A kanizsai járásban kezdi a Telekom az ellátatlan háztartásokat elérő szélessávú hálózat fejlesztését

A nagykanizsai járás területén indítja elsőként a Magyar Telekom az internetszolgáltatással eddig ellátatlan háztartásokat elérő, európai uniós támogatással megvalósuló hálózatfejlesztését – közölte a társaság regionális fejlesztési igazgatója csütörtökön Nagykanizsán.

Patona Győző elmondta: összesen 46 magyarországi járás településeinek szélessávú hálózatát fejleszti mintegy 12,2 milliárd forintos európai uniós forrás felhasználásával a Magyar Telekom. A nagykanizsai járás területén 54 település hálózatának fejlesztésére közel 570 millió forintot fordítanak az elnyert támogatásból.

A dél-zalai térségben mintegy 10 ezer, eddig ellátatlan háztartás számára válik lehetővé, hogy a kormányzati programnak megfelelően, a jövő évben másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetszolgáltatást és HD minőségű televíziós szolgáltatást érjenek el. Nyáron várhatóan először Garaboncon és Gelsén indulnak el a munkálatok, amelyek a járás területén 2018 nyarára fejeződnek be.

Az eddig internetszolgáltatás szempontjából ellátatlan háztartások száz százalékában elérhetővé válik a legalább 30 megabites szolgáltatás, de az otthonok 50 százalékában gigabites sebességű internetezésre nyílik majd lehetőség. Mindezen felül az új hálózat HD minőségű televíziós szolgáltatást, több tévécsatornát és interaktív televíziózást is elérhetővé tesz a leendő előfizetőknek.

Patona Győző elmondta: a Magyar Telekom hálózatában jelenleg 2,8 millió háztartásban tudnak legalább 30 megabites sebességű internetszolgáltatást igénybe venni, ebből 700 ezer esetében pedig gigabites a letöltési sebesség. A cég idén további 270 ezer háztartásba juttatja el a szélessávú csatlakozást, ennek zömében szintén a nagyobb sebességet tudják majd biztosítani. MTI

Megkezdődött a kilátó átépítése a Csótónál

A napokban szakemberek jelentek meg a nagykanizsai Csónakázó tó kilátójánál, amely során átvette a munkaterületet a fővárosi kivitelező cég.
Korábban beszámoltunk arról, hogy mintegy 125 millióból újul meg az építmény, amely az ígéretek szerint várhatóan igazi kanizsai turisztikai attrakció lesz.

(A tervek szerint így fog kinézni a megújult kilátó.)

A Zalaerdő beruházása során a torony alapját is feltárják, majd a szükséges alkatrészek gyártása történik meg.
A beruházás látványosabb elemei nyár folyamán láthatók.
A Csótó kilátótornyának átépítésével, megújításával a tervek szerint szeptemberre végeznek, az ünnepélyes avatást októberre tervezi a Zalaerdő.

285 millióból fejleszt az E.ON Kanizsán

Több mint félmilliárd forint értékű villamos- és gázhálózati beruházást tervez idén az E.ON Zala megyében – közölte a társaság dél-dunántúli áramhálózati cégének vezérigazgatója pénteken Nagykanizsán.

Gelencsér Lajos elmondta: Nagykanizsán 285 millió forintból újítanak fel és építenek ki új villamos- és gázvezetékeket, illetve szerelvényeket. További tíz zalai településen 200 millió forintot meghaladó gázhálózati munkát terveznek, illetve 66 millió forintból öt települést érintő áramhálózati rekonstrukció lesz.
Ez utóbbi még nem is fedi le a megye egészét, Zala északi és nyugati területeinek beruházásai ugyanis az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. kereteibe tartoznak – jelezte a vezérigazgató.

Hozzátette, hogy a munkálatok célja a biztonság, az üzemzavarok megelőzése, ezért tervszerűen és folyamatosan újítanak fel és cserélnek áram- és gázvezetékeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó szerelvényeket. A beruházásokra, karbantartásokra és üzemviteli feladatokra együttesen évente mintegy kétmilliárd forintot költenek Zala megyében.

Várfalvi Ferenc, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. nagykanizsai üzemvezetője kifejtette: 2017-ben Nagykanizsán 120 millió forint, a megye déli és keleti részén további öt településen pedig több mint 66 millió forint értékű beruházást terveznek. A dél-zalai városban például több kilométernyi légvezetéket váltanak ki és helyeznek a föld alá, valamint új transzformátorokat is építenek a megnövekedett lakossági és ipari fogyasztói igények kiszolgálása érdekében.

Nagy József, az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. nagykanizsai üzemvezetője arról beszélt, hogy a város területén 165 millió forintot költenek a beruházásokra ebben az évben, további tíz településen pedig még 202 millió forint értékű munkálatokat terveznek. Nagykanizsán egyebek mellett számos lakótelepi társasháznál kicserélik az utcai vezetékeket és a szerelvényeket, de más Zalaegerszegen, Keszthelyen, Lentiben és Zalakaroson és más kisebb településeken is folytatják a vezetékcseréket. MTI

Kiemelt fejlesztési területeket jelölt ki a kanizsai közgyűlés

Együttesen több milliárd forint értékű beruházások indításának megkönnyítésére nyolc helyszínt kiemelt fejlesztési területté nyilvánított csütörtökön Nagykanizsa közgyűlése.

A város önkormányzata által tárgyalt előterjesztés szerint több olyan nagyberuházás indítását tervezik, amely engedélyezési és kiviteli terveinek elkészülte után sürgőssé válhat a szabályozási terven történő átvezetés.
A kiemeltté nyilvánítás gyorsabb ügymenetben teszi lehetővé a beruházások, köztük a Modern városok program keretében megvalósuló építkezések elindítását.

A kiemelt fejlesztési területek közé került a nagykanizsai ipari park 400 hektáros bővítését szolgáló terület, valamint a belvárosi egykori ferences kolostor tömbje, ahol kulturális-idegenforgalmi központot kívánnak kialakítani. Az Erzsébet tér északkeleti oldalán konferencia- és rendezvényközpont megvalósítását tervezik, a mintegy két évtizede elbontott Thúry-laktanya helyén pedig multifunkcionális sportcsarnok építését.

A városi strand és a szomszédos Sétakert területén új, 50 méteres pályájú versenyuszoda épül, az Eötvös tér környezetében pedig a Zöld város program keretében folytatódik a belvárosi területek érintő városrehabilitáció.
Ugyancsak a kiemelt beruházások közé tartozik a Nagykanizsát majdan délről elkerülő út, továbbá a Csónakázó-tóhoz vezető és a tavat körbekerülő kerékpárút építése. MTI

Útfelújítások kezdődnek Kanizsán

Közel kétmilliárd forintos kormányzati támogatással, húsz helyen indul közművezetékek cseréjével is járó útfelújítás Nagykanizsán – közölte a város polgármestere szombati sajtótájékoztatóján.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) elmondta: a város évente nagyjából 100 millió forintot tud elkülöníteni út- és járdafelújításokra, ezért jelentős nagyságrendű a most elnyert összeg, amelyből utak, járdák és parkolók, illetve egy közúti híd is megújulhat a közeljövőben.

A Miniszterelnökség által megítélt, több mint 1,9 milliárd forintról szóló támogatási szerződést pénteken írták alá, és a munkálatok a közbeszerzési eljárások után még az idén megkezdődnek – tette hozzá.

(Fotó: Varga Zoltán)

A beruházás elsősorban az elmúlt években megújult belvárosi területhez kapcsolódó utcákat érinti, amelyek többségénél a felszín alatti közművezetékeket is kicserélik. Mindezen felül a kiskanizsai városrész egyik forgalmas utcája, a Csónakázó-tóhoz vezető bekötőút, a sétálóutcává alakított Ady utca, valamint a Principális-csatornán átvezető Vár utcai közúti híd rekonstrukciója is szerepel a feladatok között.
A polgármester az MTI kérdésére hozzátette: a közbeszerzési eljárások után még idén elkezdődnek a munkálatok, amelyeket a tervek szerint 2018 végéig fejeznek be.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa térségének országgyűlési képviselője (Fidesz) a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy a Modern városok programjának keretéből tavaly 500 millió forintot nyert el a város a hasonló munkálatok előkészítésére.

A belváros utóbbi években zajlott rekonstrukciójának hamarosan egy újabb, zöldterületek megújítását jelentő üteme is megvalósul, így Nagykanizsa központi területein ténylegesen sikerül modernizálni az infrastruktúrát – jelezte. MTI

Negyedmilliárdból korszerűsítik a kanizsai kórház konyháját

Több mint negyedmilliárd forintot nyert el a nagykanizsai kórház az intézmény konyhájának teljes körű korszerűsítésére – közölte a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója az MTI-vel.

Brünner Szilveszter tájékoztatása szerint az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók működési támogatásáról szóló, a múlt év végén megjelent kormányrendelet alapján, a fenntartható működést célzó szakmai, gazdasági és strukturális intézkedések támogatására rendelkezésre álló mintegy 15 milliárd forintos keretből nyert el 254 millió forintot a nagykanizsai egészségügyi intézmény.


A pályázati forrásból korszerűsítik a kórház konyhájának energetikai rendszerét, vagyis kicserélik a fűtési rendszert és a nyílászárókat, illetve szigetelik az épületet, amely új padlóburkolatot is kap. Mindezen felül a konyha elavult hűtési rendszerét és konyhatechnikai eszközeit is újra cserélik.

A főigazgató hozzátette: a konyhaépületet 1974-ben adták át, azóta csak 1995-ben történt egy részleges felújítás, a mostani korszerűsítéssel pedig évente 20-25 százalékkal, mintegy tízmillió forinttal csökken majd a kórházi konyha működtetésére fordított összeg. A jelenleg naponta ötszáz-hatszáz adag ételt előállító konyha a korszerűsítést követően a nagykanizsai önkormányzati intézmények számára is tud majd ételeket készíteni.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa térségének fideszes országgyűlési képviselője mindezt azzal egészítette ki, hogy a Kanizsai Dorottya Kórházban az elmúlt öt-hat évben több mint 6,5 milliárd forint értékű beruházás zajlott. Az ingatlan- és az eszközállomány fejlesztésén felül a dolgozók megbecsülése is javult a közelmúltban az egészségügy területén elindult béremelési folyamatnak köszönhetően. MTI

Mintegy hatmilliárd forintból indulnak fejlesztések Nagykanizsán

A helyi operatív program mintegy 7,9 milliárd forintos keretösszegéből több mint 5,8 milliárdról született már támogatói döntés, így Nagykanizsán a közeljövőben megindulhatnak az ipari parkot, a belvárost, továbbá intézményfejlesztéseket is szolgáló beruházások – tájékoztatta a város önkormányzata az MTI-t.
Az elmúlt hetekben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként benyújtott nagykanizsai projektek 73 százalékáról született már támogatói döntés, vagyis 5,8 milliárd forintból tavasszal elindulhatnak a fejlesztések. A források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a város.

nagykanizsa advent(Fotó: archív. Belvárosi fotó – Nagykanizsa)

A közleményben utaltak a Nagykanizsán minap tartott sajtótájékoztatóra, ahol Cseresnyés Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: Nagykanizsán ezek a beruházások a térség gazdaságfejlesztését szolgáló Mura Programmal együtt munkahelyteremtésre és a munkahelyek megtartásra is alkalmasak.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármestert idézve azt írták: az elnyert összegek a fejlesztések 100 százalékos előlegeként december 31-ig megérkeznek az önkormányzat számlájára.
Az 5,8 milliárd forintot meghaladó összeg legjelentősebb beruházása a nagykanizsai ipari park fejlesztése, amely új iparterület kialakításával és az infrastrukturális háttér biztosításával csaknem 60 hektárral növekszik. Ugyancsak a nagyobb értékű projektek közé tartozik a Zöld Város – Zöld Nagykanizsa elnevezésű program, amelynek keretében a belváros több terén megújulnak a zöldfelületek, illetve fejlesztik a fizetőparkolókat.

A helyi TOP program már megvalósítható projektjeinek sorában szerepel két-két óvoda és bölcsőde korszerűsítése, a még hiányzó kerékpárútszakasz kiépítése a város legvonzóbb turisztikai célállomása, a Csónakázó-tó és a belváros között, továbbá a fogászati alapellátási rendelő, valamint egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő, illetve a védőnői szolgálat helyiségeinek korszerűsítése.

Fejlesztik a Nagykanizsai Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek klubját és a házi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a Ligetvárosban élő hátrányos helyzetű lakosok életlehetőségeit egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosításával, valamint foglalkoztatási programokat valósítanak meg a hátrányos helyzetű és inaktív álláskeresők számára. MTI

Közel 8 milliárd kanizsai fejlesztésekre

nagykanizsa városkép

A TOP programban jelenleg 7,9 milliárd forint áll Nagykanizsa rendelkezésére.

Az összeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják. Dénes Sándor polgármester azt mondta:

A város élhetőségét is szeretnék még jobbá tenni. A zöld város, Zöld Nagykanizsa keretében a terek újulnak meg 1,4 milliárdból, például a Széchenyi, Eötvös és a Deák tér is szebb lesz.

Az óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények felújításáról is döntések születtek.

Az eddig elnyert mintegy 6 milliárd forintot még az idén megkapja Nagykanizsa és az előkészítésre is komoly pénzt adott a kormányzat – említette Cseresnyés Péter államtitkár – országgyűlési képviselő, aki úgy fogalmazott:

A kanizsai fejlesztések előkészítésére közel 500 milliót kapott a város.

Azt is mondta, hogy az általa kezdeményezett Mura program előkészítésére és megvalósítására körülbelül 7 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. A Mura program – amelytől a gazdaság élénkítését, a munkahelyteremtést és a turizmust kívánják előbbre lendíteni –  jövőre indul.

Horváth Jácint: Nagykanizsa sereghajtó lett

A Kormány október 13-án döntött arról, hogy megemeli egyes megyei jogú városok kereteit, amelyet dedikáltan csak azok költhetnek el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből. Országosan 11 megyei jogú város részesül így többlettámogatásban, míg 11 város nem. Nagykanizsa sajnos ez utóbbiak között van, nem kapott többlettámogatást, továbbra is 7,94 Mrd Ft-tal számolhat és tervezhet – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth Jácint az önkormányzat DK-s képviselője.

nagykanizsa-horvath-jacint-dk
Így az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy nemcsak abszolút értékben, hanem – ami összehasonlíthatóan mutatja az egymáshoz viszonyított helyzetet – egy főre vetítve is az utolsó helyet foglalja el a város a jogosult megyei jogú városok közül.

Döbbenetes, hogy a Nagykanizsához képest jobb gazdasági adatokkal rendelkező városok is relatíve több forrást kapnak a felzárkózást segítő, versenyképességet növelő EU-s pénzekből. Így ez a forráselosztás nemhogy a felzárkózást, mindinkább a különbségek további növekedését vetíti előre – Nagykanizsa kárára.

Újfent jól látszik, hogy Cseresnyés Péter és Dénes Sándor nem képesek érvényesíteni Nagykanizsa érdekeit az Uniós források elosztása során. Ezzel mind a város, mind pedig térsége hátrányt szenved a többi városhoz képest. A kormány a be nem tartott ígéretei (ipari parki területek megvásárlása állami forrásból, déli elkerülő út megépítése 2018 márciusig) után már úgy tűnik, hogy szándékosan bünteti a várost. Most épp azzal hogy, a TOP forrásai esetében a legkevesebbet ítéli Nagykanizsának – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.

A TOP megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlása az egy főre jutó támogatás alapján

 Megyei Jogú Város ,   Eredeti keret (Mrd Ft),    Plusz forrás (Mrd Ft),   Új keret (Mrd Ft),    Lakosság (KSH, 2016) (fő),    Támogatás egy főre (Ft).     
1.    Szekszárd    6,86    5    11,86    32 844    361 101
2.    Zalaegerszeg    11,2    5,6    16,8    58 829    285 573
3.    Tatabánya    13,17    4,43    17,6    66 362    265 212
4.    Salgótarján    9,2    0    9,2    35 188    261 453
5.    Nyíregyháza    24,63    5    29,63    118 058    250 978
6.    Békéscsaba    13,23    1,7    14,93    60 126    248 312
7.    Eger    11,08    2,37    13,45    54 480    246 880
8.    Sopron    10,81    4,26    15,07    61 887    243 508
9.    Kaposvár    14,75    0    14,75    63 186    233 438
10.    Pécs    31,4    1,34    32,74    145 347    225 254
11.    Miskolc    35,26    0    35,26    158 101    223 022
12.    Hódmezővásárhely    9,84    0    9,84    44 401    221 617
13.    Szombathely    14,53    2,7    17,23    77 973    220 974
14.    Veszprém    11,54    1,74    13,28    60 392    219 897
15.    Debrecen    43,32    0    43,32    203 059    213 337
16.    Dunaújváros    7,43    2,15    9,58    45 354    211 227
17.    Szolnok    15,19    0    15,19    72 333    210 001
18.    Szeged    33,87    0    33,87    162 621    208 276
19.    Kecskemét    23,11    0    23,11    111 724    206 849
20.    Székesfehérvár    17,06    1,5    18,56    98 207    188 989
21.    Győr    21,6    0    21,6    129 568    166 708
22.    Nagykanizsa    7,94    0    7,94    47 683    166 516  
Forrás: 1562/2016. (X. 13.) Korm. határozat, KSH

Négy kiemelt beruházás indul Nagykanizsán

Félmilliárd forintot kapott a Modern városok program keretében tervezett négy beruházás előkészítésére Nagykanizsa, amely rendezvénycsarnok, versenyuszoda és konferenciaközpont építésének, illetve az egykori ferences kolostor felújításának előkészítésre fordíthatja ezt az összeget.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a miniszterelnök tavaly júniusi, nagykanizsai látogatásán állapodtak meg azokban a fejlesztési célokban, amelyek meghatározzák a város jövőjét. A kormányhatározatba foglalt megállapodás része a négy beruházás, ezek előkészítésére használhatja fel a város a nemrég megérkezett félmilliárdos összeget.

nagykanizsa fejlesztés
Kifejtette: a keleti városrészben háromezer néző befogadására alkalmas, multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok épül, amely sportversenyeknek, koncerteknek adhat helyet, de vendéglátó-ipari szolgáltatással is kiegészülne. A meglévő városi uszoda mellett 50 méteres versenyuszoda készül a vizes sportoknak otthont adva.

Felújítják a régóta üresen álló és 50 éves ingyenes használatra átvett egykori ferences kolostort, ahová a rend történetét, valamint alapítójának, Assissi Szent Ferencnek az életét bemutató kiállítást, múzeumot, de kézműves sörfőzdét is terveznek. A főtér északi részén régiós konferencia- és rendezvényközpontot kívánnak kialakítani – sorolta a polgármester.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára – egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője – a többi között arról beszélt: a fejlesztési programok indítására az is lehetőséget adott, hogy a kormány az elmúlt években átvállalta az önkormányzatok adósságállományát.

Hozzátette, a nagykanizsai fejlesztésekhez nem közvetlenül kapcsolódik, a térséghez azonban szorosan kötődik a Mura-program, amely a kormánynak szóló előterjesztés formájában már elkészült. Ez egy olyan helyi gazdaságfejlesztési program, amely jelentős turisztikai beruházásokat is tartalmaz, de része a vendéglátás, a kertészet, a földművelés, a helyi élelmiszeripari termelés és feldolgozás fejlesztése is.

Kerékpárutak, a lovas és bakancsos turizmus lehetőségeink összekapcsolása, bővítése is szerepel a Mura-programban, amely a térségben élők számára arra adna lehetőséget, hogy helyben boldogulhassanak, áruik, termékeik pedig brandként kerülhessenek piacra – fogalmazott az államtitkár. MTI

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

1 2