Csalt, sikkasztott a nagykanizsai autókereskedés főnöke

M. Roland 2009. évtől a Nagykanizsa, szám alatti székhelyű M Kft. ügyvezetője volt. A társaság, amely használt gépkocsik vételével és eladásával foglalkozott, 2010. augusztusában kezdte meg tevékenységét a Nagykanizsa, szám alatti telephelyen.

 

 

A gyanúsított 2012. évtől kezdődően magánszemélyektől havi 5-10 %-os kamatra nagyobb pénzkölcsönöket kért és kapott, amelyekből használt gépkocsikat vásárolt, illetve azokat a telephely korszerűsítésére, fenntartására is fordította. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a gyanúsítottnál, valamint a cégénél is adóvizsgálatokat folytatott, amelyek eredményeként neki mind magánszemélyként, mind ügyvezetőként többmillió forintos fizetési kötelezettsége keletkezett az adóhatóság felé.

 

A NAV 2014. évben végrehajtási eljárást is indított a céggel szemben, beszedési megbízásokat adott ki a cég számláit vezető pénzintézeteknek, illetve 2014. szeptemberében lefoglalta a társaság tulajdonában lévő gépkocsikat.

 

Ugyanekkor a cég a banki hitelei törlesztésével késedelembe esett, illetve a gyanúsított a magánszemélyektől felvett kölcsönök részleteit sem tudta fizetni. M. Roland ebben az időszakban az autókereskedésben úgy vett át gépkocsikat bizományosi értékesítésre, hogy azok ellenértékének kifizetésére reális lehetősége nem volt, illetve ez nem is állt a szándékában, mivel az értékesítésekből befolyó összegeket az adóhatóság és a magánszemélyek felé fennálló tartozások megfizetésére, cégének további finanszírozására, illetve saját megélhetésére kívánta fordítani.

 

M. Roland a gépkocsik átvételekor a megbízókat fizetési szándéka vonatkozásában megtévesztette, majd őket a gépkocsik eladását követően a későbbi fizetés ígéretével hitegette.

 

M. Roland cégeket, nagykanizsai, nagyrécsei, nagyatádi, murakeresztúri, szombathelyi embereket vert át, ezért őt a Nagykanizsai Járási Ügyészség többek között nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással, sikkasztással, magánokirat hamisítással is vádolja – értesült honlapunk a Zala Megyei Főügyészségtől.

Saját zsebre dolgozott a kanizsai biztosításközvetítő

A Nagykanizsai Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és csalás bűntette miatt emelt vádat egy büntetlen előéletű, 26 éves nagykanizsai nő ellen, aki megbízási szerződés alapján üzletkötőként képviselt egy zalaegerszegi székhelyű biztosításközvetítő vállalkozást és 2014. júliusától egy évig az ügyfelektől készpénzben átvett biztosítási díjakkal nem számolt el a megbízója felé.

 

A nő ezen időszak alatt összesen 26 biztosítási szerződést kötött Nagykanizsán és környékén, melynek során a biztosítás típusától függően 10  000-20  000 Ft összegű biztosítási díjat vett át az ügyfelektől, de azt nem fizette be a biztosító társaság számlájára. Volt olyan idős sértett, akinek életbiztosítási díját havi rendszerességgel vette át az elkövető, de annak kisebb részét továbbította csak, nagyobb részével sajátjaként rendelkezett.

 

Eljárása során több esetben valótlan, vagy fiktív adatokat tüntetett fel a biztosítási szerződés ajánlatokon és miután az esedékes díjat maga befizette, az iratokat bemutatta a biztosító társaság felé azzal a céllal, hogy a szerződéskötés után járó jutalékot jogosulatlanul megszerezze. A megtévesztett biztosító ezek alapján kiutalta az üzletkötőnek az összesen 136  000 Ft jutalékot, így a nő a saját megbízóját is megkárosította.

 

Előfordult, hogy a nő még a biztosítási ajánlat dokumentumait sem továbbította a biztosító társaság felé, így a szerződések érvényesen létre sem jöttek. Ebből következően azok a károsultak például, akik kötelező gépjármű-felelősség biztosítási szerződést kötöttek vele, csak az okmányiroda értesítése alapján szereztek tudomást arról, hogy érvényes biztosítás hiányában gépjárművük forgalomból kivonásáról kellett intézkedni.

 

A visszaélésekre az ügyfelek panasza alapján a biztosító társaság által lefolytatott belső vizsgálat alapján derült fény, melynek keretében a sérelmet szenvedett ügyfeleket a biztosító társaság teljes mértékben kártalanította – értesültünk dr. Kondákor Ferenctől a Zala Megyei Főügyészség szóvivőjétől.

Kamu osztrák munka. Avagy egy kanizsai csalás története

Sz. Dénes gyanúsított 2016. év nyarán megállapodott ismeretlen társával abban, hogy internetes csalások útján, megtévesztő hirdetések közzétételével fognak pénzhez jutni. Az ismeretlen személy ezután valótlan álláshirdetéseket tett közzé az interneten, a gyanúsított pedig 2016. augusztus 2-án az Banknál megnyitotta a számú bankszámlát.

 

Egy borsfai lakos 2016. év nyarán álláskeresés céljából regisztrált a nevű internetes oldalon. A sértett ezután emailben kapott egy üzenetet, amelyben ausztriai csomagolói munkára kerestek jelentkezőket. A sértett felhívta a megadott telefonszámot, majd azon egy Joan Krisztinaként bemutatkozó nővel beszélt, aki tájékoztatta arról, hogy amennyiben a munkát elvállalja, úgy a külföldi szállás költségét és az útiköltséget előre ki kell fizetnie.

A sértett a fentieket elmondta családtagjainak is, majd megállapodtak abban, hogy hatan fognak jelentkezni a munkára. A sértett ismét felhívta Joan Krisztinát, akinek útmutatása alapján az Bank nagykanizsai fiókjában 2016. augusztus 11-én 218.000,- Ft szállásköltséget, majd augusztus 12-én 68.000,- Ft útiköltséget fizettek be Sz.Dénes fenti bankszámlájára.
A gyanúsított a fenti összegeket a számlájáról a befizetéseket követően készpénzben felvette, majd azokon a társával előzetes megállapodásuk alapján megosztozott.

Joan Krisztina azt állította a sértettnek, hogy augusztus 13-án délután érkezik a lakóhelyére egy autóbusz, amelyt őt és családtagjait a munkahelyre fogja szállítani, azonban ez nem felelt meg a valóságnak, a telefonszám pedig ezután elérhetetlenné vált. A Joan Krisztinaként bemutatkozó nőt a nyomozás során nem volt lehetséges felkutatni. A bűncselekménnyel okozott 286.000,- Ft kár nem térült meg.

Sz. Dénest társtettességben elkövetett csalás vétségével vádolják – olvasható a Nagykanizsai Járási Ügyészség vádiratában.

Sokáig lesz börtönben a kanizsai férfi

Amint arról videóval beszámoltunk a napokban elfogták A. R.-t, azt a nagykanizsai férfit, aki ellen összesen tizenegy – ebből három a Zalaegerszegi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja által kiadott – elfogatóparancs volt érvényben.

Az európai, nemzetközi és belföldi elfogatóparancsokat egy 3 év 4 hónapos, egy 1 éves, valamint egy 10 hónapos időtartamú letöltendő szabadságvesztés miatt bocsátották ki.
Az elítélt férfi leghosszabb időtartamú büntetését másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék társtettesként elkövetett kitartottság, kifosztás, testi sértés, személyi szabadság megsértése büntette miatt szabta ki.
A. R. ezen túl 1 év börtönt kapott felbujtóként elkövetett csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználás vétsége miatt másodfokon a Veszprémi Törvényszék előtti eljárásban, 10 hónapot pedig kábítószer birtoklás vétsége miatt a Nagykanizsai Járásbíróságon – értesültünk dr. Beznicza Árpádtól a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivőjétől.

Nem létező árukkal milliókat szerzett vevőitől egy kanizsai csaló

Üzletszerűen elkövetett csalások miatt emeltek vádat Nagykanizsán egy férfi ellen, aki több tucatnyi álnevet használva több millió forint kárt okozott országszerte annak a 120 embernek, akiket internetes hirdetési oldalakon, nem létező műszaki cikkek eladásával csapott be – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a férfi 2013 októberétől 2016 augusztusáig több internetes hirdetési portálon kínált eladásra mobiltelefonokat, számítógépeket, számítógépes játékokat, motoros fűkaszákat, láncfűrészeket, ezek azonban soha nem voltak a birtokában.
A törvényes jövedelemmel egyébként nem rendelkező férfi több tucatnyi álnevet és hamis lakhelyet tüntetett fel a hirdetésekben, s a sorozatos bűncselekményekből származó pénzekből biztosította a megélhetését.
Az áldozataitól kicsalt pénzeket a féltestvére, két barátnője vagy az édesanyja bankszámlájára utaltatta, majd velük felvetette, de a számlatulajdonosok nem tudtak arról, hogy a beérkező összegek bűncselekményekből származnak.
A vádlott 2014 nyarától már postai utalással a saját nevére kérte a kicsalt összegeket.
A vádlott összesen közel hétmillió forintos kárt okozott a becsapott vevőknek, csupán egyetlen vásárló volt, aki gyanút fogott és az elküldött pénzt még vissza tudta utaltatni a postával.    
A Nagykanizsa Járási Ügyészség 120 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás és egy csalási kísérlet miatt emelt vádat a különös visszaesőnek számító férfi ellen. MTI

Olcsóbb telefont postázott a csaló kanizsai férfi

A veszprémi rendőrök egy csalás miatt indított nyomozást fejeztek be.

A nyomozás adatai szerint egy nagykanizsai férfi tavaly december 7-én használt okos telefont hirdetett meg több mint kilencvenezer forintért az egyik internetes közösségi oldalon.
A hirdetésre jelentkező veszprémi diákkal abban állapodott meg, hogy a vevő postai utánvétes küldeményként kapja kézhez a telefont.

(A drágább helyett ezt a telefont küldte el a kanizsai csaló. Fotó: VMRFK)

 

Az egyezségnek megfelelően a csomag meg is érkezett a veszprémi sértetthez, aki azonban csak a vételár kifizetését követően szembesült azzal, hogy a megrendelt készülék helyett egy jóval olcsóbb, alig néhány ezer forint értékű telefont kapott.

A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a 22 éves nagykanizsai lakost és lefoglalták az általa küldött készüléket.

A gyanúsított ellen csalás vétség elkövetésének meglapozott gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprémi Rendőrkapitányság a napokban befejezte, az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.
(Forrás és fotó: police.hu)

17 alkalommal verte át a vevőit az “autókereskedő”

A vád szerint H.Cs. jogtalanul kínált eladásra kis értékű gépjárműveket.
Több esetben valótlan tartalmú hirdetéseket adott fel különféle online portálokon, akár olyan autókat is megadva, amelyek sohasem voltak a birtokában.

 


Volt, hogy át nem íratott járművet adott el valótlan adatokkal, előfordult, hogy az internetről letöltött képekkel hirdetett kocsit.
Akadt olyan autó, amit kétszer is eladott, s olyan vevő is, aki látatlanban kifizette a vételárat, de a gépjárművet végül nem kapta meg.
Az ügyészi vádirat 17 esetet rögzít, csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek ellene vádat Nagykanizsán.

Kanizsán is átverték a dohányboltost

Csaknem kéttucatnyi magyarországi településen összesen több mint egymillió forinttal károsított meg bolti eladókat három szlovákiai magyar férfi, aki ellen Zalában emeltek vádat készpénzes csalássorozatuk miatt.

Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a három férfi még 2012-ben döntötte el, hogy magyarországi üzletekben nagycímletű bankjegyek felhasználásával követnek el csalásokat. Elsősorban dohányboltokba tértek be, mindig ketten voltak, hogy amíg egyikük egy kisebb vásárlással becsapja az eladót, addig a másik az eladók vagy a többi vevő figyelmének elterelésével segítse a társát.


A módszerük az volt, hogy egyikük nagycímletű bankjegyet adott át fizetéskor az eladónak, a vásárlás után azonban visszakérte a pénzt azzal, hogy mégis van nála kisebb címlet, felváltja vele a nagyobb bankót. Ilyenkor azonban a kisebb címletekből kevesebbet tett le a pultra, s miközben a pénzt az eladó átszámolta, a visszakapott nagyobb címletű pénzt a vádlott elrakta.

Miután az eladó a számoláskor észrevette, hogy kevesebbet kapott, a csaló kiegészítette a pénzt a pontos összegre, de rögtön mellé is tett még egy nagyobb címletű pénzt. Ezzel a trükkel a már zsebre rakott összeg kétszeresét kérte el az eladótól azzal, hogy így vált fel neki egy még nagyobb címletet, s mivel a pénztáros már csak az előtte fekvő összeget látta, át is adta a nagyobb bankót.

A megtévesztett eladóktól ezzel a módszerrel ötezer forint helyett tízezret szereztek vagy tízezer helyett húszezret, de képesek voltak annyira elterelni a figyelmüket, hogy nem egy esetben ezzel a trükkel egymás után többször is becsapták ugyanazt a pénztárost.

A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a három elkövető 2012 novemberétől 2013 decemberéig 23 magyarországi településen összesen 38 üzletben követte el ezeket a csalásokat. Szegedtől Budapesten át Győrig és Egertől Ajkán át Nagykanizsáig alkalmanként általában néhány tízezer forinttal csapták be a rászedett eladókat, de volt olyan eset, amikor 110 ezer forinttal károsították meg a becsapott pénztárost.
Pirger Csaba az MTI kérdésére hozzátette: az összességében több mint egymillió forintos kárt okozó három szlovákiai magyar ellen különbözőképpen minősülő csalások miatt emeltek vádat. Ketten közülük – öthónapos előzetes letartóztatás után – szabadlábon védekeznek, harmadik társuk azonban ismeretlen helyen tartózkodik – írta az MTI.

A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség vádirata szerint Nagykanizsán így történt a dohánybolti átverés:

I.r. Bés III.r. B terheltek még 2013. december 03-án 18 óra 37 perckor megjelentek a Nagykanizsa, Platán sori nemzeti dohányboltban, ahol cigarettát vásároltak. I.r. és III.r. terheltek nagy címletű bankjegyekkel fizettek, majd arra hivatkozva, hogy mégis van náluk kisebb címlet is, a nagy címletű bankjegyek visszaváltását kérték.

A pénzváltás során I.r. B terhelt a fenti módszert többször megismételve, III.r. B terhelt közreműködésével eladót tévedésbe ejtette, aki I.r. terhelt megtévesztő magatartásának hatására 30.000,- Ft-tal többet adott vissza, mint amennyi valójában járt volna neki.
A bűncselekménnyel I.r. és III.r. terheltek 30.000,- Ft kárt okoztak  sértettnek, aki a bűncselekmény folytán a napi bevételben keletkezett hiányt megtérítette munkáltatójának, a dohánybolt üzemeltetőjének.

Pénzbüntetésre ítélték a kanizsai kórház volt orvosát

Pénzbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Járásbíróság első fokon szerdán egy orvost és egy orvoslátogatót, mert csaknem ötmillió forint kárt okoztak azzal, hogy vizsgálatok nélkül, nagy tételben írtak fel tb-támogatással drága gyógyászati segédeszközöket.

A korábban a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban dolgozó orvosnak 1,2 millió forint, társának, egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cég orvoslátogatójának 400 ezer forint pénzbüntetést kell fizetnie a 2010-11-ben elkövetett csalások miatt. A bíróság megállapítása szerint a másoktól megszerzett betegadatokkal az orvos 23 esetben felfekvés kezelésére szolgáló gyógyászati párnákat, 172 esetben pedig gyógyharisnyákat írt fel receptre, hogy a drága termékek támogatását az érdekeltségükbe tartozó üzleteken keresztül megszerezzék.
A szerdai ítélethirdetésen sem a vádlottak, sem védőik nem vettek részt.


A bíró az ítélet indoklása során felidézte, hogy a csalásokra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vizsgálata nyomán derül fényt, mert feltűnő volt, hogy egy nagykanizsai patikában jelentősen megugrott a magas tb-támogatással felírható drága gyógyászati segédeszközök forgalma. Az OEP – végül a vádiratba is foglalt – megállapításai szerint 23 esetben felfekvés kezelésére szolgáló gyógyászati párnákat, 172 esetben pedig gyógyharisnyákat írt fel receptre az orvos, akinek egyébként családi érdekeltségébe tartozott a patika.

A nyomozás során kiderült, és ezt a bíróság is megalapozottnak találta, hogy a szakorvos vizsgálat nélkül és indokolatlanul írta fel a gyógyászati segédeszközöket.
Az ülőpárnák esetében egy korábbi betege és egy mentődolgozó ismerőse segítségével Nagykanizsa környéki falvakban gyűjtött betegadatokat használt fel, a recepteket pedig a családi patikában váltották ki. A páciensekhez azonban nem jutottak el a több mint 100 ezer forint értékű eszközök, helyettük csak egy 4-5 ezer forintos párnát kaptak.

Az eredeti vádiratban 298 esetet tártak fel, amikor gyógyharisnyák felírásával történhetett csalás, de a vádat végül 172 esetre módosította az ügyész. Ezeknél a másodrendű vádlott közreműködésével, a nagykanizsai és a keszthelyi kórházban dolgozóktól és családtagjaiktól gyűjtött adatok felhasználásával követtek el csalást. Az adatot szolgáltatók szintén olcsóbb termékeket kaptak, a hamis receptek révén pedig egy kizárólagos budapesti forgalmazón keresztül jutottak pénzhez a vádlottak.

A két termékkörrel összesen közel ötmillió forint kárt okozott az orvos és társa, amit az orvos azóta megtérített. A nyomozás során mindketten tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, az OEP vizsgálati adatai és a mintegy 350 páciens kihallgatása alapján a bíróság azonban megalapozottnak tartotta a vádakat.

Az orvost folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt – részben bűnsegédként – 1,2 millió forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság, az orvoslátogatóra pedig mint közvetett elkövetőre 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. Az ügyész mindkét vádlott ítéletét tudomásul vette, távollétük miatt a vádlottak és védőik azonban csak a határozat kézhezvétele után nyilatkoznak majd. MTI

Ítélet várható a kanizsai kórház volt szakorvosa ügyében

A vád szerint 2010 novembere és 2011 márciusa között a szakorvos I. rendű vádlott 23 beteg részére vizsgálat nélkül és jogszabályi feltételek hiányában  írt  fel  gyógyászati segédeszközt (ún.  antidecubitus ülőpárnát). A recepteket a vádlott érdekeltségi körébe tartozó patikában váltották ki.

A vádlott célja az volt, hogy indokolatlanul felírt párnák után igénybe vegye az OEP támogatást, s jogtalan haszonra tegyen szert.
Tettével 2.223.262 Ft kárt okozott az OEP-nek, mert a beváltott receptek után    a    támogatást    a    patikának    elszámolták.


A II. rendű vádlott egy budapesti gyógyászati cég képviselőjeként került kapcsolatban a I. rendű vádlottal, s a két vádlott megegyezett abban, hogy  a  biztosítottak adatait felhasználva hamis recepteket állít ki az I. rendű vádlott, s azokat a II. rendű vádlott által képviselt cég érdekeltségi körében beváltja.

2011 tavaszán az I. rendű vádlott összesen 298 személy részére írt fel vizsgálat  nélkül, jogosulatlanul,  normatív  támogatással  kompressziós gyógyharisnyát. A többség meg is kapta ezt, de előfordult, hogy olyan személyek nevére is váltottak ki, akik nem tudtak erről, s a terméket sem kapták meg.

A két vádlott cselekményével 3.985.057 forint kárt okozott az OEP-nek.
Dr. B.E. és társa ügyében csalás és más bűncselekmények miatt a Zalaegerszegi Járásbíróságon február 22-én ítélethirdetés várható – olvasható a bíróság.hu-n.

1 2