Nyolcvanmillióból készült el Nagykanizsa legnagyobb játszótere

Ünnepélyesen is felavatták a Csónakázó-tó játszóterét pénteken. Az 1400 négyzetméternyi területen 15 játékelem vár az óvodásokra és az általános iskolásokra. A komplexumot a Cycle in a Network 2.0 pályázat részeként építették, bruttó 80 millió forintból. A program egyéb beruházásait, így a tavat megkerülő körpályát is hamarosan befejezik. A fejlesztések célja, hogy a Csónakázó-tó a kanizsaiak és a turisták számára egyaránt vonzó szabadidőközpont legyen – számolt be a Kanizsa Újság.

Fotók – Cseresnyés Péter Facebook

A Madarak és fák napján tartott avatón elhangzott: a játszótér építésére és a Csónakázó-tó környékének egyes fejlesztéseire egy horvát-magyar pályázat nyújtott lehetőséget.

– Ennek a projektnek eleme az a sétány is, amely a Csónakázó-tavat körülöleli. Lehet rajta sétálni, futni és kerékpározni is. Valamint folyamatban van a kerékpárút hosszabbítása is 800 méter hosszan, így most már, ha valaki az Erzsébet térről elindul, kerékpárral a Csónakázó-tóig el tud jutni – sorolta Dénes Sándor polgármester.

A tavon hamarosan csónakázni és vízibiciklizni is lehet. A város és a helyi egyesületek beruházásai révén a Csónakázó-tó a város szabadidőközpontja, és a térség egyik ékköve lehet.

– Nagykanizsa nemcsak a lakosságszáma vagy a kulturális értékei alapján, hanem akár turisztikai szempontból is központja lehet a Mura-térségnek, a Mura-programnak, amelyhez még egy valami hiányzik: egy több csillagos minősítésű szálloda, ahol az aktív turizmus iránt érdeklődők több napot el tudnak tölteni – fogalmazott Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő.

A játszóteret a történelmi egyházak képviselői megáldották, majd a parkot a nemzeti színű szalag átvágásával hivatalosan is átadták a tóra kilátogató, illetve a közelben táborozó óvodásoknak.

Nagykanizsa legújabb és legnagyobb játszótere szinte az első pillanattól belopta magát a családok szívébe. A két részből álló, 1400 négyzetméter területű komplexumban az óvodások és a nagyobb gyerekek is találnak kedvükre való játékot, a hintáktól kezdve a pókhálótornyon át a csúszdákig – írta a Kanizsa Újság.

80 millióból készül 1 kilométeres kerékpárút a Csónakázó-tónál

Több mint 80 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból elkészül az az 1 kilométeres kerékpárút, ami összeköti a Kaposvári utat a Csónakázó-tóval.
Elindulnak a Csónakázót-tavat a várossal összekötő eddig hiányzó 1 km-es kerékpárút építésének munkálatai, melynek köszönhetően hamarosan zavartalanul kerékpározhatunk ki a városból a Csónakázó-tó partján néhány évvel ezelőtt megnyílt kerékpáros látogatóközpontig – számolt be a
kanizsaifejlesztések.hu.

(A nagykanizsai Csónakázó-tó. Fotó: Baj Beáta)

Mint írták, 2019. március 5-től az alábbi munkálatok veszik kezdetüket:

A projekt első szakaszában létrejön egy felfestett kerékpáros átvezetés a Kaposvári útról a 61-es elkerülőre vezető útszakaszon, a sánci dombtetőn a Csónakház sétány és a jelenlegi már meglévő kerékpárút végpontja között.

A Csónakház sétány szakaszán a vasúti átjáróig, majd a vasúti átjáró alatt átvezetve a gáton keresztül egészen a Csónakázó-tó partján működő kerékpáros látogatóközpontig megépül egy kétirányú kerékpáros forgalomra alkalmas kerékpárút.

Így közlekedj a kerékpárút építésének időszaka alatt

Természetesen, mint minden fejlesztés, a kivitelezés ideje alatt a forgalomkorlátozás és a lezárás miatt okozhat kellemetlenséget és némi fennakadást a gyalogosan közlekedők számára. A kivitelezés idejére lakosság türelmét kérjük!

Az építési munkálatok ideje alatt az alábbi megközelítést javasoljuk a gyalogosok számára a Csónakázó-tó megközelítésére:

  • a város felől a Mindenki sportpálya mellett található vasúti gyalogátkelő hídon keresztül a vasúti pálya déli oldalán végig futó földutak (Vaspálya sor, Hegyalja út, Darvas út nyomvonal) igénybevételével.

Tömegközlekedéssel és gépjárművel a Csónakázó-tó a kivitelezés ideje alatt is akadálytalanul megközelíthető lesz.

Az építkezés kezdési időpontjáról, az építési munkával járó forgalomkorlátozásról, illetve a tervezett munkakezdési és befejezési időpontok esetleges változásairól folyamatosan tájékoztatást adunk.

Célunk, hogy a projekt megvalósítása során a lehető legkisebb mértékben akadályozzuk a lakosok mindennapjait és a lehető legkevesebb kellemetlenséget tapasztalják az építés közben – írják.

Játszótér készül a kanizsai Csónakázó-tónál

1400 négyzetméternyi területen játszótér készül a nagykanizsai Csónakázó-tónál, a projekt a rekreációs lehetőségeket színesítő beruházások keretében indult a dél-zalai városban.

A szakemberek egy szabadidőpark és egy játszótér építésével kezdték a projektet. A 15 játékelemből álló tér földmunkái már javában tartanak, a tervek szerint az új parkot még idén birtokba is vehetik a tóhoz érkező családok. A projekt részeként 2019 áprilisáig elkészül a futó- és kerékpárút, valamint jövő évtől vízibicikliket is kölcsönözhetnek a kirándulók – adta hírül a Kanizsa TV.

A tájékoztatás szerint a most építendő játszótéren 15 játékelemet vehetnek birtokukba az apróságok, a tervek szerint a beruházás az idén készen lesz.

Ritka vendég a Csótón

Egy ritka vendéget fotózott le a napokban a nagykanizsai Csónakázó-tónál Ács Bernadette olvasónk.

Mint írta, először nehezen tudta beazonosítani a madarat, de aztán kiderült, hogy egy Nagy kócsag látogatott el a kanizsai turisztika egyik ékkövéhez.

“A nagy kócsag (Ardea alba; más néven Egretta alba vagy Casmerodius albus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.
A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag. A magyar természetvédelem címermadara.
A világ nagy részén – Észak-Amerikában (Ardea alba egretta), Afrikában (Ardea alba melanorhynchos), Ázsiában és Ausztráliában (Ardea alba modesta), valamint ritkábban Európa déli részén (Ardea alba alba) – előfordul.
Testhossza 85-100 centiméter, szárnyfesztávolsága a 140-170 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, bár tömegét tekintve a hím kissé nagyobb, 1030 gramm körüli, míg a tojó mintegy 960 grammot nyom.” – írja a Wikipédia.

Jött a vihar Kanizsára

Vasárnap a kora délutáni órákban leszakadt az ég, több települést, így Csörnyeföldet és Tótszentmártont, Kistolmácsot, Becsehelyt is jég verte el.

Nagykanizsa közvetlen környékén sajnos Bajcsa kapott jégesőt, a városban viszont csak eső volt.

A most látható fantasztikus fotókat ismerősünk Zágon Zoltán készítette a vihar kitörésekor a Csónakázó-tónál.

Vasárnapi jégeső után Csörnyeföldön 😕 Fotó: Horváth Zoltánné – Facebook.

Jégháló fogta jég a becsehelyi hegyen. Fotó: Farkas Szilárd, Letenye Város Polgármestere.

Az ország egyik legmagasabb kilátóját adták át Nagykanizsán

Az Erdők világnapján, (március 21-én) szerdán adták át a nagyközönségnek a nagykanizsai Csónakázó-tó megújult kilátóját.
Az avatóünnepség során Rosta Gyula a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója többek között elmondta: éppen 10 éve, hogy a kilátót le kellett zárni, hiszen az életveszélyessé vált. A leselejtezett olajfúrótornyot még 1971-ben állították fel, amit most 125 millió forintos beruházással sikerült felújítani, melyhez a Földművelésügyi Minisztérium 88 milliót biztosított.

(A kanizsai  Csótó kilátója az avatóünnepség napján. Fotó:MTI/Varga György)

A Csónakázó-tó keleti felén lévő látványosság felújítását a környékbeli erdők vagyonkezelője közjóléti tevékenységének részeként a Zalaerdő vállalta magára.
A torony méretei imponálóak, a beépített új anyag kb. 30 tonna, a szerkezet összsúlya pedig közel 100 tonna.
A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van.
Ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója lett a nagykanizsai, melyen egyidőben maximum 50 fő tartózkodhat. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. Éjszakai megvilágítását reflektorok és led-fénysorok biztosítják.
Korszerű elektronikai védelmi rendszert és intelligens beléptető kaput építtettek be a kilátóba, a torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért – mondta az erdészeti igazgató.

(Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (b2), mellette Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője (b), Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója (j2) és Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára átvágja a nemzeti színű szalagot a Dunántúl legmagasabb, 48 méteres kilátótornya átadóünnepségén a nagykanizsai Csónakázó-tónál 2018. március 21-én. A háttérben Lubics Szilvia hosszútávfutó, ultramaratonista, a Spartathlon és az Ultrabalaton ultratávú futóversenyek többszörös győztese (b). MTI Fotó: Varga György)

Honlapunk úgy értesült, hogy a dél-zalai város egyedülálló látványosságába való belépés fizetős lesz, egy belépő díja 500 forintba kerül, de cserében pazar látványban részesül a látogató.

Téli képek a nagykanizsai Csónakázó-tóról

Mindannyiunk kedvence, Nagykanizsa egyik turisztikai látnivalója a Csónakázó-tó, amely télen egy kevésbé ismert, de szép arcát mutatja meg.

Mazzag László a napokban készített látványos fotókat a Csótóról, amelyeket olvasóink fogadjanak nagy szeretettel 🙂

Természetesen továbbra is várjuk fényképeiket, információikat, videóikat az info@delzalapress.hu e-mail címünkre, valamint a KanizsaPress Facebook oldalunkra privát üzenetben.

Éjszakai fények a kanizsai Csónakázó tó kilátójánál

A Zalaerdő Zrt. kivilágított kilátója a nagykanizsai csónakázótónál 2018. január 31-én.
Az egykori olajfúrótornyot az 1970-es években kilátótoronyként nyitották meg.
Tavaly felújították és tavasztól újra látogatható lesz a 40 méter magas kilátószintű torony.
(MTI Fotó: Varga György)

Nagykanizsa látképe a városban lévő csónakázótó melletti kilátóból fotózva 2018. január 31-én.
(MTI Fotó: Varga György)

Így látja Kanizsát 16 évesen

Nemrég Így látja Kanizsát egy gimnazista címmel adtuk közre a fiatal Major Gergő fotóit.

Most a 16 éves, Cserhátis, Kling Bencétől kaptunk bravúros fényképeket, aki mindössze három hete fotózik.

A nagyrécsei Bence a Cserhátiban tanul közlekedés-gépész szakon és amióta megkapta Canon Eos DSLR gépét, azóta mindennap fényképez.

Fogadják szeretettel Kling Bence keszthelyi és kanizsai fotóit 🙂

Kanizsai városképek 2018

Így az év elején egyrészt megköszönjük olvasóink hűségét, másrészt folytatjuk azt a több éves hagyományt, hogy a hozzánk beküldött fotókból válogatunk egy csokorra valót.

Szeiler Péter fényképeit már két cikkben is közreadtuk, a fotós most halszem objektívvel örökítette meg Nagykanizsát 2018 elején.

Egyben természetesen továbbra is várjuk fényképeiket, videóikat, információikat Facebook oldalunkra privát üzenetben.

1 2 3 6