Cseresnyés: az állami vezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani

cseresnyés péter államtitkár

Szél Bernadett (LMP) a Parlament e heti ülésén azt követelte, hogy ne az állami vezetőket stafírozza ki a kormány, hanem a dolgozók bérét emelje. Szerinte ha az állami vezetőkről van szó, a kormány hamar belátja, hogy bérfelzárkóztatásra van szükség, de ha a dolgozók magyar emberekről, akkor rögtön előjön a kis lépések politikájával. Ez a kétsebességes Magyarország – hangoztatta. Példaként a jegybank vezetőinek múlt héten megemelt milliós fizetését említette.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a béremelést azzal indokolta, az állami vezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani.
Szólt arról, hogy 2010 és 2015 között 10 százalékkal emelkedtek reálbérek, a minimálbér nettó és bruttó összege is jelentősen emelkedett.
Hozzátette: az Eurostat adatai szerint 2004 óta a magyar átlagbér az uniós átlag 26 százalékáról 29 százalékára nőtt. MTI

Évi 5 ezer tonna kapacitású PET palack-feldolgozó Nagykanizsán

Egyeztetik az országos hulladékgazdálkodási rendszerről szóló kormányrendelet tervezetét, egy később készülő minisztériumi rendelet pedig a közszolgáltatók működését, finanszírozását stabilizálja majd – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára pénteken Nagykanizsán.

nagykanizsa pet palackozó

Szabó Zsolt a mintegy 130 ezer lakosú térség hulladékgazdálkodását végző Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft.-nél tett látogatását követően beszélt arról, hogy a tervezetről hétfőn 180-190 szolgáltató vezetőjével tartanak szakmai egyeztetést.
A későbbi NFM rendeletről azt mondta: a szolgáltatók működését teszi finanszírozhatóvá és stabillá, olyan kompenzációs rendszert alkalmazva, ami garantálja a nullszaldós, nonprofit működést és a hatékonyabb szolgáltatást.
Megjegyezte: a kormány döntése szerint olyan országos hulladékgazdálkodási rendszert alakítanak ki, amiben a vagyonelemek és a nonprofit jelleg rövid és hosszú távon is működőképes, a rezsicsökkentés megőrzése érdekében ugyanakkor nem kívánják a 2012 tavaszán rögzített lakossági árakat növelni. Hozzátette: a szelektív hulladék feldolgozása terén vannak még kiaknázatlan lehetőségek, jelenleg évente mintegy 40 milliárd forint értékű hulladékot nem tudnak újrahasznosítani.
„Nincs államosítás, az önkormányzatok jogosultságai megmaradnak, és a tevékenység is a közszolgáltatóknál marad” a holdingrendszerben – fűzte hozzá Szabó Zsolt.
Az MTI kérdésre kifejtette: a holding zártkörű részvénytársasági formában már megalakult, „a pénzgazdálkodásban, a követeléskezelésben és a fejlesztési, szakmai irányításban fog utat mutatni”.
Közölte, minderre azért van szükség, mert várhatóan változik a helyzet. Az Európai Unió elvárása most az, hogy 2020-ig elérjük a hulladékok 50 százalékának újrahasznosítását, és nincs szabályozva a lerakóba kerülő hulladék mennyisége – mondta. A tervek szerint azonban szigorítás várható, amivel 65-70 százalékra növekszik az újrahasznosítási arány és 10 százalék alatt lehet a depóba kerülő hulladék mértéke – fejtette ki.
Az államtitkár kitért arra is, hogy országos szinten jelenleg 14 milliárd forint a közvetlenül kimutatott veszteség a hulladékgazdálkodásban, de ez valójában ennél is több, mert sok helyen az önkormányzatok segítenek. Ezeket a terheket levennék az önkormányzatok válláról – közölte.
Elmondta, ma 141 hulladék közszolgáltatónak van engedélye Magyarországon, de miután akad köztük egyetlen települést és egész megyét kiszolgáló társaság is, szükség van a hatékonyság érdekében tevékenységük koordinálására.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt, nagykanizsai polgármestersége alatt, külföldi tulajdonostól szerezte meg az önkormányzat a mai Netta-Pannonia Kft.-t. A kivásárlás jó döntés volt, az akkor 100-120 embert foglalkoztató cég ma már közel 200 embernek ad munkát, tevékenysége pedig kibővült a hóeltakarítással és a parkgondozással. Mindemellett olyan fejlesztéseket is végrehajtottak – például az ügyfeleknek szóló hulladékos mobil applikációt -, amelyeket országos szinten is alkalmazni lehet – mondta.
Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) arról számolt be, hogy a Netta-Pannonia a tervek szerint egy évi 5000 tonna kapacitású PET-palack-feldolgozót alakít ki Nagykanizsán. MTI

„A föld érték, aranybánya” – hangzott el Nagykanizsán

A sertéshús áfájának csökkentése évente 25 milliárd forint megtakarítást jelent a vásárlóknak, vagyis egy négytagú család évente tízezer forintot takarít meg ezzel – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Nagykanizsán.

nagykanizsa vásárcsarnok

Nagy István a Vásár(olj) Kanizsán! elnevezésű termelői vásár és böllérbemutató kapcsán tartott sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta, hogy az áfacsökkentés „átment” a kereskedőkön, a nagyáruházakban 17 százalékos, a kisebb üzletekben pedig ennél nagyobb mértékű árcsökkenés is tapasztalható.
Az idén 15-20 százalékkal több sertéshús fogy az üzletekben, mint tavaly, ugyanakkor mintegy 10 százalékkal, több mint 3,3 millió darabra nőtt a hazai sertésállomány is – jelezte az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a sertéshús minőségének javítása érdekében az FM által kidolgozott védjegyrendszer már több mint 1,3 millió sertésnek nyújt tanúsítványt, vagyis a polcokra kerülő termékek közül nagyjából minden harmadiknak. Az áfacsökkentés legfőbb célja, a sertéshús feketekereskedelmének visszaszorítása is tapasztalható, miközben a tenyészkocák száma máris 6200-zal nőtt.

Február végén, március elején indulnak a sertéstartáshoz köthető vidékfejlesztési programok, amelyek révén 19,8 milliárd forint támogatásra pályázhatnak majd a sertéstelepek korszerűsítésére vállalkozó tenyésztők – közölte Nagy István.

Az MTI kérdésére, hogy mennyire reálisak a várakozások más agrártermékek áfájának csökkentésére, az államtitkár elmondta: a kormányzat nyomon követi a sertéshús áfájának csökkentésével összefüggő hatásokat, folyamatokat, s a gazdaság teljesítőképessége alapján lehet javaslatot tenni arra, hogy más ágazati termék áfája is csökkenjen. A baromfiágazatban azonban nem jellemző olyan nagy mértékben a feketegazdaság, mint a sertések esetében, vagyis ebben a szegmensben „mindenki egyenlő feltételekkel versenyez”, a sertéshús ára pedig még most is magasabb, mint a baromfié – fogalmazta meg.

Egy kérdés kapcsán arról is beszélt, hogy a sertéstelepek technológiai fejlesztése mellett a jól képzett szakemberek iránti igényt is ki kell elégíteni. Az állattartó telepek ugyanis 200-250 ezer forintos nettó fizetésért se nagyon találnak ma már megfelelő képzettségű szakembert, bár a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a mezőgazdasági foglalkoztatók is támogatást kaphattak a munkabérre rakodó járulékok kifizetéséhez.

Cseresnyés Péter, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára – egyben Nagykanizsa és térsége fideszes országgyűlési képviselője – többek közt arról beszélt, hogy a sertéshús áfájának csökkentése mellett közvetett hatásként a foglalkoztatás is növekszik. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében évente átlagosan 900 ezer ember bérterheinek kifizetését támogatja az állam a munkáltatók felé, s ebben a kedvezményrendszerben a mezőgazdasági termelők is szerepelnek.

Említést tett arról, hogy a Nagykanizsán három éve elindított termelői vásár arra is ösztönzi a térségben dolgozó, kerteket művelő, állati termékeket feldolgozó kistermelőket, hogy áruikat közvetlenül a vásárlókhoz juttassák el. Hasonló célt szolgál a hamarosan a kormány elé kerülő Mura program, amelynek célja, hogy nagykanizsai kereskedelmi központtal a helyi termékek előállítását ösztönözze a térségben.
Arra biztatják a termelőket, hogy műveljék meg kertjeiket, s az örökölt tudásukat felhasználva még jobb, ízletesebb és egészségesebb termékeket állítsanak elő, hiszen „a föld érték, aranybánya”.

Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés olyan város van, ahol a jelentős kereskedelmi hagyományokkal rendelkező nagykanizsaihoz hasonló méretű vásárcsarnok található. A termelői vásárok sorozata ma már azzal jár, hogy egyre több őstermelő hozza el áruját, a vásárlók pedig ezáltal egészségesebb termékekhez juthatnak. MTI

(Fotó: A Nagykanizsai Vásárcsarnok.Dél-Zala Press archív)

Négy kiemelt beruházás indul Nagykanizsán

Félmilliárd forintot kapott a Modern városok program keretében tervezett négy beruházás előkészítésére Nagykanizsa, amely rendezvénycsarnok, versenyuszoda és konferenciaközpont építésének, illetve az egykori ferences kolostor felújításának előkészítésre fordíthatja ezt az összeget.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a miniszterelnök tavaly júniusi, nagykanizsai látogatásán állapodtak meg azokban a fejlesztési célokban, amelyek meghatározzák a város jövőjét. A kormányhatározatba foglalt megállapodás része a négy beruházás, ezek előkészítésére használhatja fel a város a nemrég megérkezett félmilliárdos összeget.

nagykanizsa fejlesztés
Kifejtette: a keleti városrészben háromezer néző befogadására alkalmas, multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok épül, amely sportversenyeknek, koncerteknek adhat helyet, de vendéglátó-ipari szolgáltatással is kiegészülne. A meglévő városi uszoda mellett 50 méteres versenyuszoda készül a vizes sportoknak otthont adva.

Felújítják a régóta üresen álló és 50 éves ingyenes használatra átvett egykori ferences kolostort, ahová a rend történetét, valamint alapítójának, Assissi Szent Ferencnek az életét bemutató kiállítást, múzeumot, de kézműves sörfőzdét is terveznek. A főtér északi részén régiós konferencia- és rendezvényközpontot kívánnak kialakítani – sorolta a polgármester.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára – egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője – a többi között arról beszélt: a fejlesztési programok indítására az is lehetőséget adott, hogy a kormány az elmúlt években átvállalta az önkormányzatok adósságállományát.

Hozzátette, a nagykanizsai fejlesztésekhez nem közvetlenül kapcsolódik, a térséghez azonban szorosan kötődik a Mura-program, amely a kormánynak szóló előterjesztés formájában már elkészült. Ez egy olyan helyi gazdaságfejlesztési program, amely jelentős turisztikai beruházásokat is tartalmaz, de része a vendéglátás, a kertészet, a földművelés, a helyi élelmiszeripari termelés és feldolgozás fejlesztése is.

Kerékpárutak, a lovas és bakancsos turizmus lehetőségeink összekapcsolása, bővítése is szerepel a Mura-programban, amely a térségben élők számára arra adna lehetőséget, hogy helyben boldogulhassanak, áruik, termékeik pedig brandként kerülhessenek piacra – fogalmazott az államtitkár. MTI

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

Cseresnyés: a közszféra béremeléseinek is köszönhető a bérek folyamatos növekedése

A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter a KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette: a magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik.
Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon, a versenyszférában és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költségvetési szerveknél 4,5 százalékos volt a reálbérnövekedés – ismertette.

Hozzátette: a reálbérek emelkedésében a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. Fontosnak nevezte, hogy a szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, valamint a fiatal szakorvosok juttatása is nő.
Külön kiemelte: a pedagógusok bére 2013 óta minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány.

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a reálbérek közel 3 éve tartó töretlen emelkedését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is alátámasztja, 2015 első 11 hónapjában 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások sokkal pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat.

Kitért arra is, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen nőtt idén: az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimum esetében 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg idén. Ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002. óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményeket is figyelembe véve reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben.

A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 57 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly novemberben éves összevetésben. A versenyszférában is jelentős a létszámnövekedés, ezen belül a kereskedelemben és a járműgyártásban 9 ezerrel, a szállításban ötezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban pedig 4300-zal dolgoznak többen – sorolta.
A foglalkoztatottak létszámának hónapról-hónapra ismétlődő növekedése is azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek – húzta alá az államtitkár. MTI

1 2