CSR Délután a kanizsai PEN-en

Szeptember 27-én Nagykanizsa volt a helyszíne az EMVFE, Első Magyar CSR Egyesület CSR Délután programsorozatának, melynek célja helyben cselekedni a felelős üzleti megoldásokért. A rendezvénynek a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza adott helyet.
Helyi gazdasági, oktatási és civilszervezeti döntéshozók és szakemberek részvételével járták körbe a vállalati felelősség és fenntarthatóság kérdéskörét.

Bevezető előadásában Takács Júlia, az EMVFE elnöke, csr szakértő, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója több tévhitet is eloszlatott a CSR, azaz a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (Corporate Social Responsibility) kapcsolatban.
Az EMVFE megközelítése szerint a CSR nem csak a nagyvállalatok ügye és nem egyenlő az alkalmankénti jótékonykodással, 1-1 jó ügy támogatásával, hanem egy komplex menedzsment rendszer, amelynek át kell hatnia a vállalkozás működésének minden területét. Kis és nagy cégek, akár közintézmények esetében is érvényes ez. Ebben fontos szerepet játszik a lokalitás, a helyi közösség. Magasabb életminőséget tudunk elérni a vállalati felelősség és fenntarthatóság alapelveinek gyakorlatba ültetésével.
Ráadásul a vállalatok és más szervezetek felelősségvállalása áttekinthetővé és mérhetővé is tehető, ami hosszú távon elősegíti a társadalmi ügyekben érintett szférák együttműködésének finomra hangolását.

nagykanizsa-pannon-egyetem-berkesne-rodek-nora

(Berkesné Rodek Nóra)

Az előadást Berkesné Rodek Nóra, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának oktatója, az EMVFE Junior szekciójának igazgatója folytatta azzal a gondolattal, hogy az egyetemek felelőssége a hallgatók CSR érzékenyítésén és szakmai felkészítésén túl, a helyi döntéshozók informálása a követendő menedzsment szemléletekről, kutatási eredményekről, működő modellekről és jó gyakorlatokról, melyek elősegítik a felelős döntéshozást. A CSR (vállalatok társadalmi felelősségvállalása) szemlélet menedzsment szintű alkalmazása támogatja a versenyképességet és a fenntartható fejlődést. A felelős működés pozitív eredményein túl az előadó felhívta a résztvevők figyelmét a generációváltás kihívásaira, melyre szintén megoldást jelenthet a felelős működés. Jelenleg a munkaerőpiacon három generáció képviselőivel találkozunk, akik nemcsak jellemvonásaikban különböznek egymástól, de a munkával való kapcsolatuk és a munkakörülményekkel szemben támasztott igényeik is markánsan eltérnek. A jövőben a vállalkozásoknak nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni olyan humán erőforrás tervezésből származó kihívásokra, mint például a karrier branding, az utánpótlás nevelés, a munkahelyi design, a menedzsment fejlesztése, a munkaerő toborzása és megtartása. Gondolatait az előadó a felelős vezető ismérveivel zárta, majd tájékoztatta a hallgatóságot, hogy miként tudja a kampusz és az EMVFE Junior szekciója támogatni a fiatal menedzsereket a felelős működéshez vezető úton.

nagykanizsa-pannon-egyetem

Horváth Balázs, a Netta-Pannonia Kft. ügyvezető igazgatója bemutatta az általa képviselt cégcsoport tevékenységét általánosságban, majd a CSR területeinek megfelelően. Számos jó gyakorlati példával szemléltette, hogy náluk a felelősségvállalás az egész szervezetre kiterjed. Előadása összefoglalásaként hangsúlyozta a helyi értékteremtés fontosságát, majd invitálta a jelenlévőket cégük telephelyén saját kezdeményezés által megvalósított, a kanizsai vár emlékének tisztelgő kiállítás megtekintésére.
A Pannonia cégcsoport 1993 óta tevékenykedik, működése során közszolgáltatást lát el 107 településen és több mint 2500 ipari partnert szolgál ki. Szerteágazó szolgáltatási palettával rendelkezik: foglalkozik köztisztasági, hó- és síkosság mentesítési tevékenységgel, parkgondozással, virágbolt-üzemeltetéssel, személyszállítással.
A cégcsoport a kezdetektől fontosnak tartja, hogy részt vállaljon a helyi közösségek életében, támogassa a civil szféra kezdeményezéseit, nemcsak a környezetvédelem területén, hanem egyéb vonatkozásban is. Emellett a Pannonia cégcsoport saját maga is kezdeményezett különböző projekteket. Ezek közül kiemelkedik a Kanizsa-„vár” kiállítás projekt. Utóbbi ékes bizonyítéka annak, hogyan tud egy cég kellő kitartással, profiljától teljesen eltérő szegmensben maradandót, a közösség számára fontosat alkotni.
Ehhez elengedhetetlen a munkavállalók kezdeményező készsége, eltökéltsége és a projektben résztvevő valamennyi érintett csapatmunkája.(Forrás: Nagykanizsa PEN)

Villamosmérnök-képzés indul Nagykanizsán

Elsősorban a zalai és somogyi cégek munkaerőigényeinek megfelelve villamosmérnök-képzést indít a Pannon Egyetem (PE) Nagykanizsai Kampusza, építve a 13 éve zajló mérnök-informatikus képzésre.

pte nagykanizsa

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a bejelentés kapcsán tartott szerdai sajtótájékoztatón elmondta: egy befektető elsősorban olyan térségben kíván letelepedni, ahol megfelelően képzett vagy képezhető munkaerő áll a  rendelkezésére. Olyan településre pedig nehéz minőségi munkát váró befektetőt csábítani, ahol nincs felsőfokú képzőhely.
Ha sikerül azt elérni, hogy bővüljön a foglalkoztatás, és ezzel együtt a gazdaság is növekedjen, a következő lépésben a hatékonyságot a technológiai fejlesztésekkel lehet elérni. Ehhez pedig szükség van programozáshoz, automatizáláshoz értő szakemberekre – jegyezte meg az államtitkár.
Gelencsér András, a PE rektora elmondta: a veszprémi székhelyű oktatási intézmény sikerrel működik hálózatos egyetemként, vagyis Zalaegerszegen, Keszthelyen és Nagykanizsán is azonos színvonalú felsőfokú képzést biztosít a hallgatóknak. Ezért is döntött az egyetem szenátusa arról, hogy a térségbeli munkaerőigénynek megfelelve jövő szeptembertől villamosmérnöki képzést indítanak Nagykanizsán.
Hartung Ferenc, a PE Műszaki Informatikai Karának dékánja hozzátette: Veszprémben évtizedek óta folyik villamosmérnöki képzés, amely tavaly óta duális formában zajlik. A rendkívül eszköz- és szakemberigényes képzés nagykanizsai indítását is éppen a duális képzés teremtette meg, hiszen ehhez partnerként cégek és középiskolák is kellenek.
Birkner Zoltán kampuszigazgató mindezt azzal egészítette ki, hogy a 16 éve működő nagykanizsai képzőhelyen 13 éve zajlik a mostani új szakhoz is kiváló alapot adó mérnök-informatikus képzés, amelynek keretében eddig több mint 300 diplomát bocsátottak ki. Nagykanizsán ugyanakkor két éve folyik víztechnológiai kutatás és oktatás is másoddiplomás képzés formájában, a kampusz harmadik erőssége pedig a turizmus és térségfejlesztés szakembereit képző szak. MTI

Nagykanizsa és Zalaegerszeg együttműködése a zalai mérnökképzésért

Országosan is példaértékű lehet az az együttműködés, amelyet Zalaegerszeg és Nagykanizsa önkormányzata, a mindkét városban jelen lévő Pannon Egyetem, valamint öt jelentős hazai és nemzetközi hátterű cég kötött a műszaki és informatikai duális felsőoktatás erősítése érdekében – közölte a keddi aláírás alkalmából Zalaegerszeg polgármestere.
A két önkormányzat, az egyetem, illetve a Flextronics International Kft., a GE Hungary Kft., a Honeywell Hőtechnikai Kft., a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., valamint az Anton Kft. között létrejött megállapodás kapcsán Balaicz Zoltán úgy fogalmazott: a szereplőknek érdekük, hogy növekedjen a hallgatói létszám, s ezáltal ki tudják elégíteni az egyre növekvő munkaerőigényt.

nagykanizsa pte duális képzés

Kitért arra is, hogy Zalaegerszegen a jövő év végéig mintegy 2500 új álláshely jön létre, s ezek 20 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vár.
A zalai megyeszékhelyen éppen a munkaerőpiaci igények miatt indult el 2002-ben műszaki felsőoktatás, és 2012-ben Kecskeméttel együtt itt indult el az országban elsőként a duális mérnökképzés. Rangot ad a városnak a minőségi felsőoktatás, ezért – a közép- és felsőoktatásban a hiányszakmákra kiterjesztett saját ösztöndíjrendszerrel együtt – jövőre már több mint 200 millió forintot fordít az önkormányzat felsőoktatási célokra – sorolta Zalaegerszeg városvezetője.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélekedett, hogy “nagyon nagy bajban vagyunk”, mert csak nehezen találni felsőfokú műszaki végzettségű szakembereket a megyében. A felsőoktatás mellett azonban fontos, hogy már a középiskolásokat is meg kell szólítani, igyekezni kell a megyében tartani a leendő hallgatókat, mert Budapest ezen a területen is “elszippantja” a diákokat.
Emlékeztetett arra, hogy Nagykanizsán a közelmúltban létrejött egy víztechnológiai kutatóközpont, amely a Hidrofilt Kft. mint hazai magántulajdonú cég, a Pannon Egyetem és az önkormányzat együttműködésének köszönhető, és ezzel minta lehet mások számára is.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta: a hálózatos intézményként működő, veszprémi székhelyű egyetem öt karon és számos telephelyén csaknem 8000 hallgatót oktat. Megítélése szerint a hallgatókat csak akkor lehet helyben tartani, ha már itt megtalálják a leendő munkaadóikat, illetve náluk bekapcsolódhatnak a kutatásokba, fejlesztésekbe, a gyakorlati munkába, a munkáltatók pedig ezen keresztül már kiválasztásuk előtt megismerhetik őket.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának igazgatója arról beszélt, hogy a felsőoktatási vezetők az utóbbi években egyre gyakrabban találkoznak vállalatvezetőkkel, mert a gazdaság “kikényszerítette” a munkaerőpiac igényeinek megfelelő oktatást. Zalában jelenleg már 40 duális képzőhely segíti a felsőfokú oktatást, de nemcsak a műszaki és informatikai képzésre kívánják kiterjeszteni az együttműködést, hanem például a Keszthelyen vezető szerepet betöltő agrárképzésre is.
A megállapodást aláíró cégek nevében Lang János, a Flextronics alelnöke kifejtette: Zalában nagyon nagy szükség van erős műszaki felsőfokú oktatásra, mert jelentősen iparosodott a térség, ahol nagyon komoly cégek települtek meg. Nem lehet szétválasztani az erős ipart az erős felsőoktatástól, s a duális informatikai és mérnökképzés révén sokkal gyorsabban egymásra találhatnak a hallgatók és a vállalatok. MTI

(Fotó: Seres Zoltán/Balaicz Zoltán – Facebook)