A gazdaság és a turizmus fejlesztését szolgálja a Mura nemzeti program

A helyi hagyományokra, a gazdasági potenciálra és új gyümölcsfajták termesztésére építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy 80 dél-zalai települést érintő Mura nemzeti program – mondta a program miniszteri biztosa hétfőn Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a zalai helyi termékeket bemutató vásáron és konferencián kifejtette: a kistelepülési szerkezetű, kis lélekszámú falvakkal rendelkező Zala megyében az elöregedés, az elnéptelenedés, a fiatalok elvándorlása, a műveletlenül hagyott területek gyarapodása jellemző.

Kifejtette, a gazdaság- és turizmusfejlesztést szolgáló program arra épít, hogy megpróbálja kihasználni a térségben lévő potenciált, új lehetőségeket adva arra, hogy az itt élők itt találják meg a megélhetésüket.

A megyei önkormányzat által indított, Zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása elnevezésű projekt keretében másodszor tartott Zalai helyi termék karácsony című rendezvényen az államtitkár úgy fogalmazott: a Mura program egyben identitásépítésről is szól, szeretnék országszerte megismertetni a Murafölde névvel illetett térségből származó minőségi helyi terméket.

Az agrárium fejlesztése terén említést tett arról, hogy a térségben van már példa új technológiákkal végzett szőlő- és bogyósgyümölcs-termesztésre, valamint eddig szinte ismeretlen gyümölcsfajták, mint a kivi vagy a datolyaszilva eredményes nagyüzemi termesztésére, és az egyre népszerűbb gyógynövénytermesztésre. Mindezek feldolgozására kisüzemekre, hűtőházakra is szükség van, s az így előállított termékeket az idei érkező turisták számára is értékesíteni lehet – jelezte a politikus.

Kitért arra is, hogy korábban a határközeli térség el volt zárva, ami ma egyszerre előny és nehézség is a turisztikai fejlesztések szempontjából. A térségben azonban a gyarapodó kerékpárutakkal, a Mura folyó kihasználásával, valamint a sokakat vonzó fesztiválok szervezésével tovább lehet erősíteni az idegenforgalmat.

A Mura programban a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forintos kisvasút-fejlesztése már elindult, akárcsak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 470 millió forintból Letenye környékén megvalósuló élőhely-fejlesztési programja – jelezte az államtitkár. MTI

Mura konferenciát tartottak Nagykanizsán

A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.
Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni.

A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot.
A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.
Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. “Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása.
A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében.
A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.
(Fotók: Cseresnyés Péter – Cseresnyés Péter – Facebook)

Árvízveszélyes helyzet a Muránál

Árhullám alakult ki a hétvégén, a csapadékos időjárás hatására a Rábán és a Murán, valamint a folyók vízgyűjtő területein – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-t.

Az elmúlt 24 órában a Rába vízgyűjtőjén 15-30 milliméternyi csapadékot mértek; a nagyobb érték a vízgyűjtő terület déli részén hullott.

A Mura vízgyűjtő területén 15-50 milliméternyi eső esett, és az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerda délelőttig várható még esőzés, de egyre gyengülő intenzitással.
A Rába vízgyűjtőjén még 35 milliméter csapadék várható területi átlagban, a Muráén pedig 30-80 milliméter.
A főigazgatóság közölte: árvízveszélyes helyzet alakult ki mindkét vízgyűjtő területen. Gondot okoz, hogy a további eső már telített talajra érkezik, ezért a csapadék nagyobb része a vízfolyások medrébe jut, várhatóan jelentős vízszintemelkedést okozva.
A Rábán Szentgotthárdnál szerda hajnalban I. fok körüli, Körmendnél délben II-III. fok közötti tetőzés kialakulására számítanak a szakemberek. A Murán pedig Letenyénél II. fok körüli vízállással várható a tetőzés csütörtökön, a késő esti órákban.

A meteorológiai helyzet változékonysága, bizonytalansága miatt, az előrejelzésekre tekintettel a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Rába szentgotthárdi és körmendi szakaszán kedden 12 órától I. fokú árvízvédelmi készültséget léptetett életbe. MTI

Honlapunk információi szerint kedden délután már szivattyúkat vetettek be a Muránál a vízügyi szakemberek.
Mivel szerdára jelentős csapadék utánpótlás nem várható, valószínűleg nem lesz szükség a II. foknál magasabb mértékű védekezési fokozat elrendelésére.

Durva árvíz lehet Murán

A meteorológiai előrejelzések alapján árhullám levonulására számítanak a vízügyi szakemberek a következő néhány napban a Nyugat-Dunántúlon – tájékoztatta a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője hétfőn az MTI-t.

(Fotó: Letenye Média archív. Árvíz Murarátkánál)

Gaál Róbert közölte: az elmúlt napok csapadékos időjárása után hétfő estétől szerda reggelig újabb jelentős mennyiségű csapadékra számítanak a Rába, a Zala, és a Mura vízgyűjtőjén is.
A lehulló csapadék mennyisége mindenütt meghaladja majd az 50 millimétert, de a Rába vízgyűjtőjén elérheti 75, a Mura alsó vízgyűjtőjén pedig akár a 80 millimétert is.
Hozzáfűzte: az előrejelzés szerint a Rábán Szentgotthárdnál szerda hajnalban másodfokot megközelítő, Körmendnél csütörtök hajnalban másodfokot meghaladó tetőzésre számítanak, a Mura letenyei szelvényében pedig szintén a másodfokot meghaladó vízállással várható a tetőzés csütörtökön késő este. MTI

Tiltakoznak, mert a szlovének vízerőművet akarnak építeni a Murán

SEGÍTSÉGET KÉRÜNK!
Szlovénia a Mura folyó 50 km-es szakaszán vízerőműrendszert akar építeni, mely 8 db víztározós vízerőműből állna.

Ezzel 7000 ha felbecsülhetetlen értékű vizes élőhely kerülne veszélybe, a Mura folyó legszebb részein. Káros hatásai Magyarországon is jelentősek lesznek!

Ennek első eleme Hrastje Mota településnél épül meg, a magyar határ közelében. A tervezést elvégezték, az építkezés a küszöbön áll.

A Mojamura, a WWF és a Dráva Szövetség civil szervezetek, petícióban fordul Irena Majcen asszonyhoz, Szlovénia környezetvédelmi és területrendezési miniszteréhez, hogy ne engedje ennek az őrült tervnek a megvalósítását.

Ezen az oldalon mindenki tájékozódhat a jelenlegi helyzetről és elolvashatja a petíciót és alá is írhatja: www.amazon-of-europe.com
KÉRJÜK, ÍRJÁTOK ALÁ TI IS, TILTAKOZVA A TERMÉSZETROMBOLÁS ELLEN!!!
Kérjük azt is, hogy osszátok meg ezt a bejegyzést, hogy minél több emberhez eljuthasson a hír!!! – írta Facebook oldalán
a Dráva Szövetség.