Korszerűsítették a nagykanizsai kórház konyháját és nővérszállóját

Több mint 330 millió forintból korszerűsítették a nagykanizsai kórház konyhájának energetikai rendszerét és gépeit, valamint az intézmény nővérszállójának két épületét.

A pénteki átadáson Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte, hogy az elmúlt nyolc-tíz évben ötmilliárd forintot meghaladó összegből több mint tíz fejlesztés valósult meg a megyei jogú város kórházában.

(Fotó: Dél-Zala Press archív)

Hozzátette, hogy az utóbbi hét-nyolc évben mintegy 500 milliárd forintot – többségében európai uniós forrást – fordított az állam a magyarországi egészségügyi rendszer fejlesztésére.
Az államtitkár jelezte, hogy a gazdaság folyamatos erősödésének köszönhetően a magyar kormány már hazai forrásokat is biztosítani tud, ennek eredménye volt a múlt év végén az egészségügyben szétosztott mintegy 45 milliárd forint.
Ahogy erősödik a gazdaság és növekednek a beruházások, úgy a költségvetésből is egyre több pénzt lehet fordítani a további fejlesztésékre – mondta.

 

Brünner Szilveszter, a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója kifejtette: 77,2 millió forintot nyertek el a nővérszálló két – több mint 100 éves, illetve 35 éves – épületének energetikai korszerűsítésére. Kicserélték a nyílászárókat, a víz- és hőszigetelést, valamint a külső burkolatokat.

 

Az egészségügyi intézmény naponta 600-650 embert kiszolgáló konyhájának korszerűsítésére 254,2 millió forintot fordítottak a hazai egészségügyi rendszer számára a múlt év végén biztosított 45 milliárd forintos keretből.

A víz- és a külső hőszigetelés mellett ott is kicserélték a nyílászárókat, felújították a villámvédelmi eszközöket, továbbá teljesen kicserélték a mintegy negyvenéves konyhai gépeket, berendezéseket, például öt új hűtőkamrát is építettek. MTI

Kerékpárút épül Nagykanizsa és Kisrécse között

Csaknem 800 millió forintot fordítanak Zala megyében bicikli-utak építésére és kerékpárosbarát fejlesztésekre a TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) keretében – közölte a megyei önkormányzat csütörtökön az MTI-vel.

A Zala Kétkeréken elnevezésű projektek indításával több mint 20 kilométernyi kerékpárút épül 2019 júniusáig a megyében.
Lenti-Máhomfa és Csömödér között 10,7 kilométernyi kerékpáros-turisztikai útvonalat alakítanak ki. A fejlesztéssel a megye délnyugati részén nő térség idegenforgalmi vonzereje. Kerékpárral is könnyen elérhetők lesznek a turisztikai célpontok, például a kisvasúthoz is el lehet majd jutni biciklivel.

Lentiben a több mint 5 kilométeren épülő kerékpárút a településrészeket köti össze. Nagykanizsa és Kisrécse között 2,65 kilométernyi szakaszon kétirányú kerékpárutat alakítanak ki.

Keszthelyről egészen Gyenesdiás határig épül ki a kerékpárút. Hévízen a Gyöngyös patakon 400 méter hosszúságú kerékpáros hidat emelnek. A Hahót és Fakospuszta közötti egy kilométeres szakaszon két fahíd létesítésével önálló nyomvonalú kétirányú kerékpárút építése valósul meg.

A Nagykanizsa és Kisrécse között, valamint a Keszthelyen, Hévízen és Hahóton épülő kerékpárutak a munkahelyek és a közszolgáltatások megközelítését is megkönnyítik. MTI

Ilyen lesz Kanizsa 15-20 év múlva?

Valószínűleg nem sokan olvassák el Nagykanizsa készülő településrendezési tervét, amely jelenleg véleményezés alatt áll. A dokumentumban többek között részleteiben is taglalják azt, hogy is képzelik el Kanizsa jövőjét. Például így:

(Fotó: Szeller Péter)

Nagykanizsa  városrészeinek  következő  15-20  évre  szóló  hosszú  távú  jövőképe  röviden  az alábbiakban fogalmazható meg:

Magyarország  tengeri  kapujának  újjászületett,  élettel  teli  belvárosa,  minőségi  vendéglátó-helyekkel és üzletekkel, a nagyvárosias hangulatú városi életet kedvelő szegényebbeknek és tehetősebbeknek,  fiatalabbaknak  és  idősebbeknek  szép,  egészséges  és  kényelmesen használható otthont nyújtó városi környezettel.

A  korábbi  városközponti  városrész  kibővült,  a  városfejlesztés  és  a  városrehabilitáció eredményeként  a  megújult  és  kibővült  városközpont  magas  minőségű  városi  szövete magában foglalja északon a Dózsa György úti egykori laktanya rehabilitált épületegyüttesét, délen a Belvároshoz szervesen kapcsolódó Sétakert zöldterületét és a MAORT lakónegyed felújított kertvárosi lakóépületeit is, amelyek a XX. századi magyarországi modern építészet értékes építészeti örökségét képezik.

A  7-es  számú  főútvonaltól  északra,  az  M7-es  autópálya  mentén,  a  város  kapujában Nagykanizsa  és  a  Nyugat  –  Dunántúl  déli  részének  modern  technológiai  központja  terül  el, amely a Nyugat – Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ ipari létesítményeinek és más versenyképes ipari vállalkozásoknak ad otthont. Tőlük délre kereskedelmi és vegyes, illetve lakó funkciójú városi övezetek találhatóak.

(Fotó: Dani Mercedes)

Keleti városrész

A feltörekvő fiatal és fiatal középkorú munkavállalók, családok, kényelmes városi életre vágyó idős  emberek  közkedvelt  otthona  egy  európai  nagyvárosi  lakónegyed  színvonalas  városi környezetével és szolgáltatásaival.

Déli városrész

Közkedvelt,  klasszikus  kertváros  a  tágabb  térség  legszebb  városi  parkjával,  a  helyreállított Sétakerttel  a  városközponthoz  kapcsolódó  északi  póluson,  rendezett  jó  minőségű lakókörnyezet és szociális lakások a hátrányos helyzetűek számára a déli póluson, rendezett, működő ipari, gazdasági területekkel a két pólus között.

Sánc, Szabadhegy és Csónakázó tó

A  jómódú  népesség  által  is  kifejezetten  keresett  új kertváros  Szabadhegyen  a  város legattraktívabb   és   legfrekventáltabb   rekreációs   területével,   nemzetközi   vonzású, csúcskategóriás    wellness-    és    termálturisztikai    szállodai    szolgáltatásokkal, sportlétesítményekkel a Csónakázó-tó körül.

Kiskanizsa és Bajcsa városrész

A  Dunántúlt  friss  zöldséggel,  gyümölccsel  ellátó,  termálvízzel  fűtött  üvegházas  kertészetek városrésze, európai nívójú települési környezettel és helyi szolgáltatásokkal

Bagola városrész

Egyfajta nagykanizsai „Lővérek” népszerű természet közeli, jó levegőjű, csendes városrésze a Csónakázó-tó déli szomszédságában.

Palin és Korpavár városrész

Palin  elegáns  kertes,  családi  házas  negyed  a  város legnagyobb  munkahelyi  övezete közelében,  Korpavár  az  ipari,  logisztikai  létesítményekben  dolgozó  munkavállalók  családi házas településrésze.

(Fotó: Kis-Bankné Kondákor Marianna)

A  környezeti  szempontból  fenntartható  fejlődés  előmozdítása  érdekében  tervezett  legjelentősebb településrendezési beavatkozások:

Városközpont rehabilitációja, vonzóbbá tétele a lakosság és a vállalkozások számára. Új  ipari  terület  kialakítása  a  városközpont  és  a  legnagyobb  lakosságszámú,  lakóterületi  funkciójú városrész,  a  Keleti  városrész  közvetlen  szomszédságában  a  kompakt  város  kialakításának előmozdítása érdekében.
Délkeleti, déli és délnyugati elkerülő és tehermentesítő út kialakítása a városközpont tehermentesítése és  a  tőle  délre  levő  városrészek  valamint  az  új  ipari  terület  közvetlen  kapcsolatának  biztosítása érdekében.

A fentiekben említett fejlesztések a megyei területi tervek szerves részét alkották, ennek megfelelően integráns alkotóelemei voltak a megyei településfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program környezeti hatásvizsgálatának is, amelyek során egyeztetésre és elfogadásra kerültek.

(Forrás ITT)

A kanizsai járásban kezdi a Telekom az ellátatlan háztartásokat elérő szélessávú hálózat fejlesztését

A nagykanizsai járás területén indítja elsőként a Magyar Telekom az internetszolgáltatással eddig ellátatlan háztartásokat elérő, európai uniós támogatással megvalósuló hálózatfejlesztését – közölte a társaság regionális fejlesztési igazgatója csütörtökön Nagykanizsán.

Patona Győző elmondta: összesen 46 magyarországi járás településeinek szélessávú hálózatát fejleszti mintegy 12,2 milliárd forintos európai uniós forrás felhasználásával a Magyar Telekom. A nagykanizsai járás területén 54 település hálózatának fejlesztésére közel 570 millió forintot fordítanak az elnyert támogatásból.

A dél-zalai térségben mintegy 10 ezer, eddig ellátatlan háztartás számára válik lehetővé, hogy a kormányzati programnak megfelelően, a jövő évben másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetszolgáltatást és HD minőségű televíziós szolgáltatást érjenek el. Nyáron várhatóan először Garaboncon és Gelsén indulnak el a munkálatok, amelyek a járás területén 2018 nyarára fejeződnek be.

Az eddig internetszolgáltatás szempontjából ellátatlan háztartások száz százalékában elérhetővé válik a legalább 30 megabites szolgáltatás, de az otthonok 50 százalékában gigabites sebességű internetezésre nyílik majd lehetőség. Mindezen felül az új hálózat HD minőségű televíziós szolgáltatást, több tévécsatornát és interaktív televíziózást is elérhetővé tesz a leendő előfizetőknek.

Patona Győző elmondta: a Magyar Telekom hálózatában jelenleg 2,8 millió háztartásban tudnak legalább 30 megabites sebességű internetszolgáltatást igénybe venni, ebből 700 ezer esetében pedig gigabites a letöltési sebesség. A cég idén további 270 ezer háztartásba juttatja el a szélessávú csatlakozást, ennek zömében szintén a nagyobb sebességet tudják majd biztosítani. MTI

Megkezdődött a kilátó átépítése a Csótónál

A napokban szakemberek jelentek meg a nagykanizsai Csónakázó tó kilátójánál, amely során átvette a munkaterületet a fővárosi kivitelező cég.
Korábban beszámoltunk arról, hogy mintegy 125 millióból újul meg az építmény, amely az ígéretek szerint várhatóan igazi kanizsai turisztikai attrakció lesz.

(A tervek szerint így fog kinézni a megújult kilátó.)

A Zalaerdő beruházása során a torony alapját is feltárják, majd a szükséges alkatrészek gyártása történik meg.
A beruházás látványosabb elemei nyár folyamán láthatók.
A Csótó kilátótornyának átépítésével, megújításával a tervek szerint szeptemberre végeznek, az ünnepélyes avatást októberre tervezi a Zalaerdő.

285 millióból fejleszt az E.ON Kanizsán

Több mint félmilliárd forint értékű villamos- és gázhálózati beruházást tervez idén az E.ON Zala megyében – közölte a társaság dél-dunántúli áramhálózati cégének vezérigazgatója pénteken Nagykanizsán.

Gelencsér Lajos elmondta: Nagykanizsán 285 millió forintból újítanak fel és építenek ki új villamos- és gázvezetékeket, illetve szerelvényeket. További tíz zalai településen 200 millió forintot meghaladó gázhálózati munkát terveznek, illetve 66 millió forintból öt települést érintő áramhálózati rekonstrukció lesz.
Ez utóbbi még nem is fedi le a megye egészét, Zala északi és nyugati területeinek beruházásai ugyanis az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. kereteibe tartoznak – jelezte a vezérigazgató.

Hozzátette, hogy a munkálatok célja a biztonság, az üzemzavarok megelőzése, ezért tervszerűen és folyamatosan újítanak fel és cserélnek áram- és gázvezetékeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó szerelvényeket. A beruházásokra, karbantartásokra és üzemviteli feladatokra együttesen évente mintegy kétmilliárd forintot költenek Zala megyében.

Várfalvi Ferenc, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. nagykanizsai üzemvezetője kifejtette: 2017-ben Nagykanizsán 120 millió forint, a megye déli és keleti részén további öt településen pedig több mint 66 millió forint értékű beruházást terveznek. A dél-zalai városban például több kilométernyi légvezetéket váltanak ki és helyeznek a föld alá, valamint új transzformátorokat is építenek a megnövekedett lakossági és ipari fogyasztói igények kiszolgálása érdekében.

Nagy József, az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. nagykanizsai üzemvezetője arról beszélt, hogy a város területén 165 millió forintot költenek a beruházásokra ebben az évben, további tíz településen pedig még 202 millió forint értékű munkálatokat terveznek. Nagykanizsán egyebek mellett számos lakótelepi társasháznál kicserélik az utcai vezetékeket és a szerelvényeket, de más Zalaegerszegen, Keszthelyen, Lentiben és Zalakaroson és más kisebb településeken is folytatják a vezetékcseréket. MTI

Kiemelt fejlesztési területeket jelölt ki a kanizsai közgyűlés

Együttesen több milliárd forint értékű beruházások indításának megkönnyítésére nyolc helyszínt kiemelt fejlesztési területté nyilvánított csütörtökön Nagykanizsa közgyűlése.

A város önkormányzata által tárgyalt előterjesztés szerint több olyan nagyberuházás indítását tervezik, amely engedélyezési és kiviteli terveinek elkészülte után sürgőssé válhat a szabályozási terven történő átvezetés.
A kiemeltté nyilvánítás gyorsabb ügymenetben teszi lehetővé a beruházások, köztük a Modern városok program keretében megvalósuló építkezések elindítását.

A kiemelt fejlesztési területek közé került a nagykanizsai ipari park 400 hektáros bővítését szolgáló terület, valamint a belvárosi egykori ferences kolostor tömbje, ahol kulturális-idegenforgalmi központot kívánnak kialakítani. Az Erzsébet tér északkeleti oldalán konferencia- és rendezvényközpont megvalósítását tervezik, a mintegy két évtizede elbontott Thúry-laktanya helyén pedig multifunkcionális sportcsarnok építését.

A városi strand és a szomszédos Sétakert területén új, 50 méteres pályájú versenyuszoda épül, az Eötvös tér környezetében pedig a Zöld város program keretében folytatódik a belvárosi területek érintő városrehabilitáció.
Ugyancsak a kiemelt beruházások közé tartozik a Nagykanizsát majdan délről elkerülő út, továbbá a Csónakázó-tóhoz vezető és a tavat körbekerülő kerékpárút építése. MTI

Útfelújítások kezdődnek Kanizsán

Közel kétmilliárd forintos kormányzati támogatással, húsz helyen indul közművezetékek cseréjével is járó útfelújítás Nagykanizsán – közölte a város polgármestere szombati sajtótájékoztatóján.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) elmondta: a város évente nagyjából 100 millió forintot tud elkülöníteni út- és járdafelújításokra, ezért jelentős nagyságrendű a most elnyert összeg, amelyből utak, járdák és parkolók, illetve egy közúti híd is megújulhat a közeljövőben.

A Miniszterelnökség által megítélt, több mint 1,9 milliárd forintról szóló támogatási szerződést pénteken írták alá, és a munkálatok a közbeszerzési eljárások után még az idén megkezdődnek – tette hozzá.

(Fotó: Varga Zoltán)

A beruházás elsősorban az elmúlt években megújult belvárosi területhez kapcsolódó utcákat érinti, amelyek többségénél a felszín alatti közművezetékeket is kicserélik. Mindezen felül a kiskanizsai városrész egyik forgalmas utcája, a Csónakázó-tóhoz vezető bekötőút, a sétálóutcává alakított Ady utca, valamint a Principális-csatornán átvezető Vár utcai közúti híd rekonstrukciója is szerepel a feladatok között.
A polgármester az MTI kérdésére hozzátette: a közbeszerzési eljárások után még idén elkezdődnek a munkálatok, amelyeket a tervek szerint 2018 végéig fejeznek be.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa térségének országgyűlési képviselője (Fidesz) a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy a Modern városok programjának keretéből tavaly 500 millió forintot nyert el a város a hasonló munkálatok előkészítésére.

A belváros utóbbi években zajlott rekonstrukciójának hamarosan egy újabb, zöldterületek megújítását jelentő üteme is megvalósul, így Nagykanizsa központi területein ténylegesen sikerül modernizálni az infrastruktúrát – jelezte. MTI

Negyedmilliárdból korszerűsítik a kanizsai kórház konyháját

Több mint negyedmilliárd forintot nyert el a nagykanizsai kórház az intézmény konyhájának teljes körű korszerűsítésére – közölte a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója az MTI-vel.

Brünner Szilveszter tájékoztatása szerint az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók működési támogatásáról szóló, a múlt év végén megjelent kormányrendelet alapján, a fenntartható működést célzó szakmai, gazdasági és strukturális intézkedések támogatására rendelkezésre álló mintegy 15 milliárd forintos keretből nyert el 254 millió forintot a nagykanizsai egészségügyi intézmény.


A pályázati forrásból korszerűsítik a kórház konyhájának energetikai rendszerét, vagyis kicserélik a fűtési rendszert és a nyílászárókat, illetve szigetelik az épületet, amely új padlóburkolatot is kap. Mindezen felül a konyha elavult hűtési rendszerét és konyhatechnikai eszközeit is újra cserélik.

A főigazgató hozzátette: a konyhaépületet 1974-ben adták át, azóta csak 1995-ben történt egy részleges felújítás, a mostani korszerűsítéssel pedig évente 20-25 százalékkal, mintegy tízmillió forinttal csökken majd a kórházi konyha működtetésére fordított összeg. A jelenleg naponta ötszáz-hatszáz adag ételt előállító konyha a korszerűsítést követően a nagykanizsai önkormányzati intézmények számára is tud majd ételeket készíteni.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa térségének fideszes országgyűlési képviselője mindezt azzal egészítette ki, hogy a Kanizsai Dorottya Kórházban az elmúlt öt-hat évben több mint 6,5 milliárd forint értékű beruházás zajlott. Az ingatlan- és az eszközállomány fejlesztésén felül a dolgozók megbecsülése is javult a közelmúltban az egészségügy területén elindult béremelési folyamatnak köszönhetően. MTI

Mintegy hatmilliárd forintból indulnak fejlesztések Nagykanizsán

A helyi operatív program mintegy 7,9 milliárd forintos keretösszegéből több mint 5,8 milliárdról született már támogatói döntés, így Nagykanizsán a közeljövőben megindulhatnak az ipari parkot, a belvárost, továbbá intézményfejlesztéseket is szolgáló beruházások – tájékoztatta a város önkormányzata az MTI-t.
Az elmúlt hetekben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként benyújtott nagykanizsai projektek 73 százalékáról született már támogatói döntés, vagyis 5,8 milliárd forintból tavasszal elindulhatnak a fejlesztések. A források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a város.

nagykanizsa advent(Fotó: archív. Belvárosi fotó – Nagykanizsa)

A közleményben utaltak a Nagykanizsán minap tartott sajtótájékoztatóra, ahol Cseresnyés Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: Nagykanizsán ezek a beruházások a térség gazdaságfejlesztését szolgáló Mura Programmal együtt munkahelyteremtésre és a munkahelyek megtartásra is alkalmasak.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármestert idézve azt írták: az elnyert összegek a fejlesztések 100 százalékos előlegeként december 31-ig megérkeznek az önkormányzat számlájára.
Az 5,8 milliárd forintot meghaladó összeg legjelentősebb beruházása a nagykanizsai ipari park fejlesztése, amely új iparterület kialakításával és az infrastrukturális háttér biztosításával csaknem 60 hektárral növekszik. Ugyancsak a nagyobb értékű projektek közé tartozik a Zöld Város – Zöld Nagykanizsa elnevezésű program, amelynek keretében a belváros több terén megújulnak a zöldfelületek, illetve fejlesztik a fizetőparkolókat.

A helyi TOP program már megvalósítható projektjeinek sorában szerepel két-két óvoda és bölcsőde korszerűsítése, a még hiányzó kerékpárútszakasz kiépítése a város legvonzóbb turisztikai célállomása, a Csónakázó-tó és a belváros között, továbbá a fogászati alapellátási rendelő, valamint egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő, illetve a védőnői szolgálat helyiségeinek korszerűsítése.

Fejlesztik a Nagykanizsai Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek klubját és a házi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a Ligetvárosban élő hátrányos helyzetű lakosok életlehetőségeit egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosításával, valamint foglalkoztatási programokat valósítanak meg a hátrányos helyzetű és inaktív álláskeresők számára. MTI

1 2