Cseresnyés: a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon

A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkaerőpiaci adatait ismertetve az államtitkár elmondta, 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember-novemberben, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot – tette hozzá.

(Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

Kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg.
A fiatalok, 15-24 évesek körében a munkanélküliség, 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem 30 százalékról, míg a foglalkoztatási ráta itt 29,2 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.

A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők – szögezte le az államtitkár. Ezek közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán – mutatott rá. A másik program, a 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program, 4400 ember lépett így ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig – ismertette. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyarokat is tartalmazzák a foglalkoztatási statisztikák, mintegy 110-120 ezer embert. Számuk 2010-hez képest mintegy 60 ezerrel nőtt – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt, gyorsan reagált.
Elmondta, a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni. Hozzátette, hogy várhatóan a reálbérek tovább nőnek. Úgy vélte, a mintegy 50-60 ezer üres álláshelyet a 200 ezres munkanélküliséggel szembe állítva átképzéssel, kormányzati ösztönző intézkedésekkel ki lehet szolgálni a felmerülő munkaerőigényt. MTI

Cseresnyés: a rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség

A rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség Magyarországon, és jóval a nyolc százalék körüli európai uniós átlag alatt van – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte, hogy történelmi mélységben van a munkanélküliség Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH kedden azt közölte, hogy tovább csökkent a munkanélküliség az augusztus-októberi három hónapban: 4,7 százalék volt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után.
Cseresnyés Péter hozzátette: az EU tagállamai között Magyarországot csak Németország, Csehország és Málta előzi meg a munkanélküliségi mutatóban.
Korcsoportok közül kiemelte, hogy a 20 és 64 éves korosztály foglalkoztatási mutatója már az uniós átlag fölötti, ezen belül a férfiaké 73-74 százalékos.
A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen emelkedett, miközben 2010-ben 20 százalék alatti volt, jelenleg közel 30 százalékos, és a munkanélküliségük is visszaesett 12,6 százalékra – ismertette.
Az NGM véleménye szerint az elsődleges munkaerőpiac fokozatos élénkülésének, az adócsökkentéseknek, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően töretlenül nő a foglalkoztatottság Magyarországon.
A kiváló makroadatok is bizonyítják, hogy a Magyarország folyamatosan erősödik. MTI

Zala megyében 7 ezer alá csökkent az álláskeresők száma

Zala megyében tovább csökkent a regisztrált álláskeresők száma, július végén 6984 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, csaknem 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya kedden az MTI-vel.

nagykanizsa városkép

A hivatal adatai szerint júliusban 300-zal kevesebb álláskeresőt regisztráltak, mint a nyár első hónapjában. A korábbi években, júliusban kismértékben változott a nyilvántartott álláskeresők száma. A mérséklődésben az idén az is szerepet játszott, hogy júliusban bővült a közfoglalkoztatás – Nagykanizsán speciális közfoglalkoztatási pilot kezdődött – és a feldolgozóiparban is nagyobb volt a munkaerőigény.
A gazdaságilag aktív népesség 5,5 százaléka volt regisztrált álláskereső július végén Zala megyében: az álláskeresési ráta az előző havinál 0,3 százalékponttal, míg az egy évvel korábbinál 1,5 százalékponttal volt alacsonyabb.
Júliusban a munkáltatók az elsődleges munkaerőpiacon 860 új álláshelyet jelentettek be. Az év első 7 hónapjában összesen 6,5 ezer új, nem támogatott álláshely volt a megyében.
A nyár második hónapjában több mint 1,5 ezer álláskereső került ki a regisztrációból, közülük csaknem ezren tudtak elhelyezkedni.
Folyamatosan csökken a tartósan – egy évnél hosszabb ideje folyamatosan – álláskeresők száma is, július végén 1,9 ezren voltak a nyilvántartásban, csaknem 700-zal kevesebben, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal. MTI

A pilot programról:

A foglalkoztatásba mentális, szociális vagy egészségügyi okokból be nem vonható álláskeresők számára tervezett speciális közfoglalkoztatási pilot program 2016. július 1-jén kerül elindításra 5 hónapos időtartamra 4 megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Zala), mindösszesen 300 fővel. A program a jelenleg működő önkormányzati nonprofit gazdasági társaságoknál (pl. településüzemeltetési feladatokat ellátó szervezetek), vagy települési önkormányzatoknál kerül megvalósításra. A programban résztvevő települések kiválasztására a BM, az érintett járási és kormányhivatalok, valamint a települési önkormányzatok közös szakmai egyeztetését követően került sor.