsai Kulturális Központ élére Kovácsné Mikola Máriát és a Thúry György Múzeum igazgatói posztjára dr. Száraz Csillát, megköszönve egyben eddigi munkájukat. Döntöttünk az őszi Dödöllefesztivál időpontjáról, mely szeptember 13-14-én kerül megszervezésre.

(Fotó: archív. A nagykanizsai Thúry György Múzeum főbejárata)

Lakossági igények alapján módosul a helyi autóbusz menetrend, és további javaslatokat fogalmaztunk a Volánbusz felé. Ígéretet kaptunk egyben, hogy a buszmegállókban kihelyezett tájékoztatók olvashatóbb méretben kerülnek cserére februárban.

Elhalasztottuk a döntést a Bolyai János Általános Iskola épületének a Nagykanizsai Református Egyházközség részére történő átadásáról. Ennek oka, hogy február 8-án az intézményben szavazást tartanak az iskolába járó gyermekek szüleinek részvételével az átadásról, és ennek eredményét mindenképp meg szeretnénk várni, az ő döntésük kiemelten fontos számunkra.” – olvasható az Éljen VárosuNk! (ÉVE) közleményében.

Kapcsolódó

ÉVE: „Fidesz-közeli álcivilek kapták a Városi civil alap támogatásait

Hova kerültek a Városi Civil Alap támogatásai Kanizsán? címmel tartott pénteken délelőtt sajtótájékoztatót dr. Fodor Csaba az Éljen VárosuNk! (ÉVE) frakcióvezetője és Horváth Jácint frakcióvezető-helyettes.

A sajtótájékoztató anyagát megkaptuk és szó szerint közöljük.

(Horváth Jácint és dr. Fodor Csaba a sajtótájékoztatón. Fotó: ÉVE)

„A tavaly ősszel meghirdetett Városi Civil Alap pályázati felhívás eredményeként Nagykanizsán a Fideszhez nagyon közel álló, nem egyszer helyi fideszes politikusok által alapított szervezet kaphatott támogatást. Felháborító, hogy senki más nem nyerhetett ezen a pályázaton, mint a Fidesz-közeli álcivilek.

Sem állatvédelemmel foglalkozó egyesületek, sem beteg gyermekek segítségére létrejött alapítványok, sem időseket gondozó szervezetek, sem kulturális egyesületek, alapítványok nem kaphattak Nagykanizsán támogatást, csak és kizárólag a helyi fideszesek által gründolt szervezetek.

Nézzük kik ők, és mennyi támogatást kaptak:

  • A NagyON Kanizsa nevű egyesület, amely az utóbbi időben leginkább fideszes politikusokat és megmondóembereket látott vendégül Kanizsán a maximálisan kapható 11 millió Ft támogatásban részesült. Alapítói között van Balogh László polgármester, Szabó Szilárd és Radics Bálint önkormányzati képviselők.
  • A Polgári Kanizsáért Alapítvány is 11 millió Ft támogatást kapott, melynek kuratóriumi tagja Tóth Nándor fideszes önkormányzati képviselő, az alapítvány képviselője pedig Papp János, aki fideszes bizottsági tag volt korábban.
  • A Polgári Dél-Zaláért Alapítvány, melynek alapítója Balogh László polgármester mellett dolgozó Bata Hajnalka, és az alapítványt pedig Cseresnyés Péter közvetlen munkatársa is képviseli Papp János mellett, szintén a maximális 11 millió forintos támogatásban részesült.
  • A Demokratikus Roma Vezetők Egyesülete, melynek elnöke nyíltan kiállt politikailag a Fidesz és Cseresnyés Péter mellett az előző választási kampányban 10,89 millió Ft támogatásban részesült.
  • Emellett még 7 millió forint támogatásban részesült a Nagykanizsán bejegyzett Élet Szolgálat Egyesület, melynek alelnöke egy korábbi fideszes nagykanizsai alpolgármester.

Nem véletlen, hogy épp az önkormányzati kampány előtt tömték tele 44 millió forint közpénzzel ezeket a fideszes álcivil szervezeteket, hiszen elképzelhető, hogy a támogatások valójában burkolt fideszes kampánycélokat szolgálnak. De a leginkább felháborító, hogy a valódi és nemes célokat szolgáló kanizsai civil szervezetek elől vették el a forrást.” – fogalmazott honlapunkhoz eljuttatott közleményében az ÉVE két vezetője.

Kapcsolódó

Horváth Jácint: Nagykanizsa sereghajtó lett

A Kormány október 13-án döntött arról, hogy megemeli egyes megyei jogú városok kereteit, amelyet dedikáltan csak azok költhetnek el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből. Országosan 11 megyei jogú város részesül így többlettámogatásban, míg 11 város nem. Nagykanizsa sajnos ez utóbbiak között van, nem kapott többlettámogatást, továbbra is 7,94 Mrd Ft-tal számolhat és tervezhet – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth Jácint az önkormányzat DK-s képviselője.

nagykanizsa-horvath-jacint-dk
Így az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy nemcsak abszolút értékben, hanem – ami összehasonlíthatóan mutatja az egymáshoz viszonyított helyzetet – egy főre vetítve is az utolsó helyet foglalja el a város a jogosult megyei jogú városok közül.

Döbbenetes, hogy a Nagykanizsához képest jobb gazdasági adatokkal rendelkező városok is relatíve több forrást kapnak a felzárkózást segítő, versenyképességet növelő EU-s pénzekből. Így ez a forráselosztás nemhogy a felzárkózást, mindinkább a különbségek további növekedését vetíti előre – Nagykanizsa kárára.

Újfent jól látszik, hogy Cseresnyés Péter és Dénes Sándor nem képesek érvényesíteni Nagykanizsa érdekeit az Uniós források elosztása során. Ezzel mind a város, mind pedig térsége hátrányt szenved a többi városhoz képest. A kormány a be nem tartott ígéretei (ipari parki területek megvásárlása állami forrásból, déli elkerülő út megépítése 2018 márciusig) után már úgy tűnik, hogy szándékosan bünteti a várost. Most épp azzal hogy, a TOP forrásai esetében a legkevesebbet ítéli Nagykanizsának – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.

A TOP megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlása az egy főre jutó támogatás alapján

 Megyei Jogú Város ,   Eredeti keret (Mrd Ft),    Plusz forrás (Mrd Ft),   Új keret (Mrd Ft),    Lakosság (KSH, 2016) (fő),    Támogatás egy főre (Ft).     
1.    Szekszárd    6,86    5    11,86    32 844    361 101
2.    Zalaegerszeg    11,2    5,6    16,8    58 829    285 573
3.    Tatabánya    13,17    4,43    17,6    66 362    265 212
4.    Salgótarján    9,2    0    9,2    35 188    261 453
5.    Nyíregyháza    24,63    5    29,63    118 058    250 978
6.    Békéscsaba    13,23    1,7    14,93    60 126    248 312
7.    Eger    11,08    2,37    13,45    54 480    246 880
8.    Sopron    10,81    4,26    15,07    61 887    243 508
9.    Kaposvár    14,75    0    14,75    63 186    233 438
10.    Pécs    31,4    1,34    32,74    145 347    225 254
11.    Miskolc    35,26    0    35,26    158 101    223 022
12.    Hódmezővásárhely    9,84    0    9,84    44 401    221 617
13.    Szombathely    14,53    2,7    17,23    77 973    220 974
14.    Veszprém    11,54    1,74    13,28    60 392    219 897
15.    Debrecen    43,32    0    43,32    203 059    213 337
16.    Dunaújváros    7,43    2,15    9,58    45 354    211 227
17.    Szolnok    15,19    0    15,19    72 333    210 001
18.    Szeged    33,87    0    33,87    162 621    208 276
19.    Kecskemét    23,11    0    23,11    111 724    206 849
20.    Székesfehérvár    17,06    1,5    18,56    98 207    188 989
21.    Győr    21,6    0    21,6    129 568    166 708
22.    Nagykanizsa    7,94    0    7,94    47 683    166 516  
Forrás: 1562/2016. (X. 13.) Korm. határozat, KSH