Fesztivál-Erdő? Akkor OH MY DEER!

Nagyszabású fesztiválnak adott helyet a nagykanizsai Csónakázó-tó az elmúlt hétvégén.
Nagykanizsa és Murafölde közös összefogásában létrejött Oh My Deer elnevezésű fesztivál hosszú idő után újra élettel töltötte meg az környékbeliek által is kedvelt pihenőhelyet.
A fesztivál egyszerre törekedett a természetközeliségre (ezért úgy véljük jár a piros pont!), ugyanakkor számos látványelem tarkította az éjszakát, világító gömbök vagy éppen a közösségi média sztárjává avanzsálódott vízen álló szarvas.

(Színpadon a Welhello)





A rendezvény két napja alatt 3 helyszínen, 40 DJ, zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt, többek között a nagykanizsai SEEDBACK formáció és Kanyó Varsa is.
A Forrest Stagen a kilátó alatt olyan nevekkel találkozhattunk mint a Run over Dogs, vagy a holland származású Weval vagy Zagar.
A Staropramen decken a különleges hangzásvilágok szerelmesei csemegézhettek a budapesti éjszakai élet ismert DJ-i tálalásában.
Természetesen a legtöbb látogatót a nagyszínpad vonzotta, ahol pénteken a Blahalousiana, a 30Y, TOPLOADER és Ákos, szombaton pedig a Hősök, Szabó Balázs Bandája, a Morcheeba és a Wellhello lépett fel.

(Welhello)

(Zagar)

A pénteki kellemes nyárutót idéző időjárást szombatra az eső váltotta fel de még ez sem tántorította el a lelkes közönséget, akik dacolva az elemekkel, esernyők alatt megbújva buliztak kedvencükkel.
Amit elmondhatunk a szervezők, és a partyarcok mellett az árak is viszonylag fesztiváliak voltak, akik megéheztek, számos helyi és nem csak helyi kitelepülés finom fogásaiból válogathattak, viszonylag pénztárcabarát árakon.
Aki pedig elfáradt, vagy csak pihenni kívánt két koncert között, a Forrest Stage és a Main Stage körül kialakított chill helyszíneken ezt is megtehette.
Összességében úgy hisszük hogy egy kiváló kezdeményezés, egy jól bonyolított szervezés eredményeképpen Kanizsa és az OH MY Deer beírta magát a fesztiválok könyvébe.

Amit imádtunk: Mosolygós és segítőkész szervezők ,jól felépített fesztiválhelyszín.
Amit hiányoltunk : Talán kicsit több lehetőség a kanizsai tehetségek bemutatkozására.
Reméljünk jövőre újra nagyvadakkal telik meg az erdő, addig is köszönjük, Oh My Deer!

(Írta: Dani Mónika Mercedes. Fotók/videók: Dani Mónika Mercedes, Szalai Szilveszter)

Több mint 300 milliós magyar-horvát kerékpáros fejlesztés indul

Több mint 300 millió forint felhasználásával, a magyar-horvát határon átnyúló európai uniós program keretéből indul Letenye és két horvát település együttműködésében kerékpáros, turisztikai fejlesztés.
A Happy Bike elnevezésű projekt keddi, letenyei nyitórendezvényén Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura nemzeti program miniszteri biztosa elmondta: a nagykanizsai és a letenyei járást érintő, egyfajta brandként meghatározott „Murafölde” mintegy 80 településre terjed ki.

A Mura program elsősorban gazdaságfejlesztési célokat szolgál, amelynek egyik ága az agrárfejlesztés, a másik a turizmus fejlesztése, s ez utóbbihoz kiválóan kapcsolódik az uniós finanszírozású, letenyei kerékpáros fejlesztés.
Az államtitkár hangsúlyozta: a térségben éppen az aktív turizmusra alapoznak, a kerékpáros, a bakancsos, a lovas vagy a vízi turizmust szeretnék fejleszteni, de fontos szerepet szánnak a bor- és gasztroturizmusnak, a túraútvonalak mellett hálózatosan elérhető vendéglátó- és szálláshelyek kialakításának.

 

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhelyfejlesztési programot a Mura folyó térségében.
Olyan további pályázatokra számítanak, amelyek fenntartható, jövedelemtermelő beruházások, vagyis megélhetést biztosítanak a helyben élőknek, vállalkozóknak. Erre a program keretéből másfél milliárd forintot szánnak – jeleztek Cseresnyés Péter.

Szűcs Márton, a magyar-horvát programok közös titkárságának vezetője kifejtette: a 2002-ben indult programokban 2013-ig mintegy 90 millió eurót nyert el 360 pályázó.
A jelenlegi uniós költségvetési időszakban 60,8 millió eurót pályáztattak meg, elsősorban környezetvédelmi és turisztikai célokra. Eddig 23 millió eurót kötöttek le az első pályázati felhívás eredményeként, amelyből 76 magyar és 100 horvát pályázó nyert támogatást, köztük nagy számban kerékpáros és más turisztikai fejlesztésekre.

Hozzátette, hogy a korábbi programot folytatva mintegy 3 millió eurót szánnak a magyar és a horvát Baranya megye, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park területén taposóaknák felszedésére, további 10 millió euró forrást pedig kis- és közepes vállalkozások támogatására.

 

Farkas Szilárd, Letenye polgármestere elmondta: a 316 millió forintos Happy Bike projekt keretében – a horvátországi Perlak (Prelog) és Ludbreg településeivel együttműködve – felújítják az egyedutai városrész kultúrházát, ahol kerékpáros centrumot alakítanak ki, de lehetővé teszik konferenciák, rendezvények szervezését is.

A projektmenedzserek a részleteket ismertetve szóltak arról, hogy a határ mindkét oldalán kerékpárutakat építenek vagy meglévő utak mellett jelölik ki őket, több helyen pihenővel és kerékpártárolókkal, illetve információs táblákkal. Az idei érkezők számára kerékpáros és vízieszköz-kölcsönzőt is kialakítanak. MTI (Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

A gazdaság és a turizmus fejlesztését szolgálja a Mura nemzeti program

A helyi hagyományokra, a gazdasági potenciálra és új gyümölcsfajták termesztésére építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy 80 dél-zalai települést érintő Mura nemzeti program – mondta a program miniszteri biztosa hétfőn Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a zalai helyi termékeket bemutató vásáron és konferencián kifejtette: a kistelepülési szerkezetű, kis lélekszámú falvakkal rendelkező Zala megyében az elöregedés, az elnéptelenedés, a fiatalok elvándorlása, a műveletlenül hagyott területek gyarapodása jellemző.

Kifejtette, a gazdaság- és turizmusfejlesztést szolgáló program arra épít, hogy megpróbálja kihasználni a térségben lévő potenciált, új lehetőségeket adva arra, hogy az itt élők itt találják meg a megélhetésüket.

A megyei önkormányzat által indított, Zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása elnevezésű projekt keretében másodszor tartott Zalai helyi termék karácsony című rendezvényen az államtitkár úgy fogalmazott: a Mura program egyben identitásépítésről is szól, szeretnék országszerte megismertetni a Murafölde névvel illetett térségből származó minőségi helyi terméket.

Az agrárium fejlesztése terén említést tett arról, hogy a térségben van már példa új technológiákkal végzett szőlő- és bogyósgyümölcs-termesztésre, valamint eddig szinte ismeretlen gyümölcsfajták, mint a kivi vagy a datolyaszilva eredményes nagyüzemi termesztésére, és az egyre népszerűbb gyógynövénytermesztésre. Mindezek feldolgozására kisüzemekre, hűtőházakra is szükség van, s az így előállított termékeket az idei érkező turisták számára is értékesíteni lehet – jelezte a politikus.

Kitért arra is, hogy korábban a határközeli térség el volt zárva, ami ma egyszerre előny és nehézség is a turisztikai fejlesztések szempontjából. A térségben azonban a gyarapodó kerékpárutakkal, a Mura folyó kihasználásával, valamint a sokakat vonzó fesztiválok szervezésével tovább lehet erősíteni az idegenforgalmat.

A Mura programban a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forintos kisvasút-fejlesztése már elindult, akárcsak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 470 millió forintból Letenye környékén megvalósuló élőhely-fejlesztési programja – jelezte az államtitkár. MTI

Mura konferenciát tartottak Nagykanizsán

A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.
Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni.

A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot.
A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.
Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. „Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása.
A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében.
A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.
(Fotók: Cseresnyés Péter – Cseresnyés Péter – Facebook)

Árvízveszélyes helyzet a Muránál

Árhullám alakult ki a hétvégén, a csapadékos időjárás hatására a Rábán és a Murán, valamint a folyók vízgyűjtő területein – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-t.

Az elmúlt 24 órában a Rába vízgyűjtőjén 15-30 milliméternyi csapadékot mértek; a nagyobb érték a vízgyűjtő terület déli részén hullott.

A Mura vízgyűjtő területén 15-50 milliméternyi eső esett, és az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerda délelőttig várható még esőzés, de egyre gyengülő intenzitással.
A Rába vízgyűjtőjén még 35 milliméter csapadék várható területi átlagban, a Muráén pedig 30-80 milliméter.
A főigazgatóság közölte: árvízveszélyes helyzet alakult ki mindkét vízgyűjtő területen. Gondot okoz, hogy a további eső már telített talajra érkezik, ezért a csapadék nagyobb része a vízfolyások medrébe jut, várhatóan jelentős vízszintemelkedést okozva.
A Rábán Szentgotthárdnál szerda hajnalban I. fok körüli, Körmendnél délben II-III. fok közötti tetőzés kialakulására számítanak a szakemberek. A Murán pedig Letenyénél II. fok körüli vízállással várható a tetőzés csütörtökön, a késő esti órákban.

A meteorológiai helyzet változékonysága, bizonytalansága miatt, az előrejelzésekre tekintettel a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Rába szentgotthárdi és körmendi szakaszán kedden 12 órától I. fokú árvízvédelmi készültséget léptetett életbe. MTI

Honlapunk információi szerint kedden délután már szivattyúkat vetettek be a Muránál a vízügyi szakemberek.
Mivel szerdára jelentős csapadék utánpótlás nem várható, valószínűleg nem lesz szükség a II. foknál magasabb mértékű védekezési fokozat elrendelésére.

Durva árvíz lehet Murán

A meteorológiai előrejelzések alapján árhullám levonulására számítanak a vízügyi szakemberek a következő néhány napban a Nyugat-Dunántúlon – tájékoztatta a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője hétfőn az MTI-t.

(Fotó: Letenye Média archív. Árvíz Murarátkánál)

Gaál Róbert közölte: az elmúlt napok csapadékos időjárása után hétfő estétől szerda reggelig újabb jelentős mennyiségű csapadékra számítanak a Rába, a Zala, és a Mura vízgyűjtőjén is.
A lehulló csapadék mennyisége mindenütt meghaladja majd az 50 millimétert, de a Rába vízgyűjtőjén elérheti 75, a Mura alsó vízgyűjtőjén pedig akár a 80 millimétert is.
Hozzáfűzte: az előrejelzés szerint a Rábán Szentgotthárdnál szerda hajnalban másodfokot megközelítő, Körmendnél csütörtök hajnalban másodfokot meghaladó tetőzésre számítanak, a Mura letenyei szelvényében pedig szintén a másodfokot meghaladó vízállással várható a tetőzés csütörtökön késő este. MTI

Tiltakoznak, mert a szlovének vízerőművet akarnak építeni a Murán

SEGÍTSÉGET KÉRÜNK!
Szlovénia a Mura folyó 50 km-es szakaszán vízerőműrendszert akar építeni, mely 8 db víztározós vízerőműből állna.

Ezzel 7000 ha felbecsülhetetlen értékű vizes élőhely kerülne veszélybe, a Mura folyó legszebb részein. Káros hatásai Magyarországon is jelentősek lesznek!

Ennek első eleme Hrastje Mota településnél épül meg, a magyar határ közelében. A tervezést elvégezték, az építkezés a küszöbön áll.

A Mojamura, a WWF és a Dráva Szövetség civil szervezetek, petícióban fordul Irena Majcen asszonyhoz, Szlovénia környezetvédelmi és területrendezési miniszteréhez, hogy ne engedje ennek az őrült tervnek a megvalósítását.

Ezen az oldalon mindenki tájékozódhat a jelenlegi helyzetről és elolvashatja a petíciót és alá is írhatja: www.amazon-of-europe.com
KÉRJÜK, ÍRJÁTOK ALÁ TI IS, TILTAKOZVA A TERMÉSZETROMBOLÁS ELLEN!!!
Kérjük azt is, hogy osszátok meg ezt a bejegyzést, hogy minél több emberhez eljuthasson a hír!!! – írta Facebook oldalán
a Dráva Szövetség.