Területfejlesztési miniszter: legalább 50 ezres városnak kellene lennie Nagykanizsának
Nagykanizsára hívták Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, ezt mondta.
A következő évek feladata, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, kereteket, amelyekkel a különböző régiók a saját helyzetüknek megfelelő elbánásban részesülhetnek a fejlesztéspolitikában – mondta Navracsics Tibor pénteken Nagykanizsán.
A területfejlesztési miniszter a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitika a közigazgatási határokhoz igazodik, holott a szolgáltatási határok ezzel nem esnek egybe. Nagykanizsa is ennek kárvallottja, hiszen a Nyugat-Dunántúlon belül a legkevésbé fejlett régióhoz tartozik, ugyanakkor a dinamikusabban emelkedő dél-dunántúli régióval határos. A jövő egyik feladata, hogy hogyan írhatók felül a közigazgatási és szolgáltatási határok közötti különbségek, hogyan csökkenthető elszigetelő erejük – jelezte Navracsics Tibor.
Előadásában kifejtette: a magyarországi régiókban a 2004-es európai uniós csatlakozás óta változó ütemmel indult a felzárkózás folyamata, amiből Budapest messze kiemelkedik. A legfontosabb tanulság, hogy az uniós kohéziós politika legfőbb haszonélvezői a nagyvárosok és azok térségei, ahová pedig az uniós és nemzeti felzárkóztatási programok forrásai kerültek, mégsem tudtak kitörni a pozíciójukból, és ez egész Európára igaz.
„Küzdenek ma a magyarországi régiók”, a dél-dunántúli például a rendszerváltás óta kudarctörténet. Pécs valaha a Dunántúl egyik gazdasági motorja, térségszervező ereje volt, ma pedig „a magyar gazdaság egyik tartós betege”, ezért is kihívás, hogy erre milyen megoldást lehet találni – fogalmazott Navracsics Tibor.
Kifejtette azt is, hogy az egy főre eső nemzeti össztermékben is Budapest tölt be kiemelkedő helyet, mintegy 5,1 millió ember napi vagy majdnem napi szinten a fővároshoz van kötve munkáját, lakhatását, ügyintézését illetően. Csak két vármegye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom mutat közelítő értéket Budapesthez, a többi mind alatta van a nemzetgazdasági átlagnak. Járási szinten a bruttó átlagkeresetekben – a kormány ipartelepítési politikájának következtében – fokozatosan bővül Budapesttől Eger, Miskolc, Debrecen irányába az a térség, ahol emelkedőben vannak a bérek.
A belföldi elvándorlás ugyanakkor azt mutatja, hogy délről északra költöztek inkább a magyar lakosok, de ezzel együtt a városokból az agglomerációba irányuló kiköltözés is jellemző – említette a miniszter. Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy a repülőterek fontos bázisai lehetnek az iparfejlesztésnek, egyrészt az online kereskedelem felfutása, másrészt a befektetők közlekedési igényei miatt, és éppen a hátrányosabb régiókban találhatóak fejleszthető repülőterek.
Kitért arra is, hogy Zalaegerszeg és Kaposvár között nagyon nagy szükség lenne egy funkcionális várostérségre, a nagykanizsai lakosság növekedésére legalább 50 ezerre. A dél-zalai város ugyanis mindig sajátos pályát futott be, volt, hogy előnyös helyzetbe került a Déli Vasút fejlesztése idején, ma azonban a két régió határán hátrányos helyzetbe kényszerült. MTI (Fotók: Navracsics Tibor – Facebook)
